Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-08 / 55. szám
i 9 39 március 8. nSHHHMHHi ELLENZÉK 7 mmrwuMmmmmr Az Alexanápos hajó becsapott kivándorlóinak szomorú története Ifjabb adatok arról, hogy miképen fosztottak ki nyolcszáz Palesztinába készülő fiatalembert. — Egy nagyváradi pincér volt a nagyaránya szélhámosság Jelhajlója Erdélyben CONSTANTA, március 7. — Tetszk tudni, úgy kezdődőit, hogy lejött a Splerer Vánádiról... — Kicsoda, kérem? — A Spierer! Nem tetszik tudni, kicsoda? pincér volt az Újságírók’ubban. Azt mondta: — Mondja, akar maga Palesztinába menni? — Halkan, mondta, kérem, szinte suttogva. — Palesztinába? — kérdeztem meglepetten.-—- Spierer szeme felesi®’ant. Még hu' nyorltatt is, kérem. — Oda! Útlevél és „certificat*' nélkül. Csak lemond a román állampolgársági ói. lefizet 10.000 lejt és kiköt Hajfában. Ha vannak barátai, értesítse őket. Jöjjenek le Constantára. Ott vár már a hajó. Görög zászló) leng rajta... Legyen meg a pénz és Sperer mindent elintéz .. — De. kérem, Spierer ur, biztos ez? — - Spierer nagyot nevetett. Még csuklót! is, kérem. — Ha-harha... hogy biztos?! Tucfjama- ga fiam, hogy ko az a Dali? Egy Dali rendezi az egészet! Nem fizeti k 5‘J mil- l óva . Maguk csak jöjjenek le 6* jelentkezzenek a Daünái. Palesztinában ta’ál* kezünk! Szóit a Spierer s ahogy jött oiyan gyorsan távozott. Kolozsvárról Vásárhe y- re ment, beutazta egy hónap alatt az országot. Mindenütt lázas készülődés. Az állampolgársági listából törölt ifjak mindenüket áruba bocsájtották. Megindul! a családi gyűjtés. Zálogházba vándoroltak az ékszerek, ócskáshoz a jobb ruhák. Té- bkabá.tját m ndenki eladta, Palesztinában nem lesz szükség rá. Aztán 10.000 éj nem elég. Útiköltség kell Constantáig, ott ps élni kell egy pár napig. Palesztinába se lehet érkezni egy fi tar nélkül. Megindult a népvándorlás Constanta félé.,. Jelentkezés roham a constantai hajózási vállalatnál Ä Dal -ügynökség Constanta egyik ®eg- íek’intélyesebb hajózási vállalata. Komoly, megalapozott tőkével rendelkezik és rendszeresen segélyezi az emígránso* kát. Február közepe óta négy tiszt vise ő- je dolgozik szakadatlanul, a jelentkezők listáját készíti- A szállodák tömve vannak zsidó fiatalemberekkel, már privát helyen is a'g lehet szállást kapni. Naponta £0-—30-as csoportok érkeznek, ki Erdélyből, ki regátból. Útjuk egyenesen Dalihoz vezet, befizetik a 10 000 lejt, amről bont kapnak. Egyk nap hat debreceni fiú érkezik, másnap Csehszlovákiából jön egy csoport. Már 400 je entkező fizeHe be eddig az útiköltséget, amikor h Helen lezárják a jelentkezést- A bajó megtelt! Az újonnan érkezettek kétségbeesetten rohanják meg az irodát, ki járók jelentkeznek. akik 15.000 lejért garantálják az elutazást. Van, ailc'1 csak 12 ezret kér, de van, aki húszezret iis elvesz. Később a jelentkező megkapja a bont 10.000 éjről, de mit törődik a differenciával, fő, hogy felvették, másnak Is élni kell. Egyre nagyobb tömegek érkeznek, a helyű hatóságoknak komoly gondolt) okoznak. de igen tapintatosan bánnak velükVégül 800 je entkezőnél lezárják a listát és hajlandók még 20 emigránst ingyen elhinni, olyant, akinek semmije smos. Ilyen pedig kétszáznál is több van... Izgalmas órák a hajóindulás előtt A görög hajó, jó öreg marhaszál itó gőzös, csodálatos átalakulásom megy ke* resztül. Belsejét kitakar'tják, fertőteleni- tdi, fapnccseket ácsolnak, konyhát építenek, orvosii kamrát csinálnak. Fé)<mr,lió lejért bérelte ki Dali, 20 ezer lejt fizet lekbért érte naponta. Valószínű, pár nap múlva indulnak. így *'ls fényes üz'et. Legkevesebb 5 millió faszta haszon. Közben az a hir terjed el, hogy az uta* zás elmarad. Nem engedélyezik-bal] Bucii restibe utazik, ahoi Ígéretet kap, hogy •.’indulhat. A kikötő rendőrség emberfeletti munkát végez. Lajstromozza a jelentkezőket, akik csak egy személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek. Találnak egy párat, akiket a rendőrség köröz. Nyomban szállítják is Bucurestibe őket- Az utcákon állandóan csoportok állnak. Találgatják,, mikor ndúlnak? Végre szombaton kitűzik az indu ást. Megindul a népvándorlás a kikötő felé. Órák múl* va csüggedten jönnek vssza. Csak másnap reggel lehet félsz állni. A szál ódák újra megtelnek, de legtöbben le se fekszenek. Ébren várják be a réggé t, aludhatnak úgyis a hajón... Kitör a pánik Regglei hivatalosan közölték, hogy az útlevél nélküli em'grálást a belügyminisztérium nem engedő yezi, mindlenki visszakapja a befizetett pénzét és azonnal hagyja el a város területét. Az optimisták még mindig bizakodnak. Nem vették fel a pénzt, mert azt hiszik., túl sok a jelentkező s q. hajózási vállalat igy akar megszabadu ni a fölöslegtől. Az óvatosabbak fölvették és ,,más után néztek“. Azok, akik a kijárók által fizették be a pénzt, most csak a bon ősz- szegét kapták vissza. Rohanlak a rendőr ségTe- Egy óra alatt hatvan ember volt letartóztatva1. A lázas készülődés napja ban a fekete- tőzsde ügynökei fényes üzleteket csináltak. 2400 —3000 lejért adtak el egy angol fontot, amit most a szegény,, kudarcot vallott emberek 800—1200 lejért adtak é, ugyancsak nekik. Ezen az üzleten mindenki keresett, csak a szegény emigránsok fizettek rá. Cudarul. Ahctjy a léprevdt emberek elképzelték az utazást — És mégis, hogy gondoltak a beutazási engedély nélkül való partra jutást? — Nem sízá ltunk volna mi lei rendes kikötőkben — felel egv érteimesareu fiatalember, aki könyvelője volt egy fakereskedő cégnek Csíkszeredán. — Haifa mellett van egy zsidó fai«, addg horgonyozott vd-na a hajó a nyílt tengeren, amíg csónakokkal partra csempészték volna' az egész társaságot. Ott szétszóródtunk volna és elvegyültünk volna különböző kolóniákon. — És ha nem slkerü' t volna partra juini? *— Napfény, virág, zöld mezői'...*. Milyen szép! —'- lgenf .igcn, de mégis'fr szebb AZ AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK SORSJEGY* amelyet az AURORA elárusító helyeinél vásároltam, mert március 15. -én, amikor* a .(.^Sorsjáték I. osztályának " a húzása leszMILLIOMOS LEHETEK Vásároljon még ma sorsjegyeket. Közgyűlést tartott a marosvásárhelyi Kereskedő Társulat Részletesen foglalkoztak a gyüíésen a keres- kedőíársadalom aktuális kérdéseivel MAROSVÁSÁRHELY, márc. 6. A marosAnásárhleyi Kereskedő Társulat vasárnap délelőtti fél 11 órai kezdettel tartotta meg q kereskedelmi és ipar' kamara nagytermében rendes évi közgyűlését. A közgyűlést Rosenfeld Jenő elnök nyitotta meg, aki román nyelven üdvözölte a megjelenteket, bejelentette, hogy a közgyűlést hatóság' engedély alapján hívták össze, megá lapította a határozatképességet, majd hódolatteljes szavakban emlékezett meg őfelségéről. Ezután magyar nyelven mondotta el elnöki beszámolóját Beszámolója elején megemlékezett a Társu útnak az elmúlt évben elhunyt tagjairól, majd fogailkozott a helyi kereske- dotársadalmat érintő összes kérdésekkel. Ezek között elsősorban az a kahm kereskedelemről emlékezett meg, amely, minthogy nem hivatott és hozzá nem értő egyének vál alkozásából szülét k meg, nemciuk « kcrcskedőtáirsadalcm, hanem a köznek is kárára van. Több általános érdekű kérdés érintése után, foglalkozott a helyi felső vasúti állomás ügyével. Annak de jen részletesen beszámoltunk arról, hogy a CFR vezérigazgatósága meg akarta szüntetni a marosvásárhelyi felső vasúti állomás ieheráruforgalmát. A fiatalember vállát huzza: — Arra nem "s gondoltunk. Haza sem- mjiesetre se jöhettünk volna... Soha többé. — Most mi lesz magukkal? — Hát, kérem, ez igen nehéz dolog. Mi otthagytuk az áfásainkat, a, rm helye mken már mások ülnek. Haza nincs miért menjünk. Itt maradunk és megpróbá- lünk vaüamit csinálni. Az ember jóba lesz egy kapitánnyal... Teljesen lehetetlen a „fekete“-utazás Végű' egy félhivatalos nyilatkozat: — „Teljesen1 meddő és hábavaló minden kísérletezés, amely az útlevél és vízum nélküli kivándorlásra irányul. Senkit semmilyen körülmények között hajóra szállni nem engedünk, ha iratai nincsenek a legteljesebb rendben. Az idegen hajókat fokozott éberséggé1 őrizzüky a „fekete‘‘-utazás teljesen lehet elften. Fel is szólítottuk az összes szállásadókat, hogy haladéktallanu'1 jelenítsék he azokat, akik az emigráns csoportból még tt maradtak, ezeknek semmi keresni valójuk nincs Constantán s ha nem mennek haza szépszerűvel, a hatóságok majd intézkedni fognak, hogy illetőségi helyeikre jussanak1“. Barabás Dénes. hoz e helyzetnek megszüntetése érdeké-, ben. Miulár, a határidő május elsején le-] jár, kérte az elnököt, hegy a közgyűlés határozzon az ügyben. Bejelentette, hogy a Kereskedő Társu*. lat tagjainak számát az elmúlt évben 21 re emelkedett és kérte, hogy a kereskedők saját érdekeik minél hathatósabb megvédése érdekében, lépjenek be a Társulat tagjainak sorába. Az elnöki beszámoló után dr. Márk Miklós terjesztette eő titkári jelentését. Késztetésen foglalkozott a céhtörvény, rendelkezései folyán a kereskedőkre vonatkozóan előállott helyzetiek Ismeretes, hogy e törvény szerint az összes érdekképviseletek feles.égéssé válnak, a Keres-, kedő Társulat dzonban minden valúszr nüség szerint továbbfolytathatja műkő- elését, rrpután a kereskedők nem tömör ülhetnek céhekbe és Így a Társulat lesz egyedüli érdekképviseletük. Foglalkozott a továbbiak során a keresik ed e ima és ipari biztosításról szóló törvénynek azon rendelkezésével, amely szerint a kereskedők és iparosok jóléti és irtás segélyalapjai az országos biztosító intézmény tulajdonába mennek át. A helyi Kereskedő Társulat vezetősége nem látta szükségesnek résztvennie abban a bizottságban, amely közbenjárt a minisztériumnál ennek az intézkedésnek módosítása érdekében, mután a helyi társulat — hasonló intézményének felszámolása folytán — csak mintegy 25.000 fejt kitevő alappal rendelkezik. A kereskedelem gyakorisáról szóló, jelenleg érvényben levő törvények szigorú képzettség' és morális feltételekhez köíiik a kereskedelem ü zés ét és ezekke’ a kormány eleget tett a kereskedők azou alta ár:os óhajának, amely szerint keres" kedvemmel csak arra hiva'ob egyének foglalkozhatnak. Dr. Márk Miklós ezután a zárszámadást és az uj költségvetést terjesztette elő. amelyeket a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott, A fe sziólalások során Várady Árpád alcouik a felső állomással kspísoiatoa kérdéssel foglalkozott, mely után a köz- gyü és úgy határozott, hogy adott esetben a társulat vezetősége dönt afeiöL hogy a kereskedők továbbra is hozzájáruljanak c- az áHömásfünöki Lakbérhez, mibán a felszólalásokból az v,u megállapítható, hogy egyes kereskedőknek létérdekük, hogy az állomás továbbra is fennmarad ion. Az ügyben esetleg rendkívüli közgyűlés fog dönteni. A táigysorozat betömésével az elnök az ölest bezárta. UJ ÜMIVEBSÜM a mindentudás tárháza. U] kiadás. Két hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg kép, ára 4IO lej az Ellenzék kóny's’osz- láíyában, Cíuj*Ko!ozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük mert a város nem fizethette az á lomás főnökének lakbérét. Az államvasutak és ai város közölj ugyanis a fe ső vasúti állomás megépítése idején szerződés jóit léire, amely szerint a város kötelezettséget vállalt arra, hogy az állomás főnök lakbérét — havonta mintegy 2000 lejnyi összeget — fizetni fogja, minthogy az állomás megépítése elsősorban a város ipari fejlődését célozta. A város szerződésbe k öí el ez c it s égéne !v a folyó kö tségvctósii év ekzdetóig eleget is telít, de az elmúlt évben, a jelenlegi költségvetés fe terjesztésénél a belügyminisztérium nem hagyta jóvá a költségvetésben a* állomásfőnök lakbérére előirányzott 24.000 lejt. A következmény az voll, hogy a CFR a helyszíni vizsgálat meg- ejtése után értesítette a várost, hogy amennyiben kötelezettségének nem tesz eleget, megszünteti az állomás teherforgalmát. Tárgyalások folytán a város 0000, a helyi kereskedelmi és iparkamara 4000, a helyi nagyiparosok 0000, az érdekelt kereskedők pedig 8000 lejt szavazlak meg a lakbérösszeg fedezésére 1939 május hó elsejéig, ugyanakkor a helyi nagyiparosokkal karöltve a kereskedőik, a kereskedőim''és iparkamarán át. beadványt juttattak el a minisztérium"
