Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-25 / 94. szám
ám 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clu}, OJea Moűlor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Dúca No. 8 F«ókkiadóhivatd é* könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tj Törvényszéki l«-v-tromozísi szám: 39. ("Dos. S3S/j 1938. Trfa. Cluj.) Rlófizerésn árak: havonta 8y negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 ESI rer.i-nrrgi —mniwwiiu»—jBWCTn ÉVFOLYAM, 94. SZÁM. KEDD CLUJ, 1939 ÁPRILIS 2 5. Díszes fogadtatást rendeztek Gaiencu külügyminiszter tiszteletére Londonban Halifax lord angol külügyminiszter üdvözölte a Victoria pályaudvaron Gafencut.- Nagyjelentőségű nyilatkozatot adott a belga távirati irodának Románia külügyminisztere BRÜSSZEL, április 24. (Rador.) Gafencu (román külügyminiszter — nénit már jelentettük — szombaton reszt- vetif a belga küiílügyminisz!ériumban Piei~ •lot belga minkizterelnjök és külügyminkz- ilejt- áJtea'l tisztK Setére adol’t villiásreggefo, majd Galaimrt (keresztül Londonba ufezott. Gafencu külügyminiszter brüsszeli nyilatkozata Elutazása ejalt nyilatkozatot 'adolit a belga távira^ iiroda munkatársának: — Nagy örömömre szolgál — mondotta 'többek'között —, hogy Brüsszelben tartózkodom és elhozhattam a román nép !üdvözletét a belga nemzethez, amelyhez bennünket nagyon régi és meleg emlékek fűznek. Különösen kellemes vök számomba, hogy bemutathattam hódolatomat Őfelsége, a belga király előtti Államaink életének köízös vonása, hogy élükön olyan bölcs és bátor uralkodók államaik, akiknek hírneve már túl hatold a nemzed határokon. Nekik köszönhetjük ezt a lojális és határozott békepoljjiká't, amelyet követünk és amelyet mindenütt nagy bizalommal és enegértéssel fogadnak. Hálás vagyok Pierrot miniszterelnök és külügyminiszter ur- 'nak © Sáp nemzetgazdasági miniszter urnák a barátságos fogadtatásért s örülök, hogy biztosi í hatóm őket kormányom szívélyes érzelmeiről Noha államaink Európa két felén vannak, mégis politikánk sok pontban hasonló és gyakran valósággal azonossá vált a függetlenségre és békére irányuló ugyaaiazon törekvések keretében. Meg vagyok győződve, hogy a belga—román kapcsolatok még erősebbek lesznek. Szorosabbra akarjuk fűzni gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal az államokkal, amelyekhez kölcsönös kiegészítő érdekek fűznek, abban a meggyőződésben, hogy a béke egyik hordozója a népek gazdasági éledének közös erőfeszítéssel való megszervezése, figyelembe véve termelési, kereskedelmi, forgalmi és munkafeltételeiket. Ez i2iz európai együttműködés kötelessége. Lehetséges, hogy a közel’ jövőben az euró1- pai közép- és kisállamoknak fon'bs szerep jut. A mai zavaros időkben, «mikor any- nyit és jogtalanul beszélnek a háborús és támadó bekerítésről, amely."t senki sem óhajt, senki sem akar, ismétlem, hogy ezek az államok szervezhetik meg és gyakorolhatják az Európában összeütköző ellentétes áramotok egyetlen békés „bekerítését“. Ezeknek az államoknak juthat az a küldetés, hogy hangot adjanak annak az európai nyelvnek, melyről egykor annyit beszéltek í és melynek nyelvtanát mindmáig <*em tudták befejezni és nem tudták összeegyeztetni az egyes áramlatokat. Ez az európai nyelv ma csupán a nemzeteknek a háború elleni egyértelmű állásfoglalásában szólalhat meg. A külügyminiszter ezután Vau- ve cnarguez mondására emlékeztetett: „Le vicc fomerííe Vi guerre et la vertu com- ,bat‘c. A mai romboló eszközökkel az öszszedőmbőlt Európ.a romjain senki nem fog hasznot szer inak. A küíl'ügy ezután meleg szavakkal emlékezete meg mémeterszági fo>- gadtaJlásáról s hangsúlyozta, hogy tárgyalásai hozzájárultuk u német—román kapcsolatok tisztázásához, örömét fejezte ki aföilö'Lt, hogy további útja során Londonéban, Párisban és Rómában meglátogathatja azokat a kiváló álll'amiférfiaka^ okik ezeknek a Romám,ia iránti barátságos államok’ nak politikáját vezetik. Végűi a külügyminiszter hangsúly ózta, hogy ez az egy etilen interjú, amelyet Bu- curendből való elutazása óta adott. Tatarescu és Gafencu tárgyalásai PÁRIS, április 24. Taifcarescu, Románia párisi nagykövete a Belgiumból elutazó A hétvég és a vasárnap külpolitikai 1 tárgyalások jegyében folyt le. Mindkét 1 hatalmi csoport nagy erőfeszítéssel igyekszik befolyási területét nagyob- bitani és megszilárdítani befolyásált azokon a területeken, ahol eddig is előnyöknek örvendett. A tárgyalások két csomópontja Szovjetoroszország és a Balkán. Moszkvával az angolok tárgyalnak tovább a tervezett katonai szövetség megkötése érdekében, aminek létrejötte kétségtelenül uj fejezetet jelentene a válság történetében. A Balkánon, ahol a két hatalmi csoport diplomáciájának teljes erőfeszítésével küzd szintén egymás ellen, pillanatnyilag a Jugoszláviával való tárgyalások kerültek előtérbe. Velencében tegnap fejeződtek be a Ciano gróf olasz külügyminiszter és Cincár Markovics jugoszláv külügyminiszter között szombaton megindult tárgyalások, még pedig mindkét külügyminiszter kijelentése szerint a legjobb eredménnyel. Roosevelt elnök Hitlerhez és Mussoli- nihez intézett üzenetével kapcsolatban Németország kérdést intézett az üzenetben megemlített államokhoz, eddigi jelek szerint nem mindegyikhez, hogy fenyegetve érzik-e magukat. A válasz az igy föltett kérdésekre nemmel hangzik, amit német részről előre Látliatóiar föl fognak használni a Gafencu külügyminiszter elé utazott, akivei Touquet állomáson taiMlkoziott. Elkísérte a külügyminisztert a kontinens határáig. Az ut folyamán hosszas megbeszélést folytattak egymással, majd Bou- logneban elváltak, ahol Gafencu hajóra szállott. Folkstoneban délután 3 óra 30 perckor szállott partra Gafencu, ahol Ti* len, Románia londoni követe és az angol külügyminisztérium egyik vezető tisztviselője várták. Fogadtatás Londonban Díszes fogadtatás várta Gafencu kül- ügyminisztert a londoni állomáson. Délután 5 óra 20 perckor érkezett meg a vonat a pályaudvarra, ahol Halifax; lord angol külügyminiszter fogadta Anglia vendégét. Megjelentek ezenkívül a fogad' j tatáson a török, lengyel, görög, jugoszláv 1 Rooseveltnek adandó válaszban. A német sajtó nagy megelégedéssel veszi tudomásul a tagadó válaszokat, annak bizonyítékául, hogy az amerikai elnök üzenetében hangoztatott vádakat teljesen alaptalannak leheti tekinteni. A nyugati hatalmaknak és Amerikának sajtója viszont nem tartja komolynak ezt a kérdésfeltevést, melyre szerinte nem is lehetett másként válaszolni, mint ahogy a megkérdezett államok válaszoltak. Ebben a vitában — mondják a londoni lapok — Roosevelt mögötti áll az egész angolszász világ, az angol tengerészet, a francia és lengyel hadseregek, Oroszország repülőhadserege és nagy embertömegei és egész sor kisállamon kivül, mindenekelőtt az amerikai nép hatalmas erőforrásai és tettrekészsége. A ma érkezett táviratok között van egy, amely nagyjelentőségű lehet. A „Press Association“ hírügynökség rövid párszavas jelentése beszámol arról, hogy Neville Henderson berlini angol nagykövet álló- másheljtere, a német birodalmi fővárosba utazott. Feltűnő jelentéséhez a hírügynökség semmi magyarázatot nem ad. Nem lehet még tudni tehát, hogy olyan fontosabb esemény előtt állunk-e, mely miatt a most niár hosz- szabb idő óta demonstrativ módon Berlintől távollevő angol nagykövet jelenkövetek. a román követség teljes személyzete, a román kolónia képviselői, valamint az újságírók egész serege. A kölest)' nős üdvözlések után Gafencu hosszas megbeszélést folytatott Halifax lorddal, majd kíséretével együtt a külügyminisztériumba, később a Buckingham-palotá- ba hajtatott, ahol beírta magát a palota arany könyvébe. Este 6 órakor pedig teát adtak tiszteletére a román követségen. A teán resztvettek, a Ijondoni nagy lapok munkatársai és a külföldi távirati irodák megbízottai is. Gafencu hosszas megbeszélést folytatott a teán rés-tvevő újságírókkal, anélkül azonban, hogy nyilatkozatot adott volna a sajtó száméira. Este ugyancsak a román követségen vacsora volt, amelyen az angol nemzetgazdasági és beszerzési miniszterek is megjelentek, de ott voltak az angol politikai élet előkelőséget is, az alsóház több tagja, a lengyel és török követek és a többi követségek képviselői is. Francia sajtóvélemények PARIS, április 24- (Rador.) a francia sajtó él'énk figyelmet szentel Gafencu román külügyminiszter londoni utjának. A párisi lapok egyöntetűen arra a megállapításra jutnak, hogy a román határoknak német részről történt elismerése, valamint az egyetemleges angol francia ga- i rancki megadja a lehetőségét annak, hogy a román kormány most már szabadon fejtheti ki diplomáciai tevékenységét és megőrizheti a legteljesebb függetlenségét. léte a birodalmi fővárosban föltétlenül szükségessé vált, vagy pedig, hogy a londoni kormány szükségesnek tartot= ta-e végét szakítani ennek a demonstratív távol létnek. Eddig semmi hir nincs viszont arról, hogy a Londonból szintén hosszabb idő óta távollevő német nagykövet vissza akarna térni az angoi fővárosba, sem arról, hogy a hasonló helyzetben levő német-francia diplomáciai kapcsolatokban is ilyen változás készülne. HIVATALOS JELENTÉS A VE' LENCEI OLASZ—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOKRÓL Olaszország és Jugoszlávia között lefolyt velencei tárgyalásokról tegnap délben hivataüas jelentést adtak ki s a délután folyamán Cincár Markovics jugoszláv külügyminiszter és Ciano gróf olasz külügyminiszter el is utaztak Velencéből. A hivatalos jelentés, melyet a Rador áltat közvetített szöveg szerint adunk, következőképpen hangzik: A Ciano olasz külügyminiszter és Markovics jugoszláv külügyminiszter közötti eszmecsere folyamán tanulmányozták a különböző kérdéseket, melyek a két szomszédos és baráti orszá- got a jelen nemzetközi helyzetben ér(Cikkünk folytatása az uto. ö oldalon) Hivatalos jelentési adlak ki Ciano gróf olasz és Ciacás* H arkovics jugoszláv külilgymisiiszler velencei üiei|beszéléseii'ői j Elmélyült Jugoszlávia kapcsolata a tengelyhatalmakhoz és megnyílt az ut a Magyarország I és Jugoszlávia közötti hasznos megértéshez. — Vita a Roosevelt-üzenette! kapcsolatban föltett német kérdések körül. — A moszkvai tárgyalásokról angol részről jelentik, hogy befejezés előtt állanak Sir Neville Henderson berlini angol nagyköve1; visszatért állomáshelyére
