Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-28 / 97. szám

p

IO

\ l'lsooUldli cikkünk folytatást) ilenesetre azt jelenti, hogy London még nem er/.i magát teljesen felkészültnek Európában vállalt szerepének betölté* sere s a „Corriere della Sera“ hozzáteszi mindehhez, hogy Anglia elhatn- ro/asa nem változtat azon, hogy háború esetén a véráldozat oroszlánrészét most is Franciaország viselné. Az angol cs francia sajtó viszont távolba- menóen kedvező következményeket vár a nyugati hatalmak részére az angol hadkötelezettség megszervezésétől. I

RI BitENTRO1 * KüLÜGY M1N1S /. - TÉR HELYETT WEIZSÄCKER ÁLLAMTITKÁR FOGADTA AZ ANGOL NAGYKÖVETET

A Berlinibe visszatért Henderson angol nagykövet „offer“* jövel kapcsolatban, akit, mint tegnap megírtuk, Ribbentrop kühigymán/iszter eddig neun fogadott, sokat foglalkozik az angol és francia sajtó- A Hapcik megái tap it ják, hogy a ném et k ü t - ügyminasz ter nvajdinean az egész keddi napok mikor Henderson nagykövet meg' baszélést kért, birtokán töltötte és csak késő délután tért vissza Berlinbe, hogy Cincár Marko vies külügyminisztert fogadja. Henderson erre, amint londoni lapok állítják, sürgős telefon jelentésben számolt be kormányának, aminek, ugyané láp j°' lenlése szerint, része lett volna a kedd délutáni rendkívüli minisztertanács össze* ülésében is- A minisztertanács nyomán Halifax külügyminiszter azután utasította volna Henderson nagykövetet, hogy közlendőit írásban adja át a német külügyminisztériumnak. Erre az írásbeli közlésre azonban nem került sor. mert közben Weizsäcker német külügyi államtitkár tudatta Henderson nagykövettel, hogy rendelkezésére áffl. Henderson erre hosszabban tárgyalt a külügyi államtitkárral, ismertette vele Anglia álláspontját a fontosabb külpolitikái kérdésekről közölte az angol kormány Uh»tarozását a kötelező katonai szolgálat megszervezéséről és érintette az angol kormánynak más or" szágok kormányaival folyamatban lévő külpolitikai tárgyalásait is. Weizsäcker államtitkár azt vá’taszoüfca az angol nagykövet közléseire, hogy

Hit'er vezér és kancellár pénteki beszédében ki fog térni mindezekre a kérdésekre.

A Henderson és Ribbentrop közölt angol részről) tervbevett megbeszélés elhalasztása különben szóba került tegnap a londoni alsóházban is. Buttter külügyi ál" iamtitkár egy errevenatkozó kérdésre kijelentette, hogy Ribbentrop külügyminiszter még nem ért rá arra, hogy az angol nagykövettel találkozzék. Helyette azonban Weizsäcker külügji államtitkár tárgyait Henderson nagykövettel, oki nem azért téri vissza, hogy indítványt, vagy sürgős közléseket tegyen az angol kormány külpolitikájáról a német kormány* nak.

A JUGOSZLÁV KÜLÜGYMINISZTER BEVÉGEZTE BERLINI TÁRGYALÁSAIT

• Markovics Cincár jugoszláv külügyminiszter beriini tárgyalásait tegnap befejezte és ma délelőtt repülőgépen visszautazik Belgrádb'a. Tegnap Ribb-mitrop küil* ügymitiiiszüerreí folyt atalt megbeszélései után még hosszasan tárgyalt Göring porosz miniszterelnökkel és Hess tárcáméi- küil'i miin is® térrel, Hitler helyettesével.

Ugyancsak tegnap délelőllí fogad & hosz- szabb kihallgatáson Markovics Cincárt Hitler vezér és kancellár is. A jugoszláv külügyminiszter tegnapi megbeszéléseinek befejezése után a következő nyitatkozjailioit adta a sajtó kép viselő rnek'• „Németország és Jugoszlávia közötti a legteljesebb bizalom alapján szomszédokhoz illő kapcsolat áh fenn, mely tiszteletben tartja a két ország közös érdekeit. Ennek 'alapján nincs olyan kérdés a ká? ország közötU melyet a legteljesebb egyetértés alapján meg ne lehetne oldani. A mi barátságos kapcsolatunk — folytatta a jugoszftáv külügyminiszter — csak megerősíti a1 békét Európának ezen a részén“.

