Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-23 / 93. szám

193 9 április 2

3.

ELLENZÉK

n

Ragaszkodom az élethez“

í.

Az utcasarkon áll, nyütt harmonika huiLámzik kezei között s száraz, rekedit hangján valami elcsépelt nótát dalok Ruhája rongyos, cipője sáros „szenvtelen arca borostás és merev. Mosolyogni sohasem láttam. Nyakáról zsinegen tábla lóg: ,,Vüágtaan, vak ember vagyok Lábainál tányérként kalapja bever- Elő szobor. A kínos földi élet megelevenedett képmása.

— Mellé állok:

— Szeretnék kérdezni magától valamit, ha nem haragszik...

Meg sem mozdítja a fejét. Hiába Is nézne rám, úgy sem ttátnau Elcsendesedik és -tompán szól:- — Parancsoljon.

— Boldog?

Nem felel rögtön. A nehéz csendet később tön meg:

r— Nem..) azaz, hogy: van, amikor boldognak érzem magáimat... ha ritkán is, de azért vannak pillanatok... amikor azt mondom... érdemes élni! Egészséges va* gyök, csak éppen, hogy nem látok. Még a fényt sem érzékelem- Nem ismerek semmilyen átmenetet a világosból a sötétbe.

— Sohasem, látott?

— Vakon születtem- Talán jobb is. Gondolom, azért ragaszkodom úgy sz ételhez. Ami csúffá és elviselhetetlenné teszi az életet, azt nern látom. A hangokon keresztül érzékelek mindenkit és mindent: embert, állatot és tárgyakat. A lényeget én tisztábban kapom, mint a látó ember.

Kis szünetet tart s csak azután folytatja:

_ — Imádom a zenét. Ez a harmonika a kenyérkereső szerszámom. Szerencsétlen lennék, ha nem hallanám ezt a furcsán siró hangszert Akkor... akkor talán él tudnám dobni magáimtól az életet. Ezért sajnálom a sikelnémát; s háMt adok a mindenhatónak, hogy inkább vakká tettValaki elhalad előttünk s a kalapba egy lejt dob. Köszönetképpen néhány

non reggel mégy órakor keltek fel, elvégzem a házimunkámat, aztán házhoz megyek; közbe-közbe hazasz-ailadok., hogy megnézzem: vájjon nincs-e valami baj az apróságokkal? Megetetem őket, hiszen még kicsik, a legidősebb most, nyáron j lesz 13 éves. Érettük élek, nekik étek. Ha csak egy cseppet köhögök, vagy a derekain fáj, már kétségbeesem, nehogy, Isten őrizzen... nem is merem kimondani...

— Fél. hogy meghal?

— Nagyon félek, mert akármilyen ke serves is az élet, tetszik tudni, csak egyszer étek és minden kínlódásért kárpó- tofJnáh ezek a drága kölykök.

3.

Kilencveranyoicéves aggastyán, közel 4 esztendő óta szinte mozdulatlanul fekszik már az ágyban. — Ischias-, reuma év érelmeszesedés gyötri, a bordák közt meg olykor érgörcs szaggatja a testét.. Olyan várcstörténeti ismeretekkel rendelkezik a,z öreg ur, amilyenre egy egyetemi tanár is büszke tehetne. A várról, a piactérről, a kövekről és régi épületekről., a sétatér valamennyi fájáról tud valamit. Elbeszéléseit mindig ezzel kezdi: „Amikor én fiatal voltam“.

Azt kérdem:

—■ És ha most, hirtelen, valami csoda folytán fiatal lenne?

— Pontosan úgy csinálnék mindent, ahogya eddig csináltam. Kétféle ember vara; aki úgy osztja be az ételét, mintha világvégéig élne és mindennel takarékoskodik és a másik, amelyik azt hiszi, hegy 24 óra alatt lepereg az élete, tehát ki kell használnia mindén percnek a gyönyörét és mindenből kicsavarja azt, ami kicsavarható.

— Ön, bizonyára, takarékos volt?

— Téved. Éoi minden pillanatnak a

leges Legmélyére néztem. És azért., lám, maholnap -százéves leszek. Sokan nem éheik olyan hányat ottan, kalandosan, mint én és sokkal fiatalabb korban elmentek- Én ma sem cserétek sok fiatallal...

— Hiszen, meg sem tud moccanni, terhes lehet az élet.

— Elég terhes, mert nem tudok mozdulni és pokoli fájdalmaim varrnak, de nem panaszkodom. Hiába, nem, vagyok nmi csuke. Majd csak rendbe jövök Mire betöltőm a 100 évet, talán egészséges is leszek. És, hu nem? Megnyugszom abban is. De szeretnék élni sokáig, nagyon sokáig.

— Mozdulatlan, betegen is? '

— Még így is.

4.

Dúsgazdag háztulajdonos s egy mmn- mutválfalat tulajdonosa. Kicsiny csaholja van; felesége és kél gyereke. Hivatalában beszélgetek vele. Panaszkodik a lehetetlen viszonyok miatt. A lakókkal sok a baj. a vállalat üzletmenete visszaesett, kétségbeejtő, az ember öngyilkosságra gondol — Na, csak nem?

— De igen. Hát érdemes igy élni? Hülyeség ez a kínlódás, ez a töltetes, legjobb annak, aki megdöglik.

— Anyagi gondjai nincsenek, egészségileg sem lehet panasza, olyan, mint a makk...

— Ugvara, kérem! Önök azt hiszik’, hogy az minden! Vannak sokkal nagyobb bajok... Ha az ember beteg, háít orvoshoz megy, ha anyagi gondjai vannak. -segít rajta; die én, ha a családomat nemi siajnáthám,, már holnap golyót röpítenék a fejembe. Mondja: mi örömöm van nekem? Reggeltől délig és déltől estig itt ülök az irodában. Az a pár óra, amit a feleségemmel és a gyerekekkel töltök el? Higyje el nekem, Ina mérlegre teszem, több az üröm, mint az öröm(j. >•)

ASSZONYOK ROVATA

Rovaiévezeiő: Dr. DEVAÍNÉ ERDŰS HÖSKE

ütemet játszik.

. — Hatvanéves vagyok- Roppant nehezen, élek, alig hull1 néhány garas a kalapomba. De élek! Gyakran napok telnek el, egy falat se jut a számba, mégis ragaszkodom az ételhez.

' 2,

Nagy család. Özvegy asszony, öreg édesanyja és hét apró, maszatets gyerek. Abban a negyedben laknak, amiről már imi sem lehet. A nyomor és szegénység dohos fészke. Egyetlen szobácska, a falakról csurog a viz, a porondpadló még ágynak is alig elég. Vájjon illáik-e kérdezni a családfőt, hogy boldog-e?

— Miért nel Pedig, mióta szegény férjem meghalt, nagyon kinlódom, mert egyedül vagyok kereső. Öreganyámat is tartom. Mosni járok házakhoz. Dolgozom, hogy ezt a hét drága gyermekemet felnevelhessem- Hazajövök a1 munkából, mind a hét egyszerre ugrik a nyakamba és egyszerre örülnek nekem. Csak segítene meg az Isten és ne lennék beteg, mert akkor bizony...

. •— Ragaszkodik a-z élethez?-— Hát hogyne! Édesanyámért, a gyerekekért, akiknek élete az enyémtől függ és magamért is. Pedig, tessék elhinni, úgy kinlódom, mint egy állat. Téten‘nyáAz uj orvosi életrajzok íesrérdekcsebbjes

GEORGE SAVA:

A gyógyító kés

London leghíresebb sebésztanára, a világhírű Baukhoí, lélegzetelállítóan érdekes könyvet irt saját életéről. Valóban nem hétköznapi dolog n lángoló Oroszországból rongyosan, fillér nélkül elindulva, éhezésen és megaláztatásokon, országok és városok, foglalkozások és kalandok útvesztőjén át elérkezni az orvosi hírnév, a nemzetközi tudományos megbecsülés csúcspontjáig. Ára fiizve 132, kötve 198 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-Ko- rss^azáSoíAiíup^ nej »tapp nsîjşyj '^njMijezs jbuuozb si ţaţ *»j3AW?}n 3j^opi\ *iuíufj Eieijj ‘jeÂszoj

Imprim é-m egrohanás

Egyik előbbi cikkemben azt állitettem, hogy se imprimé az idén, mintha egy (kicsit alábbhagyott volna eddigi tobzódásaival. Hát, begy enyhén bíráljam magamat: tévedtem. Mert most ujult erővel tört ki és & demi bemutatókon, mindenütt! az imprime az uralkodó.

Csakhogy, csakhogy . . . Nem a tegi mintás, jó Isten, mi lenne akkor belőlünk* ültetve ^ szol ónokból, vagy a divatárukor reskedőkbő-l, ha- nem változna minden évben a divat. Az imprimé mintája most teljesen elmosódó1-1, összefogó, mintha futurista festmény lenne.

Eszerint nincs cgv (kialakult sein, mert ezáltal mindenféle szín egyformán dominál az anyagban.

Nagyon szép imprimét latiam, persze valódi selyembe!, ilyen összefolyó mintásáé: a* szoknya aluli gtoknis, bő, fent mint egy kendő megy át az eleje 'egymásra, lifta I taftitial van szegélyezve és ilyen lifta taft j afeászoknya kandikál ki minden lépésnél.

Az imprimé kosztümök is divatosak.

Példái gloknis szoknya, egyenes kis kabát, alatta fehér made írás blúz.

Általában az imprimé-ruhákjíál rengeteg az alsószoknya. Valószínű azért, hogy egy picit kitartsa az amúgy is puha, omlós szoknyát.

Itt van egy másik: modell': a húzott imprimé szoknya alját fehér madeirázott, rávarrott) esik egészíti ki és a ruha eleje ilyen mádéi rázott mellénykében végződik, az egész olyan benyomást (leolt, mintha műdéi rás kombin éré lenne az imprimé fölhúzva.

Az impa^oaéveüi való kombináció is nagyon dívik. A bolerók imprimével varinak kibélelve, vagy pedig a boderós ruhához imprimé blúzt viselnek, ami előLhátűl kilátszik a kabátkából.

Imprimé szegőzések, szegélyeik1, gallér- kák és mellények váltakoznak főkép az alakított ruhákon. Nem egyszer pedig, a sima, egyszerű (ruhát, szé'es, oldalt megkö* főtt francia imprimé öv fogja össze, __-JU

Nagyon csinosak ezután az imprimé jumper és sima szoknyakombinációk. Például sötétkék, sima, berakott szoknya, hozzá sötétkék fehér imprimé jumper, élői és hátul sötétkék sima ősik fu't végig rajta, nagy fehér virággal. Fehér kalap, sötétkék-fehér cipő.

Bűbájos és fiatalos azuitán a következő modell: plissirozott világos imprimé szoknya két kalmárral vámig, alatta fehér, egészen könyü, rövidujju blúz, bubigallérral, íi>z impriméből megkötött kis masnival á'M 'alatt s hozzá mustársziniiü rövid kabát (az imprimében sok a mustár, ez a szita dominál.) Mustárszinü ghffrdi kalap. Az egész összeállítás olyan enni valló volt, hogy az<t leírni nem lehet.

Azért mégis állítom, hogy az imprimé melteíít (aiz idén sokkal inkább szóhoz jutnak aß egyszínű — uni — ruhák, mint az olőző években. Úgyhogy nem követ cl főbenjáró bünit) az, aki az idén, ,,főruhájául“ nem imprimét, hanem egyszinf választ.

DIVATPOSTA.

Utas. Kizárólag és csakis nyári, köny- nyü ruhákat vigyen magával, a meleg holmikra, bundákra nem lesz szüksége. Mindenesetre puflovcrt, átmeneti kabátot vigyen, részint a- hajón, részint pedig az esős évszakokban, j’yen melegebb holmikra szüksége lehet. Könnyen mosható és vasalható világos ruhákat vigyen: pikék len- vásznat, színes imprimét, vászonból, selyemből, nyersselymet'. Üdvözlet.

B.-né. Mindenesetre a leírt ruhák mellett szüksége lesz egy elegáns chantung kosztümre, amihez csináltasson két blúzt, egy imprimét és egy egyszerű muszlint, vagy gcargettet, pi. középkék színben biztosan nagyon jól fog áldani. Azonkívül szép lenne egy elegáns ensemble: pl. fekete-fehér ösz- szeálilhásu, marosainruha, hozzá fehér chantung (kabát, vagy pedig halványkék, hosszú köpeny. Fehér kalapot csinálhasson mosc már. két-három szalaggal. Üdvözlet.

15

A t h e it ci e u to - r e hf é n y i á r

ízléses

^önkötésben 119 leiert I

Már megjelentek

Cíiardonne: A boldogság éneke Pirandello: A kitaszított Hunyadv Sándor: Nemesfém Sigrid Undset: A hü feleség Nemirovszky: A zsákmány Földi Mihály: A miniszter John O’Hara: Találkozás Bontempelii: Halálos élet Sinclair Lewis: Tékozló szülők Julien Green: Leviáthán Somerset Maugham: Színház

SAJTÓ AL ATI';

Gunnarson: A vulkán árnyékában Lehmann: Titokzatos felelet Szitnyai Zoiíán: A bocs

Kaphatók az

Eiienzek höüyvQsztátyéban

Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Tele- °p: U99. --- Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvujdonságpk jegyzékéi.

HETI ÉTLAP Héttő. Ebéd: zöldségleves, Esterházy- rostélyos burgonyával, alma.

Kedd. Ebéd: rizsleves, borjupörköftt 'tar* honyávaf, cékla, császármorzsa. Vacsora: tojáerántotte, fejes saláta.

Szerda: Ebéd: lencséiévés, töltött káposzta, palacsinta. Vacsora: füstölt nyelv tormával', alma. ■<

Csütörtök. Ebéd: burgonyaleves, natúr- szelet, babfőzelék, son/kás-kocka. Vacsora: libamáj hidegen, kört burgonya.

Péntek. Ebéd: savanyutojásleves, arany- galuska, asrrukornpót. Vacsora: Töltött karfiol tejfellel.

Szombat. Ebéd: húsleves, marhahús par radicsommártássak lekváros bukta. Va-: csora: virsli mustárral, gyümölcs.

Vasárnap. Ebéd: gombaleves, disznóka* raj párol'lkáposzláva], csokoládékrém tej-j szinhabbal — Vacsora: déli husmaradék burgonyakrokettel, gyümölcs.

Mogyoró-szeletek. Tizenegy" tojásfehér* jét habnak felverünk, birie adunk 28 deka mogyorót! és félkiló porcukrot és a tüzönj

addig főzzük, mig meg nem hígul'. Akkof; levesszük a tűzről és egy evőkanál lisztet vegyicünk bele, akkor az egész keveréket ujjnyi vasitagra elkenve a sütőbe kissé meg», szárítjuk, ha megszáradt kétfejű vágjuk és az egyik felél baracklekvárral összeragaszt-^ juk, a tereiét megint) megkenjük lekvárral és hosszúkás, keskeny szeletekre vágjuk és bármilyen jéggel bevonjuk a tetejét. Isméi szárítani a sütőbe tesszük egy rövid időre. ţ

Almás paDcsintn. Körülbelül 20 claraK palacsintát sütünk cs a következő töltelékkel töltjük meg: öt darab almát megtisztítva, magházát ehávölitva, szeletekre váguník, tizenkét deka cukorral, kevés viz-, zel puhára; főzzük, kiszedve az edényből, tigy tálra, egy evőkanál baracklekvárral simára keverjük, ha egészen kihűlt, hozzáadunk még 10 deka finomra őröl; fehér, mandulát, ha ezzel is elkevertük, a palacsintáikat vele megtöltve feJhengergetjük, két darabra vágva, (tojásba és z&emlyemor- zsába mártva zsírban kisütjük.

Esterházy-rostélyos. A szép és elég vas- tog rostélyosokat nrim verjük ki, csak a szelei^ vagdaljuk be, n’-hogy összezsugorodjanak, azután besózzuk, kevés zsírral, egy kanál paradicsommal Lövés vízzel puhára pároljuk, ha már jó puha, 4—5 kanál jó' tejfelt öntünk rá és ha felforr, burgonyapürével tálalhatjuk.

Mandulás-lepény. Huszonöt deka porcukorral hat tojás sárgáját keverünk. Azután hozzáadunk 25 deka tort mandulát, vagy diót, egy citrom héját és annak levét, Lét kanál száraz zsemlyemorzsát1. Tepsibe öntjük és azután kisütjük.

loün Hntffci: Via fflaia

Az utóbbi évek egyetlen regénye sem vetett fe! oly mély erkölcsi probléma* kát és nem birkózott meg velük any* nyi művészettel, mint a Via Maía. Olyan hatalmas ez a regény, mint maguk a svájci Alpesek, melyek közt lejátszódik. Ára diszkiadásban 290 lej Ellenzék könyvosztályábsn., ' - - A’ *