Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-04 / 77. szám
ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal é* könyvoszrály: P. Unirii 9 Telefon 1x99 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROÎS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS ft. Törvényszéki hpfcromozísi szám: 39. (Do«. 1938. Trb, Cluj.) Előfizetés; árak: havonta negyedévre 240. félévre 480 egész évre 960 Tj 886/1 8oj ls’L LS ÉVFOLYAM, 7 7. SZÁM. KEDD ■CTjm'iigwwapBBViBBw^HiiiiitmiiiMiiiniiiM ni nii Mii mi !■ 11 í TT*r-*i-Tr,*CT”nTr* * i•“rrTTTnrrininBmrí vara a— CLUJ, 1939 ÁPRILIS 4. A varsói sajtó hangsúlyozza Lengyelország külpolitikájának függetlenségét. — Újabb németellenes lengyel kilengésekről adnak hirt a berlini lapok. — Daiadier hangsúlyozza, hogy Franciaország ma is a békéi keresi épen úgy, mint a háboruelötti francia-angol „entenie-cordiale“ megkötésekor Hitié? vezér és kancellár szombati beszédének lései nagyban foglalkoztatják a külpolitikai köröket A külpolitikai helyzet előterében Hitter vezér és kancellárnak szombaton elhangzott nagy beszéde és Beck lengyel külügyminiszter londoni útja áll. A külpolitikai vasárnap aránylag csendesen folyt le. Franciaországban fölavatták Loubet elnök szobrát 'akinek elnöksége alatt jött léire a há- boruelőtU francia—orosz szövetség és a világháború kimenetelére ugyancsak nagy szerepet játszó francia—angol „ententeccxrdiaíe“. Daiadier miniszterelnök szobor- avató beszédében természetesen nem mulasztotta el az erre való emlékezést, de erősen hangoztatta, hogy Franciaország legfőbb törekvése ma is a béke, mint Loubet idején, mikor, a köztársasági elnök, akinek most szobrot emeltek, következőket mondta az ,,entente cordiale“ másik megalapítójának, VIÎ. Edward angol királynak: „A mi nagy kívánságunk az, hogy együtt 1 ladjunk a civilizáció és a béke utján“. Németországban más véleményt tápláltak VII. Edward és Loubet szerepéről, akiknek működésével indult meg, Hitler alább közölt szombati beszéde szerint, „a gyűlölködés, sőt az üldözés Németország ellen, a bekerítési politika, melyben Anglia vitte a vezető szerepet“. A most kezdődő külpolitikai hét Beck lenvyeJ külügyminiszter jendoni tárgyaüásiaival indul meg. E tárgyalások iránt érthetően nagy az érdeklődés világszerte. A londoni ,,Times“ újra tilta j kozik az ellen, hogy Anglia a lengyelekkel való tárgyalásban bekeritési politikát akar- ! na érvényesíteni Németország ellen. A lap szerint különben London hajlandó a Len- I gyeiországgal szembeni kötelezettségválla- 1 fását kiterjeszteni Romániára is és csak a román kormány elhatározásától függ, Hogy ez a kötelezettség is azonnal életbelépjen. Nem érdekességnélküii dolog a róm^i híradás, mely szerint újra szó van »rróh hogy Mussolinit közvetítésre kérjék föl a kei ellentétes front közölt, ami ha sikerül, európai konferencia összehívásához vezethet. A Popolo d‘ltalÍ3 szerint az értekezlet legfőbb akadályát 'az Olasz- és Franciaország közti viszony rendezetlensége képezi. icnggeiersiági esőn tage« Beck' lengyel külügyminiszter ma délután érkezik Londonba. Útjában tegnap este érintőbe Berlint, ahol a berlini lengyel követség tagjai és a német küfl'ügyminisz" térium praboküTl főnöke fogadták. Lipski I berlini lengyel nagykövet már határ melletti fölszállt Beck külügyminiszter kocsijába és hosszas tárgyalást •folytail'ui'.il vele. A német sajtó 'fognia p újra neme teilen es ^kilengéseket jelentett Lengyelországból. A jelentések szerint Kattowitzban és Tarzin- ban németeket bántalmaztak, Teschenben a német konzulátus két tisztviselőjét is megtámadták. Hivatalos lengyel közlemény cáfolja a tescheni