Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-29 / 98. szám

ELLENZÉK 1 1939 április 29. MM Ifttszámcggvcn kolozsvári polgár IdcHíkezcn az n] iMampolgársági Osszcirás első napján Teljes rendben és zökkenő nélkül folynak a jelentkezések»-* Piilamziietvételek a jelentkezésekről KOLOZSVÁR , április 28. A Városháza 20. számú szobájában, a nagy tanácsteremben., ahol a falaikon; az IuraimnVá 11ozás óta működő polgármeste­rek arcképei vannak kifüggesztve .s ahol1 néhány nappal ezri'őtt még ai vörheny és diftériá ellen beoltott gyerekek sívalko- díásá'tól volt hangos a hely, tegnap meg­kezdődött a: állampolgársági névjegyzék­ből kimarad* kolozsvári polgárok uj ösz- szeirása. A nagyterem hosszú íróa sz talok- ka! két felé van osztva, -az íróasztalo­kon belül hat tisztviselő várja a jelent­kezőket, az íróasztalok elölt pedig sorsú* kát várják azok, akik talán valami eny­he toirllaszlás következtében hossza idő óta a hontalanok keserű kenyerét eszik és akiknek csak egyszerű formalitás mi­att nem volt állampolgársága. 'Az első jelentkezők A polgármester rendelkezése következ­tében, & jelentkezés úgy történik, hogy az összeírásnál közreműködő tisztviselők betűrend szerint osztották szét maguk kö­zött a jelentkezőket. Mindenik tisztviselő négy betűt kapott s a jelentkezők nevük­nek kezdőbetűi szerint jelentkeznek a tisztviselőknél, akik a legnagyobb kész* seggel és türelemmel adják meg a kért felvilágosításokat. Tegnap vöt a jelent­kezések első napja és a tegnapi napon mintegy 240 en jelent­keztek, nagy óbbá ra élemé led korú emberek és koros asszogok, akiknek nagyrésze itt született és itt lakott a város fctCai között az összeíráskor azért nem jelentkeztek, mert természe­tesnek tartották, hogy nem lehetnek más államnak polgárai, csak melyben lak­nák. .. . LA jelentkező polgárokon meglátszanak az élettel folytatott nehéz harcoknak nyo­mai.- (íszbovegyüLt, görnyedt derekú v gon­dokkal barázdált arca emberek és asszo­nyok; akik jelentkéznek. Egyik• odalép az összeírást végző tisztviselő' elő, kezé­ben riyugdijk(myvet szorongat. — Tekintetes Ur> — mondja — az uram SS évig szolgálta a varost, mert hát tetszik tudni, városszolga volt. Mikor meghalt, kaptam utána nyugdija*. s • ka­pom most ás*, mert a városi urak nem követelnek tőlem állampolgársági ;» igazol­ványt. de most már elhalt uram után én is állampolgár akarok lenni — mondja szinte büszkélkedve a fekete kendős, ráncos, derüsoTcu anyóka. — Ugyan bí­zó, hány féle igazolványt kel hozza!;, mert nem olvasok újságot. Hoztam egvet a kerületi kapitány úrtól s itt a nyugdíj könyvem is. Ismer engem az egész város, nem kell semmi bizonyítvány. A tisztviselő meghallgatja az öreg né­niké előadását, aztán megnyugtatta, hogy sok irás nem kell. neki elég, ha egyet hoz a várostól, amelyen igazolja, hogy hites ura 38 évig „városszolga“ voh. A nénike boldogan hagyjai el a ter­met. Egy jellemző eset Ezután egy román ur jelentkezik és kéri az áHanipgítgársági névjegyzékbe va­ló felvételéi. A tisztviselő nézi. szinte sze­mével kérdi, hogy lehet, hogy ál huni tisztviselő létére még nmes meg az ál­lampolgársága. A tisztviselő a .szemekből olvas s a még fel sem tett kérdésre meg­adja a választ ■— Komán nemzetiségű vagyok,, én Is, meg a feleségem is, már az uralom válto­zás idején áÜÖaani szolgálatban voltam- Annakidején hivatalból terjesztették elő összeírásra a tisztviselők névsorát, én va­lahogy a névsorból kimaradtam. Közel egy évig voltam beteg, 'feleségemnek, ve­ttem voltaic gondjai, nem az állampol­gársággal, mikor jobban leltem, tudtam meg, hogy hibáimon kívül kimaradtam az összeírásból. Persze, nem történt semmi báj, a hivatalomat továbbra is elláttam, fizetésemet is rendesen megkaptam, mert senki sem merte kétségbe vonni, hogy amiért a nevem nincs felírva egy könyv* ben* nem vagyok teljes jogú állampolgár. Nyugdíj tál an nyn g dip is ok És egymásnak adják át a kilincset azok a nyugdíjazott tisztviselők és kegy­dija, s özvegyek, akik ai műk év április haváig zavartalanul kapták a nyugdijai­kat s aizóta, a pénzügyminiszter rend ét­kezése következtében, egyetlen lejt sem kapnak. Bizonyítvány arról, hogy szüle* tett, hogy él. hogy bűncselekményt nem követett el, hogy adót fizet, hogy szel­lemi képességének birtokában van., hogy nem optáH. nem repatriált, síb. Ezek égy-kettőre igazolják az állaim- polgársághoz való jogukat, mert hiszen a polgármesteri hivatal már erről bizonyít­ványt is álhiteid ki. Mikor látták, hogy nevük bekerült a lajstromba, nagyokat sóhajtanak és boldogan távoznak el a te­remből. Egyelőre csak ,a névjegyzékbe való fel­vételüket rendelte el a belügyminiszter, bizonyos azonban, hogy ennek állapján ál­lampolgárságukat is elismerik, hu, pedig ez megtörténik, ami kétségtelen, akkor visszamenőleg egg évre megkapják a pénziiggminiszter által visszatartott S nyugdijaikgt. Nem nagy ez az összeg, mert erre már j j rengeteg adósságot csináltak, de mégis va* j I la m i és talán egy két hónapig gondtal an * megélhetést nyújt azoknak, akik egy év j óta csak a reményből éltek. ..... .. , I ­Már a számokban sem íeheí meghízni Fantasztikus adalékai mutai a statisztikai hivatal indear kimutatása. — Drágult-e, vagy olcsóbb lett az élet? KOLOZSVÁR, április 28. Mintegy három esztendő óta az álla- mi statisztikai hivatal havonta közli a közfogyasztási cikkek árainak változás sát. A statisztikai hivatal adatai njo- mán mi is rendszeresen közöltük az in= dexszámokaí, azonban most érdekes* nek tartottuk, hogy necsak nagy álta = lánosságban, hanem részletekben is rá= mutassunk az árváltozásokra. Ha ala» pul az 1927. évi árakat vesszük és ösz= szehasonlitjuk azokat a jelenlegi árak kai, megállapíthatjuk, hogy az árak az utóbbi időben a Éegfaniasztikusabb e/= tolódásokat mutatják. Az 1939=es év első hónapjainak árai az 1927=es árak= hoz viszonyítva 26.0 százalékos csökke­nést mutatnak, azaz ami 1927-ben 100 lejbe került, ezek szerint 1939-ben csak 73.4 lejbe kerül. Ha az 1938=asi árakkal hasonlítjuk össze a jelenlegieket, ak= kor megállapíthatjuk, hogy nagy áíta* lánosságban a megélhetés 3 százalék= kai olcsóbb lett. viszont ha az 1937. évi árakhoz hasonlítjuk a jelenlegiem két, akkor kiderül, hogy az árak 11 százalékkal emelkedtek. Sajnos, azok a cikkek, amelyek a legfontosabbak és amelyek minden nap kellenek, drágul» tak és ez az oka annak, hogy habár az általános megélhetés indexe szerint az elmúlt évhez viszonyítva 3 százalékos olcsóbbodást látunk, mégis érezzük a fokozódó drágaságot. [ Ha az egyes közszükségleti cikkek árát nézzük és pedig a legfontosabba* kát, azoknál magas áremelkedés mutat­kozik. Az 1939 márciusi árakat össze* hasonlítva az előző év márciusának áraival, a következő árváltozásokat látjuk: a paszuiy 23 százalékkal, a búr» gonya I4, a vaj 16, a disznóhus 13.8, a ruhaszövet 19, a férficipö 10, a zefir inganyag 2 százalékkal esett. Kisebb változások voltak a kenyér, a hagyma, az olaj, a liszt, a marhahús, a fa és a tojás árakban. Egyszóval, ami a min» dennapi élethez kell, az drágult és az indexszám csökkenését az idézi elé, hogy esetleg olyan cikkek, amelyek nem minden nap használatosak, de amelyek az indexszám megállapítása« nál szerepeinek, valamivel olcsóbbá lettek és tekintve, hogy ezen cikkek ára magas, döntő hatásuk van az index szám alakulására. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy az olcsóságot mutató indexszám ellenére, a gyakor- latban alaposan megdrágult az élet. íüagyfelenáőségii Illési larloM a Magyar Üépk özösség marosvásárlielyi tagozata Beszámoló a magyarság vezetőinek tárgyalá­sairól. — Ishohiiigyi és népnevelési problémák MAROSVÁSÁRHELY, ápr. 28. A Romániai Magyar Népkózösség marosmegyei tagozatának közművelő» dési szakosztálya szerdán délután 4 órakor az Iparos Tanoncotíhon nagy» termében ülést tartott. Az ülést gi*óf Toldalaghi Mihály tagozati elnök nyi= tóttá meg, aki a tárgysorozat rnegkez» dése előtt bejelentéseket tett, melyek során tudomására hozta a megjelent tagoknak, hogy ( a Népközösség központi vezetőségé­nek egy küldöttsége, gr. Bánffy Mik- lós országos elnökkel az élén, tiz nappal ezelőtt Bucur estibe utazott, hogy Calinescu miniszterelnök és D ragom ir Silviu kisebbségi minisz­ter elé terjesszék a Népközösség sürgős elintézésre váró ügyeit és azoknak gyors rendezését kérjék. Bejelentésében a tagozati elnök mint­egy 27 ügyet sorolt fel. Ezek közül különösebb fontosságú az állampol­gárság ügye é.s a nyugdíjügy. Bejelen» tette továbbá Toldalaghi gróf a postá­sok és vasutasok ügyeinek előterjesz­téseit is. úgyszintén a rádióiepecséte­lések, illetve bevonások kérdésének ügyét. í Ezután Mikó László tett bejelentést arról, hogy a helyi csendőrlégió pa­rancsnokló őrnagya a Magyar Népkö» zösség közbenjárására olyértelmü Ígé­retet tett, hogy azokban a vegyes la­kosságú helységekben, ahol nézetelté­rések voltak, — felettes hatóságának rendeletére — az ottani hatóságok a Magyar Népközösség helyi szerveinek bevonásával együttesen indítanak vizs­gálatot a sérelmek orvoslására. 1 F. bejelentések után gróf Toldalaghi Mihály elnök köszönetét) mondott dr. Bogdán István, dr. Nánási János és Váradi Árpád vezetőségi tagoknak, akik közreműködésükkel elősegítették a vidéki panaszok egybegyűjtését, il­letve a hatóságok elé terjesztését. j ISKOLAÜGYEK A tárgysorozat első pontjaként az iskolai segélyek ügyében tett lépése­ket ismertetik. Minthogy egy uj ren­delet az elmúlt évben az állami isko­lák dologi kladásai-s folyósított 14 százalékos segélyt megszüntette, a kin sebhségi iskolák számára sem kérhető továbbra ez a segélyalap. Éppen ezért, az ügyben mindazon helységekben, ahol érdekelt felekezeti iskolák van­nak, az ottani hatóságoktól fogják kér­ni a kisebbségi iskolák részére is az állami iskolák fenntartására folyósí­tott összegeknek megfelelő arányú ki­utalását a lakosság számarányához vi­szony it va. j i >->! :<•■ <*■ m Az iskolaügyi bejelentések alkalmá­val megemlékeztek a vezetőségnek a szász régen i magyar gimnázium érde­kében tett lépéseiről. Ezután felsorol­ták azokat az ügyeket, amelyek a Nép­közösség közbenjárására részben már