Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-09 / 56. szám
3 nit) Hr ÉK I V J '> ni á r c I n s Csendélet 'V feg.\ \ orkf/v s is. háborús \csyede* lem idején gyakorta halljuk, hogy :i í«vgy\erek in inuktól elsülhetnek * íz emberiség v. ;so veszedelembe sodród" liet. Legutóbb .1 franciák legismertebb kulpolit :k«1 köz írója szögezte le, hogyha Olasz cs I ram ia Szorn.ili határán * legkis hb egyéni meggondulatlanság történik, egymásnak lógnak rontani a *; lek Dzsibuti-kcrdés címen és ki tud- i.i, megállitiiatják-e a végzetet, mint- ahogy egyelőre Madzsukuobaii történt a hármas határpont körül, amikor a Szovjet és Japán beteken keresztül már valóságos hábo-ut viselt emiatt. Igen, a fegyverek magúktól elsülhetnek. Ks nem jó a puskaporos hordók között gyufaszálat eldobni, vagy a robbanó anyagot nagyra felhalmozni. A gondozatlan szénhalmazban, vagy a nem egész szarsz azénaboglyáhan ön- gyújtás történhet és nem kell már csak hosszabb vihar a légben és éiriási pusztulás következik nyomban, amely emberek sokaságát koldusbotra juttatja és anyagiakban csak sokára jóvátehetö kárt okoz. Most a külpolitikában minduntalan ily viharok tombolnak s ha c sajnálatos pillanatokban valahol ön» gyújtás történne, lángba borulhat egy tájék s nyomában lassanként egész világrész, vagy talán maga e v ilág fele. Pedig a szenet azért gyűjtik most az emberek a fejre, a hadianyagot és élelmiszert azért halmoznak toronymagasságra, fegyverbe azért öltöztetik a tömegeket és készítenek föl katonáskodásra egész ifjú nemzedékeket, hogy az öntudat és bátorság fokozásával v isszariasszanak másokat a támadástól a a tökéletes védelemre való áilig és talpig fölfegyverkezéssel a béke kenj-« szerét erőszakolják vélt vagy valódi ellenségeikre. A tárgyi és érzelmi dolgok ez az emberfölötti halmozottsága épp az ellenkezőt idézheti föl: az ön- gyújtás veszedelmét. De ugylátszik a történelmi élet éppen úgy. mint a magánélet, csak a veszedelmek és bajok állandósága között csörgedezhet tovább és a boldogság csak pillanatokra és vé = lelleniiS valósulhat meg. Mindenünk nemcsak a maga ellentétéből, hanem az elet veszedelméből is születik. A nappalt éjszaka előzi meg, a föld termékenységének föltétele az elemi erők és i\ mesterséges trágyázás vegytani bontása, az egészség és a jólét háttere a betegség és a nyomorúság. Érdekes példáját olvastuk legutóbb az idegek beteges rezdülésének, az ál lanstó politikai feszültségnek, a szinte maguktól elsülő fegyvereknek. Most az ni magyar-ruszireszkói határon, ahol a közelmúltban voltak már hirtelen föl = lobbanó és szerencsére hirtelen kioltott fölösleges összetűzések, a napokban az egyik oldal katonai különítményé éjjel csörtetés zaját hallotta és Abban a hiszemben, hogy ellenséges erő támadja meg, az egyik katona meg» szólalt fegyvere a többinek vaktába- tüzelését okozta, mire természetesen a másik határszélről is kezdtek a golyók fütyülni. Az ilyen éjszakai tüzelés, hála a természet gondoskodásának, többnyire baj nélkül folyt le és most is így történt. A háborús veszedelem és az emberi általános végzet csak éppen egy pillanatig hunyorgatott egyik sze= mével, minxahogy a messzi csillag fénye meglobog, ha véletlenül ráesik a pillantásunk. A vaklármát hamar derültség váltotta töl — jóizü „őrségváltás“ az ilyen — amikor kisült, hogy «Z erdei csőitetésf egy édes kis őzcsapat. okozta, amelyet szintén okiiélkül ijeszthetett meg valamely nesz. De láí= tűk már, hogy u történelemben máskor is szerepet játszottak a háborús robbantásoknál kis esetek, véletlenek és kisemberek értéktelen látszató egyéni kezdeményei. Mindig az dönt ilyenkor, milyen volt a légkör, minő az egymással kapcsolatos idegzetek érzékenysége. mi van olykor érthetetlen eszme valamely szokás mögött. A műit század derekán egy borzalmas lázadás tört ki Indiában, amelynek rengeteg áldozata volt és angíoflobiát a benszülöt- lekben egész mostanáig, Ghandi békés forradalmáig ápolta. Énnek a sípoy- lázadásnak oka mindössze az volt, hogy a mohamedán és hindu vallási! katonák felbőszültek, amiért az uj puskahüvelyekct vagy disznózsírral, vagy marhafaggynval kellett megkenni. ami egyformán szentségtörés. Ha mélyebben gondolkozunk e világ mi voltán, meg kell állapítanunk, hogy a diplomácia tevékenysége, a fölfegyverkezési verneny, a politikai légkör tisztogatása s a lelkek derniíitarizálása még mind nem elegendő a béke megmentésére. Sokkal több kel! még a bé= kecel érdekében. Látszólag kevésbé íl!egyvenini?iió lej értékű ékszert találtak a betörök orgazdájánál Hogyan juttatón koldusbotra egy hegedűművészt ex bűnös ékszerész? ~A drágakövekkel kirakott Stradivarius iörlénete WICDKILSTI, március 8. A tóvárosi rendőrség két föl .s/.tvisvlője kus/álloU (Ihivinuiba., ahonnan Icpccsé' hdl ládában Rueunestibe szállották Atatzkynek, a hírhedt multimilliomos ói gazdaVkszerészru k titkos, faHuicpitéit safékban talált ékszereit, A lepecsételi ádáklvnn 017 különböző művészi értékű ékszer volt, ezenkívül nagymennyiségű drágakő, igazgyöngy, a legfinomabb szerkezein aranyórák lüme- ge. egy oltárra való tömör jAabnakereszt, valamint gyönyörű kelyhek Atatzkv fal hmúp tett safe, jé ben ílaóh drágaságok, melyek között ott vo’t egv vörösaranyból készült közelin, melynek fedele gyönyörű emaümunkában I. Perene Józsefet ábrázolja. briliánsokkal kirakott keretben, mégha adja a negyven mi l'Uó lejt. Atalzky az ékszerek eredetéről «azt vu'ija. hogy azok nem lopott holmik, hanem azokat a Bcsszarábián át a szovjet pokolból menekülő orosz ar‘s:fokr(fiáktól t.'ásóról ta össze. Hogy ebből az á Ltásábó1 mi az igazság, azt még nem lehet tudni, azonban tény az, tmgv a Saraga-banda betöréseiből származó ékszert nem találták a drága* ságok közölt. Aramat ((fiákból épülne az orgazda házaf A rendőrség Atatzkvhez kérdést intézett. hogy van-e b(-olvasztott aranya? Atalzky azt vá'asz.i Ha. hogy mindössze az a cseké y mennyiségű feldolgozatlan aranya vám. nm 1 az ékszerészüzletében találtak és ami szabályszerűen be volt jo-oi:'• ve a Banca NaPomda w -I Ezzel szemben C.lrsinauban arra esküsznek az emberi k. hogy Atat.I linek lef/aláhb ö‘V-n h dvannrl- lin értékű beolvas-tolt aranya kell le. I gyen valahol elrejtve és íviyy i.i c‘cs< - d<■ koztak az ottani ékszerészt k, (tűikor megtudták, hegy Atatzkyncl mindössze csak ni'yipiciiin’ftió lejt érő drágaságot fog’attak U\ \ chismiauiak határozottan ál- iják, hogy Atatzkv c háborúságban volt az alvilággá' és kilószámra vásárolta a lopott ék szí rcket, amelyeket beolvasztott és aranv- tég ák forma jálvan rejtőit e! háza tatai között. A eh siiKuu rendőrségre nap nap után érkeznek névtelen feljelentések, amelyben azt kérik, hogy bontsák ‘e Atalzky házát, mert a falakban vannak I beépítve a lopott holmik bedvQsztűsúbál származóit aranytéglák. A gyémánt okkal diszlelett Slradi- várius-hcgcilii története A C urentul eh sinaui munkatársa igen érdekes újabb leleplezést közölt Atalzky ró!, egy Stra.hvárius hegedűvel kapcsolatban. A Curentul tudósítója szerint, Ibi9-bem Clusinauba érkezett egy Zadri nevii lues orosz zsidó hegedűművész, akmek sikerült magával hoznia ékszereit, 1 me veknek értéke meghaladta a kétmillió lejt. Zadri, ak Parisba készült, ékszerei közül — pénzre lévén szüksége —- néhányat el akart adni. így került össze- köttetAs.be Atatzkyvel, a híres ékszerés/.- szel. Ata'/ky, amikor megtudta, hogy a h c g o d ü ni i i v ész nek ni ín légy kétin llió ejt érő ékszerei vannak, megmutatott neki egy gyémántokkal díszített Stradivarius* hegediit A művész, ak érlékelni tudta a világhírű higedügyártó munkáját, minden vagyonát felajánlotta Atalzky- nek, riakhi'gy a mester hegedű birtokába juthasson. Végül megkötötték a vásárt. Atatzkv el- szedte a művésztől összes ékszered és átadta neki a mvsterhogedüt, valamim any- ny pénzt, «ainemiylM» harmadosztályon I muummmmevmmmm I ■ h.i.m elvngödíu olt Parisig. Zadri koncé, tköu ulat kezdeti.. ; un szépen sikerüld. A gye mántokkal diszhet! mesterliegedü mn- denü'l nagy feUüné-.t kelteit és a lapok, hasálxos eikkcktx.-n számoltak be a ri-tka * szépségű gyémántokkal disztitett Stardi- vár usról. A cikkek nyomán a mesterbe* gedii hollóiért'» tudomást szerezd* k annak vó|l tulajdonosai — egy orosz arisztokrata család —. akiktől annakidején egy betörésc.ydopá során lopták el a I e- török a nagy értékű hegedűt. Zadri ekkor Becsben tartózkodott. Az. orosz aiisztok- * rata csa ád, amely Ch sinauban lakott, a város zenekedvelő közönsége körében propagandát kezded, hogy hívják meg a hegedűművészt Chis<nuubat hogy rdt koncertet adjon. A művész gyanútlanul Clnsiaauba jött, ' ahol hangversenyt tartott. Amikor a kon- j cert befejeződött és visszavonult szállodai I szobájába, hatáság közegek je’-entek meg nála és* felvLLágos:tiást kértek tőé, miképpí-n jutott n gyémántokkal dHzrtett Stradivarius birtokába. A művész elmondotta. hogy m képpen vásárolta meg ké‘t*. nii'Aót érő ékszereiért A'atzkytól a mes- terhegedüt. A hegedűt lefogja iák és vLsz- szaadták jogos tulajdonosainak. A szerencsétlen művész feljelentést tett Atalzky ellen, aki eskü alatt ikiHotta a bíróság e’öft, hegy soha nem látta a művészt és fogalma sincs, hogy m’félc hegedűről beszél. A'.alzkyt bizonyítékok hiányában felmentették. a hegedűművész pedig koldusán maradt. Nagy a valószínűsége annak, hogy lui Atatzkyra most valóban rá le* bet bizoTíyitani az orgazdaságot, ismét felelnie kel a hegedűművésszel elkövetett gaztettéért és remél he! okig Atatzkv vagyonából kártalanítani fogják a Párásban elő neves hegedű mű vészt. Elítélték az amerikds gazdát Egyhónapi f&ghúz KOLOZSVÁR, március 8. Bdiarmegye Talp községbe a közel' muttban tért vssza Amerikáiból Matei !! Lazar. A kél világ közöli szokások kü* kinlxizösége nem egy alkalommal összeütközésbe hozta az. „amenkás" gazdát a he vi hatóságokkal. Valami közlekedési kihágás kapcsán az. arpasi csendőrőrsre több ízben is beidézték Matott, anélkül, hogy megfelelő hattá roza iot hoztak volna ügyében. 1038 julius 12-én Matei Nagyszalontáról jöttében ismét betért a csendörőrsre, hogy függő ügye végére járjon- M:nt* í hogy útja ez alkalommal sem járt ered- ----------- II— — nmmzeízértésétí * mérenye' — Torn Ni cola e őrmester álli" \ tása szerint —, nemzetsérto kifejezéseket használt. A kérdéses találkozáson jelenlévő Fe- rentz Pavel tanúvallomásában ugv ny * j latkozott, hogy a kifogásolt kijelentések e sem hangzottak A vádlott — ebben a formában — szintén nem 'ismerte el a neki titajd omlott ki fejez esek.et. B'-ebea őrnagy, katonai ügyész, éles vád-beszéde után. Popescn Bar u ügy-ved- kapitány terjesztette elő a védelem érveit, majd a vád b Zonyiiékait vitatta. A katona« törvényszék egyhavi fogházbüntetést rótt ki Matei Laz,arra. KOLOZSVÁR, március 8. A műit év augusztusában a hiunyadme- gyei Kispécel községben történt! az □ bűntény, amelynek utóját ék® (tegnap pergett le a kolozsvári büni’etőtábki előtti. A szereplők? Gazdaemberek. A fc'ld munkásai. A polgári és büntetőperekben is gyakorta szereplő földművesek, akiknek ésszerű életébe a vin‘uskodás, föld-viszály, vagy j ?-z alkohol nyomán annyiszor szól bele a ; törvény. A jelen esel pé'dáuii —. amely miatt ai Kispécel községbeli Turt-tcet’vérek iílit ülnek Ichajlotin fejjel a vádlottak padján — a föld miatt robbant ki, Tetve a föld műveléséhez szükséges vellőgép miatt. Ezért került egy 45 éves gazdaember idő élőit a sirba s egy másik, fiatalabb földmunkás a börtönbe. Egy vetőrur -iri'iKiiwjri'WMrwnnrin—ni—iT7Miwi—iiifiiMMin»~ir~w j fontos művelet, tuíajdonkép könnyű J ! gyógymód. A fölhalmozódó anjagok ş ! éber őrzése, hogy elkerüljük az ön = 1 gyújtás veszedelmet, de mindenek fö = j lőtt a közidegzet meggyógyitása, hogy a katona az ág recsegésében ne mindjárt az ellenség lépteit sejtse. Mögöttük még vs!arrsi- A békét nem megmenteni és védeni, hanem biztosítani és é!et= szükségletté kell tenni. Véget kell vetni az idegek állandó megterhelésének — szinte percenként —- és egészségessé kell leni őket újra, hogy az álmok kívánatosak legyenek és jóleső a mindennapi, de biztos rru.nka. Nem sok ez; de minden. gép mialt! Túrt Teodor hunyaJmegyei Kispécél köz»égbe’:i gazdálkodó Pop Jacob n«vü gazdailársával min egy két évvel -ezelőtt közösen vásárolt egy vetőgépot. Az oiíő nyáron együtt Í9 dolgoztak, anélkül, hogy bármilyen nézete'térés támadt volna' közeliik. U1 óbb azonban Túrt Teodor ábitó- iag kifizette a vetógép árának 'társára eső részét -s & a géjae-l magának tartotta meg, A mull év‘ aiugusztó-'-őbm megjelent az udvarán Pop Jacob s arra való hivatkozással. hogy ő is kifizette a. maga részét, visszakövetelte a vetőgépet. Vofeképen egyszerű, kissé vitás ügy volt «17. egész, amelynek további ulija polgári perrel a bírósághoz keMept vein a vezessen. Ehelyett azonban a kél gazdaember súlyosan ösz- szekülcnbözött a velőgép fölött. Éles szó- vát’ás. Maja pillanatok alatt kirobbanó közelharc. Élet-halába! Es ekkor a két férfi tettleges vitájába beleszólt a harmadik. Turc Teodor 19 éves testyéröccse.' A fiatal legény a verekedés zajára kírohant az udvarra. Látta, hogy bá-tyja veszélyben van. Vban -a kcs! És a következő pillanatban Pop Jacob eszméletlenül, vértől boriivá terül el >a földön. Percek alatt, ott szenvedett ki a helyszínen. ! A két Túri-fivér, a kél vádlott, résráe- lesen mondta d vajlomársát a bünte-őiáb- la ötös. 'tanácsa előtt. Majd nyolc fanul hallgat ki a bíróság. Dr. Crivennu láblai ügyész stelyoB • büntetést kér. A védelem részéről dr. Ciugudeanu ügyvéd önvédelemmel igyekszik menieni a. vádlottakat. A fiatat legény bátyja védelmében ragadott kést. Végül 0 bíróság háromnegyed órai tanácskozás után meghozta az béle'd, mely sze'rmü Túrt Joanh a 19 éves vádlott legényt, a és félév» fogházra, mig fivérét 3 és iéh hónapi elzárásra Ítélte. Ez utóbbi büntetési ia vizsgálati fogsággal kL’íc'Köttnek számit. A bürjtetctábla egyben >az áldozat családja számára 100 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte a vádtóttaktt. Gvilkossao - a vetoaeo miatt Falusi târâma rnmiézu:a a büntetőtábla előtt* — ffáf és félém feawházta ítélték a gwilkcs i&gémtt