kilengéseket és ,hangoztatja, hogy Lengyelországban semJ iásait Varsóban 'különben döntő jelen'tősé- I günek mondják. Szóba fog kerülni ezen a I tárgyaláson Lengyelország viszonya összes szomszédaihoz, különösen a lengyel—szovjet viszony a nyugati hatalmak Szov jetoroszországhoz való újabb viszonyával kapcsolatban. Szó lesz, ugyané hírek «ze- rin't, egy nagyobb kölcsönről, melye t Anglia’ adna Lengyelországnak és bizonyos nyersanyagok szolgálta! ásáról a lengyel ipar számára. Beck külügyminiszternek a. porlsmouthi angol hadikiköltőben ‘teendő látogatásával kapcsodat ban egyes lengyel lapok arról' is akarnak tudni, hogy Anglia esetleg hadihajókat bocsát Lengyelország rendelkezésére. A zsidó kérdéssel! kapcsolatban Beck külügyminiszter arra fogja kérni az angol kormányt, hogy a Lengyel- országban különösen nehéz zsidó kérdés megoldására az Egyesült1 Áflflam okhoz bar «onlóan Anglia is ötvenezer zsidónak en-' gedje meg évente, a letelepülés: oiz angol birodalom 'területén. A lengyel sajtó kü* lönben hangoztatja, hogy Lengyelország a londoni tárgyalások után is minden körülmények között megőrzi függetlenségét, jó viszonyban akar élni szomszédaival, nem vesz részt semmi féle bíokkalakulásban és nem is hajlan-, dó sen ki tutik semmit visszaadni abból, aminek jogos tulajdonosául érzi magát.' Ez az utóbbi megjegyzés elsősorban Dan- zigra vonatkozik, mely nem integráns ré : szó Lengyelországnak s amelyet igy Chamberlainnek a lengyel területre vo*. natkozó kijelentése sem fed teljesen. A; lopok szerint, különben Beck külügymi- nisz.ter londoni tárgyalásai nemcsak az^ elmúlt napok eseményeire fognak szőrit-, kozni, hanem felölelik a múltat és jö-j vendét iis. Nem lehet föltételezni — írják, a varsói lapok —, hogy Németország^ szintén ne vegye természetesnek azt, ha Anglia, Franciaország és Lengyelország szorosabbra fűzik a közöttük lévő szálakat. 1 Mára várják Chamberlain válaszát Hitler beszédére Hitler vezér és kancellár szombati beszédével nagy részletességgel foglalkozik a világsajtó. Hivatalos kijelentés a beszéddel kapcsolatban angol és francia részről eddig még nem hangzott el. Való szánülieg a londoni alsóház ma' délután megkezdődő ülésén fog erre sor kerülni,, amikor Chamberlain miniszterelnök előrelő thaitólag nagyobb beszédet tart és megindul a feszülit érdeklődéssel várt angol külpolitikai vita. Angol és francia lapok azonban sietnek levonni a következtetéseket Hitler beszédéből. Kiemelik, hogy Hitler annak az akaratának adott kifejezést, hogy a legközelebbi npmzcli szocialista kongresszusi a „béke kangresz- szusának“ nevezzék, a beszéd után tehát nem lehet arra következtetni, hogy német részről támadó tervekkel foglalkoznának. Megállapítják azt Is, hogy Hitler lényegileg fölmondta az Angliával 193A-ben ]él- rehozoit tengerészeti megállapodást. Kiemelik, hogy a kancellár beszéde magában foglalja a határozott kötelezettségvállalást, hogy Németország minden körülmények között támegatni fogja Olaszországot céljainak megvalósításában. És megálülapitja végül Hitler szavaiból, hogy Németország a világ semmiféle hatalmának közbelépésére sem hajlandó kitűzött céljaitól eltérni. A válasz mindezekre a megállapításokra — írják a francia lapok —. most a Somdoiui és párisi kormányok kötelessége. mit sem tudnak német konzulátusi tisztviselő« bántalmazásáról. Külpolitikai eseményekkel áll kapcsolatban a lengyel belpolitika minden jel szerint küszöbön álló átalakulása is. A 'lengyel parasztpárt vezérét, Vittos volt miniszterelnököt, aki hét évig külföldi száműzetésben élt s akit pár nap 'előtti visszatérése alkalmává! leuartóz- taciiak, most szabadon