Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-15 / 86. szám

Ara 3 iss x NZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, GJeu Moţilor 4. Teüefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duqj No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1x99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ 1 rg^sj&aMMK<aH»»aeHPi Kiadótulijdonos: PALLAS tt. Ti» Törvényszéki hiştromozisi szám: 39. (Do*. 836/; 1938. Trb, Cluj.) Előfizetés: áruik: havonta 8o. negyedévre Z40, félévre 480 egész évre 960 !??. flLX ÉVFOLYAM, 8 6. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1939 ÁPRILIS 15. Cb amiberlsíin bejelentette, hogy Romániái és Ciörögországoi angol és francia részről minőén támadással szemben védeni fogiák Daladier ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett Parisban. — Az angol­francia nyilatkozat hatása Németországban és Olaszországban. - Osáky István gróf magyar külügyminiszter Románia és Magyarország viszonyáról Németország hajóhadai küld a spanyol partok leié A tegnapi nap eseménye Chamber­lain angol miniszterelnök nagy beszé­de volt, melyhez, a beszéd lényegére vonatkozólag, teljesen egyértelműen csatlakozott Daladier francia minisz­terelnöknek ugyanakkor tett nyilatko­zata is. Chamberlain beszédében főleg Albániának Olaszország áJíal végre­hajtott bekebelezésével foglalkozott, fölvetette a kérdést, hogy ez beleiitkö- zik=e az angol—olasz földközitengeri egyezménybe és hivatkozva arra, hogy nem akarja a nemzetközi feszültséget -súlyosbítani, kijelentette, hogy a lor- téntek ellenére sem gondol az angol- olasz egyezmény fölbontására. Ugyan­akkor azonban az albániai események­hez kapcsoltan jelentette be, hogy az angol kormány legnagyobb fontosságot tulajdonítja annak, hogy a jelenlegi helyzet erőszakkal, vagy az erőszak fenyegetésével történő átalakítása ki- kerültessék mind a Földközi-tengeren, mind a Balkán-félszigeten, ezért elha­tározta, hogy minden olyan kezdemé- nyezés esetén, amely világosan fenye­getné Görögország, vagy Románia füg= getlenségét s amellyel kapcsolatban' a görög vagy a román kormány életér­dekének tekintené, hogy nemzeti ere- lével ellenálljon, az angol kormány a maga részéről is kötelességének te* kinti, hogy a hatalmában levő minden erővel azonnal segítségére siessen Göm rögországnak és Romániának. Cham­berlain nyilatkozatához hozzátette, hogy ezt az angol kormány Franciaor­szággal teljesen egyetértőén és az el­határozás érdekében való együttműkö­désre készen határozta el. Chamber­lain tegnapi kijelentései után bevég- zett tény tehát az angol—francia ga­ranciaadás nemcsak Görögország érde­kében, ahogy tegnap jelentették, ha­nem Románia érdekében is. Ebből a szempontból ugyancsak nagyjelentősé­gű eseménynek tekintjük Csáky István gróf magyar külügyminiszter tegnapi beszédét, melyben a magyar külpoliti­ka vezetője teljes határozottsággal je­lentette ki, hogy Magyarország Romá­nia határait tiszteletben kívánja tarta­Paladler nyilatkozatta (Chamberlain beszédével egyidejűleg Daladier francia miniszterelnök is hosszabb nyilatkozatot olvasott fel az újságírók előtt. A nyilatkozat hangoz­tatja, hogy Franciaország szónoki ki­jelentések és hiábavaló kihívások nél­kül olyan intézkedéseket tett, amelyek biztosítják birodalma határait. A fran­cia kormány — mondta Daladier — ál­landó kapcsolatban van Anglia, Ameri­ka, Szovjetoroszország, Lengyelország és a Balkán-szövetség államainak kor- mánj'aival. Célja az együttműködés megszervezése azok között a nemze­tek között, amelyek nem gondolnak egyetlen nép életérdekeinek fenyegeté­sére sem, el vannak határozva, hogy szembeszállanak mindenféle uralmi törekvéssel, de ugyanakkor nem