Markovics Cincár 'c-zuíán meleg hamgon .nundort köszöneté? a német sajtómaik

üzért, hogy « két ország közöli baránsá- ţes légkör megerősítése érdekében) dolgozik. A német és jugoszláv sajtó k idein ben egyaránt nagy megelégedését fejezi ki a Derülni fárgyaHás eredményei^ fölött. A rémet miemzetá szocialista hivatalos lap, a -Völkischer Beobachter“, súlyos tévedés*

E L 1 ÍJ N Z ÉK

■ IflTOiMUr— II■■IUI imimiiM

nck mondja a londoni és párisi áHíl'ást, ü’-'igy IugONzIlávlia csak nyomás aiUiU mii kodne együtt •• tengely ha tel ma kikai. lítü- lenke/.cileg - - mondja a lap — D él köteten ropanak ^legnagyobb érdeke, lu'gy bara 1 k:apcsii‘l!.i ltokat teren Visen a muigy s/om sz.cdos népekkel. Az ».Angriff“ szerint az Olaszon-níg CN Németeirszág irâivti jugoszláv barátság nyílt hamgo/Jtoltása és az a készség, hogy Jugoszlávia Híz egy ülőmül kódés rz1 Illemében rendezze Magyarországgal valló kapcsolatait, a umgelyh'itavl- niak a1'1 i| niegkezdctit épnőniunku legjobb bizonyítéka. A belgrádi 'félhivatalos „Polli fika" s-rrin it a, berii m megbewzcIÁselk tájékozitakS és baráti jellegűek vojtak. Cétl- juk a beké biz'liosiiliásjas ia Duniunaedenice helyzetéivek javítása és a Nómrittwszág és Jugoszlávia közötti barátságow kapcs<dlar ':°k továbbfcjlésztése, Jugoszlávia mogor

uaulása Németországgal szemben — írja a b'-%rádi kormány lap — mindig nyílt és világos volt M a bellim tanáctavot/ások csak megszilárdították ezt az álláspontot és a két ország barátságát.

A SZOVJETOROSZ KÉRDÉS

Potemkin helyettes szov je toros?, külügyi népbiztos tagnap Szófiába érkezett-, ahol Kiásod vaum- miniszterelnökkel tárgyalt. Azután továbbfolytatta u'tját Isztambulon át Ankarába. A/, ankarai s/.ov jetorosz -törölt tárgyalá s kétségtelen üt kapcsolatban áll/ a kéL országnak ü nyu gab magyhalalnKikkal szüntéU-niil folyta toll tárgyalá.siaivad:. Ez q kérdés tegnap uj ni szóba került ,:ii londoni uksóhnzbitn Ls, aholl munkáspárti részről újra megkérdezték az angol f nandu -szovje taros/, kailoinaá szövetség iigyé!>en a szófukar Ehamilveriaiiu in busztmi nőkért Chfl über Ibiim azt válnszoJjta, hogy az olimiilit hétfőn tett ktjetentéseiihez sémiiül sem fűzhet hozzá- Tárgyalások folynak., de lehetet len, hogy úgy folytassunk tárgyalásokat, hogy a: nyilvánosság elöl I is ismertessük minden pillanatban azok eredményét. Amint kük láb ti Párásból jelen, tik, francra jobboldali körök egy részében növekvő nyugtalansággal nézik a Moszkváival loliy- t at ott tárgyalásokat. A „Moüin“ egyenesen azt írja, hogy ha va'ak i élet biztosi Lás l akar kötni, józanul nem fordulhat ofvan bizlosilótársa.sághoz, amely nyilvánvalóan csődben van. A s/.ovjetoroszokkal föl vett kapcsoLaitolk körébe tairtozik a londoni és párisi lapokban megjeleni hír is, hogy a német flotta földközi tengeri Htjával kapcsolatban a moszkvai kormány utasítást adott az északi szovjelornsz flottának. hogy a Balti-tengeren hadgyakorlatokat tartson.

IMI—■■ IMIIT 'IIIllfllHM

aa

Capital Mozgó

MA PREMIER

9 vakáció

Zene, humor, bonyodalom, szerelem* Fősz. Katherine Hepburn és Gary Grant.

Chamberlain beszéde

LONDON, április 27. (Rador.) Chamberlain angol miniszterelnök az alsóház szerda délutáni ülésén Attlee őrnagy, ellenzéki vezér kérdésére a következőket mondotta: j

— A brit kormány ismét tanulmányozta az intézkedések kérdését, amelyek felvetődnek annak érdekében, hogy biztosítsák; Anglia számára védelmi téren

a teljes felkészültség állapotát.

E tanulmányozás eredménye azt mutatja. hogy a katonai erők mozgósításának jelenlegi eljárásai elavultak, mert mind azon a feltevésen alapultak, hogy háború csak meglehetősen hosszú fesziiltségi időszak után törhet ki s ez az idő megadja a lehetőséget a békeállapotról a hadiállapotra való áttérésre. Egyszóval, a jelenlegi helyzetben egy általános, vagy részleges mozgósításnak csak olyan állapot kikiáltása után lehet helye, amely veszélyezteti az államot és amely minden fegyvernemre nézve különböző. Ez az állapot kétségtelenül fennáll, mikor egy háború kitörése küszöbön állónak látszik, j (— Napjainkban azonban — hangsu- I lyozta Chamberlain — megtörténhetik, I hogy a háború nem látszik küszöbön

ti

Nem háború elöké a

állónak s az általános körülmények mégis annyira bizonytalanok lehetnek, hogy kívánatosnak mutatják bizonyos elővigyázatossági intézkedések megtételét, nyilvánosság nélkül s anélkül, hogy felkeltenék a közönség aggodalmát, mint történne az előbb említett kikiáltáshoz való folyamodás esetében.

— Következésképpen a kormány elhatározta, hogy a parlament elé terjeszti a tartalékos és segéd haderőkről szóló törvényjavaslatot, mely egyszerűsíti a jelenlegi eljárást és

felhatalmazza az uralkodót, hogy a titkos tanács határozatai alapján feljogosítsa a különböző minisztériumokat, hogy behívják az állampolgárok bizonyos csoportjait.

Ez a törvény ideiglenes jellegű lesz, mint egy más törvény is, mely követni j fogja és reméljük, hogy a parlament mindkettőt késedelem nélkül meg fog= ja szavazni, felhatalmazva bennünket, hogy mentői gyorsabban a tettekre térhessünk. Minden európai országnak van | ilyen felhatalmazása, amilyent e törvényjavaslattal kérünk és amelyet kellő alkalommal felhasználhat részleges mozgósításra. 1

— A kormány még tekintetbe vette az uj kötelezettségeket is, melyeket az utolsó hónapban az egész képviselőház hozzájárulásával vállalt, hogy megszerezze az eszközöket ezek hatályos alkalmazására. Ismétlem, hogy az általunk bizonyos országoknak adott biztosítékok célja, ugyanúgy, mint a más kormányokkal folyó megbeszélések célja nem a háború előkészítése, hanem megakadályozása. Ezt tekintetbe véve s a demokrata és baráti országok kívánságára is válaszolva, úgy véljük, hogy az óriási erőfeszítés ellenére, me*

I Ivet országunk a fegyverkezés irányában kifejtett, semmi sem mutathatná meg a világnak jobban elhatározásunkat, hogy i

szembeszállunk minden általános

uralmi kísérlettel,

mint a kötelező katonai szolgálat elvének elfogadása, mely általános szabály a kontinensen. (

— Elődöm biztosítékot adott, hogy a kötelező szolgálat behozására nem kerül sor a jelenlegi törvényhozás és béke idején. Nem vagyunk ugyan hadi- állapotban, de most, amikor minden ország végsőkig összegyűjti erőforrásait, hogy készen legyen a háborúra,

mikor a béke fenntartásába vetett

Az Ellenzék R. T. „Concordia.“ müintéze lének nyomása.

remény megrendült és mikor az egész világ tudja, hogy konflagráció esetén nem hetek, hanem mindössze néhány óra alatt kerülnek hadi állapotba, senki sem nevezheti ezt békeidőnek. I

— Az általunk tett intézkedés különben

csak hozzájárulhat a béke biztosításához. I

Szükséges lenne, hogy ezekben az időkben bizonyos erőket összpontosítsunk légvédelmi rendszerünk erősítésére és ezt fenntartsuk a feszültség egész ideje alatt. Ez a territoriális hadsereg egyrészének az önkéntesek jelentkezésekor megállapítottnál hosz- szabb időre való benntartását hozná magával. Arra a meggyőződésre jutottunk tehát, hogy i

bevezetjük a kőtelező katonai kiképzés rendszerét,

mely ideiglenes lesz s a kormánynak e törvény alapján való felhatalmazása három évig fog tartani j s a parlament évről-évre meghosszabbíthatja.

310.0C0 ÚJONC

Chamberlain miniszterelnök ezután is- mertette a jövő héten benyújtandó tör- i

1939 iprlíjM 2H.

vcnyjM vasi utót, melynek utapján

minden l/() 2/ éves férfit és lelte1

hívni kiképzésre, amelyet Angliában végeznek el, kivéve a háború esetéi, mikor mindenki köteles u haláron I mii is szolgálni.

A kailonai kiképzés hat hónapig fog ta: tani, ezután pedig a bellivottuJc *áluszl- huUmk, hogy három és félévre belép i»ek e u territortahs hadseregbe, vagy ' rendes hadsereg különleges tartalékjai)) osztják be- őket- E törvényjavaslat révén az angol hadsereg mírdegy 310 000 újonchoz jut, ennyivet szaporodik. Miután rámutatott, hogy egész sor fel emelt adó szintén kötelező szolgálatot jelent, Chamberlain l>ejelentette, hogy a

kormány uj intézkedésekre készül

a fegyverkezési üzemek hasznának korlátozása érdekében.

— Az ilyen időkben, rakat a maiak —• mondotta —

magánembereknek nem kell növelniük a vagyont, hasznot huzva a háborús veszélyből.

— A kormány által az utóbbi időben hozott valamennyi intézkedés — mon dobta befejezésül a miniszterelnök — abl>a a meggyőződésbe összegezhetők, hogy az európai béke lehető legjobb biz fogására irányul.

„PALESZTINÁT AZOK FENYEGETIK, AKIKET ROOSEVELT .VÉDELMÉBE VESZ“

BEYRUTH, április 27. (Rador.) A Palesztinái arabok legfellsőbb bizottsága táviratot küldött Roosevelt elnökinek, vála* szólva az amerikai elnök üzenetére, melyben Palesztinát is a fenyegetett államok közé sorolta. A bizottság hangoztatja táviratában, hogy Palesztina valóban fenyegetett, de éppen azok részéről, akiket Roosevell a jelek szerint védelmébe vesz.

ISZTAMBUL, április 27- (Rador.) A „Tann“ cimü lap azt írja. jól értesült forrásból tudja, hogy Törökország Hitler kancellár kérdésére olyan értelemben válaszolt volna, hogy nincs kitéve valamilyen veszélynek és hangsúlyozta volna, hogy Törökország magatartása kizár minden fenyegetést. A „Tann“ szerint Törökország válaszát a balkáni hatalmakkal is közölték.

Inczédy-Joksman Ödön a Daiosszövetség ügyeit képviseli a Magyar Népközösség közponijánál

KOLOZSVÁR, április 27. Az Ellenzék mai számiban beszámoltunk a Romániai Magyar Dalosszövtaség tisztújító közgyűléséről. A közgyűlésről kiado.it beszámoló közli, hogy dr. Inczédy Joksman Ödön megnyitó beszéde után, napirend előlit dr. Gál Miklós, a bordái kerület elnöke kért szót és felvilágosítást a? elnöktől, hogy miképen magyarázható^ a, hírlapok azon közleménye, mely szerint az einököt gróf Bánify Miklós, mint -a Magyar Népközösség elnöke, felkérte a Dalosszövelség további vezetésére ideiglenes jelleggel. A magyar dalosok széles körében ugyanis aggodalmai keltett ez a hír, mely a szövetségnek, mint jogi személyiségnek, autonómiájával sem egyeztethető össze.

Dr. Inczédy-JoksrrtSn eirick azonnal válaszold és megnyugtatta a felszólalót, valamint a dalosokat, hogy igaz, miszerint Bánffy gróf felkérte őt a Dalosszövetség vezetésére a Magyar Népközösség keretében, mit ő annál könnyebben ígérhetett meg, merj erre 16 éve van megbízatása a magyar dalosok részéről. A Dalcwzövel- ségnek alapszabályaiban biztosított autonómiája nem f°g csorbát szenvedni, mert megbízatási' ezután is csak a dalosoktól fogad el, amely megbízatás addig fart, mig a dalosok őt bizalmukkal megajándékozzák.

Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk gróf Bánffy Miklóshoz? a Magyar Népközösség elnökéhez, aki kijelentette, hogy Inczédy-Joksman Ödönt nem a Dalosszö- vetíség vezetésére, hanem a Dalosszövetség ügyeinek a Népközösség központjánál való képviseletére kérte fel Ez a felkérés is ideiglenes jellegű, mint a többi felkérések, amelyek a Népközösségnek a szervezési szabályok megalkotása után megtörténő végleges megszervezéséig tarfa mik.

______

Serv. Cenz. C. .VI. A* CluL BUN DE IMPRIMAT,