Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-21 / 91. szám

1939 ZprUls 21. EZZBNttK Nagy figyelemmel kíséri a világsajtó a magyar állam­férfiak római látogatását Kiemelik a saflóvétemények Mussolini és Teleki Pál grói pohár­kössöniójének nagy jelentőségéi ' * RÓMA, április 2G. Gróf Teleki Páli magyar miniszterelnök es gróf Csáky István külügyminiszter megbeszélései tegnap is tovább folytak- Délelőtt a magyar államférfiak megtekiír tettók a bányászati kiállítást, ahol a fa­siszta párt főtitkára, Staraee fogadta őket- Délben báró Vililáiniyí Frigyes qulrináli magyar követ vendégei voltak és délután újabb tárgyalásokon vettek részt az olasz államférfiakkal. A sajtó, úgy az olasz, mint a külföldi sajtó, nagy figyelemmel kíséri a magyar államférfiak római tár- gyalásaitt, melyeknek az európai helyzet mai, feszü'llt piUanaitaiibain, nagy jelentő­séget tulajdonijainak. Különösen kiemelik Mussolini és Teleki Pál gróf kedd esté elhangzott pohárköszőntőinek azt a ré­szét, amely a két országnak Jugoszláviá­im! való jóviszonyára vonatkozik. Ezeket a pohárk ősz öntőket* amelyeknek tegnap csak rövid, kivonatos szövegét közöltük, teljes szövegébem teszik közzé a hirügy nökségek, köztük a Radar távirati iro­da is: — Olaszország micgellegodéssei éts öröm­mel látta' — mondottal Mussolinii — az utóbbi hónapok történetében Magyaror­szág javára> beállott szerencsés változáso­kat. Hasonló megelégedéssel látja, hogy a megértés és bizalom jellemzik Magyar- ország és Olaszország kapcsolatát. Ennek alapja a két állam kölcsönös érdekei és azon határozott akarat, hogy egyesítsék erejüket a rend és béke érdekében, Ma­gyarország bizonyítékát adta ennek a kommun istaeÜenes egyezményhez való csatlakozásával, Magyarország értékesen hozzájárult ezzel is Középeurópa és a Dunamedence nyugalmának biztosi tá só­hoz. Olaszország politikáját mindig a rcá- jütások felismerése, a biztonság és ai bé­keakarat jellemzik. Újból kifejezést ad­va annak a megdönthetetlen barátság­nak, amely Olaszországot Magyarország iránt eltölti, üdvözlöm a magyar állam­férfiakat. A felköszöntőre Teleki Pál gróf a kö­vetkezőképpen válaszolt: — A nagy népek ösztönszerü baráti megnyilvánulásai más népek iránt — mocnidlta •— nagy érték a múltra nézve és kimerí&hetetlen erőforrás a jövő szem­pontjából. .A bízatom é* megértés jellem­zik Magyarországnak Olaszországhoz való kapcsolatát. — Nincs semmi, ami bennünket elvá­lasztana az olász politikai alapvető cél­kitűzéseitől és ezek éreztetik hatásaikat a Dimjamedencében, amely lábbadozni ;kezd a nehéz idők után. Ennek jele a kölcsönös megértés, amely mindjobban kifejlődik Budapest és Belgrád között s amelyet úgy a magyar, mint a jugoszláv nép kellő Heg értékek f: KÜLFÖLDI SAJTÓYÉLEMÉNYEK Az 'Oiksz «ajtó vezető helyen foglalkozik a magyar államférfiak látogatásával. Csáky István gróf magyar küiüígyminiszter római uiartózk'od.ása1 alatt ia Ştefani-iroda munka­társának nyilai közötti Roose vidít amerikai köztársasági elnök ismer1!: táviratáról1. Ma- ;gyár-országon — mondta. — az amerikai közbelépés keltem etilen meglepetés volt. ■Wilson fél’épése még tói közeli ahhoz, hogy Magyarország ne vbelí'.egsék bizal- ma'nfansâggal az ilyen amerikai beaV-Ako- 7,ássál szemben. Magyarország azt kíván­ja, hogy hagyják békében dolgozni kipró­bált barátid oldalán. • A „P-opo-Io di Roma" megálkpitja, hogy a terűtekben megnővekedctil1 Magyaror- «zág • erős hadsereggel rendelkezik és igy ismét jelentős szerephez jutott1 a nemzet­közi politikában. Ennek a jelien tőségnek elérésébea) magy szerepe van az olasz—ma­gyar barátságnak, amely melléit Magyaror­szág hűségesen kitartott. A miagyar polj- í;ka a Római—Bercin tengely meglett áll:. A tárgyalások 'beleilleszkednek. Magyarország és Olaszország rendes kapcsolatainak ker^-. tébe, a látogatást mégis nagyfontósságuvá fészi az* hogy a Közéoeurópában ^fektéid ţ jdlentős változások után és az, európai po- S litiika rendkívül1 fontos pillanatában foly- í nak le, továbbá, hogy a magyar államfér* I fiiak a közeljövőben Berlinbe uUüznak. Ez a tény is mulatja, hogy Magyarország a tóiagdly haita Imák mellett áM. A „Message- I ro“ hangaziiDtja, hogy a tárgyalásokat az egész világ közvéleménye leAőitttl világossá öeii-ték Olaszország és Magyarország kap­csolata írunk ebzakithatatlan voltát'. A két álMaim együttműködése fontos HJenyszője az egyensúlynak s a békének a Duna-vidékeo-. Magyarország a békét akarja és hajtandó törekvéseit összeegyeztetni megegyezéses alapon más államok politikájával. Tdtaki Pál gróf beszédében rámutatott Magyarország és Jugoszlávia kapcsolataira. A megegyezés mindkét állam érdeke és an­nak létrejöttére jó kilátások vannak. A Duma-vidék államai, az olasz top szerint1, csak a Berlin-—Róma 'Pengedy munkájához kapcsolódva fájlalhatják meg igazi cselek­vési aüraíbadságukait. A ,,Giornale dfIraJBa/“-ban Gayda ir ve­zércikket a magyar allem férfiak látogatá­sáról. Megállapítja, hogy Magyarország ér­dekei jelentős mértékben egybeesnek a ten- gölyhulailmak érdekeivel. Olaszország mindig azon igyekezett, hogy előmozdítsa Magyarország és a szomszédos államok, különösen Jugoszlá­via és Románia közeledését. A magyar—olasz megbeszélések, amelyekét nem sokk®!1 kesőbb berlini megbeszélések köveinek, mindent bizonnyal mindazokat' -a kérdéeskot t-iaatázzák, 'amelyek a két orszá­git érintik. ­A tavasz a Siioeket fiatalítja. jJirji'á krém a DO rí! HSVEÁ PARIS, április 20. A francia sajtó úgy véli, hogy a .magyar államférfiak római látogatása összefüggésben áll az olasz dip­lomácia messze tekintő balkáni 'terveivel. A „Paris Midi" szerint az olasz diplomá­cia elő akarja mozdítani Magyarország és Jugoszlávia közeledésének ügyét. A ,,Ce Soia-“ egyenesen azt írja, hogy- Róma rést akar ütni a megbeszélésekkef a nyugati nagyhatalmak tervezett védekni rendsze­rén, uj állam csoportot akar tailapi'Lani Jugo­szlávia cs Bulgária részvételiével. A „jour" ezoriiViT ©íz' olasz fővárosban reményteljes­nek látják a jövők Belgrád már minden feltétel nélkül haj­iadó elismerni a Jugoszláviában fakó ma- gyar kisebbség joga itt s Csáky gróf magyar kiWügyminiszter nyilatkozata óta a román —magyar viszony is jelentékenyem eny­hült. -> ’ . Select Hozgé Ma,csütörtökön oremíer közkedvelt művésznő egyetlen idei filmje: PÁRISI 1A SZUI. B'stq Crosby kaffidwÄ"! Everest Mórion Remek vígjáték. Főszerepekben : kiváló komikus. Műsoron kívül a leg­újabb hangos híradó. Megkezdődött a magvas' csapatok leszerelése BUDAPEST, április 20. (Rodor.) A Havas távirati ügynökség hivatalos ma­gyar körökből nyert értesülés alapján közli, hogy a magyar csapatoknak a román hátát mentéről való visszavonása és egyben leszerelése április 12én megkezdődött és normális mederben folyik a teljes leszerelés felé. Ez a hivatalos híradás cáfo­lata azoknak- az ellentétes híreknek, amelyek azt terjesztették, hogy Magyarország­nak szándékában sincs behívott korosztályait hazakul de ni. Pén‘éktől a Sláger mozgó tan íz év lég­csődé sabb operettje ! !! lEASŰEITE Ü4C MIMIDgg es nelson mm *> la vasul szereaiáJ cimü filmben. A világ dédelgetett kedvenceinek első modern milliőben lejátszódó színes TECHNICOLOR filmje. A film tele van bájos fülbemászó muzsikával, mely felülmúlja az összes eddig látott filmeket. — Ma utóljára : ALEXANDRU NCWSKY szovjet film. Véres botrány ba fulladt a tavaszi táncmulatság Tragédiát okozott a részeg mészárossegéd ROMAN, április 20. A városban minden esztendőben az a szokás, hogy tavasz kezdetén táncot ren­deznek, amelyen résztvesz a városka és a környék fiaitMsága. Tegnap este ezen a bálon véres esemény történt- Gaiusaru FTbriica, egy romanii szegény munkás­lány felöltözött selyemnihájába és ő is ekniemit a bálba. Néhány barátnőjével be­szélgetett a ibáJtóremben és büszkén mu­togatta nekik a bkizán levő selyem, mű­virágokat, amelyek a ruhiamé’Uéhez vol­tak varrva. Vas ide Dresariu mészárosse- géd; aká részfcvett a bálon és már korta este ítészegTe itta magát, odalépett a Üáinyjhoz és îesaaikătotta naeltóről a művi­rágokat. a vírágolűűad együtt kiszakadt egy darab a ruhából is. A csúffá tett leányka sarai kezdett, mure a részeg mészároslegény nekdúinmdt és pof ózni kezdte. A jelenlevők közbeléptek, erre a mészáros­segéd kést rántott As azzal kezdett hado­nászni. Drcsami a leányt arcán és fü'én megsebesítette a késsel, Nechita Nicolaet, egy négygyermekes családapát, aki a lány segítségére sietett, annyira összeszur- ta, hogy a szerencséden embert haldokol­va szálUtcTták a kórházba. A bálterem vendégei végre megfékezték a dühöngő mészárossqgédet és átadták! a rendőr­ségnek. x '' • ' v' -' Az igazi orvos Kevés újsághír keltett olyan őszinte örömet az olvasóközönség körében, mint az a tudósítás, amely arról szá­molt be, hogy dr. Eifer Aladár pro­fesszort magas egészségügyi kitünte- tésben részesítette a francia kormány. Ennek az országnak lakói nagyon jól tudják, hogy Elfer professzor orvosi kiválóságait nemcsak szükebb hazánk határain belül ismerik. Tudományos szempontból tehát mindenképen mél­tányos volt ez a kitüntetés, amely egy jótéteményekben gazdag élet eredmé­nyeinek külső elismerését jelenti. De túl a tudósnak kijáró tiszteleten, őszinte örömmel értesült Elfér pro­fesszor kitüntetéséről minden igaz e.nr. bér, mert a kolozsváriak nagy tudósa orvos a szó nemes és igazi értelmében, akinek csak egy szempontja van: két kézzel szórni az arra rászorultak kö­zött orvosi tudásának és gnzdag ta- tapasztalatainak kincseit. Elfer professzor nem gyűjtött földi kincseket. Pedig palotái lehetnének, ha orvosi működésében nem tartotta volna mindennél fontosabbnak az em­berszeretet örök törvényeit. De a ki­váló orvosnak sohasem az volt a célja, hogy gondtalan és kényelmes öregsé­get biztosítson magának. Együtt ér­zett a betegeivel, akik között nem tu­dott különbséget tenni. Egyforma fi­gyelmet szentelt koldusnak és dúsgaz­dag betegnek. Ma is gyakran megtör­ténik a rendelőjében, hopjy órákhosz- szat vizsgál olyan betegeket, akiknek még orvosságra is 5 adja a pénzt, mi­alatt kint a gazdag és előkelő pácien­sek tömege várakozik. Jgazi orvos Elfer professzor, aki az életnek mindig csak ideális oldalait nézte. Valahogyan nem fért ö&sze az egyéniségével, hogy tudását anyagi ja­vak szerzésére használja fel. Vagy ta­lán az igazi zsenik gőgjével gondolko­zott, akik tudják azt, hpgy a szelle­mük kincseit amúgy sem lehet megfi­zetni földi mértékkel! Akárhogyan áll is a doiog: tény, hogy a nagy, tüdős örökre beírta nevét a szivekbe. Ezrek és ezrek áldják, akik érezték emberi jóságát és gyógyulásukat köszönhetik orvosi tudásának. Orvoskollégáival együtt a nagyközönségnek tömege is részt kér Elfer Aladár dr. ünneplésé­ből. A szeretet volt az az erő,, amely emberbaráti munkájában az orvost mindig vezette és most ennek nevé­ben üdvözöljük őszinte tisztelettel a nagy tudóst. Legyen ez a néhány sor szerény kifejezője ennek a legszebb emberi érzésnek, amelyet Elfer pro­fesszorral szemben paloták és kuny­hók lakói egyformán éreznek, (v. j.) A teknősbéka dicsérete. Dr. Herbert W Üli ti ms. oariislei püspök, az angol küá' lyi áfát védő egyesül et’ben azt kívánt hogy az állatba iátok több gondot for dú­sának 13 tóknősbékákra. Nagyon örülök, hogy az állatvédő 'egyesület .is némi figyel­met szentel végde a teknósbékákra — mondta. — A teknősbéka panaszkodik a 'legkevesebbet ás szenved ® legtöbbet mindazon hüllő között, melyeket ia ház- nál tarifa.ni szoktuk. Nem 'tudja közölni szenvedését. Én most nem tartok tieknős- békát, de régebben itemtiot'tam. Oxfordban, diákkorunkban, gyakran futottunk ver­senyt teknősbékákkal...

Next

/
Thumbnails
Contents