vona­kodnak az időszerű kérdések lojális megvizsgálásától sem. Daiadier ezután az Angliával együtt adott garanciákra tért át és a következőket mondotta: — A francia kormány a legnagyobb fontosságot tulajdonítja annak, hogy a földközitengeri és a balkánfélszigeti status quo minden erőszakkal való mó­dosítását, vagy erőszakkal való fenye­getést megelőzzön. Tekintetbe véve azo­kat az aggodalmakat, amelyek az utób­bi hetekben felmerültek, a francia kor­mány Romániának és Görögországnak biztosítékokat nyújtott arra, hogy Gyűlést tarthatlak a NUF nemzeti-gárdák BUCUREŞTI, április 14. (Rador). A nerozeünevelésügyi minisztérium engedé­lyezte, hogy a Nemzeti Újjászületés Front­ja mellett működő nemzeti gárdák (gărzi nationale) ,•» tantermekéi időközi gyűlések­re használhassák fel, de csak akkor, ami­kor nincsenek tanórák, vagy- nincs műso­ron valamely iskolái, vagy Országőr ün­nepség. minden olyan cselekedettel szemben, amely világosan fenyegetné Románia vagy Görögország függetlenségét és amellyel kapcsolatban a román, vagy a görög kormány úgy vélné, hogy élet- érdeke a nemzet erejével való ellenál­lás, a francia kormány kötelezettnek tekinti magát arra, hogy teljes erejé­vel az említett kormányok segítségére siessen. t— Az angol kormány ugyanezen az állásponton van. Más oldalról a fran­cia kormány rendkívül örül. hogy Ang­lia és Lengyelország kölcsönös kötele­zettségeket vállaltak és kölcsönös tá­mogatást határoztak el közvetve, vagy közvetlenül fenyegetett függetlensé­gük védelmére. A francia—lengyel szö­vetséget a francia és lengyel kormá­nyok ugyanebben a szellemben meg­erősítik. Franciaország és Lengyelor­szág azonnali és kölcsönös támogatási biztosítanak egymásnak minden, élet­érdekeiket fenyegető közvetett, vágj közvetlen fenyegetéssel szemben. Nagy­követeink ezt a nyilatkozatot már ma közlik az összes érdekelt kormányok­kal, különösképen Törökországgal. A francia terület védelme minden közve­tett, vagy közvetlen támadással szem­ben, csupán a béke érdekének keresé­se, együttes védelem a megtámadott népek részére minden függetlenségü- két fenyegető akcióval szemben. Ez az a politika, amelyet a francia kormány felelőssége tudatában rendíthetetlen határozottsággal követett és amelytől nem hátrál meg, bármilyen kötelessé­geket is róna reá a haza sorsának meg­őrzése. A londoni és párisi kijelentések hatása A Londonban és Parisban tegnap est® elhangzóit kijelentések hatásai még nem lehet teljesen fölmérni. Londoni jelentés szerint -az angol sajtó a következőképen foglalja össze Chamberlain beszédének kö­vetkezményei®: „Anglia reméli, hogy béke lesz, de készen áll «arra is, hogy ha kell, harcoljon is“. Ugyancsak Londonból je- lenhk, hogy az angod kormány tovább folytatja a tárgyalásokat az eddig három államnak. edotot garanciaszerződés kiter­jesztésére. Angol politikai körökben bc- végzett dolognak látják, hogy Törökor­szágnak angol és francia részről szintén garanciát fognak adni, ezit megelőzőleg azonban még különböző tárgyalásokat akarnak lefolytatni. Berlini jelentés szerint a német kormány hivatalosan mindaddig nem foglal állást a londoni és párisi kije­lentésekkel szemben, amig nem tudj3, hogy a Görögországnak és Romániának tett segélynyújtási ígéret milyen formában valósul meg. Ha ennek érdekében Ugyan­úgy, mint Lengyelország esetében, kétol­dali egyezmény jön létre, az előrelátható­lag nagy visszatetszést és ellenakciót fog kiváltani német és valószínűleg olasz rész­ről is. A némát sajtó támadja a londoni és párisi nyilatkozatokat. Különösen élesen támadja angol sajtónak azokat a jelenté­seit, amelyek szerint Németország Jugo­szlávia eflüeni 'támadásra készülne és ennek érdekében csapatokat vont volna össze a jugoszláv határon. A londoni újságírás há­borúé őrüd'öt'e — írják a berlini lapok —, kezd már nemzOtlközi veszedelemmé válni.' Olaszországban tegnap a fasiszta nagyta-, nács foglakozott az albániai eseményekkel,j ami után Mussolini rövid beszédet mon­dott a Bailiazzo Venezzián összegyűlt töv meg számára. „Az események, melyekj most történnek, a mi akaratunk, a mi szi­vünk, a mi erőnk eredményei — mondlaj a Duce. — A baráti népekkel szemben barátságot, de az ellenséges népekkel szem­ben világosan ellenséges magatartást fo­gunk tanúsítani. Kérjük a világot, hogy hagyjon nekünk békét mindennapi nehéz munkánkban. A világnak tiudnia kell, hogy mi olaszok tegnap, ma és holnap is megin­gathatatlanul és egyenesen beadunk cél­jaink felé“. NÉMETORSZÁG A SPANYOL' PARTOKON TART TENGERÉ­SZETI HADGYAKORLATOKAT, Á ma reggel érkező utolsó táviratok a német kormány egy újabb elhatározásán ról adnak hirt, mely alighanem éles visszahatásra fog találni Londonban és Párisbam. E táviratok szerint, a német- kormány tudatta az angol és francia kor-, Hiányokkal, hogy a tavasz folyamán ha­dihajóival a spanyol partok mentén ké­szül hadgyakorlatokat tartani. A hadgya­korlatokat körülbelül egy hónapra terve­zi és az azon résztvevő hadihajók ápri-j üs 18-án fognak kifúrni a német kikö­tőkből. A hadgyakorlaton előreláthatóan három ,,Deutschland-£-tipusu nagy hadi­hajó, három cirkálóhajó és egy raj tor­pedóromboló. buvárhajó és más kisegitő- hajó vesz részt. A német hajók megje­lenése a spanyol partokon alighanem vá­lasznak készül a Földközi-tenger keleti részében történt angol-francia flotta- összpontositásra. A spanyol partvidéken azonban angol és francia részről már Gibraltárért is nagyon érzékenyek s a do­lognak igy alighanem további fejlemé­nyei lesznek. Gibraltári jeLentés szerint, oda megérkeznek Franciaország és Angii3 katonai megfigyelői, akik úgy a partvi­déki, mint a Spanyolországban történő katonai eseményeket tartják szemmel- A megfigyelőknek, hir szerint, különleges megbízatása van a Földközi-tengernek Gibraltár körüli részén. A nap eseményeihez tartozik egy wa­shing róni távirat Summer Weihs amerikai külügyi államtitkár nyilatkozatáról, aki kijelentene, hogy a világ békéje ma egy és oszthatatlan, Jefferson — mondta Sum­mer Welles államtitkár —, mikor Ameri­ka eemlegességi politikáját megalapította, nem érezhette meg előre u mai nemzet­közi helyzetet. Ma egyes államok a nem­zetközi kapcsolatokban félröleszik a békés szelleméi és milliókat fenyegetnek a há-- boru veszélyével. Ugyané jelentés szerint Roosevelt elnök a pánamerikai unió ma­esti ülésén nagy beszédet fog tartani Ame­rika külpolitikájáról. Chamberlain beszéde LONDON, április 14. Az angol mi­niszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy a szpíker közérdekből hívta össze a Házat Azok az események teliék ezt szükségessé, amelyek megzavarták a húsvéti ünnepeket és za­vart keltettek a Földközi-tengeren. Ezután említést lett| Chamberlain Albánia elfoglalásáról. majd közölte, hogy Zogu al­bán király, Geraldine királyné, valamint a trónörökös Görögország vendégszeretetét élvezik- —* ­Az albán kormány — folytatth — kő-, zöhe az albániai angol követtel, hogy az albán kormány &z olasz—albán szövetség megerősítését javasolta, amely semmit sem változatott volna a két ország viszonyán. Ezzel szemben a londoni albán követ áp­rilis 8-án felkereste Halifax külügyminisz­tert, közölte vele, hogy «z olasz kormány olyan ultimátumszerű terv elfogadását kö­vetelte az albán kormány «51, amely nem fért össze Albánia függetlenségével és te- (jQikkünlc folytatása az utót só oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents