Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 55. szám

i 9 39 március 8. nSHHHMHHi ELLENZÉK 7 mmrwuMmmmmr Az Alexanápos hajó becsapott kivándorlóinak szomorú története Ifjabb adatok arról, hogy miképen fosztottak ki nyolcszáz Palesztinába készülő fiatalembert. — Egy nagyváradi pin­cér volt a nagyaránya szélhámosság Jelhajlója Erdélyben CONSTANTA, március 7. — Tetszk tudni, úgy kezdődőit, hogy lejött a Splerer Vánádiról... — Kicsoda, kérem? — A Spierer! Nem tetszik tudni, ki­csoda? pincér volt az Újságírók’ubban. Azt mondta: — Mondja, akar maga Pa­lesztinába menni? — Halkan, mondta, kérem, szinte suttogva. — Palesztinába? — kérdeztem megle­petten.-—- Spierer szeme felesi®’ant. Még hu' nyorltatt is, kérem. — Oda! Útlevél és „certificat*' nélkül. Csak lemond a román állampolgársági ói. lefizet 10.000 lejt és kiköt Hajfában. Ha vannak barátai, értesítse őket. Jöjjenek le Constantára. Ott vár már a hajó. Gö­rög zászló) leng rajta... Legyen meg a pénz és Sperer mindent elintéz .. — De. kérem, Spierer ur, biztos ez? — - Spierer nagyot nevetett. Még csuk­lót! is, kérem. — Ha-harha... hogy biztos?! Tucfjama- ga fiam, hogy ko az a Dali? Egy Dali rendezi az egészet! Nem fizeti k 5‘J mil- l óva . Maguk csak jöjjenek le 6* jelent­kezzenek a Daünái. Palesztinában ta’ál* kezünk! Szóit a Spierer s ahogy jött oiyan gyorsan távozott. Kolozsvárról Vásárhe y- re ment, beutazta egy hónap alatt az or­szágot. Mindenütt lázas készülődés. Az állampolgársági listából törölt ifjak min­denüket áruba bocsájtották. Megindul! a családi gyűjtés. Zálogházba vándoroltak az ékszerek, ócskáshoz a jobb ruhák. Té- bkabá.tját m ndenki eladta, Palesztinában nem lesz szükség rá. Aztán 10.000 éj nem elég. Útiköltség kell Constantáig, ott ps élni kell egy pár napig. Palesztinába se lehet érkezni egy fi tar nélkül. Megindult a népvándorlás Constanta félé.,. Jelentkezés roham a constantai hajózási vállalatnál Ä Dal -ügynökség Constanta egyik ®eg- íek’intélyesebb hajózási vállalata. Ko­moly, megalapozott tőkével rendelkezik és rendszeresen segélyezi az emígránso* kát. Február közepe óta négy tiszt vise ő- je dolgozik szakadatlanul, a jelentkezők listáját készíti- A szállodák tömve vannak zsidó fiatalemberekkel, már privát he­lyen is a'g lehet szállást kapni. Naponta £0-—30-as csoportok érkeznek, ki Erdély­ből, ki regátból. Útjuk egyenesen Dalihoz vezet, befizetik a 10 000 lejt, amről bont kapnak. Egyk nap hat debreceni fiú ér­kezik, másnap Csehszlovákiából jön egy csoport. Már 400 je entkező fizeHe be ed­dig az útiköltséget, amikor h Helen le­zárják a jelentkezést- A bajó megtelt! Az újonnan érkezettek kétségbeesetten ro­hanják meg az irodát, ki járók jelentkez­nek. akik 15.000 lejért garantálják az el­utazást. Van, ailc'1 csak 12 ezret kér, de van, aki húszezret iis elvesz. Később a je­lentkező megkapja a bont 10.000 éjről, de mit törődik a differenciával, fő, hogy felvették, másnak Is élni kell. Egyre nagyobb tömegek érkeznek, a helyű hatóságoknak komoly gondolt) okoz­nak. de igen tapintatosan bánnak velük­Végül 800 je entkezőnél lezárják a lis­tát és hajlandók még 20 emigránst in­gyen elhinni, olyant, akinek semmije smos. Ilyen pedig kétszáznál is több van... Izgalmas órák a hajóindulás előtt A görög hajó, jó öreg marhaszál itó gőzös, csodálatos átalakulásom megy ke* resztül. Belsejét kitakar'tják, fertőteleni- tdi, fapnccseket ácsolnak, konyhát épí­tenek, orvosii kamrát csinálnak. Fé)<mr,lió lejért bérelte ki Dali, 20 ezer lejt fizet lekbért érte naponta. Valószínű, pár nap múlva indulnak. így *'ls fényes üz'et. Leg­kevesebb 5 millió faszta haszon. Közben az a hir terjed el, hogy az uta* zás elmarad. Nem engedélyezik-bal] Bu­cii restibe utazik, ahoi Ígéretet kap, hogy •.’indulhat. A kikötő rendőrség emberfe­letti munkát végez. Lajstromozza a je­lentkezőket, akik csak egy személyazo­nossági igazolvánnyal rendelkeznek. Ta­lálnak egy párat, akiket a rendőrség kö­röz. Nyomban szállítják is Bucurestibe őket- Az utcákon állandóan csoportok áll­nak. Találgatják,, mikor ndúlnak? Végre szombaton kitűzik az indu ást. Megindul a népvándorlás a kikötő felé. Órák múl* va csüggedten jönnek vssza. Csak más­nap reggel lehet félsz állni. A szál ódák újra megtelnek, de legtöbben le se fek­szenek. Ébren várják be a réggé t, alud­hatnak úgyis a hajón... Kitör a pánik Regglei hivatalosan közölték, hogy az útlevél nélküli em'grálást a belügyminisz­térium nem engedő yezi, mindlenki vissza­kapja a befizetett pénzét és azonnal hagy­ja el a város területét. Az optimisták még mindig bizakod­nak. Nem vették fel a pénzt, mert azt hi­szik., túl sok a jelentkező s q. hajózási vál­lalat igy akar megszabadu ni a fölösleg­től. Az óvatosabbak fölvették és ,,más után néztek“. Azok, akik a kijárók által fizették be a pénzt, most csak a bon ősz- szegét kapták vissza. Rohanlak a rendőr ségTe- Egy óra alatt hatvan ember volt letartóztatva1. A lázas készülődés napja ban a fekete- tőzsde ügynökei fényes üzleteket csinál­tak. 2400 —3000 lejért adtak el egy angol fontot, amit most a szegény,, kudarcot vallott emberek 800—1200 lejért adtak é, ugyancsak nekik. Ezen az üzleten mindenki keresett, csak a szegény emig­ránsok fizettek rá. Cudarul. Ahctjy a léprevdt emberek elkép­zelték az utazást — És mégis, hogy gondoltak a beuta­zási engedély nélkül való partra jutást? — Nem sízá ltunk volna mi lei rendes kikötőkben — felel egv érteimesareu fia­talember, aki könyvelője volt egy fake­reskedő cégnek Csíkszeredán. — Haifa mellett van egy zsidó fai«, addg horgo­nyozott vd-na a hajó a nyílt tengeren, amíg csónakokkal partra csempészték volna' az egész társaságot. Ott szétszóród­tunk volna és elvegyültünk volna külön­böző kolóniákon. — És ha nem slkerü' t volna partra juini? *— Napfény, virág, zöld mezői'...*. Milyen szép! —'- lgenf .igcn, de mégis'fr szebb AZ AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK SORSJEGY* amelyet az AURORA elárusító helyeinél vásároltam, mert március 15. -én, amikor* a .(.^Sorsjáték I. osztályának " a húzása lesz­MILLIOMOS LEHETEK Vásároljon még ma sorsjegyeket. Közgyűlést tartott a marosvásárhelyi Kereskedő Társulat Részletesen foglalkoztak a gyüíésen a keres- kedőíársadalom aktuális kérdéseivel MAROSVÁSÁRHELY, márc. 6. A marosAnásárhleyi Kereskedő Társu­lat vasárnap délelőtti fél 11 órai kezdet­tel tartotta meg q kereskedelmi és ipar' kamara nagytermében rendes évi köz­gyűlését. A közgyűlést Rosenfeld Jenő el­nök nyitotta meg, aki román nyelven üdvözölte a megjelenteket, bejelentette, hogy a közgyűlést hatóság' engedély alapján hívták össze, megá lapította a határozatképességet, majd hódolatteljes szavakban emlékezett meg őfelségéről. Ezután magyar nyelven mondotta el el­nöki beszámolóját Beszámolója elején megemlékezett a Társu útnak az elmúlt évben elhunyt tag­jairól, majd fogailkozott a helyi kereske- dotársadalmat érintő összes kérdésekkel. Ezek között elsősorban az a kahm ke­reskedelemről emlékezett meg, amely, minthogy nem hivatott és hozzá nem ér­tő egyének vál alkozásából szülét k meg, nemciuk « kcrcskedőtáirsadalcm, hanem a köznek is kárára van. Több általános érdekű kérdés érintése után, foglalko­zott a helyi felső vasúti állomás ügyével. Annak de jen részletesen beszámoltunk arról, hogy a CFR vezérigazgatósága meg akarta szüntetni a marosvásárhelyi felső vasúti állomás ieheráruforgalmát. A fiatalember vállát huzza: — Arra nem "s gondoltunk. Haza sem- mjiesetre se jöhettünk volna... Soha többé. — Most mi lesz magukkal? — Hát, kérem, ez igen nehéz dolog. Mi otthagytuk az áfásainkat, a, rm helye mken már mások ülnek. Haza nincs mi­ért menjünk. Itt maradunk és megpróbá- lünk vaüamit csinálni. Az ember jóba lesz egy kapitánnyal... Teljesen lehetetlen a „fekete“-utazás Végű' egy félhivatalos nyilatkozat: — „Teljesen1 meddő és hábavaló min­den kísérletezés, amely az útlevél és ví­zum nélküli kivándorlásra irányul. Senkit semmilyen körülmények között hajóra szállni nem engedünk, ha iratai nincse­nek a legteljesebb rendben. Az idegen hajókat fokozott éberséggé1 őrizzüky a „fekete‘‘-utazás teljesen lehet elften. Fel is szólítottuk az összes szállásadókat, hogy haladéktallanu'1 jelenítsék he azokat, akik az emigráns csoportból még tt marad­tak, ezeknek semmi keresni valójuk nincs Constantán s ha nem mennek haza szép­szerűvel, a hatóságok majd intézkedni fognak, hogy illetőségi helyeikre jussa­nak1“. Barabás Dénes. hoz e helyzetnek megszüntetése érdeké-, ben. Miulár, a határidő május elsején le-] jár, kérte az elnököt, hegy a közgyűlés határozzon az ügyben. Bejelentette, hogy a Kereskedő Társu*. lat tagjainak számát az elmúlt évben 21 re emelkedett és kérte, hogy a kereske­dők saját érdekeik minél hathatósabb megvédése érdekében, lépjenek be a Tár­sulat tagjainak sorába. Az elnöki beszámoló után dr. Márk Miklós terjesztette eő titkári jelentését. Késztetésen foglalkozott a céhtörvény, rendelkezései folyán a kereskedőkre vo­natkozóan előállott helyzetiek Ismeretes, hogy e törvény szerint az összes érdek­képviseletek feles.égéssé válnak, a Keres-, kedő Társulat dzonban minden valúszr nüség szerint továbbfolytathatja műkő- elését, rrpután a kereskedők nem tömör ül­hetnek céhekbe és Így a Társulat lesz egyedüli érdekképviseletük. Foglalkozott a továbbiak során a ke­resik ed e ima és ipari biztosításról szóló tör­vénynek azon rendelkezésével, amely szerint a kereskedők és iparosok jóléti és irtás segélyalapjai az országos biztosító intézmény tulajdonába mennek át. A he­lyi Kereskedő Társulat vezetősége nem látta szükségesnek résztvennie abban a bizottságban, amely közbenjárt a minisz­tériumnál ennek az intézkedésnek módo­sítása érdekében, mután a helyi társulat — hasonló intézményének felszámolása folytán — csak mintegy 25.000 fejt kite­vő alappal rendelkezik. A kereskedelem gyakorisáról szóló, jelenleg érvényben levő törvények szigo­rú képzettség' és morális feltételekhez köíiik a kereskedelem ü zés ét és ezekke’ a kormány eleget tett a kereskedők azou alta ár:os óhajának, amely szerint keres" kedvemmel csak arra hiva'ob egyének foglalkozhatnak. Dr. Márk Miklós ezután a zárszám­adást és az uj költségvetést terjesztette elő. amelyeket a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott, A fe sziólalások során Várady Árpád alcouik a felső állomással kspísoiatoa kérdéssel foglalkozott, mely után a köz- gyü és úgy határozott, hogy adott eset­ben a társulat vezetősége dönt afeiöL hogy a kereskedők továbbra is hozzájá­ruljanak c- az áHömásfünöki Lakbérhez, mibán a felszólalásokból az v,u megál­lapítható, hogy egyes kereskedőknek lét­érdekük, hogy az állomás továbbra is fennmarad ion. Az ügyben esetleg rendkí­vüli közgyűlés fog dönteni. A táigysorozat betömésével az elnök az ölest bezárta. UJ ÜMIVEBSÜM a mindentudás tárháza. U] kiadás. Két hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg kép, ára 4IO lej az Ellenzék kóny's’osz- láíyában, Cíuj*Ko!ozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük mert a város nem fizethette az á lomás főnökének lakbérét. Az államvasutak és ai város közölj ugyanis a fe ső vasúti ál­lomás megépítése idején szerződés jóit léire, amely szerint a város kötelezettsé­get vállalt arra, hogy az állomás főnök lakbérét — havonta mintegy 2000 lejnyi összeget — fizetni fogja, minthogy az ál­lomás megépítése elsősorban a város ipari fejlődését célozta. A város szerződésbe k öí el ez c it s égéne !v a folyó kö tségvctósii év ekzdetóig eleget is telít, de az elmúlt évben, a jelenlegi költ­ségvetés fe terjesztésénél a belügyminisz­térium nem hagyta jóvá a költségvetés­ben a* állomásfőnök lakbérére előirány­zott 24.000 lejt. A következmény az voll, hogy a CFR a helyszíni vizsgálat meg- ejtése után értesítette a várost, hogy amennyiben kötelezettségének nem tesz eleget, megszünteti az állomás teherfor­galmát. Tárgyalások folytán a város 0000, a helyi kereskedelmi és iparkama­ra 4000, a helyi nagyiparosok 0000, az érdekelt kereskedők pedig 8000 lejt sza­vazlak meg a lakbérösszeg fedezésére 1939 május hó elsejéig, ugyanakkor a helyi nagyiparosokkal karöltve a keres­kedőik, a kereskedőim''és iparkamarán át. beadványt juttattak el a minisztérium"

Next

/
Thumbnails
Contents