Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-28 / 97. szám

1939 ÂptUl* 28. ELLENZÚK f[ k bl r Je 8SÎ őt ici Németországi tapasztalatairól nyilat­kozott Vaida-Voevod királyi tanácsos, a román küldöttség vezetője A Curentul érdekes mier$uf€* a Führer születésnapjáról vissza- Sért küldöJség vezetőjével• - Hitler nyilatkozata Romániáról BUCUREŞTI, április 27- ViitkferYoev'C'd Sándor királyi tanácsos, aki Hitler vezér és kaincepMrt 50. szüle­tésnapján üdvözlő román küldöttség veze­tője volt, visszatért Bucurestibe és a Cu* rentiítonk adott nyilatkozatában ismertet­te németországi tapiaisztailíatáút. A királyi tanácsos elmondotta, hogy Németországban a román küldöttséget a legnagyobb vendégszeretettel fogad­ták és a különböző banketteken és fo­gadásokon valóságos fejedelmi fény­űzéssé! fogadták a vendégeket. Vaddá-Voievod megállapítása szerint, Né­niéi országban a népnek teljes a lelki egy­sége és mint mondotta, megcsodálta a kis­gyerekeket, akiket a játéktereken sport­szerűen nevelnek. „Megváltozott a német nemzeti temperamentum!“ ü — Mindenütt, amerre automobiljaink elvonulták — mondotta Vaádlai-Voevod — egetverő. Heil kiáltással fogadták, ugv a kisgyerekek., mint a felnőttek, férfiak és nők egyaránt A légkör olyan volt, ami a régi Becsre emlékeztetett. Mintegy 200 román diák tanul Berlinben, akik Romá­niának »gén tisztes reputációt szereznek. Megalapíthatom azt is, hogy Berlin át­változott és a müncheni mosoly uralkodik rajta. Németország, ahelyett, hogy elporo- szosodott volna, minit ahogy várták, any­ujára megváltozott, hogy Poroszország veszd ette el régi rideg jellegét és e- a vál­tozás mindenütt látható. A régi szigorú társadalmi megoszlás, a junkerek hierar­chiája, akiknél az ember csak a bárónál kezdődött. é’Jtünt. A sporttelep, a nagy nemzeti, szocialista feüyoiiulás'ck, amelyek­nek nagy mestere a Führer, végreha jtot­ták a csodálatos változást: az uj német lipusSal egyidejűleg, férfi és nő egyaránt (címéig s'oborszerü testalkatokat mutat), megváltozott a nemzeti temperament um is, titnety nyíltabb és barátságosabb lett. A kelek ti v fegyelem létezik most is, de az uj rezsim alatt mozgékonyabb és ru­galmasabb lett. Autónk hatalmas néptö­megeken át haladt és a sokaság, amely az ünnepségek helyszíne felé ömlik, im­ponáló képet mutait, ez az emberfolyam a legnagyobb rendet mutatja. A német vezetők népszerűsége A továbbiakban a királyi tanácsos el­mondottá, hogy ha a demokrácia alatt egy olyan kormányzási rendszert értünk, amely a nép többségének akaratára tá- maszkadMa kormányoz és a többség szá­mára' kedvező társadalmi újításokat hoz, akkor. elmondható, hogy amit Berlinben látott, az demokrácia. Kijelentése szerint, meglepő a testvéri­ség és a meleg barátság a különböző társadalmi osztályok között és elmond­hatja, hogy a német vezetők azzal büsz­kélkedhetnek, hogy a világ legnépsze- riibb kormányzói. A továbbiakban megállapít ja azt is, hogy általában bécsi kedélyesség és bécsi szel­lem érezhető a régi német ridegség he­lyett. Nyilatkozata további során Vnida- Yoevcd kijelenti, hogy fényes üzleteket látott, bőséget mutató élelmiszerüzleteket, az emberek fantasztikusan dolgoznak és utána bőven étkeznek és a leghatározot­tabban megcáfolja azt a legendát, hogy Németországban éheznek az emberek. Milyen a német hadsereg? A katonai, díszszemléről és a mechianî- zátt német hadsereg bemutatójáról a kö­vetkezőket mondatta a királyi tanácsos: — A motor: ez az uj Isten, radikális mód,.ni f orrodat másította a szárazföldi, légi és tengeri háborút és a motor az, amely átalakítja a katonai stratégiát, va­lamint n katonai egységek taktikáját. A motor, amely fűtőanyagra és petróleum­ra éhes, szemünk láttára fejlődött ki, amíg feljutott a kreációk horizontjára. Harci.szekerek, motorizált tüzérségi moto­rizált gyalogság, motoré?állt lovasság, kir Jönlbges alakulatok, képesített 'techniku­sokkal, egy uj hadsereg vízióját nyújtot­ták és a sebesség és a mozgékonyság fé­lelmetes magatartását mutatják. A mi ha­talmas táibününkről annyi tankot szám­láltam össze, hogy végül is nem tudtam már tovább számolni. A menet, amely átlagosam óránként GO kilométeres se­bességgel vonult d, hármasával vonuló páncélos kamionokból állott. Minden ezrednek megvannak az ő ágyúi és vagy egy másfél óra alatt a gyilkoló eszközöknek olyan gyűjtemé­nyét láttam, hogy megértettem, milyen meglepetést jelentett a motor és mélyen mélységes változást hozott a hadvise­lésnél. Megértettem azt a német para­doxont is, amelyet egyes németek átli tanok, hogy a motoroknak a bűze ké­pezi a kontinensen a legbékésebb for­máját a régi kívánt európai internáció- nálé megva 1 ősitásónak. Egyedül a motorizált divízió villámgyors megjelenésének köszönhető, hogy sikerült a háborúnak ez az uj formája: a feltörő hódítás, mielőtt elkezdődne a vér cso­rogni. A továbbiakban Vajda elmondotta, hogy meglepődött, amikor a birodalmi zászlók mellett az egyes német provin­ciák külön zászlóit is látta,, de a Führer közvetlen környezetéből meggyőzték, hogy habár minden vidék megőrzi a sajátos jellegét, mégis teljesen népi és lelki egy­ség van és mint a királyi tanácsos is megállapította, annyira szorosan tömö­rülnek a Führer körüt, mint ahogy a ro­mánok őfelsége //. Káráig király körül. A továbbiakban a királyi tanácsos meg­állapítja, mint Németországban, úgy Ro­mániában is, vakmerő társadalmi refor­mok jöttek létre, amelyek megteremtet­ték a lelki egységet és a leggyönyörűbb eredményeket hozták. í Hitler Romániáról Végül VaMa-Voievod Hitler vezér és kancellárral való találkozását ismertette, valamint a Führer következő szavait, amelyet hozzá intézett: — A német birodalomnak minden érdeke megvan arra — mondotta Hitler vezér és kancellár Vaida-Voevod királyi taná­csosnak —, hogy Románia erős és egész­séges ország legyen. * 9 A Magyar Népközösség központi irodáiénak közleménye a nemzeti munkavédelmet ellenőrző bizottságok működésével kapcsolatban KOLOZSVÁR, április 27. A Magyar Népközösség központi iro* dája közli: i. A különböző vidékekről beérkező je= leütések szerint a nemrégiben kineve» í zeit tartományi nemzeti munkavédel» met ellenőrző bizottságok megkezdték működésüket. Ez a körülmény a ma» g5'ar munkások, tisztviselők és egyéb alkalmazottak körében komoly aggó» dalmakat váltott ki. Ezzel kapcsolato» san hangsúlyozni kívánjuk, hogy a ki» sebbségi kormánybiztosság működésé» röi szóló szabályrendelet II. szakasza» nak 2. pontja a következőket tartal­mazza: „Aromán állampolgárok nyelv, íaj, vagy valláskülönbség nélkül egyen* lök a törvény előtt, amellyel szentben tisztelettel és engedelmességgel tar» toznak.“ (Az, alkotmány 5. szakasza.) ! A 3. pont szerint: „Az érvényben levő j törvények az összes román állainpoh j pároknak nyelv, la], vagy vaíláskü= \ iönbség nélkül ugyanazokat a polgári és politikai jogokat biztosítják, ugyan- 1 azzal a bánásmód dal és ugyanazokkal a biztosítékokkal. Ebből következik.* A kisebbségi román állampolgárok az or= szág többi állampolgáraihoz hasonló ; feltételek mellett gyakorolhatják kii= lönbözö foglalkozásaikat és közhivatal lókban és szolgálatokban helyet foglal= hatnak.“ (Az alkotmány 27= ik szaka­sza.) A Magyar Népközösség és:a Front Magyar Alosztálya legfontosabb, első­rendű feladatának tartja, hogy a jog­egyenlőség elvét a gyakorlati életben is érvényesítse. Megítélése szerint senkinek nem áll jogában valakit munkahelyéről eltávolítani azért, mert magyar etnikai származású. A törvények, elsősorban az alkotmány, mely az állampolgári jogokat és kö­telezettségeket írja elő, még a lehe- tőségét is kizárják az ilyen elgondo­lásoknak. A magyarság vezetői éppen ezért leg­utóbbi bucureştii tartózkodásuk alatt ki is fejtették álláspontjukat az illeté­kes kormányzati tényezők előtt. En­nek következtében nem tételezhető fel. hogy az alkotmány és a törvények határozott intézkedéseit bárki is meg­szegné. Amennyiben azonban mégis olyan jogsérelmek állhatnának elő, amelyek a magyar etnikai származású román állampolgárok megélhetését tennék kétségessé, az esetek azonnali jelentését kérjük. 1 Megállapították az uj maximális árakat A 2őídségpiacon naponta külön bizottság vizsgálja felül az árakat Kolozsvár, ápr. 27. Az úrmegáitápi.tó bizottság ülésén elhangzott felszólalások alapján a város» tanács tegnap megálla­pította a május hóra érvényes maximális áredeat. Az élelmiszerek árai nem változ­tak. Változatlan maradták ia kenyér, hús és lisztárak. Egy lejjel lett olcsóbb a háj. Maximálta a városi tanács a száraz és füstöli szalonnát is, miért eddig állítólag drágán hozták forgalomba, minthogy árai nem voltak maximálva. A?, uj maxi* malis árak a következők: marhahús: 20, 24, 22, 20 kilogram ónként 10 százalék csonttál. Szopóborju: 40 és 36- Növen­dék 30 'és 28 lej csont nélkül, 28 és 2G lej 10 százalék csonttal; a bivalyhus ára: szopóborju 24, növendék 22 és bivaly ! 18 lej; sertéshús 38—44 lej, nyers sza- ! Ionná 42 lej. háj 43 helyett 42 lej: el* vasztclt zsír 4G tej; fehérszalanna asze­rint., hogy perzselt, vagy pcrzseleUen 4G és 48 lej, füstölt szalonna aszerint, hogy perzselt, vagy perzseleüen 50, 52 lej. Liszt és kenvérncimiek: 0-ás liszt 10.50 lej, 4-es 10 lej, 5 ős 9-50 lej, 6-as 9 lej,, fehér kenyér 9.50 lej, félbarna 9 lej és barna kenyér 8 lej kg.-ként. Az éttermekben kiszolgált menük ára I. rendű éttermekben 30, ÍI- rendű étter­mekben 25 lej. Hl- randit éttermekben pedig 20 lej. Megállapította a városi, ta­nács a petróleum árát is és pedig 1 ki- ílcgram petróleum ára 4.50. litere pedig 4 lej. A só ára 3.50 kilo.grámenként. A j zöldségnemüek ára nincs maximálva azért, mert az árváltozásokat mindennap egy erre a célra kiküldött bizottság vizs­gálja felül s ha visszaélést álüapitáiniak í meg. nyomban megteszi a szükséges intéz kedéseket. Távol-közei A világtörténelem legújabb eseményei nagymértékben az előtérbe állították Albániát. De nem a világpolitika szem­pontjából akarunk foglalkozni vele. Minket az érthető kapcsolatok érde­kelnek, amelyek az albán és a román nép között megállapíthatók. Ezt a tár­gyalási részt is megszükitjük; nem , akarunk ugyanis a két nép közös tör­téneti emlékeivel foglalkozni, amelyek egyébként érdekesek és elég nagyszá­mnak. Mint például azzal a történés­sel, hogy a török hódoltság alatt az al­bán emigrációk szívesen telepedtek Bucurestibe, vagy Constantába, ahol albánnyelvü lapok és könyvek jelen­tek meg, tekintettel arra, hogy a ro= mán főváros mára70=es években hajlé­kot adott az albán irodaim» társaság­nak, melyhez csatlakozott aztán a 80= as években a Konstantinápolyból me­nekülő albán értelmiség is. Vagy péri. dául azzal a ténnyel, hogy 1913 végén a német Wied Vilmost az albán trónra jórészt nagynénjének, Wied Erzsébet» Carmen Sylva román királynénak nagy európai tekintélye és szerencsés kűri politikai tevékenysége segítette, miért; is a hálás unokaöcs, mielőtt 1914 áp=>: rilis elején írónfoglalásrá ment Da» razzóba, előbb Bucurestibe látogatottj feleségével és fejedelemségének első; válságos napjaiban szívesen fogadta; egy román önkéntes zászlóalj megje-^ lenését Durazzóban a lázadó Essad pa­sa ellen folytatott harc érdekében, ami bizonyára közrehatott, hogy Wied Vil­mos, miután trónjavesztetten végig­harcolta német oldalon a világháborút, Romániába települt és ma isi itt élv mint országunk állampolgára és egyik ismert mintagazdája. Mindez igen ér­dekes anyag lenne a megbeszélésre, dö most minket más román—albán kapocsé érdekel. Annak következményeképp hogy Albániában tekintélyes számmal élnek románok, akiket aruméneknek^ cincároknak, kucovlachoknak nevez­nek, főleg a hatalmas Tomorica=hegy, oldalában és Korea városában, ahova Zog király áthelyezte a durazzói orío» dox pátriárkátust is. 'miután az auto- kefáltá lett. Valamikor Voskopolj volt az aibán=románság föfészke s még 130 évvel ezeiött több mint óO.OOO főnyi lakosságával Albánia legnépesebb vá*; rosa, de rablóbandák garázdálkodása^ miatt óriási romvárossá omlott össze és ma már csak 400 lakóju falucskai lelt belőle. De akár Sinaprentét a To* morica oldalán, akár Koreát, akár más. kisebb román telepítést nézünk, min­degyik melegen ápolja összetartozan* dóságát Romániával, anélkül, hogj> aZ albán többségi néppel századok óta, zavartalan jóviszonya, bár lényegtele­nül is, apadna. ­A romániai s albániai románság ez! összetartozandóságának most a lénye*; gesen megváltozott viszonyok idején# amikor a főhatalom ott egy latin test­vér kezébe keriiit, érthetően fölidézte« a vágyat, hogy most Románia viszon­zást kérjen az albánoktól ama vendég­szeretetért, amelyben az ö művelődé-, sének' hontalanjait egykor részesítette és aminek látható jele, hogy Constan­tában a legutóbbi időkig albánnyelvü' lap jelent meg és talán még most is megjelenik. Eszerint most arról hab­iunk, hogy Tiranába román újságírók érkeztek, akik Pezi Pál vezetésével megalapítják a „Macedonia“ cimü ro­mán napilapot, mindenesetre azért* hogy necsak az Albániában, hanem a Görögországban és főleg Macedóniában élő románok érdekeit is képviselhes­sék. Ez a lapalapitás mindenesetre az albániai románság szellemi és lelki szervezésére és haladására nagy hatos­sal lesz és világpolitikai jelentőségre emelkedhetik, minthogy ezen a terüle­ten szinte az összes, Románia területén kiviil élő románok természetes talál­kozási pontja van. Mindenesetre ör­vendetes tény ilyen, összes románokat összekapcsoló intézmények létesítése az általános emberi természetjog, a művelődési érdek és a történelem igaz­ságának szempontjából. Románia töb­bet is tesz ezzel az albániai testvérek lelkiségének és szellemiségének, szó­val a közös népiségnek szolgálatával: követésre méltó szép példát nyújt má­soknak, mint ahogy maga is utánzásra méltó jó példát követett eddig is és ime, az idézett példa szerint követni fog ezután is e fontos tekintetben. Az­tán remélhető, hogy a ma élénken megindult és mozgó történelemben az albániai románság gyakrabban fog megjelenni Románia területén és éle» tőben, ami korunk egész történelem- I ritmusát színesebbé és mozgalmasabbá fogja tenni. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents