Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-30 / 99. szám
1939 JprUis 30. mmmsmamamsuam EELENZek Kikre vonatkozik a főkönyv vezetésének kötelezettsége? A közkereseti és betéti társaságok, valamint az egyéni cégek mentesütnek a kötelezettség alóK— A banküzletekre a mentesség nem vonatkozik KOLOZSVÁR, április 29. Az, áprádSs l*én életbelépett bélyegtör - vény 4- szakaszának 19. bekezdése érteimében áprfln 1-től a részvénytársaságok és a bankűztetek, illetve pénzintézetek kötetesek főkönyvet is vezetni. Ezt a rendelkezést az uj kereskedelmi kódex intézkedésére való tekintettei bocsátották ki. Habár az xij kereskedelmi <torvénykön\rv csak 1940 január 1-én lép élőibe, a bé Megmérgezhető-e a szervezet egyszerű ételekkel is Igen? Ha a gyomor nem emészt rendesen, Inti a máj nem miüköd-iik rendesen. Mert iud- -mfevő az, hogy mindeai megevett ételi emésztése statt mérges anyagok is váiöLsrtódinak ká, amelyeket líöleg w máj és vessie hivatott mórégteVniteni. Ha ezek mogtbetégsizenék, akkor emiatt a szervezetiben egy aibfionmátis méregleríikédás képződik! s-aiLafcok, savak, meszesedé'-ek formájában^ amelyek rendki- vü)li notmbo.M'S'Okat idéznek elő később szer- vezetünfkjheirb. A vxL'ághirü amerikai GaSitiro D. gyógyszer), «mely ma már a gyomorbajosok köz- k fia ícséké vA, főleg az emésztőszervekre bír rendikiváíűíi hatással riorntális állapotot teremi: és a már fennálló gyomor-, bél-, epe-, vese. «n> jmegbetegedésekniéli a legkjtürkjbb eredményeket értek el vale. Gastro D. kapható gyógy szertárak ban és drogériákban', vagy postáim megrendel bető 1 bő fej 'Utánvét meJlte.lt Császár E. gvógysser- táTáhan, Bucureşti1, Ca1 ea Victoriei 124. lyegiörvény fenti intézkedése ettől függetlenül már április í-tő1 alkalmazásra kerül. Az egyéni cégeknek, a közkereseti éa betéti társaságoknak főkönyvet nem kell vezetni. A főkönyv vezetése közkere- séti és betéti társaságokra csak akkor vonatkozik, ha ezek banküzlettel foglalkoznak. .4 főkönyvei az érdekeiteknek haladéktalanul felül kell bélyegeznlök a pénzüggigazgdtóságen. Az úgynevezett segédkönyvek, vásárlók“, valamint „szál* Tit6k‘‘ könyvei bélyegmantesek. Mint már jelentettük, sem az uj ke* reskedelmji kódex, sem a bélyegtörvény nem intézkedik kötelező módon a hasznául landó könyvelési rendszerekről így tehát azon válláratok, aanelyek mechanikus könyvvezetést alkalmaznak, tehát amelyek például kartoték-rendszerrel dolgoznak, nem kötelesek főkönyvet vezetni, de a bélyegtörvény rendelkezésének eleget kelt tegyenek és munden egyes kartotékot felül, ked bélyegezzenek- Azok a vállalatok, amelyeknél főkönyv és kartoték is van, mindkettő után kötelesek bélyeget leróni. Azon vállalatok pedig, amelyek amerikai könyvvitelt aJlkalmazinak, tehát amelyeknél ugyanabban a könyvben van a napló) és a főkönyv is, nem keli uj főkönyvet nyissanak, de úgy kéül a bélyeget Iteró- niok, mintha két könyvük lenne. A közelkeleti viták kulcsa Alexandratt — Hatan Ezt a nevet a FöLdközFteuger keleti partvidékén egy tartomány viseli, mely eddig Szíriához tartozott Alexám drett- és Antiochia-szandzsák néven Most a valóságban már teljesen lekapcsolódott Szíriáról, bár államjogi helyzete még teljesen bizonytalan. Ez a bizonytalanság és a Földközi-tenger körül folyó nagy hatalmi viták a nemzetközi politika napirenden levő kér= déseinek előterébe helyezi ezt a terű* letet. Az Alexandrett^szandzsák fölött megegyezésnek, vagy további vitának ugyanis igen fontos szerepe lehet az előázsiai helyzet további alakulásában és igy abban a nemzetközi küzdelem- ben is, mely a nyugati hatalmak és a velük esetleg társuló Szovjeioroszor* szág és a tengelyhatalmak között fo* lyik az előázsiai keleten. 1 TÖRÖKORSZÁG KIEMEL! ALEXANDRETTET A SZÍRIÁI iM AN DAT UMTERÜ LÉTBŐL Alexandrett=szandzsák kérdése 1936 óta foglalkoztatja különösen a külpolitikai közvéleményt. 1936. év őszén ugyanis. Törökország messzemenő önkormányzatot kívánt Alexandrett= szandzsák, török néven „Hatay“ részé* re, mely akkor még minden fenntartás nélkül a francia íenhatóság alatt álló szírrai mandátumterülethez tartozott. 1936 és 1938 között egymást érték a népszövetségi viták e fölött a kérdés fölött. AJexandrett-szandzsáknak a be* letartozó Antiochiával együtt 220.000 lakója van, aki közül 80 ezer török, a többi tulnyomórészben arab. Évekig tartó népszövetségi viták következtében az Alexandrett önkormányzatára vonatkozó török követelést azonban majdnem egészében teljesítették. A szandzsák külön alkotmányt kapott, mely kiterjedt önkormányzati jogokat biztosított számára Szíria keretén belül, külön kormánnyal és külön parlamenttel. A Népszövetség bizottságot küldött ki azzal a hivatással, hogy a szandzsák eisö népképviseleti választásait elfogulatlanul vezesse s a választásokkal egyidejűleg megbízható statisztikát készítsen a terület nép* rajzi elosztódásáról. Népszövetség vezetése alatti választásokra azonban nem került a sor, mert a török kor- many közben azzal fenyegetett, hogy erőszakkal szakitja el a szandzsákat Szíriától. A fenyegetés nagy felhábo- rodást keltett a sziriai arabok között, akik Franciaországtól erélyes föllépést követeltek. A francia kormány azonban külpolitikai okokból kímélni akarta Törökországot és megegyezett Ankarával, hogy népszövetségi vezetés nélkül folytathatják le a választást, mely azután meg is hozta az ankarai kormány által kívánt török többséget. A kiküldött népszövetségi bizottság a szandzsákban folytatott statisztikai munkáját is megszakította és 1938 ju» Húsában visszatért Genfbe. A válasz* tás eredményeképen a francia kormány épugy, mint a török kormány, megállapította Alexa ndrett-szandzsák túlnyomóan török jellegét, megállapodtak abban, hogy a szandzsák rendjét francia és török csapatok fogják ez* után fenntartani, közösen gondoskod« nak ennek a területnek önkormányzatáról és sérthetetlenségéről és a szandzsák kérdésétől kívül esőleg a két hatalom háború esetére semlegességet fogadott egymással szemben. A következő napon a török csapatok be is vo* nullák Alexandrettbe, amivel ennek a területnek Szíriához való kapcsolatai ha jogilag még nem is, de a való&ág* ban teljesen megszűntek. Az uj választás révén megkezdődött török közigazgatás azután sietett úgy gazdaságilag, mint közigazgatásilag Törökországhoz csatolni Alexandrett* és Antiochia-szandzsákat, melynek ez * neve hivatalosan alig szerepel mái*, többé a török „Hatay“ név mellett, Alexandrett és Törökország között megszüntették a vámhatárt, az égési területre török pénzegységet vezettek be és kizárólag a török nyelvet használják a hivatalokban is. „Hatay“ tartomány miniszterelnöke és miniszterei tagjai az ankarai parlamentnek is, pá* hét előtt behozták a szandzsák területén a török jogrendszert is. Ezzel Aiexandrett-szandzsák igazában végleg le is szakadt Szíriáról, melyhez nemzetközi-jogi szempontból,1 mint a mandátumterület leválaszthat tatlan része, még mindig hozzátartozik. Francia hivatalnokok is, akik a francia mandátumos megbízatás jelképes. képviselőiként szerepelnek csak itten, mind nagyobb számban hagyják el a szandzsák területét. Francia csapatok még vannak „Hatay“ területén, de láthatólag csökken a számuk és ugyanilyen arányban emelkedik a török csapatok száma. Minden arra mutat, hogy Franciaország is számit a szandzsák teljes föladásával Törökország javára. Ez a kérdés most különösen is időszerűvé vált az angol—francia hatalmi, csoport és a Törökország között foly*1 tatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Azr ankarai kormány föl akarja használni az alkalmat, hogy a istzandzsákat, melynek Földközi-tengerre néző partja igen fontos számára, végleg Törökországhoz csatolja. 4z angol és francia oldalról támasztott kívánságok telje- sitésének föltételéül ezért Alexandrett« szandzsák végleges átadását jelöl to meg. Francia részről nehezen mennek bele a végleges átadásba, mert ez viszont a sziriai arab lakosságot izgatná föl ellenük. Az arab világ jóindulata pedig, mely körül szintén nagy versengés folyik az egymással szemben álló nagyhatalmi arcvonalak között, ugyancsak fontos Anglia és Franciaország számára is. Mindamellett valószínűnek látszik, hogy a török—szovjetorosz keleti arcvonal megnyerése érdekében Franciaország megfizeti Ankarának ezt az általa nehezen megadható árat is és az eddig Szíriához tartozó Alexandrett- és Antiochia-szandzsák, mint Hatay Devletî, „Hatay-tartomány“ beleolvad az uj Törökország kereteibe. gaggS3BBBFJg3aMMg)U»THr«)T—rai Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár R. T. Kolozsvár VAGYON MÉRLEG-SZÁMLA 1938 december 31. TEHER Pénztár i a) Készpénzkészlet — — ~ — — b) Követelés a B. N. R.-nél és a C. E. C.*,néf — Követelés pénzintézeteknél I a) Belföldön — — — — — r~ ~~ b) Külföldön — — —•- r— —- -r. — — Értékpapírtárca t. Román értékek: a) Államkötvények — t— — n. é. 228.000 b) Tőzsdén jegyzett értékek — n. é. 10.000 c) Tőzsdén nem jegyzett értékek n. é. 88.000 lí. Külföldi értékek — — j— n. é. P 300 Tartaléktöke elhelyezése — —- — n. é. 400.000 Vál tótárca _ :[ . a) Váltók fedezet nélkül — — — — — b) Váltók áru, értékpapír stb. fedezettel — c) Váltók jelzálogfedezettel — —* —* — — Fenti váltókból leszámítolva — — —■ — Adósok 1. Belföldi adósok: a) Adósok fedezet nélkül — — — —- j—• b) Adósok keresk. értékfedezettel — — — c) Adósok értékpapirfedezettel — — — — d) Adósok jelzálogfedezettel — — — — e) Adósok különböző fedezetekkel — — — ii. Külföldi adósok — —- , .j— — — — — Az 1934 április konverziós törvény szerinti adósok — — — — ^ — _ Visszleszámitoh konverziós váltók a B. N. R.»nél Ingatlanok ; a) Intézeti székházak — — — — — ■ — b) Egyéb ingatlanok — — — — — — Vegyes számlák — — — — — — — — Átmeneti számlák — — — — — —• — — L e i L e i 16,261.218 8,821.633 2,938.605 38.240 r 186.960 7.800 44.630 11.500 21,689.509 5,974.832 24,634.960 5^82.588 6.973.892 4,349.948 357.000 19,153.328 25,696.291 1,209.706 25,082.871 2,476.843 250.890 264.000 S2,2Í>9.301 37,389.132 2,849.063 13,750.000 2,684.595 össteseh 57,942.165 40,238.217 16,434.595 9,238.853 £.126 204,735.863 L e i L ei Részvénytőke — ■— — t— — — Tartalékalapok i. a) Törvényes tartalék — —- — b) Alapszabályszerü tartalék — — c) Nyugdijtartalék=számla — — — Törlesztési alapok Kétes követelésekre — — t— — H. Ferenczy Gyula segélyalap — — — Hetetek i a) Látta — — — j— — — — b) Határidőre — — — — — -— c) Folyószámlán — —* — V— — Hitelezők a) Belföldiek — — r- *— ■ b) Külföldiek — — — — — é— Visszíeszémitolás f. Belföldön a B. N. R.*nél: a) Folyó váltók *=- — — — b) Konverziós váltók — *— — - 11. Külföldön — — —- — — Csekkek és kifizetési megbízások Belföldön fizetendő Fel nem vett osztalék — — — Vegyes számlák — — — Átmeneti számlák — — — — — Tiszta nyereség j a) Áthozat az előző évről — — b) Folyó évi nyereség — — — V í 45,ooo.ooo i;3.' - <-*•■' ! — 455.000 ! — 2,ooo.ooo I 2,455.000 — 5,800.000 Ii — 6,506.305 — 61,075.742 — ! 37,336.984 2,980 2,849 407 .065 5,829.472 2,302.181 _ _ j! 238.355 — — :i 1.495.85$ 2,ooo.ooo 181.500 104,919.231 4,113.488 25,114.052 8,131.653 970.974 54.077 4,055.125 206.553 1,734.210 Összesen j 204,735.863 Cluj, 1938 december 31 igazgatóság*
