Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-19 / 89. szám
7 93 9 up rills IV. ellenzik Kik támogatták Chamberlain engedékeny külpolitikáját LONDON, április 18. Most, amikor a chamberlaini kiiipo* X Etika olyan éles kanyarral fordult uj irányba, tanulságos lesz felidézni az embereket és erőket, amelyek az angol miniszterelnök régi politikája mögött állottak. >Ma már eléggé közismert az a „kuriózum“, hogy Angliában, ha valakii pénzt akar betenni egy bankba, szóval folyószámlát akar a nevére nyittatnj, a vezetőség udvariasan közli vele, bogy előbb érdeklődni óhajtanak személye fedői és azután értesítik, hajlandóidé a pénzét elfogadni és vele üzleti kgpeso- latot megteremteni. Azért hivatkozunk erre az „angol furcsaságra“, hogy ilyen szélső példával is megvilágitsifk, meny= nyíre áthatotta a „klubszellem“ a szigetbirodalomnak egész életét és menynyivel döntőbbek ott a személyi motívumok, mint bárhol másutt. Ők még ma is a régi, de az idők viharaiban egyre iobban újra igazolódó felfogásnál tartanak, hogy a személyi hitei a legfontosabb, aki pedig azt egyszer elvesztette, azon már a tárgyi vagyon sem sokat segíthet, még akkor sem, ha üzleti megítélésről van szó. Ha pedig még gazdasági téren is ennyire érvényesülnek az egyéni szempontok, elgondolhatjuk, hogy az angol politika szövevényeit sem lehet máskép áttekinteni, mintha ismerjük az egymáshoz fűződő nexusok szálait és a legélesebb fényben álló főszereplőkön Jíivül azokat, akiknek véleménye majdnem egyet jelent a hivatalos közvéleménnyel. jEbben a vonatkozásban jó lesz megismételni, hogy Angliának két külügyi hivatala van. Csak az egyik van a Downing Síreeten; a másik a Times szerkesztőségében. Chamberlain miniszterelnök rendkívül konciliáns magatartását mult év szeptemberében a Times segítette elő. Mi volt a története emiek, ki az az ember, aki elsősorban felelős ma is a Times-ért, mi az a „Cliveden set“, amiről minden külpolitikai újságolvasó hallott már harangozni és mit jelent az, ha három-négy hete már a Times is uj hangokat penget? Először az amerikai újságírók jöttek rá, hogy Londonban sem azok a leg- írányitóbb emberek, akik hivatalból annak számítanak; magyarán, hogy az angol kormány mögött is van egy másik kabinet, amelynek döntése és véleménye talán nagyobb súllyal esik latba. Az újságírók Anglia leghatalmasabb három emberének az Angol Bank kormányzóját, a titokzatosnak kikiáltott Montagu C. Normant, aztán a Canterbury érseket, végül pedig Geoffrey Dawsont, a Times főszerkesztőjét tartják. [ Egy Fleet Street-i megjegyzés szerint a világ Újságírói a Timet» vezércikkeit nem a véleményekért, hanem a hírekért olvassák. Vagyis, ami ma még csak vélemény a Times hasábjain, az holnap esetleg már angol kormányvé- lemény, tehát hír, azaz esemény lesz a világpolitikában. Ezeket az eseményeket aztán megint kevesen tudják olyan alapossággal és korrektséggel közölni, mint a Times tudósítói. Mondanunk sem kell, hogy minden Times-munkaíárs büszke ezekre a tradíciókra, a legbüszkébb pedig maga a főszerkesztő, Geoffrey Dawson, aki — ha akarná — elmondhatná magáról, hogy ő a földkerekség legjobban informált újságírója. j  „Times“S&ssefkestioţe és az úgynevezett CHvedn-társtsság Dawson eredetileg brit gyarmati szolgálatban állott és Dél-Afrikában működött, mint Lord Milner titkára. Később felcsapott a Johannesburg Star szerkesztőjének. Innen kerül aztán, nagy ugrással, a Tírneshoz. Mi keli az ilyen ugráshoz, kérdezhetnénk? Nos, lehetőleg Eton é® Oxford. Mert az angol embernél rendszerint már a kora ifjúságában dől el, hogy meddig ugorhat. Igen konzervatív demokrácia az... Dawson, mint fiatalember Oxford- ban, az AU Souls Collegeban kötött életreszóló barátságot az akkor még Edward Wood nevet viselő diáktársáéval, a későbbi Halifax lorddal, Anglia jelenlegi külügyminiszterével. Dawson nyaranta most is állandó vendége a Halifaxok vidéki otthonának. A Times főszerkesztőjéről azonban nemcsak azt lehet mondani, hogy a világ legjobban informált újságírója, de talán legfüggetlenebb főszerkesztője is. Szabad keze van. Ma, amikor a legszabadabb országokban sem lehet a legkülönfélébb tőke- és egyéb érdekeltségek befolyását a lapokra tagadni, megkötöttség nélkül csak két főszerkesztő dolgozhat talán egész Angliában: Dawson a Times élén és Garvin uz Observer vezető po szíj an. Jinsz évvel ezelőtt ugyan rövid időre megvált Dawson a Timéstől, éppen azért, mert Lord Northcliff, az akkori tulajdonos itt is irányítani akart -— ebben az átmeneti periódusban, lett Wickham Steed, Benes és Masaryk barátja a Times főszerkesztője — de a Northcüff-család kezéből hamarosan kivették a lapot és a Times részvénytöbbségének tulajdonosai az Astorok lettek, akik sürgősen visszahozták Dawsont. És itt bukkan fel megint a kérdés, hogy mi az a „Cliveden“, illetve Cliveden set“? ! Az öreg Asitor lord végrendeletében a Times részvényeit második fiára, John Jacob Astorra hagyta, idősebb fiára, Viscount Astorra pedig az Observer részvényérdekeltségét. Ennek az idősebb fiúnak felesége a hires Nancy asszony, Lady A stor. ő a Cliveden set éltetője. háziasszonya, feje, esze, szive és tovább ... Az amerikai születésű Nancy asszony, aki az angol parlamentnek első képviselőnője volt, maga nem iszik alkoholt soha, amit épp úgy szerencsének, mint természetesnek kell tartanunk, mert igy is annyi szó- kimondás, vitalitás, erély és optimizmus viharzik benne, mint másnál egy enyhe „spicc“ kezdetén. Vannak, akik Lloyd George és Churchill után, a régi nagy gárdából, Anglia 1egiehetségem 51 rafia és Köbéi líoszfdinfapok a lavaisi szezonra legnagyobb választékban az ELLENZÉK könyvosztáíyában Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii No. ö, kaphatók l — Telefon 1Í9Ö . sebb szónokának tartják, dehát erről i különbözhetnek a vélemények. A Cliveden siet-hek azt a kis politikai társaságot nevezték, amelynek tagjai Lady Astor St. James Scjuare-i otthonában szoktak összejönni, hogy megvitassák a világ sorját. Ez a kis társaság csinálta eddig Angliában a nagy politikát..., ; A Cliveden set felfogását a legutolsó időkig némefbarátság és a Német Birodalommal elkészítendő megegye- j zés egyengetése jellemezte. Dawson és i Garvin osztották ezeket a nézeteket annál inkább, mert ilyenirányú nyomós érvényesült velük szemben a töke részéről. Maga Lord Halifax külügyminiszteri kinevezése előtt szintén tagja volt a Cliveden setének. AMIKOR A NYEL KIUGRIK A BOKORBÓL |A Times külföldi tudósítóinak nagyrésze ugyan nem osztotta főszerkesztőjének pro*német irányzatát, amiből néha a hírszolgálat és a publicisztikai j rész különös elhajlása következeit he ugyanannak a lapnak oldalain, de , mindez nem tántorította el Dawsont j attól, hogy a „nyulat kiugrassza a bokorból^ és még szeptember legelején szót emeljen olyan megoldás érdekében, ami Münchenben valóban be is következett. Ez akkor elég nagy diplomáciai kavarodást támasztott; Lord Halifax, a külügyminiszter tagadta, hogy tudott volna előre a cikkről, de a szkeptikusok ma sem merik eldönteni, vájjon Dawsorj főszerkesztő volt-e az, aki maga előtt lökte és tolta „kenyeres pajtását“, legjobb barátját, a gyanútlan Halifax lordot, vagy pedig ez volt nz első. felülről hallgatólagosan jóváhagyott terepszemle, hogy elő lehet-e készíteni a nyttgati közvéleményt, Amerikát beleértve, a müncheni fordulatra? i A hires vezércikk megjelenése után a Foreign Office mindenesetre kiadott egy kommünikét, amely szerint, a Times javaslata, hogy a cseh kormány mint alternativ megoldást vegye tekintetbe az idegen népiöbbségü területek elszakadását, semmiképen nem képviseli őfelsége kormányának nézeteit. A Whitehalíban akkor úgy vélték, hogy Dawson erősebb „gátnak“ gondolta a homogén, tehát a német és magyar kisebbség nélküli Csehszlovákiát, mint az eredeti mozaikállamot. A hires vezércikk ezekkel a szavakkal végződött: I „Cseh-Szlovákia előnyei azáltal, hogy homogén állammá lesz, szembeszökően megnőnek és kiegyenlítik azt a nyilvánvaló hátrányt, amely az országot a szüdéíanémet perem elvesztésével pillanatnyilag sújtaná.“ A jóakarat hiányával tehát igazán nem lehet a Cliveden set embereit éis szószólóit vádolni. De éppen, mert csa= lódtak, próbálkoznak ma már ok is uj hanggal, más utakkal. A Cliveden set sem a régi... | V. M. Hétfőn reggel: beszállás Londonban kedden reggel: kiszállás Hevnorkban A gének már elkészültek a kéi óceán feíeiii nagy útra LONDON, április i8: Már többször beiszámoíltunlk azokról a nagy élők épületek rőK amelyeket az amerikai és angol repülőlársstságok folytatnak, hogy az ADIüntrócein fölötti szeméüyszál* linó közlekedést bizjtiösilsák. A jelek szerint már csk'k hetek, legfeljebb hónapok választanaik el miit óh hogy Amerikából Európába vagy fordított irányban egy nap alaíft lehessen megtenni az utat. Hu. ez teljesül, ’•akkor Columbus Kristóf idejéhez mérten a mi századunk kilencvense er közelebb jutcitt Amerikához, mint annakidején az óvilág feküdt az újvilághoz. Még gondolatnak is furcsa, hogy az ember reggel beszáll egy repülőgépbe és másnap reggel Newyorkban köt ki. Athen aeif Ti-re^ényiár ! ízléses vászonkötésben 119 leiért Már megjelentek Chardonne: A boldogság éneke Pirandello: A kitaszított Hunyady Sándor: Nemesfém Sigrid Ündset: A hü feleség Nemirovszky: A zsákmány Földi Mihály: A miniszter John O’Hara: Találkozás ßontempelli: Halálos élet Sinclair Lewis: Tékozló szülők Julien Green: Leviáthán Somerset Maugham: Színház SAJTÓ ALATT : ©hon mm kén nap akut San.- Franciskoban 'lehet és onnan repülőgéppel t-ovábbfoly* váltva u<l!ját, két ntp leforgása ’ajkttí Hon- kongban kcitíáct ki. Hét nap alaA n világ körül HL ezt a keletázsiai útvonalat is szimi- íásba vesszük, akkor niég döbbenniesebb eredményhez jutunk. Például Londonból hajóval a Futöp szigetekre 42 napig ^ellene u'-uzni. pe ha megvalósul az Európa— Amerika közöflái rendszeres légi sze mélyszántás, sikkor . nyolc nap alak az utas a ködös Albíon- ból a Fülöp szigetek ragyogó és egzotikus fővárosában szállhat! partra. Bármilyen furcsán hangzik is, a Csendes-óceán folöiW’i repülés problémáját már évekké! éaeló'it megoldották, amikor még A cla-t^ti-ó^eáD fiillötti személvszáUil'ő Gunnarson: A vulkán árnyékába» Lehmann: Titokzatos felelet Szitnyai Zoltán: A bocs Kaphatók az Ellenzék könyvosztáíyában Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii No. 9. Tele- on: 1199. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. közlekedés még csak 0 jövő tervei közé irtozjoot. Ennek legfőbb oka az volt, hogy Európa és Amerika közötti a tenger igen viharos- Közbee-ső és erre a célra használ ható szigetek nincsenek. Nincs egyetlen talpuiSatnyi fold se, amely a legrövidebb útirányban meteorológiai állomásnak, pihenőnek, üzeman ya.gr aikt^rniS'k felhasználható lenne. Tehát ahhoz, hogy Európa és Amerika között biztos légiközlekedés lehessen, előbb meg kell sziiletniök azöknak a hatalmas gépeknek, amelyeknek teherb'i- róképessége még pár évvel ezelőtt a fantáziák birodalmához tartozott. A gépek már ‘elkészültek. A kezelőszemélyzeten kívül már 30 utas és e hosszú ulrai elegendő benzin- és olajkészletet fud- niak vinni magukkal. Lesz a repülőgépe, .ken ebédlő, társalgó és hálószoba is. A. gépek körül már nincsen semmi hiba. i Az utolsó akadály Az Európából Amerikába való repülésnek csálk egy nagy akadálya maradt, amilyet azonban nagyon szellemesen oldottuk meg. Ez « mg)-’ akadály a légyisízonyokrót szóló pontos jelentés hiánya volt, Áz Av~ .Ximi óceán fölött uralkodó légi viszonyok ellenőrzése, iOieitve ellenőrizhetetlensége' volc a1 legnagyobb hátránya a nag>-yonahj terv megvalósításának. Talán umikor e sokait írjuk, indul el Lé Haviéból iái Cari mare nevűi francia gőzös felette érdekes rakományával. Az angol légügyi minisztérium és az imperial Airways társaság legkitűnőbb szakértői éa meteorológusai próbakirándulást tesznek az AUaiifi- óceán vizeire, hogy az újfajta önműködő rádiómeteoroógiai készülékeket kipróbálják. Ez a kis szellemes berendezésű rádió teszi majd lehetővé azt, hogy az Atlanti óceán fölött a pilóták biztosan vezethessék a rá juk bízott repülőgépeket. Az egész szerkezet elfér egy fértitenyér- hcn. Ezt a kis rádiókészüléket, amely meteorológiai műszerekkel van egybeépítve, léggömbökkel eresztik fel a levegőbe. Amikor \sk léggömb felszáll, a rádiókészülék automatikusan jelzi azt a magasságok amelyben a léggömb tartózkodik, a légnyomást és a szél irányál. Ezen jelzéseket az Atlanti-óceánon járó hajóit veszik majd fék «melyek a repülő' gépek rendelkezésére bocsátják majd az «adatokat. Az ilyen önműködő és léggömbbe szerelt rádiókészülék kilencven percig működik mert ennyi idő alatt éri el azt « huszkiiométieres magasságot, ahol a léggömb szétpukkan és a készülék - azután a ’tengerbe zuhan. Hu a kísérlet1 bevált, akko”’ már nincs semmi wkodálya annak, .hogy légiközlekedés Európa és Amerika között megin d.uljon, - .. Női RUHA ÉS KABÁT-KOSZTÜM* LAPOK A TAVASZI SZEZONRA lag- nagybb választékba» ti ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj-iColai*- vâr. Piata Unirii kaphatók! a