bocsátották. Szabadon bocsátották a száműzetésből visszatérő és szintén lettaríózftatollt Kitérni k volt .Lengyel badügyminiszert is. A politikai helyzet további alakulásában, hir szerint, mindkettőjüknek fontos szerepük lesz. A lengyel közélet izgalmas eseményeihez <Uur- *«ztik, hogy tegny Slavek ezredes, volt miniszterein tik, Pilzudszki egykori legbensőbb munkatársa, agyonlőtte magát. A Lengyel sajtó -természetesen sokat foglalkozik az utolsó napok eseményeivel és hangozhatja, hogy a Chamberlain álHai bejelentett biztosíték nem jelent annyit, hogy Lengyelország most föladta volna külpolitikájának függetlenségéi. Beck külügyminiszter londoni (tárgyaBERLIN, február 3. Hitler vezér és kancellár a „Von Tirpitz“ csatahajó vizrebocsátása alkalmából óriási és lelkes hallgatóság előtt szombaton a ! következő beszédet mondta: I ■— A német nép a legnagyobb hősi- j ességgel és önfeláldozással harcolta vé- j gig a háborút. Ezt éppen azok vitathatják el a legkevésbé, akik most a legnagyobb hangon beszélnek. Németországot nem is harcokban győzték le és a legnehezebb órákban sem vesztette el jövőjében való hitét és az élethez való kedvét. Ellenfeleink vezetői ekkor a végleges kibékülést ígérték és uagy- szerű csalogató jelszavakat hangoztattak. Wilson amerikai elnök pontjait te- regették a világ elé. Azt hangoztatták, hogy nem lesznek győzök és legyőzőitek, nem lesz hadikárpótlás. Mindenki J egyenlő jogokat fog kapni, a javakat bé- j kében és egyenlőségben osztják el, be- j leértve a gyarmatokat is és ennek a i békének megkoronázása lesz a Népszó- I vétség, amely biztosítja a népek egyem ] joguságát és feleslegessé teszi a fegyverkezést, Hirdették a leszerelést, és, pedig a minden nemzetre kiterjedő leszerelést Németországtól kívánták, I hogy járjon elől jó példával és a töb- I biek majd követni fogják. Hirdették a j népek önrendelkezési jogát, azzal, hogy : ez majd véglegesen megoldja a törté- ! nelmi fejlődés problémáit. Németországban nagyon sokan, talán a legtöbben hittek ezeknek a jelszavaknak és bíztak bennük. — S ekkor — mondotta Hitler kancellár — a szószegések olyan sorozata kezdődött, amilyent az emberiség még nem ismert. Jött Németország megalázása, a német nép elnyomása és kifosztása. A győzők és legyőzőitek egyenjogúsága helyett a legyőzött örök időre való bilincsbeverése. A németeket örökös fogságra akarták ítélni. Gyarmatait elvették tőle, a külföldi német vagyonokat nem engedték visz- sza Németországba, nem engedték meg, hogy a népek önrendelkezési jo= ; ga alapján csatlakozni akaró németek a német birodalomhoz tartozzanak. Jött i a pénzügyi kifosztás a háborús jóváté- I tej, a maga csillagászati számaival, aminek kővetkezményeképen az egész német népnek le kellett szállítania életnívóját. Németország lakossága egy évtized munkájával a jóvátétel érdekében dolgozott. I — Ezt nevezték a Népszövetség megértő politikájának, noha ez a legkeményebb diktátum volt és egy nagy népen elkövetett erőszak. Amíg Német* országra leszerelést kényszeritettek, addig a többi népek* fegyverben tartották hadseregüket és a leszerelést egyedül Németország hajtotta végre. A német népcsoportnak nem adták meg az önrendelkezési jogot. A szószegés, a világ egyik legnagyobb népét megfősz» tóttá jogaitól. — Meg voltunk győződve, hogy amíg ez a békeszerződés fennáll, addig a német nép a tönkremenésnek néz elébe. Meggyőződésünk volt, hogy minden szerződés fölött áll a népek igazi életjoga. El voltunk határozva, hogy ezt a harcot a német életérdekekért megvívjuk. ^ CC'kkünk folytatása, az utolsó oldalon^ na Érkezik Londonba Seek lentinél küMmlniszter miter beszédé
