Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-20 / 90. szám

ELLBNZÁK 10 30 á prii Im 2 0. 1 3 Töltött csokoládé \ töltött csokoládét ogv iroda as/túl iiókjában tVallák, szépen, ízlésesen be csomagolva. Finom csokoládé volt, édes tojesokoládé -luminál-'tcktclékk<'l. Aki mej;' ott«', mj felére fogyva, feketekarikás szemmel, bet eg májjal és vesével, egy életre szerzett szervi-bajjaf, fiatalon és nagyon szelíden iil velem szemben. — Olvastam valamit a váradi lapok­ban — mondoon s még mindig nem té rek magamhoz —, llát te voltál az, Mar git? — Én — feleli nyugodtan. — És meddig feküdtél a kórházban? — Körülbelül két hónapig. — .Azt is olvastam, hogy egy hajszálon függött az életed. — Igen, az orvosok azt mondták — feleH. •— Mát nem kaptál gyomorul ásást? — Már késő volt — mondja —, addig­ra már felszívódott — Mit ereztél, mintán megetted a cso­koládét? — Egyszer csak elkezdett tántorogni körülöttem az irodában minden tárgy. Reszketett a lábam. Aztán arra gondol­tam, hogy talán romlott volt a csokoládé. A többire nem emlékszem, csak nagyon zavarosan. — Vizsgálat volt? " 1 — Hogyne. Szerencsére maradi a zacs­kó alján egy szem csokoládé. Azt vegyi­leg megvizsgálták, megtalálták benne a luminál-paszUllát. Háromszáz lejembe ke­rült a vegyvizsgáUit. Sóhajt- Látszik rajta, hogy nagyon saj­nálja a háromszáz lejt Csodálatos leány. Nincs benne szenzá éióhősnő-.szerii, inkább nagyon is egy­szerűen veszi az egészet. Majdnem termé­szetesnek. Ismerem régen. Az a típus, aki tiszte­letet szerez az 1939*es dolgozó nőnek. Ti­zenhatéves kora óta maga lábán él, öz­vegy édesanyját, húgát, öccsét tartotta el. Az öccse azóta' felnőtt , most dolgozik, megnősült. A család másik két tagjának ma is Margit az oltalmazója. Tisztvise­lőnő, nehéz és felelősségteljes állásban. Egész fiatal élete munka volt. Távirász. Éveken át teljesített éjjeli szolgálatost s ült a kopogó gép előtt, mialatt mások aludt tak. Maga?, szőke, szelíd gyerek arcú, nagy, sötét, meleg szemű. Udvarias, szeretetre­méltó, rokonszenves, szorgalmas, komoly. Most megmérgezték. .— Tudod, hogy ki volt? — kérdezem. — Ugyanaz lehet, aki a névtelen leve­leiket írta — felleli.-— És tudod, hogy a névtelen leveleket jd irta? — Tudom. ; — De hát akkor fel keU jelentened! — Nem tehetem. Ha még sem ő volt, feljelenthet rágalmazásért Semmi sem biztos. A kollégáim máris elégedetlenked­nek, mert egy párszor tanúskodniuk kel­lett. Azt mondták, unják az egészet, ne­kik erre nincs idejük. Meg is értem őket , Hangjában benne van,, hogy sajnálja kollégáit, nem akarja zaklatni őket, sze­retne békességben, barátságban élni minr denkivel. — Nézd — mondom —, te meg is hall­hattál volna, ugy-e?-— Hogyne — mondja udvariasan —, igen, kérlek. — Hát akkor egyszerűen büntetlenül szaladgálna a. gyilkosod? Kicsit elgondolkozik. — .Akkor valószínűleg megfogták vol­na — mondja. .— De — folytatom —* aki a luminálos csokoládét a fiókodba tette, az szerintem és azt hiszem, mindenki szerint gyfkos. Hát az csak ugv sétáljon tovább a világ­ban? — Úgy látszik — feleli nyugodtan. Es hozzáteszi: — Igazad van. Egy gyilkos lelke van benne. Az egyik névtelen levélben azt irtáé, nem nyugszom addig, mig a föld alatt nem tudlak. Csönd. — Nő? — kérdezem. Bólint. — jSTö. Vagy nők. Nem tudom. — De hát, miért gyűlölnek ennyire? Érdekes ügyekben tortotf lőiárgyalástf a katonai törvényszék Pénzbüntöiésre itölíék az adóhivatali Ionok bántalinazój«íf. —• Izgatással vidoít községi bíró. — Felmentették a földművest, aki betegsége miatt nem jelentkezett közmunkára KOLOZSVÄK, április 19. A kolozsvári katonai törvényszék elölt tegnap több kisebb-nagyobb jr’oni öségii i ügy került tárgyalásra. Ezek kö/ii! érdek * löd és re tartottak számot az alábbi esetek: Buştean Alexandru nyárád o.ercdui já- rásbirósági tisztviselő ászért került a ka­tonai törvényszék elé, mert Ilid* febrtiúr Íj-ért az odóhinatal helyiségében előbb szóbelileg, később pedig lettleg inztdfálla Marcus Aéj-ündi n (időfőnököt, aki a bántalmazás követ kéz télien könnyebb sé r üléseket is szenvedett. Vrd eke zésére a vád'olt előadta, hogy a panaszos adóhi­vatali főnökkel távoli rokonságban van. Az adótönök rágalmazást terjeszted me* nyasszonyáról és ö a becsületén esett sé­relmet akarkr megtorolni. Előadta, hogy bár a támadás az adóhivatal helyiségé­ben történt, de a hivatalos órákon kivid és igq nem az adőhhmtafőnökét, hmtem esni: a magánszemély bántalmazta. A katonai törvényszék a vádlottal Popescu vélőbeszéde után 1000 lej fő ős jQO rfj mellékbüntetésre ítélte. Kisded József, n bibarmegyei Asszony­vásár bírája izgatásért került a katonai törvényszék ele, mert a bibarmegyei tan* felügyelőséghez kérvényt adott lie, mely ben kérte, hogy n tarától vá tsóik le és ne­vezzenek helyébe egy másik tanítót, mert a község lukasai nincsenek vele megelé­gedve. A tárgyaláson előadta Kisded Jó­zsef, hogy ö közérdekből és a község la­kosságának kérésén* leérte a tanítónak mással vaió kicserélését, mert működése ellen több panasz merült fel. A kérést kü­lön! >en a községnek 101 lakosa is aláírta és igy azok valamennyien felelősek. A bí­róság több tanút, hallgatott ki. Az Ítélet kihirdetését május j-re halasztóba eh C .ino Pavel! iklódi lakost a inufl év őszén közmunkára rendelték ki. Tég’át kellett volna szállítania a görögkeleti templom építéséhez, de ö a közmunkára való felhívásnak nem telt elegei és azért jelentették föl. Védekezésére előadta hogy őt tényleg hívta a bíró téglát hor­dani, tie akkor beteg volt és a bíró pa­rancsának nem tehetett eleget. Később, mikor felgyógyult, várta, hogy hívták , dolgozni, de a bíró nem küldött érte. Miután rosszhiszeműséget a bíróság nem • állapitolt meg, a katonai törvényszék a vád és következményei alól felmentette. ÉRDEKES ELŐADÁS a balkézről, a ballábról és a balszemről A balkezes embert nem szabad erőszakosan jobbkezessé nevelrr BUDAPEST, április 19. Érdekes előadást larto'A az Individual Pszichológiai Társaságban Románná Gold- ziehcr Klára hites törvényszéki írásszak­értő, a budapesti Irástanulmányi Társaság elnöke a „bTkezeség“-rőI. — Az ember két oldalai szimetriás — kezdte előadását — mükíctíősében azonban aszimmetriís. A legismertebb a közhasználat aszimetríája. — A két1 kéz nem egyformán erős és ügyes — mondotta — erőt kivinó cselek ed etek­hez a jobbkezet használjuk, balkézzel csak eegicünk. Ösztönös megmozdulásaiknál is a jobbkezüink van fölényben, jobbkézzel gesztikulálunk, jobbkézzel ütünk, természe­tesen vannak olyan emberek, akik ha csak lehetik, balkezüket használják. Ezek azon­ban kivételeik,, épugy, mint a kétkezi emr br*rek, akik mind a két kezükre egy form áh ügyesek. — Hogyan állott elő ez az érdekes el­kentél az ember két keze között? Mi az oka annak, hogy o jobbkéz van fölényben és mégis vannak balkezes emberek? E kérdésekre igy válaszol Románné: — A jobb és balkéz az ember két agyfe- lénök felemás működésére vezethető visz* sza. A bat agy, fejlettebb funkciókat vé­gez és ez felel1 meg a jobb kéznek, ebben az agyfélben vannak a beszéd, az írás. az ol­vasás funkciói, ennek köszönheti fölényéi ia jobbkéz. A balkéz viszont a kevésbé fej­lett jobb agyféJ alá van 'rendelve. „Jobblábasok“ az állatok — Az utolsó évtizedekig azt hitték, Elmondja. Körülbelül azért, mert ma­gános nő, aki mögött nem éreznek apát, idősebb férfitestvért, férjet, barátot — és mert van egy férfi kollégája, rokon­szenves, komoly úriember, akivel) sétálni szokott, meg moziba menni. Ezt qi fant irigylik tőle. írtak neki is levelet, hogy egy báró azt mondta: húszéves prakszisn alatt nem olvasott hasonlót. Ei akarják marni attól a fiútól, ennyi az egész. — Aki a csokoládét küldte, biztosan szerelmes abba a kollégába. — Valószínű. — És hogy tették a fiókodba a csoko­ládét? — Tudod, ezt nagyon ügyesen kieszel­ték- Időnként leltem a fiókomban cukor­hogy az ember jobbkezének ilyen kifejlő­dése párhuzamoson halad 'a* emberi faj fejlődésével, az ember kiegyenesedésével, ké'Aáb o n j á r ás ával, szóval a jobb kezesség az emberi fajnak egy különleges kiváltsága. Az utóbbi időben azonban hosszú kísérle­tezések után megállapították, hogy az. állat­világban io eltolódás van, a 'legtöbb állat jobb és baloldali iába között a jobbláb ja­vára és a-z indás növények is általában jobbfelé csavarodnak. — Először azt hitték, hogy a jobbkezes­ség az őskori szokásokból származik. Az ősember, amikor küzdött, balkezét szivé­re szorította, hogy ágy védje azt és jobbke­zével támadott. Érről az elméletről azonban bebizonyosodott, hogy téves, mert ez az aszimmetria az agyműködéssel ál>i össze­függésben. A „nagyon tisztiéit“ ballábas emberek — Tévedés volna azt hinni, hogy ez az egyoldalúság kizárólag a kéz használatra szorítkozik. Az összes mozgások szervei ilyen egyoldalúak. A.z ember, ha nincs is jókedve, általában jobb lábbal kel Í'T, jobb- lábbal rúg, nyomja meg a pedált, szóval (lehetőleg ezzel végez fontos funkciókat. Vannak emberek, akiknek a ballábuk erő­sebb, ezek nagyon tiszteli embereik és ők a futballcsapatok balcsatárai. — A szemhasználatnál is ugyanilyen egyoldalúságot tapasztatunk. A legtöbb ember jobbszemét közelíti a megnézendő tárgyhoz, jobbszemmel fixíroz valamit és aztán ehhez ágazatja halszerűét. Arcunk­nál is megtalálható ez a jelenség Majdnem kát, kis csokor virágot, legutóbb cukros- mandulát. Arra gondoltam, hogy valame­lyik kolléga, akinek szívességet tettem, meg akar örvendeztetni- Mindig kifogás­talan, jó cukorkát és csokoládét kaptam, hogy legyen bizalmán megenni. Istenem, most jut eszembe, a legutóbb a csokolá­déból adtam egy édes kis gyereknek! Ha ebből adtam volna, senk? se vette volna, le rólam, hogy meg akartam mérgezni... Még hozzáteszi: — A legnevetségesebb aiz, hogy — nem tudom milyen forrásból —, de elterjedt annak a híre, hogy az egész dolgot én inszceriáltam, mert öngyilkos akartam lenni. Hát bolond lennék, hogy- annyi dolgot csinál iák magamnak és csokoládé­mmá*“!) cmlxT/ivk arctic Hi • jLR, /. ne kifejezés .1 jobboldalin ty,ér>/ 111.j•-» mu' baloldalion. A bal arcfckvj tükröződnek vissz:* a priim'ivebh megnyílvánulások, az érzelmek és indulatok, inig v jobb ircfélcri •’» magasabb intelligencia incgnyilarko/ávai» aZ akarat éw gontlolk<>dá; kitej'véx-i 1.1 rd- kodnak, ö rniévetcs n it is meg1 aláljuk' temek a tórditei.ijár, éppúgy, in r! a balke­zességnél. Balkezes művészek' —- Igen fontó. kérdő-», hogy a balkezes­ség összefüggésben van-e m/. intelligenciá­vá1!. Számos kiválóságról fel jegyezték, hogy balkezes volt. Ily n volt Michelange­lo, Benvenuto Cellini, Homteos, Goethe, Nietzsche, 1 lei ne, Nagy Frigyes, Napo­leon, Franklin. Van egy ólyan elméid is*, hogy a rnüvevo alkotóképesség és balke­ze-seg szoros I. -szefüggésben in C^ymás­sal, sőt az címélot azt az áll.'áot is meg­kockáztatja, hogy minden nagy alkotómü-i vész balkezes v >lt. A sport kiválóságok kö­zött nagyon sok a balkezes. A/ előadó ezután elmondotta, hogy’ két­ezer iskoláogycreket vizsgált meg abból a( szempontból, hogy inleHigenscbbek-c a\ jcbbkezesrk, mint azok, akik balkezüket! használják. — Azt tapasztaltam — mondóiba — ,j hogy nagy különbség nincs. A balkezesek) közöh irt találtam megfelelő számban jeles' tanulókat. Azt azonban láttta-m, hogy n bál-j kezesek 'többnyire idegesebb, nehezebben; nevelh?. tő és valami képen kevésbe norma-' h'9 gyerekek,^ mint jobbkezes társaik. A bal-1 kezesek inkább a matematika, a jobbkeze­sek a nyelvben én az irodalom területén' mutálták nagyobb haladást. Ezt küönben] az ikerkutatásnál ás meg lehetett állapita-j nJ, ahol az egypetéjű ikrek közül a balke­zes a matematikában, a jobbkezes inkább’: az irodalomban és nyelvekben volt kivi-! Jobb. j — A balkezesség határta az érzelmi élet-, ben is jelentkezik. A balkezes érzékenyebb,! ha férfi az illető, gyakran nőies vonásai' vannak, ha viszont nő, fe fedezhetők fér-, fias jellembeli tulajdonságok rajta. Ezután a balkezességről készült slblisz-j tő ti adatokat ismertette és arról beszélt,1 • Ha^y a balkezeseket mm szabad erőszako­san jobbkezessé nevem, mert ennek súlyos! lelki visszahatásai keletkeznek. (k\). Az autók megadóztatása uj alapokra, tett fektetve és pedig a ...cilinderek“ nagy*, sága szennt. Az uj adózás szerint: I. A benzint fogyasztó motoros személyautók évi adója a következő: ha cilinderjük 1-5 literig terjed 4000, 1 5—2 Éterig 5000 lej, 2—2.5 Éterig 6000 Uj. 2.5—3 literig 7000 lej. 3.5—5 literig 8000 lej, ha cilinderjük 3.5 literen felül van, rnipden további fél- Her. vagy annak törtrésze után plus 500 lej- II. A benzint fogyasztó motoros te­herautók évi adója: ha cilindere 5 literig bezárólag terjed 5000 lej. 5 literen felül pedig, minden további Félliter, vagy’ an­nak törtrésze után plusz 500 lej. III. Die­se? motoros autók évi adója: ha cilinder­jük 5 'literig bezárólag terjed 20.000 lej, ezen felül pedig .minden további féllher, vagy annak törtrésze után plusz 1500 lej. A munkásházak hozzájárulási alapja. Az építkezési pénztár megszervezéséről szótó törvény, mely a Monitorul Oficial 1939. évi 76. sz.-ban jelent meg. fenti cim alatt egy uj alapot létesít, melyhez — 1939 április 1 -töl kezdődőleg — az űrnél több alkalmazottal dolgozó munkaadók' az összfizeíések 030 százalékával tar­tóznak hozzájárulni, az alkalmazottak pedig fejenként és hetenként 1 lejjel- A hozzájárulásokat a társadalombiztosítási pénztáraik szedik a „Fondul Muncii* já­rulékok módozatai szerint. ha dugjam a laminált, de olyan ügyesen, hogy a csokoládén semmit se vegyenek észre. Nem tudnám szépen bevenni a' pasztillát? És miért lennék öngyilkos? Ki törődne akkor anyámékkai ? Mosolyog, szelíden, a nagy barna szer. mével. Úgy mond ja el1 a dolgot a Lükre*', da Borgiával, a luminálos töltött csoko-, Iádéval, a hónapokig tartó nagy betegség­gel s a bel «nyugvó egykedvűséggel, mint­ha nem is vele történt volna mindez. Nem akar bosszút állni, semmit sem akar, mert az a hite, hogy a bűnöst eléri a bün-v teles. És csak azt tartja fontosnak, hogy a szömvü töltött csokoládéból nem adott annak az édes kis gyereknek... Marton Lili_ ji

Next

/
Thumbnails
Contents