Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-26 / 95. szám

□ ) * l I y J y Apr ii im 26. ELLENZÉK k Ai/adan zokszó Érdekes hír érkezett Aradról, mely ■ ß a kisebbségi magyarság körében kü­lönböző érzéseket fog ébreszteni. Az a S2*í tisztelet és bizalom, amely a kormány- zat iránt eltölt, följogosít, hogy egyes ,VIö érzelmek ama részéről is nyilatkoz­oux zunk, amely egy látszólagos külön vé­too lemény látszólagos bírálatát tártál­/mázzá. Hogy ne kerítsünk túlságos 8-n nagy feneket a kérdésnek, rátérünk a niii hírre, mely röviden a következő: Arad ■>bv város elhatározta, hogy a közművelő­it) dési palota birtokában levő Csányi­yol levéltárt, amely a vértanúhalált halt szabadságharci főkormánybiztos, ké- döa sobb kereskedelmi miniszter, erdélyi tevékenységének okmányait tartal­mazza, a Román Akadémiának ajándé­kozza és Dragomir Silviu dr., a kor­mány kisebbségpolitikai tagja az 1848 —49-es szabadságharc tízkötetes ok­mánytárában közölni fogja, valószínű­leg két kötetben, a belőle kiválasztott anyagot. Természetesen, egy szó ellen­vetést sem lehet támasztani az ellen, hogy egy ilyen gazdag és fontosabb okmánytárt hosszabb vagy rövidebb időre a legfőbb tudományos intézmény, a bucureştii Román Akadémia gondo­zásába juttassanak, hiszen a tudo­mánynak mindenkor érdeke, hogy az ismeretlen anyag nyilvánosságra és az Iá általános tudomány könnyen megköze­líthető kezeügyébe kerüljön. A Csányi* levéltár adatait) ugyan Márki Sándor tír.^ volt kolozsvári egyetemi tanár, aki a szabadságharc román vonatkozá­sai tekintetében akkor feltűnést keltő módon tárgy ilagos magaslatra emelt és például láncú Avram alakjának eszme- nyesitését a magyar közönség előtt lelkes meggyőződéssel, férfias szilárd­sággal elintézte, már dúsan merített a Csányi-Jevéltárból, amikor a szabad­ságharc történetét megírta és ezzel né­hány követőinek is példát adott, de az anyag legnagyobb része ismeretlen maradt s igy az aradi közművelődési palota érdemes igazgatója foglalkozott a tervvel, hogy feldolgoztatja városá­nak valamelyik tudós és iró magyar középiskolai tanárával. Szóval, teljés és rendszeres közzétételről, vagy gyű- möfcsöztetéséről eddig még nem tör* tént határozat és rendkívül megnyug­tató, hogy Dragomir Silviu egyetemi tanár, aki eddigi munkásságával nagy tudományos és politikai érdemeket szerzett, fogja ezt az érdekelsi és érde­mes munkát elvégezni. A hírnek ez a része, továbbá a körülmény, hogy a Tudományos Akadémia gondozásába kerül a becses gyűjtemény, általános megelégedést fog kelteni a magyar ki­sebbség körében, amely feszült vára­kozással tekint majd Dragomir oktató és tudós teljesítménye elé. Ámde a hírnek az a része, hogy Arad város ezt a gyűjteményt, amely a közművelődési palotában lévő szabad­ságharci ereklyegyüjtemény tudomá­nyosan és jogilag szerves resize, örök időkre el akarja ajándékozni, bár mél­tó és megnyugtató tudományos intéz­ménynek, már kevésbé örvendetes ér­zelmeket ébreszt. Az ereklyemuzeumot ezideig lezárták a nagyközönség előtt, bár minden átutazó román és külföldi kitűnőségnek megmutatták, aki a leg* nagyobb érdeklődéssel és elismeréssel szemlélte meg, mert rendkívül lebilin- cselő gazdag anyag gyiilí ott össze és mert a zivataros idők ellenére is, épen és együtt maradt, kivéve néhány dara­bot, amely román nemzeti hősök, pél­dául láncú Avramra vonatkoztak és el­különültek egy kis aradi gyűjteménye be, természetesen a közművelődési pa­lota egyik szobájában. Mindez érthető intézkedés v olt, amíg a többségi és ki­sebbségi népek egymáshoz való viszo­nya teljesen meg nem rögződik s a lelki és szellemi összekapcsolódás után egy ilyen irányzatos gyűjteményt min­den politikai különérzés nélkül a nagy- tömeg előtt is újból megnyithatnak. Kétségtelen, hogy mig ez a szerencsés időpont nem következik be, — remél­hetőleg már a közeljövőben és éppen Dragomir miniszter jóvoltából és fá­radsága révén is — addig még talán várhatnának a tulajdonjogilag vitat­ható lépéssel, mert keserű érzéseket ébreszthet a magyarság körében, hi­szen ezt az ereklyemuzeumot és benne a Csányi-Ievéltárt az aradi Kölcsey- égvesülef évtizedes munkával és anya­gi áldozattal gyűjtötte és pedig magá­nyosok ajándékából is, sőt a Romá­nián kívül eső területek közönségének és hatóságainak letéteképen, amikor pádig a közművelődési palotát beru­házták, a Kölcsey-egylet könyvtárával és egyéb gyűjteményeivel együtt eltu- fájdonithatatlanul ajándékozta örökre Arad városának. Ez a boldog tulajdo­nos eszerint bizonyos feltétetekkel Holnap reggel kezdődik meg Kolozsváron az uj állam­polgársági összeírás Hogyan Sortén1!; a jelentkezés? KOLOZSVÁR, április 25- Tegnapi számunkban közöltük Kolozs­vár polgármesteri hivatalának ama. hirdet­mények amelyben, uj összeírásra hívta fel mincHzicíkat a kolozsvári polgárokat, akik Q'z állampolgársági névjegyzékből kima­radtak. A városi tanács állampolgársági ügyosz­tálya nagy előkészületeket tesz az össze­írás hibátlan és gyons elintézésére. A jelentkezés tv vároháza 20. számú szobájában szerdán reggel 9 órakor kez­dődik meg. Tegnap az összeirán céljaira berendezték a nagy flanács’aerm^t s ajánljatok at kértek' be :a különböző nyomdai vállalatoktól a szükséges összeíró lapok elkészítésére A. nyomtatványok ma elkészülnek és az öszr szeirás megkezdésének nem lesz semmi akadálya. Valamivel bonyolultabb lesz a jelentkezés, mint az első állampolgársági névjegyzék összeállításai idején.. — Most ugyanis az összeírással megbízott tisztvise­lők leiül kell vizsgálják a jelentkezők ál­tal már bemutatott iratokat s ezután még külön nyilatkozatot1 kell aláír alantok min­den egyes jelentkezővel. Kolozsváron mintegy 6oco-re becsülik azoknak a szá­mát, akik az állampolgársági névjegyzék­bőt kimaradtak s ezeknek összenása min­denesetre löbb hetet vesz igénybe. Ennek következtében, bár a polgármesteri hivatal általi kiadott hirdetésben a jelentkezés vég­leges határidejéül május 15-ike van kitűz­ve, valószínű, hogy ezt a határnapot a szükséghez mérten, meg fogják hosszab­bítani. Itt irjuk meg, hogy a járásbíróság kö­zölte azoknak a zsidó állampolgároknak névsorát, akiket az állampolgárság felül­vizsgálása no . szóló törvény alapján török Rk az állampolgárok névjegyzékéből. A névsor átvizsgálása alkalmával kitűnt, hogy néhány keresztény is szerepel ebbe« a névsorban. Ennek oka az volt, hogy az állampolgárok névjegyzéke összeátólásai alkalmával az. összeírássá! megbízóit tiszt­viselők felületességből: néhány esetben el- mülasztötták a jelentkezők vallását feltün­tetni. Erről persze az1 illető keresztény ál­lampolgárok tudomást nem szerezhettek, menti a felülvizsgálás sorsa nem érdekelte őket s igy igazoló iratai kai1 sem mutathat­ták be. Kolozsváron kömülbelíüiU óz ke­resztény állampolgár került a felülvizsgál­lak közé, ezek azonban, most a járásbíró­sághoz intézett egyszerű írásbeli bejelen­téssel utólag is igazolhatják azt, hogy a felül vizsgázás rájuk nem vonatkozott. ff A magyarság nagy örömmel íogadtafhogy Szlovákia megszerezte függetlenségét“ Jaross magyar miniszter nagyérdekcsségü beszédet mondott Szlovákia és Magyarország viszonyáról vendéglő egyik asztalát is összezúzták, A katonai ügyészség Saicu Stefan ellen lopás és hatóság elleni erőszak, a másik két vádlottal szemben pedig ugyancsak hatóság elleni erőszak cí­mén emelt vádat. A bíróság a perbeszédek után Saicu Stefant kéthavi, Lakatos Antórrt egy­havi fogházra ítélte, mig Saicu Sie- fant, aki ellen a lopási vádat bizonyí­tani nem sikerült, csupán 2000 lej pénzbüntetésben marasztalta el. Berindei loan és Bara Vasile veres- pataki lakosok múlt év október 5=én iliuminált állapotban a bányaváros mo?> zijába akartak bejutni, de a mozi pénz- tárnoka megtagadta részükre a jegyek kiszolgáltatását. Erre mindketten erő­szakoskodni kezdtek a pénztárnokkal, aki rendőrt hivott. A fékevesztett fa* lusiak erre a rendőrt inzuitálták. p A katonai törvényszék hatósági sze­melj- tettleges bántalmazása miatt Be­rindei Jánost egyhavi fogházra ítélte, mig Bara Vasilet közbotrányt okozó részegsége miatt ezer lei pénzbüntetés­ben marasztalta el. 1937 március 12=én Yasilescu Cristea máramarosszigeti végrehajtó Dezest községben eszközölt végrehajtásokat adóhátralékok fejében. Ennek során a Ganz=Wider=csailádhoz is betért, akik azonban ellenszegültek a végrehajtó­nak és tettlegesen is bántalmazták. A végrehajtó feljelentésére a kato­nai törvényszék Ganz-\V.ider Salamon] és testvérei: Róza és Irma ellen eljá=> rást indított, akiknek védelmében Maier Titus ügyvéd azzal érvelt, hogy a kérdéses adó nem a jelzett családra! vonatkozott és igy a foglalást megelőz zö tiltakozásokat indokoltan követtél felháborodásuk. c A katonai törvényszék Ganz=Wider| Salamont 1000 lej, mig testvéreit 500—* 500 lej pénzbüntetésben marasztalta el, . BUDAPEST, április 25­Magyarország és Szlovákia viszonya a gyatkirem megismétlődő határincidensek miatt is sokat foglalkoztatja u magyar közvéleményt. Ezzel a kérdéssel foglal­kozott legutóbb Szencen elmondott beszé­dében Jaross magyar túrennéiküü minisz­ter es. — Nem akarok olyan szenvedélyes hangon beszélni — mondotta —. mint a szlovák sajtó és a szlovák miniszterek. Azt «zenjük Pozsonynak, hogy Magyaror­szág nem megy azon az utóin, amelyen a szlovákok haladnak. Ha öle jónak is lát­ják, hogy az ottani gyenge magyarságon üssenek, nem akarunk azzal visszafelelni, hogy- Magyarországon is a, szlovákokkal éreztessük a magyar erőt, mert mi mesz- szebb nézünk bátra és a jövőbe is. Az a benyomásunk, hogy a szlovák kormány úgy gonddija Szlovákia önállóságát fenn­tartani, ha a szlovák népet szembeállítja a magyarsággal. A magyarság pedig örömmel fogadta, hogy Szlovákia meg­szerezte függetüenségét. Ezt bizonyítja Horthy magyar kormányzó kassai szlo­vák beszéde, amelyben többek között ki­jelentene, hogy Magyarország biztosítja a területén élő szlovákok minden jogát Ha a. szlovák kormány a legutóbb meg kezdett utón halad tovább, csak azt éri el, hogy a szlovák nemzet és a szlovák vezelök közt mind mé’ycbb lesz a szaka­dék. mert a Hlinka-gírda még nem je­lenti a szlovák nemzetet. Egy dolgot Po­zsonynak tudomásul kell vennie. A mai magyar állam erős hadseregre támaszko­dik, erejében éis-öntudatában megnöveke­dőit állam. A magyarok soha sem féllek a történelem által eléjük szabott felada­tok megvalósításától, de . nem akarják azokat a problémákat, amelyeket a poli­tikai fejlődés ereje révén oldhatnak meg, magyar vér árári megoldani. Végül han­goztatta Jaross miniszter, hogy o magyar kormány ma sem vál'ozta'ki meg Szlová­kiával szembeni mayalar'ásáf, mivel úgy látja, hogy a szlovák kormány még az országszervezés feladalaiva-1 küzd Haíóségséiiési perek a kaáosaai törvényszék előli KOLOZSVÁR, április 25. A helybeli katonai (törvényszék, Ne= gulescu Dumitru hadbíró-alezredes eb nökletével, tegnapi ülésén több ható­ságsértési ügyben hozott Ítéletet. Elsősorban Saicu Stefan, Lakatos Anton és Saicu Stefan besztercei la* kosok iigye került tárgyalásra, akik kapta meg a Csányi-Ievéltárt és a föl­tételeknek változatlanul meg kell fe­lelnie. I Az a reményünk, hogy ezt a tárgyi­lagos és jogi érvet a Román Tudomá­nyos Akadémia és Dragomir miniszter is rokonszenvvel fogadja, sőt az elaján­dékozó Arad város is rajta lesz a ha­tározat megváltoztatásának, már csak azért is, hogy a közművelődési palota egyéb kincseivel együtt ez a gyűjte­mény is igen jó helyen van ott, ahol most van és bármikor fölhasználhatja. 1937 október 19>én egyik városszéli korcsmában állítólag az ott mulatozó vendégek valamelyikétől 2500 lejt lop­tak eí. A felháborodott vendégek erre rendőrt hívtak, azonban a vakmerő vádlottak a megjelenő Cincea Grigore községi rendőrnek nekitámadtak és tettlegesen bántalmazták, miközben a mint eddig, akit az aradi közművelő­dési palota kitűnő igazgatója. Nichi Lazar dr., érdemesnek és megbízható­nak talált. Különben se központosít­sunk mindent a fővárosba, ne csorbib suk a vidéki városok közművelődési hagyományait és gyűjtéseit. íme, — nem akarunk a gyű jteménytárgyak 1919-el kezdődő kikövetefésének és vándoruljának az adataival foglalkoz­ni — hivatkozunk egy követendő pél­dára. Mikor a bécsi udvari könyvtárak és Levéltárak anyagát a békeszerződés Felosztanák a magyar képviselőkázal BUDAPEST, április 25. Teleki grófj irijagyoir miniisztcre'’jnÖk '.‘hétfőn: delelő®', kiháMgálláson vÓ!t a magyar államfőüéf.j Ezzel kapcsolatban a hétfő délutáni sajfcój ■azt ,ts megállapítást 'Helle, hogy a házfeárj oszlatás kérdése néhány napon belüí eldőlj «s valószinü, hogy szombaton: kerül erre síi sor. Teleki gróf miniszterelnök és Csákyjj gróf külügyminiszter egyébként már pén­tek-n Berlinbe utaznak s igy az a fejten vés is felmerült, hogy a házfeloszkutásraf csak jövő hé ton kerül sor. BUDAPEST, április 25. A magyar torrj vényhozás két házának vegyes bizottságai szerdán délelőtt 9 órakor ül össze, h°gTÎ a zsidótörvény megszavazásai során fÚrnőé rül’t ellent étoket áthidalja. A bizottság éH nöke: Töreky Géza, előadó: gróf Bottá* Jen Pál. _ • ; : . r Arab kereskedők sztrájkja Jeruzsálemben JERUZSÁLEM, április 25. (Rador). Azi angol rendőrség álltai foganatosított szár* mos 'letartóztatás elleni 'tiltakozásképpen az ó'várau arab kereskedői hé'főni dél­előtt sztrájkot kezdtek. A sztrájkmozga­lom átterjedt az uj-városnak egy' arab-ok? által lakott részére is. A katonai hatósá­gok közölték, hogy ha ,a sztrájkot nyom" ban be «vem szüntetik, a mozgalom ideje* vei megegyező időtartamra megtiltják ai sztrájk után az üzletek megnyitását. ötmillió lej alaptőkével szövetkezet? központ alakult Nagybányán. Nagyba­nyáról jelentik: Nagybányán Ötmillió lej tőkével szövetkezeti központ létesült, amelynek hatásköre a nagybányai, szín ér- váraljai, kápofnok monostori és avasi járá­sok nu terjed ki. A szövetkezeti központ a fendi járások falvaiban kiépíti fiókjait, amelyek a nagybányai központtól fogják kapni az árut. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a rég- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj; Piaţa Unirii. ! szerint meg kellett osztani Ausztria és 1 Magyarország között, az utóbbi Becs­ben hagyott olyan magyar vonatkozá­sú könyveket és okiratokat, amelyeket egy kész egészből kellett volna kiemel* ni, hogy igy. az egység és összetartó- zandóság magasabb elve érvényesül­jön. Arra kell gondolnunk, hogy ami szellemi kincs, az mindenkié és igen helyes otthagyni, ahol van, mert a ha­gyomány, az idő, tudományos, tudat, szinte végleg odabilincselte jeleu lakó­helyéhez. ... T h Elítélték a részegen botrányt okozó és verekedő falusiakat

Next

/
Thumbnails
Contents