Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-04 / 77. szám

ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal é* könyvoszrály: P. Unirii 9 Telefon 1x99 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROÎS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS ft. Törvényszéki hpfcromozísi szám: 39. (Do«. 1938. Trb, Cluj.) Előfizetés; árak: havonta negyedévre 240. félévre 480 egész évre 960 Tj 886/1 8oj ls’L LS ÉVFOLYAM, 7 7. SZÁM. KEDD ■CTjm'iigwwapBBViBBw^HiiiiitmiiiMiiiniiiM ni nii Mii mi !■ 11 í TT*r-*i-Tr,*CT”nTr* * i•“rrTTTnrrininBmrí vara a— CLUJ, 1939 ÁPRILIS 4. A varsói sajtó hangsúlyozza Lengyelország külpolitikájának függetlenségét. — Újabb németellenes lengyel kilengésekről adnak hirt a berlini lapok. — Daiadier hangsúlyozza, hogy Franciaország ma is a békéi keresi épen úgy, mint a háboruelötti francia-angol „entenie-cordiale“ megkötésekor Hitié? vezér és kancellár szombati beszédének lései nagyban foglalkoztatják a külpolitikai köröket A külpolitikai helyzet előterében Hitter vezér és kancellárnak szombaton elhang­zott nagy beszéde és Beck lengyel külügy­miniszter londoni útja áll. A külpolitikai vasárnap aránylag csendesen folyt le. Fran­ciaországban fölavatták Loubet elnök szob­rát 'akinek elnöksége alatt jött léire a há- boruelőtU francia—orosz szövetség és a világháború kimenetelére ugyancsak nagy szerepet játszó francia—angol „entente­ccxrdiaíe“. Daiadier miniszterelnök szobor- avató beszédében természetesen nem mu­lasztotta el az erre való emlékezést, de erő­sen hangoztatta, hogy Franciaország leg­főbb törekvése ma is a béke, mint Loubet idején, mikor, a köztársasági elnök, akinek most szobrot emeltek, következőket mond­ta az ,,entente cordiale“ másik megalapító­jának, VIÎ. Edward angol királynak: „A mi nagy kívánságunk az, hogy együtt 1 ladjunk a civilizáció és a béke utján“. Németországban más véleményt tápláltak VII. Edward és Loubet szerepéről, akik­nek működésével indult meg, Hitler alább közölt szombati beszéde szerint, „a gyűlöl­ködés, sőt az üldözés Németország ellen, a bekerítési politika, melyben Anglia vitte a vezető szerepet“. A most kezdődő kül­politikai hét Beck lenvyeJ külügyminiszter jendoni tárgyaüásiaival indul meg. E tárgya­lások iránt érthetően nagy az érdeklődés világszerte. A londoni ,,Times“ újra tilta j kozik az ellen, hogy Anglia a lengyelekkel való tárgyalásban bekeritési politikát akar- ! na érvényesíteni Németország ellen. A lap szerint különben London hajlandó a Len- I gyeiországgal szembeni kötelezettségválla- 1 fását kiterjeszteni Romániára is és csak a román kormány elhatározásától függ, Hogy ez a kötelezettség is azonnal életbelépjen. Nem érdekességnélküii dolog a róm^i híradás, mely szerint újra szó van »rróh hogy Mussolinit közvetítésre kérjék föl a kei ellentétes front közölt, ami ha sikerül, európai konferencia összehívásához vezet­het. A Popolo d‘ltalÍ3 szerint az értekezlet legfőbb akadályát 'az Olasz- és Franciaor­szág közti viszony rendezetlensége képezi. icnggeiersiági esőn tage« Beck' lengyel külügyminiszter ma dél­után érkezik Londonba. Útjában tegnap este érintőbe Berlint, ahol a berlini lengyel követség tagjai és a német küfl'ügyminisz" térium praboküTl főnöke fogadták. Lipski I berlini lengyel nagykövet már határ melletti fölszállt Beck külügyminiszter ko­csijába és hosszas tárgyalást •folytail'ui'.il vele. A német sajtó 'fognia p újra neme teilen es ^kilengéseket jelentett Lengyelországból. A jelentések szerint Kattowitzban és Tarzin- ban németeket bántalmaztak, Teschenben a német konzulátus két tisztviselőjét is megtámadták. Hivatalos lengyel közle­mény cáfolja a tescheni kilengéseket és ,hangoztatja, hogy Lengyelországban sem­J iásait Varsóban 'különben döntő jelen'tősé- I günek mondják. Szóba fog kerülni ezen a I tárgyaláson Lengyelország viszonya összes szomszédaihoz, különösen a lengyel—­szovjet viszony a nyugati hatalmak Szov jetoroszországhoz való újabb viszonyával kapcsolatban. Szó lesz, ugyané hírek «ze- rin't, egy nagyobb kölcsönről, melye t An­glia’ adna Lengyelországnak és bizonyos nyersanyagok szolgálta! ásáról a lengyel ipar számára. Beck külügyminiszternek a. porlsmouthi angol hadikiköltőben ‘teendő látogatásával kapcsodat ban egyes lengyel lapok arról' is akarnak tudni, hogy Anglia esetleg hadihajókat bocsát Lengyelország rendelkezésére. A zsidó kérdéssel! kapcso­latban Beck külügyminiszter arra fogja kérni az angol kormányt, hogy a Lengyel- országban különösen nehéz zsidó kérdés megoldására az Egyesült1 Áflflam okhoz bar «onlóan Anglia is ötvenezer zsidónak en-' gedje meg évente, a letelepülés: oiz angol birodalom 'területén. A lengyel sajtó kü* lönben hangoztatja, hogy Lengyelország a londoni tárgyalások után is minden körülmények között megőrzi függetlenségét, jó viszonyban akar élni szomszédaival, nem vesz részt semmi féle bíokkalakulásban és nem is hajlan-, dó sen ki tutik semmit visszaadni abból, aminek jogos tulajdonosául érzi magát.' Ez az utóbbi megjegyzés elsősorban Dan- zigra vonatkozik, mely nem integráns ré : szó Lengyelországnak s amelyet igy Chamberlainnek a lengyel területre vo*. natkozó kijelentése sem fed teljesen. A; lopok szerint, különben Beck külügymi- nisz.ter londoni tárgyalásai nemcsak az^ elmúlt napok eseményeire fognak szőrit-, kozni, hanem felölelik a múltat és jö-j vendét iis. Nem lehet föltételezni — írják, a varsói lapok —, hogy Németország^ szintén ne vegye természetesnek azt, ha Anglia, Franciaország és Lengyelország szorosabbra fűzik a közöttük lévő szála­kat. 1 Mára várják Chamberlain válaszát Hitler beszédére Hitler vezér és kancellár szombati be­szédével nagy részletességgel foglalkozik a világsajtó. Hivatalos kijelentés a be­széddel kapcsolatban angol és francia részről eddig még nem hangzott el. Va­ló szánülieg a londoni alsóház ma' délután megkezdődő ülésén fog erre sor kerülni,, amikor Chamberlain miniszterelnök elő­relő thaitólag nagyobb beszédet tart és megindul a feszülit érdeklődéssel várt an­gol külpolitikai vita. Angol és francia la­pok azonban sietnek levonni a következ­tetéseket Hitler beszédéből. Kiemelik, hogy Hitler annak az akaratának adott kifejezést, hogy a legközelebbi npmzcli szocialista kongresszusi a „béke kangresz- szusának“ nevezzék, a beszéd után tehát nem lehet arra következtetni, hogy német részről támadó tervekkel foglalkoznának. Megállapítják azt Is, hogy Hitler lényegi­leg fölmondta az Angliával 193A-ben ]él- rehozoit tengerészeti megállapodást. Ki­emelik, hogy a kancellár beszéde magá­ban foglalja a határozott kötelezettség­vállalást, hogy Németország minden kö­rülmények között támegatni fogja Olasz­országot céljainak megvalósításában. És megálülapitja végül Hitler szavaiból, hogy Németország a világ semmiféle hatalmá­nak közbelépésére sem hajlandó kitűzött céljaitól eltérni. A válasz mindezekre a megállapításokra — írják a francia la­pok —. most a Somdoiui és párisi kormá­nyok kötelessége. mit sem tudnak német konzulátusi tiszt­viselő« bántalmazásáról. Külpolitikai ese­ményekkel áll kapcsolatban a lengyel bel­politika minden jel szerint küszöbön álló átalakulása is. A 'lengyel parasztpárt vezé­rét, Vittos volt miniszterelnököt, aki hét évig külföldi száműzetésben élt s akit pár nap 'előtti visszatérése alkalmává! leuartóz- taciiak, most szabadon bocsátották. Szaba­don bocsátották a száműzetésből visszaté­rő és szintén lettaríózftatollt Kitérni k volt .Lengyel badügyminiszert is. A politikai helyzet további alakulásában, hir szerint, mindkettőjüknek fontos szerepük lesz. A lengyel közélet izgalmas eseményeihez <Uur- *«ztik, hogy tegny Slavek ezredes, volt miniszterein tik, Pilzudszki egykori legben­sőbb munkatársa, agyonlőtte magát. A Lengyel sajtó -természetesen sokat foglalko­zik az utolsó napok eseményeivel és han­gozhatja, hogy a Chamberlain álHai beje­lentett biztosíték nem jelent annyit, hogy Lengyelország most föladta volna külpo­litikájának függetlenségéi. Beck külügyminiszter londoni (tárgya­BERLIN, február 3. Hitler vezér és kancellár a „Von Tirpitz“ csatahajó vizrebocsátása alkalmából óriási és lelkes hallgatóság előtt szombaton a ! következő beszédet mondta: I ■— A német nép a legnagyobb hősi- j ességgel és önfeláldozással harcolta vé- j gig a háborút. Ezt éppen azok vitat­hatják el a legkevésbé, akik most a legnagyobb hangon beszélnek. Német­országot nem is harcokban győzték le és a legnehezebb órákban sem vesztet­te el jövőjében való hitét és az élethez való kedvét. Ellenfeleink vezetői ekkor a végleges kibékülést ígérték és uagy- szerű csalogató jelszavakat hangoztat­tak. Wilson amerikai elnök pontjait te- regették a világ elé. Azt hangoztatták, hogy nem lesznek győzök és legyőzői­tek, nem lesz hadikárpótlás. Mindenki J egyenlő jogokat fog kapni, a javakat bé- j kében és egyenlőségben osztják el, be- j leértve a gyarmatokat is és ennek a i békének megkoronázása lesz a Népszó- I vétség, amely biztosítja a népek egyem ] joguságát és feleslegessé teszi a fegy­verkezést, Hirdették a leszerelést, és­, pedig a minden nemzetre kiterjedő leszerelést Németországtól kívánták, I hogy járjon elől jó példával és a töb- I biek majd követni fogják. Hirdették a j népek önrendelkezési jogát, azzal, hogy : ez majd véglegesen megoldja a törté- ! nelmi fejlődés problémáit. Németor­szágban nagyon sokan, talán a legtöb­ben hittek ezeknek a jelszavaknak és bíztak bennük. — S ekkor — mondotta Hitler kan­cellár — a szószegések olyan sorozata kezdődött, amilyent az emberiség még nem ismert. Jött Németország meg­alázása, a német nép elnyomása és ki­fosztása. A győzők és legyőzőitek egyenjogúsága helyett a legyőzött örök időre való bilincsbeverése. A né­meteket örökös fogságra akarták ítél­ni. Gyarmatait elvették tőle, a külföldi német vagyonokat nem engedték visz- sza Németországba, nem engedték meg, hogy a népek önrendelkezési jo= ; ga alapján csatlakozni akaró németek a német birodalomhoz tartozzanak. Jött i a pénzügyi kifosztás a háborús jóváté- I tej, a maga csillagászati számaival, aminek kővetkezményeképen az egész német népnek le kellett szállítania életnívóját. Németország lakossága egy évtized munkájával a jóvátétel ér­dekében dolgozott. I — Ezt nevezték a Népszövetség meg­értő politikájának, noha ez a legkemé­nyebb diktátum volt és egy nagy né­pen elkövetett erőszak. Amíg Német* országra leszerelést kényszeritettek, addig a többi népek* fegyverben tartot­ták hadseregüket és a leszerelést egye­dül Németország hajtotta végre. A né­met népcsoportnak nem adták meg az önrendelkezési jogot. A szószegés, a világ egyik legnagyobb népét megfősz» tóttá jogaitól. — Meg voltunk győződve, hogy amíg ez a békeszerződés fennáll, addig a német nép a tönkremenésnek néz elé­be. Meggyőződésünk volt, hogy min­den szerződés fölött áll a népek igazi életjoga. El voltunk határozva, hogy ezt a harcot a német életérdekekért megvívjuk. ^ CC'kkünk folytatása, az utolsó oldalon^ na Érkezik Londonba Seek lentinél küMmlniszter miter beszédé

Next

/
Thumbnails
Contents