elintézésit! nyertek, részben pedig elin­tézésük folyamatban van. A Máriaffi Lajos tagozati alelnök, Szigyártó Gábor és Pálfi Károly re­formátus lelkész, valamint mások hoz­zászólásokat tettek a tanügyi kérdés­hez, amelyek alkalmával felemlítették, hogy több községben, ahol nem zár­kóztak el a népkisebbségi iskolák tá­mogatásától, az iskolák dologi kiadá­sait fedező alapok megszüntetésével az állatok után róttak ki bizonyos több1 letdijakat, ez az eljárás azonban he­lyenként elégedetlenséget keltett és, csak arra szolgált, hogy az illető vidé­keken a nemzetiségi ellentéteket ki­élezze. Mivel különben sem valószínű, hogy ily módon az iskolák szükségle­teit fedezni lehetne, e kisér létezését helyett helyénvalónak azt találják, hogy az érdekelt községek úgynevezett hitelnyújtási alapjukból fedezzék a szükségleteket. 1 Ezután az elnök bejelentette, hogy a közeljövőben Nagyküküllő», Három­szék- és Udvarhelymegyék népközös­ségi tagozatainak megszervezésére Í3‘ sor kerül. Gróf Bánffy Miklós orszá­gos szervezeti elnök a jövő hó első fe­lében látogatókörutat tesz a megala-i kult vidéki tagozatoknál, mely alka»; lommal Marosvásárhelyre is ellátogat; A NÉPNEVELÉS ÜGYE Á szakosztályi elnök bejelentéseinek befejeztével a tárgysorozat keretében; az iskolán kívüli népnevplés megvilá­gítására került sor. Molter Károly re» formátus kollégiumi tanár és ismert erdélyi iró, Pálíi Károly református lelkész és Platz Emil római katolikus; gimnáziumi tanár mélyreható, nagyi gyakorlati és tárgyi ismeretről tanús»; kodó előadásaikban világították meg ai kérdést. ; Molter Károly előadásában ecsetelte: az iskolán kívüli népoktatásnak a fal-i vakban és városokban az analfabétiz­mus leküzdésével szemben betöltött fontos kulturhivatását. Előadásában ai népiskolák, képzőiskolák és szabad- egyetemek létesítésének fontossága mellett kiemelte a tanerők megválasz­tásának nagyjelentőségű kérdését is, majd a gyakorlati kivitelre vonatkozó* lag az anyagi ügyek megoldására tett általános tájékozottságot eláruló ja­vaslatokat. Hasonló szellemben beszélt Pálfi Ka­rolj* református lelkész, aki a népneve­lés lelki és vallási gyökereinek ápolá­sát tartja legfontosabbnak. Éppen ezért javasolta, hogy a Népközösség e kul=> túrái is kérdést íelekezeiközi bízott- ságra bízza, amely a Népközösség tár­sadalmi szakosztályával működjön kö­zösen. [ Platz Emil róni. kát. gimnáziumi ta­nár a népi kultúra előfeltételeit vilá­gította meg és azoknak megteremtésé-, re gyakorlati javaslatokat tett. Ez utóbbi szempontból még Bartos Gábor igazgatótanitó és dr. Schmidt Béla fő­orvos szólaltak fel. Az elnök végezetül felkéri az elő­adókat, hogy Fülöp Zoltán unitárius lekésszel együtt, Molter Károly elnök­letével alakítsanak bizottságot és há­romhavi határidőn belül készítsenek részletes emlékiratot a kérdésről. Ez­után Toldalaghi gróf az ülést bezárta. l (zsibói.) Időjárás BUCE RESTIBŐL jelentik: Elénk déli, délnyugati szél, változó felhőzet és emel­kedő légnyomás mellett egyes helyeken, főleg nyugatén zivataros c.sö és a meleg kismérvű csökkenése várható. Bucureşti- ben csütörtökön délben a hőmérséklet 21} fok volt. UJ UNIVERSUM e mindentudás tárháza. Uf kiadás, Két hatalmas kötet, lexikonalak, rendet»® kép, ára 4IO lej az Ellessék kortyvosa» iatyában, Cluj-Koiozsvár, Plata Unirii» 1 ^idéicrc v&urvéuci u «a-síoui*.; Aiihí.iák»

Next

/
Thumbnails
Contents