Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-27 / 96. szám

H 19 39 április 27. ELtENZéR ti ii MAGYAR NEPKOZOSSEG i Nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Magyar Népközösség iKiuiikájáiioz a székely vezetők X Teleki Ádám gróf nyiiaikozaía eredményekben gazdag koraijáról—Nagyjelentőségű megbeszé­lések és fontos tapasztalatok iD WÖIT >l«n tbM ( KOLOZSVÁR, április 26, Gr. Teleki Ádám, a Népközösség el­nöki fanácsának és a Front főtanácsá­nak tagja, a Népközösség elnökétől nyert megbízatás alapján bejárta a székelyföldi városokat, melynek során Marosvásárhely, Segesvár, Székelyud­varhely, Székelykeresztur, Sepsiszent- györgy, Csíkszereda magyar társadal­mának vezető tényezőivel folytatott hosszas megbeszéléseket. Azzal a ké­réssel fordulunk Teleki Ádámhoz, mondja el utjának érdekes megfigye­léseit és tapasztalatait. íefeKi Ádám gróf nyilaikozőla tesebb megértésre talált dr. György Zsigmondi ügyvédnél is, aki készséggel jelentette ki, Uo£y aktív részt kíván venni az ottani' magyarság népközös­ségi munkájában. A segesvári magyar iparosság, mint F'rdély többi városai­ban, ugyancsak nagy lelkesedéssel csatlakozott a Népközösséghez, amely­nek keretei között a magyar iparosság megtalálja sajátságos érdekeinek kép­viseletét. ; — Székelykeresztur felé haladva, több községben álltunk meg. Kérész- túron meglátogattuk Ütő Lajos unitá­rius és Nagy I^ajos ref. espereseket. A magyar kaszinóban viszont szőkébb- körű értekezlet zajlott le. Egyöntetűen hangoztatták, hogy a Népközösség helyi szervezetének kiépítése halasz* tást nem szenvedhet és éppen ezért a cselekvés mezejére lépnek. Székelyud­varhelyen viszont azt láttuk, hogy a megye magyarságának régi óhaja tel* jesiil be az erős=átfogó jellegű népi szervezet megalkotásával. Felkerestük j dr. Sebessí Jánost, a Népközösség ud= j varbelymegyei szervezőjét, Sándor lm- , re róni. kát. föesperest, Dávid Gyula j ref. lelkészt, Zsigmond unitárius lel* i készt. Becsek Aladár bankigazgatót, ' dr. Hadnagy Károlyt, a helybeli ma* . gyár ifjúság vezetőjét, dr. Sebessí í Ákos ügyvédet és Lévay Lajos tanárt. ‘ A magyar iparosság vezetőivel viszont ! külön .értekezletet tartottunk. A to­vábbi lépésekre nézve már a közeli napokban megtörténnek a szükséges lenesek és külön értekezlet fogja meg­állapítani a gyakorlati tevékenység módozatait. — Udvarhelyen járva, nem mulaszt­hattuk el Szakáts Zoltán bikfalvi föld- birtokos meglátogatását, aki fél évszá­zadon át a legteljesebb önzetlenséggel szolgálta a megye gazdatársadalmának érdekeit. Olasztelkén viszont Bíró Ist­vántól kaptunk értékes útmutatásokat. helyi szervezetének megalakítását he« lyesnek és sürgősnek Ítéli meg és a maga részéről a jövőben szintén to« vább akar dolgozni a nép érdekében. Majd dr. György Pál Domokos, dr„ Csipák Lajos, dr. Pittner Árpád, Fodor Pál, Biró Ferenc főesperes, Részeg Viktor, dr. Kovács Károly, Szathmárl József, dr. Nagy András, dr. Erős Pc« ter, Nagy Imre és dr. Kolumbán Jó« zseffel folytattak tartalmas és alapos megbeszéléseket. Vécsey Gyula az ipa­rosság helyzetét ismertette, a Csíksze­redái megbeszélések eredményeképen viszont megalakult a Népközösség he­lyi tagozata. Elnöke dr. Kolumbán József, alelnökök dr. Ábrahám József és dr. Máthé László, főtitkár Adorján Imre, a volt magyar párt főtitkára, titkár dr. Szathmári József, a kulturá­lis szakosztály elnöke Bitó Ferenc fő- esperes. A gazdaságié dr. Pittner Ár­pád, a szociálisé dr. Kovács Károly, a többi alosztályok megalakulására a közeli napokban szintén sor kerül. A gyergyói magyarság megszervezésére a közeljövőben a központi kiküldöttek jelenlétében fog sor kerülni. Ez a vi­dék szintén külön figyelmet érdeme!. JAK1K ÁTÉRZIK . FELELŐSSÉ­GÜKET — Az ideiglenes jelleggel való meg­bízatást azért vállalták mindnyájan oly nagy lelkesedéssel, — folytatta gr. Teleki Ádám — mert a magyarság szinte órákig sem maradhat megfelelő képviselet nélkül. Általában mindenütt, ahol a magyarság helyi vezetőivel al­kalmunk volt beszélgetni, az veit a benyomásunk, hogy a legnagyobb mér­tékben átérzik a nép iránti felelőssé­güket. Tudják mi a kötelességük. Vi­lágosan látják, hogy a Népkö zösség kérdése a magyarság egyetemes ügycy- amelynek szolgálata valamennyi ünk-; nek becsületbeli kötelessége. i — Meggyőződésem. hogy a helyi ta­gozatok mielőbbi kiépítésével állandó, élő kapcsolat alakul ki a vidékek és> a központ között s ezáltal viszont ered­ményesebbé válik a munka. — A januar 17-1 bucureştii egyez­mény aláírása óta, melynek 3. pontja lehetővé tette a Romániai Magyar Népközösség megszervezését, — kezdi nyilatkozatát — mindössze 3 hónap telt el. Egy időálló népi szervezet meg* alapozásánál szinte figyelembe se ve- hfető rövid idő. A helyzetek tisztázása, a gyakorlati munka beindítása hosszas előtanulmányokat és terepszemléket igényel. A Népközösség ugyanis a tár­sadalmi kérdésekkel foglalkozik. Ez pedig nálunk Erdélyben teljesen uj te­rület s kizárólag ezzel magyarázható, hogy közvéleményünk a kezdetben bi­zonyos tartózkodó magatartást tanúsí­tott. Mosti azonban elérkezett az ideje annak, hogy a Népközösség az egész Románia magyarlakta területeit behá­lózza, mindenütt kiépítse helyi szer­veit, amelyekre nemcsak napjainkban, hanem a jövőben is rendkívül nagy szükség van. Mindenekelőtt állandóan figyelemmel kell kisérni a társadalmi jelenségeket s az azokból adódó népi szükségleteket. A magyar népi érde­keket) viszont közös nevezőre kell hoz i ni, mindent elkövetni azok teljesitésso érdekében. [ ' — Ezideig a különböző események miatt csak annyit lehetett elérni, hogy egyes vidékek vezető magyar társadal­mi tényezői közül megbízatásokat kap* lak a szervezésre. A magyar tömegek azonban hamar felismerték a Népkö­zösség jelentőségét s minden egyas életproblémájukkal hozzáfordultak. A vezetőségnek tehát az volt a feladata, hogy a naponta beérkező kérések ügyé­ben eljárjon és a szükséges jogvédel­met biztosítsa. Most azonban a szerve­zésen van a sor, ami Románia minden magyar vidékén beindult. KÖRÚT A SZÉKELYFÖLDI VÁ­ROSOKBAN Gr. Teleki Ádám ezután rátért a székelyföldi útjára. | — Bánffy Miklóstól, a Népközösség elnökétől azt a megbízatást kaptam, hog3r járjam be a székelyföldi városo­kat, keressek érintkezést a magyarság helyi vezetőembereivel s azután tegyek jelentést a beindulandó népközösségi munka feltételeiről és lehetőségeiről. Természetes, örömmel vállaltam ezt a megtisztelő megbízatást s annál na­gyobb volt az elégtételem, amikor min­denütt azt láttam, hogy a magyar ügyért a legnagyobb lelkesedéssel haj­landók sorompóba áliani. Az is célom volt, hogy a falvak mai helyzetéről is világos képet alkothassunk, éppen ezért útközben számos községben jár­tam, ahol a magyar gazdákkal, papok­kal vettem fel az érintkezést. A me­gyeszékhelyeken viszont meglátogat­tam a vármegyei prefektusokat, hogy a közvetlenül jelentkezett különböző helyi kívánságokat előterjesszem s munkánk iránt a hatóságok jóindulatú támogatását biztosíthassam. TÁRGYALÁSOK A VEZETŐIVEL SZÉKELYEK — Utam első állomáshelyét Maros- vásárhely képezte, ahol, mint ismere­tes, már megalakult a Népközösség he­lyi szervezete. Gr. Toídalagbi Mihály és munkatársai az ügybevetett mély hittel és meggyőződéssel valóban épitő munkát végeznek. Gr. Toldalaghi Mi­hály és Szíjgyártó Gábor, továbbá a magyar társadalom számos más érté­kes tagjával volt alkalmam eszmecse­rét folytatni, A székely főváros min­dig példát mutatott a közösségi' munka terén s most is a legtökéletesebb egy­ség jegyében dolgoznak. BUCUREŞTI, április 26- Alsóm alsóházi képviselő, a Bucureşti be érkezett angol kereskedelmi küldöttség tagja nyilatkoza­tot adott a ^Semnalul“ cnmii lapnak. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok­ról és ezek jövő ldlátásairól szóló kér (lésre válla,szólva, kijelentette: — Mindkét részről jóakarattal, folytat­va és elmélyítve a mültévi politikát, szó Tárd kereskedelmi, megegyezés jön létre, Biztos vagyok abban, bogy Angiin szorosabb kapcsolatokat kivált la iéghuzaíba bérül... Ez az úr Ié?huzatbin áll. Hanem dörzsöli be magát Carmol*-lal, hogy elejét vegye eset­leges gripánalc, leülésnek, vagy idegfájdal­maknak, úgy rosszul fog járni. “ Camol a legjobb bedörzsölőszer meghűlés, gripa, reumatikus fájdal­mak és láz ellen. Romániával és remélem, hogy Romá­nia is erre törekszllc, A megegyezés útjait meg fogják találni. Lancashireből érkezve, olyan gazdasági közösséget képviselek, mely ia lehető lóg­na,gyobb mértékben növelni kívánja az exportkivüelt Ro­mániából. Meg vagyak győződve róla, hogy Romá­niának igen nagy lehetőségei vannak és különböző terményei, különösen az élelmiszerek jó és rentábilis piacot kell tettéljanak Nagybritanniában. Az angol küldöttség tagjai hétfőn és kedden megbeszéléseket folytattak a bu­cureştii kereskedelmi és ipari élet külön­böző személyiségeivel, elsősorban az ang­liai beviteli és kiviteti műveletekben ér­dekelt körökkel. Kedden délelőtt az angol misszió tagjai felvetlek az első érintkezést a román kereskedőkkel, akiknek foüyó ügyeik vainniak Angliával!. Meghallgatták ezek panaszait és figyelmesen tanulmá­nyoz lók a helyzetet annak érdekében, bogy ktküs-öböljék mindazokat a nehézsé­geket, melyek jelenleg a román-angol külkereskedelem rendes fejlődésének útjában állanak. A nxegbeszéüések ebben az irányban a következő napokban is folytatódnak. Az angol misszió állítólag el vau határozva, hogy minden áron kiküszöbölje a Nagy- britanrüa és Románia közötti gazdasági kapcsolatok-mostani nehézségeit. E cél I elérése érdekében aa. angol piacon erde- * keit romár kereskedőknek egész sor könnyítést tesznek. Az angol delegáció tiszteletére ma délben a nagyiparosok; egyesülete ebédet ed. Az angol sajtó hangoztatja, hogy az angol küldöttségnek nem puszta keres-, kcdelmi megegyezés kötése a célja, ha­nem az, hogy megtalálják az angotarcr ináin kapcsolatok intenzivebb kihaszná­lásának