Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-25 / 94. szám
'jt939 április 2 5. ELLENZIK-. -v ■ ^mssmmmsaamsms^ :asEOíiffi:, ?~2crr.'SL:r.. SeleCu Kedden Mozgó premier!' álarcos ember Az utóbbi évek legizga masabb kalandorfilmje!! Főszerepekben: TUTO M SILVER (az ördön- gös ló). Ik I id Gazdasági és nagyipari helyzetünkről számolt he a Gyáriparos Szövetség kolozsvári kerületének közgyűlése al Ismét Diamand Izsót választották elnökké [ KOLOZSVÁR, április 24. Vasárnap délelőtt tartatta meg a *^D Gyáriparos Szövetség kolozsvári kerülte! lete évi közgyűlését Diamand Izsó, a bog Sodronyipar R. T. vezérigazgatójának mis elnöklete alatt. A közgyűlésen részt- rtov vettek az erdélyi gazdasági élet vezetet tői. Az elnök megnyitójában rámutla- Hot tott a gyáripar elinultévi működésére. — A gazdasági világválság helyet óba adott egy fellendülésnek, amely 1933 ßtö óta lépésről-Iépésre javuló gazdasági terí helyzetképet mutaftl, amely javulásból to51 Románia nagyobb mértékben vette ki részét, mint a többi országok átlagban — —■. mondotta Diamand elnök. — Ha CSo egyes országok hadicélokra való iparost« sitiásától eltekintünk, úgy Románia Na szinte vezető helyet foglal el ezen a 'ai téren. Ha szembeállítjuk az 1938-as év stí helyzetét a krízis előtti legjobb évek őri helyzetével, vagyis az 1928—29-es év- bv . vei, agy Románia több mint 160 százalékkal helyezkedik el az élen, mig a nagyipari országok alig lépték ital a száz százalékot. A továbbiakban azt fejtegette az elnöki megnyitó, hogy a románjai nagyipar a nehéz helyzetben is felismerte feladatát és kötelességéit! és rászolgált arra az elismerésre, amelyet úgy a Kormány, valamint az ország gazdasági életének vezetői részéről kapott. Az autarchikus tendencia nálunk is kedvezett az ipar fejlődésére, azonban az auftiarchiát nem a nagyipar kérte és nem annak érdekében vezették be, hanem az tisztán a világpolitikai helyzetből fakadt. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy az elmúlt esztendő sem volt mentes a nehézségektől, azonban remény van arra, hogy az ipar megerősödve fog kikerülni a megpróbáltatásokból. Az elnöki megnyitót a következő szavakkal fejezte be: — Az államnak szüksége van adóképes iparra, szüksége van arra, hogy minél több munkásnak és tisztviselőnek megfelelő megélhetést biztosifson és szüksége van arra, hogy hasznos és jó produktumokat adjon. Ezt vállaljuk és Ígérjük a jövőre is és rajta leszünk, hogy azt még fokozottabb mértékben teljesíthessük, mint ahogy a múltban teljesítettük. | A közgyűlés további során ismertették a pénztári jelentést, amelyet a közgyűlés teljes egészében elfogadott és . megadta a felmentvényt a régi vezető- j ségnek és köszönetét szavaztak a kolozsvári kerület igazgatóinak: dr. Bö- ; szörményi Sándornak és Peptea Iacob- I nak. A tiszfujitás során a kolozsvári körzet elnökévé ismét Diamand Izsót választották meg. A javaslatok során Gambescu mérnök, a nagyváradi Phöbus vasöntöde igazgatója rámutatott arra, hogy a ké- zimunkások megadóztatásánál súlyos, szembeszökő eltérések vannak, úgyhogy egyes munkásrétegeket az adómentes minimum kedvezményében részesítenek, más kézimunkás kategóriákat viszont úgy kezel a törvény, mintha havifizetéses tisztviselők lennének és ennek alapján több adót ró ki reájuk. Kérte a vezetőséget, hogy járjon el az ügyben a kormánynál. Iliescu Victor, a tordai porcellánáru- gyár vezérigazgatója azt javasolta, hogy a Gyáriparos Szövetség járjon el a kormánynál aszlámía- és repülőbélyegek egységesítése ügyében, mert a jelenlegi helyzetben ezerféle kellemetlenségeket okoz a kétféle bélyeg az iparosoknak és kereskedőknek. A , továbbiak során azt a javaslatot tette még, hogy a Gyáriparos Szövetség járjon közbe a kormánynál a földgáz arának leszállítása ügyében, valamint annak érdekében, hogy a földgázát minden ipari vidékre bevezessék. \ A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Őfelsége, a királynak, Calinescu miniszterelnöknek, Bujoiu iparügyi miniszternek, Slavescu Victor hadfelszerelési miniszternek és elhatározta, hogy tisztelgő küldöttséget meneszt dr. Tataru Coriolan királyi helytartóhoz. v>, <?/ _HJ ^ H mim T^inie **ó ., ml «sM** ^ wm^oir, 3»$** I frÄÄlSSfsif j j Î'ÎÂ^ Ili lí W».M"íír • •, —— t te;?: L VJBOaC Síigoraan eileuSrzíle PaleszfliáSsan a törftnnicicn fteiátforiasl riAIFFA, április 24. (Rador.) A palesztinéi törvénytelen bevándorllásl űző vállalkozók szaporodása (nyomán a hatóságok elhatározták, hogy rendkívüli szigorít intézkedéseket foganatosítanak az ország partjainak ellenőrzésére. Ez intéz* kedések révén határjárőrcik lelepleztek két hajó', melyekről partra akartak tenni kétszáz utast, akiknek nem vcMak rendben a Palesztinába való bevándorlásra jogositó iratai. Palesztina déli részén' a tengerparton megtalálták egy németországi' zsidó hofltíteisitét Úgy hiszik, hogy a szerencsétlen ember úszva akarta elérni a palesztinéi partot, de vizbe fulladt. gBarntmam CYRANO DE BERGERAC Edmond Rostand drámájának felújítása Kolozsváron dozatkészségért, Hogy a darabot felújítót* ta. Flogy mit jelent ennek, a közel ötven személyes darabnak az előadása, nem kell magyarázni.. Művészi feladat, de egyben óriási munkai Színésznek, rendezésnek, színpadnak egyaránt. A világirodalomnak erről & csillogó, pompás gyöngyszeméről, amely örökké élini fag„ amiig emberi .szivekben a romantika és költészet virága nyílik, voltaképpen nem is lehet kritikát írni. A csengő, gyönyörű rimele (hála Ábrányi Emil klasszikusan szép, meines veretű, könnyed, elegáns fordításának!), a képzelet ezer színben csapongó, édes játéka, a hszta, fórrásvÍzként üdítő poázis úgy elbűvöl, úgy elkápráztat, hogy mire az ember feleszmél, inár benne is van a letűnt, régi, romantikus korbeli. különc gascognei költőin vág Cyrajno fájdalmasan szép történetének, izzásának, lobogó .szenvedélyének, busón gó vágyakozásának, mindent megszépítő szeleimének, költői ábrándjainak. felujjongó örömének,, mélységes sz-envedésének, egész életének keU&s közepében! Kell ide kritika? Amikor 40 év óta! a világ mindén kultur-táján játszók, időntként mindig febfetujnják ezt a verses drámát, amelyről a tanulmányok, ismertetések, bírálatok özöne jelent már meg, amelynek előadásai minden színházra kivételesen nag\y komoly művészi feladatot ró. amelyről csak az elragadtatás hangján fehet szólni! Minek ide kritika! Más kell Idle! Egyéb] Egy modern darab premierjére általában szmokingot szokás ölteni. A Cyrano előadására a lel* keket kell szmokingba öltöztetni, a sziveket kel® ünneplővé varázsolni, hogy amikör szétnyílik a függöny és megkezdődik a játék és lepereg. Cyranio, Roxán és Cristian hármasának költőien örökszép szerelmi játéka, ámulni tudjunk ebben az idegesein rohanó, ezer sebből. vérző, beteg korunkban is-., újból ámulni tudjunk, mint ahogy gyermek s zem c k kel, megnyílt szívvel és lélekkel tüdőink ámulni valaha mindenem enni szép! Jólesett látni és érezni a Cyrano szom" hatesti felújításán, hogy igy voh! Hogy a .nézőtér közönségének ünneplővé vará- zsolódott és megnyalt a szive ettől a cyra- nói kortól annyira távoffieső világban h. EKsmerés, dicséret, hála és köszönet érte a színháznak. Az igyekezetért, a bátorságért, a nagyon nagy munkáért s az álAz előadás? A dr. Kádár Imre—Szabados rendezés kölríülte kiütő, leílki ismeretes alapossággal, gondosan őrködött a hűség, a hangulat) a stilus és az illúzió megőrzése föO'ött. Ez a muinka sikerült! is! Volt Nanduiéit és volt lélek is az (előadásban) amelyet a Vásárhelyi':—Ziegler. Emili állal' elővarázsolt gyönyörű színpad művészi tökéllyel) festett, alá. Mind 'az öl1 kép eredeti elgondolása -rendkívüli hatású és finom. A síiker két jelentős tényezői« a pompás színpad és a stílusosan jó, gondos rendező®. A színészi együttes munkáját' hatalmas erőpróba volt. Kovács György (Cyrano) nevét keli elsőnek feljegyeznünk.: Színészi pályájának uj állomása. Eddigi legszebb teljeskménye. Hónapokig tartó muraiba.', Ideg és agy fárasztó munkája ez a nlagy szerep, amit ez a tehetséges színész lelkesedéssel, legjobb ’tudásával1, gondos felkészültséggel Űluziótkelítően odoít meg — nyugodtan lleárhatjuk: nagy sikerrel, ö diktálja az előadás (tempóját. Az öt felvonás minden pillérje az ő > ráilán nyugszik- A legtökéletesebb talán a r. második és ötödik felvonásban volí. Méitáit megérdemelje a sikert. Fényes Alice R szánjának ie- helietszerü szőkeségében sói t melegséget éreztünk. Szép és dekorativ ' rófcfr ez a ki- tülnő szinészmő, ami igazi értiike ist klász- szikus előadásnak. Nagy István CrJsti™]2 élettel telitpti, rokonszenves aVakátáe, — Nagyon tetszet Tompa Sándor, l'oth Elek, Mészáros és Erényi Böske, valam hiP igen jó páí'sziavas szerepében Réthel)r> Csóka és B-cness Ilona, de száveaen jegyez-’ zük fd Deésy Jenő, Jenei, a Rajnai-testvérek, Faludi Márita, Geűttért Ibolya, Bázsa és Csengén nevét. A kisérő zenét Stefani- desz karnagy vezényelte kitünően, míg a pompás díszleteket tervező Vásárhelyi Z. Emid mellett meg kell említenünk segítőtársait: Rajnai Sándort és Kudelász Károlyt. A szép darabot és a jó előadást lelkes melegséggel fogadta a közönség. Gredinár Aurél IDŐJÁRÁS. Bucure stiböl jelentik: Mérsékelten emelkedő légnyomás, változó / .- kőzet és északi, északnyugati szél mr>-- sekhehjen futó eső. zivataros, erős éje li lehűlés és a nappaji hőmérséklet csők kenése is várható, fíucurestiben vasárnap délben a hőmérséklet J6 fok volt. Roosevelt elnök életveszélyben volt i WASHINGTON, április 24 (Rador.) Roosevelt elnök, aki Virgü nia-államban fiánál tett nem hivata= los látogatásból volt visszatérőben, ut = közben gépkocsibaleset veszélyébe ke = rüIt. A főváros szélén egy útkereszteződésnél az elnök kocsiját csak alig néhány centiméterre sikerült rnegáííi = tani egy másik autó előtt. A gépkocsi, mely csaknem összeütközött a köztársasági elnök gépkocsijával, az elnök kocsiját kisérő rendőrügynökök felszó» litására sem állott meg. A magyar miniszterelnök és külügyminiszter jelentési tettek Horthy kormányzónak római tárgyalásaikról BUDAPEST, április 21 Teleki Pál magyar miniszterelnök és Gsáky külügyminiszter szombaton délelőtt kihallgatáson jelentek meg Horthy maigyar kormányzónál és jelentést teltek római tárgyalásaikról! Délután 4 órakor a magyar kormány minisztertanácsot tartott s ezen a miniszterelnök és kid ügy miniszter tájékoztatták minisztertársaikat 1 a római látogatás megbeszéléseiről és I eredményeiről. ' 5‘ • ^