módozatait- Többek között ta­nulmányozni fogják a román piacon vaUí technikád együtt­működés tehetőségeit. Ezzel kapcsolatban már korábban érint­kezésbe léptek egyes gyapotfonÓüzemek- kel s más nagy angol üzemekkel. melyek hajlandók együttműködni a ro­mániai kitermelésben. [ g y Fontos pont az angol töke részvétele a román ipar­ban. A román petróleumiparba összesen kö­rülbelül öftrnilliárd lej van befektetve. Angol részről azonban a lehetőségek nug nag y obi5 nik, mi u 1 án Romániának nemcsak pénzügyi, de tec h nikai együttműködésre is szüksége ver: kikötők felszerelése, magtárak, hidak és országutak építése, a folyami és tengeri hajópark növelése, stb. érdeké­ben. I Ezzel egyidejűleg fokozni fogják a két I ország közötti kereskedelmi forgalmat. Az í utolsó évben Nagybntaiinia a vásárlók közt első helyre került. 1938-ban Anglia Németország után a második helyet fog­lalta el Románia vásárlói között és 11 százalékát vette át a teljes román ex­portnak. Ezt az arányt könnyen fokozni fogják. Az Angliával való kapcsolatok je­lentősége annál nagyobb, mivel Anglia egyike a kevés országoknak, melyek a ro mán termények ellenében „erős valutá- kat“ adnak. j l— Segesvárra érkezve, találkoztam ; Ugrón Pál fiátfalvi földbirtokossal, az j udvarhely megyei gazdasági egylet ab ■ elnökével, Orosz Károly EGE felügye- j lővel és dr. Veress Endrével, aki a j magyar iparos társadalom országos j megszervezése érdekében már hosz- j szabb idő óta komolyan tevékenykedik, j Ezen a helyen is meg kell köszönnöm : önzetlen fáradozásaikat s azt az érté- \ kés munkát,- amit az ut során végeztek. ! — Együtteisen aztán különböző láto­gatásokat tettünk. Első utunk azonban gr. Bethlen Bálinthoz vezetett, aki már elvállalta és irányítja a nagyküküllői Népközösség szervezői munkálatait. Az általunk képviselt ügy a legtökéle* Hagyleleisifoségii megbeszélések, érdekes tapasztalatok — Sepsiszentgyorgyig az ut sok ér­dekességet tárt elénk. A falvak mai helyzete a maguk valóságában tárult elénk. Sepsiszentgyörgyön Miké Lász­lóval találkoztam. Háromszékmegye , népközösségi beszervezését br. Szent- kereszthy Béla irányítja, hazatéréséig azonban a helyi szervezet megalakítása rövid halasztást szenvedett. Itt dr. Barabás Andort, a város magyarságá­nak ismert vezéregyéniségét, Szalay Mátyás kát. főesperest, Bogdán Ar- tliurt, a Háromszékmegyei Takarék- pénztár elnökét, dr. Tankó Bélát, a volt Magyar Párt főtitkárát, Benedek Já­nost, a város alpolgármesterét, dr.Tior.= váth Miklós orvost és Szász Jenőt lá­togattuk meg, az iparossággal külön értekezletet tartottunk. Otthonukban igen nagy. számban jelentek meg. Több érdekes felszólalás hangzott el, ame­lyek megvilágították a magyar iparos­ság helyzetét, kidomborították munká­jukba és lövőjükbe vetett .mély hitüket; A megyében dr. Szent-Ivónyi Gábort és Tőkés József málnási ref. esperest látogattuk meg. Gr. Teleki Ádám ezután rátért a csí­ki megbeszélésekre. Elmondja, hogy Csík egyike azoknak a vidékeknek, ahol a magyarság a legnagyobb támogatást é 3 legmesszebbmenő figyelmet igényli. Dr. Pál Gábor, a megye volt képvise­lője kijelentette, hogy a Népközösség „Anglia szorosabb kapcsolatokat klVan HoíiiSanuaVaL Érdekes adóié az angol gazdasági bizottság egyik tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents