Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 55. szám

1939 március 8. ELLEN2ÚK Rendkívül fontos rádiótalálmányt jelent be Amerika Nincs többé „lésköri zavar (< )> I Newyork, március 4 A rádiónak a technika minden fejlődése ellenére is marad egy nagy hibája, am.n a felfedezők idáig nem ‘Tudtak segr-e'j.: a légköri zavarok, a különböző külső init'er- fercnciák még a legjobb gépek vételét is zavarják. Valahányszor vihar dúl odakint, a hallga­tókat suhogások, robbanások és egyéb za­jok ejtik kétségbe. Még felhőtlen égbolt mellett is, $&b este, amikor a so-k vülamös- gép munkája sem zavarná többé t, nagy­városok csöndjét, néhia a degkülönbőzóbb zajok ‘torzítják eÜ a vét'efe. A magyarázat az, hogy -ai levegőben állandó villamos kisülések vannak és ezek hasonlók a rádióhullámok­hoz, úgyhogy '» felvevőkészülékek, ama-, iyek a tea dóMom ások szokásos hullám­hosszának vételére vannak berendezve. Ki­veszik ennek az úgy nevezeti!! elektromos «ágnak hullámait is. Edwin H. Armstrong őrnagy, a n-evj yorki Columbia egyetem professzora, most bemutatott egy olyan rádiókészüléket, amely még a legszkeptikusabb kétkedőkéi' is meggyőzte afelől, hogy- 2 5 évi kísérlete­zés u'tán sikerüld végleg megoldani a lég­köri zavarok megszüntetését. Ultrarövid hullámú állomást használ Armstrong őr­nagy 40.000 wattos erősséggel. Az uj rend­szer csodálatos hűséggel adja vissza a han­gokat. Armstrong őrnagy a rádió úttörői köze tartozik. Már 1914-ben kezdett! hozzá -a légköri zavarok kizárására irányuló kisér lelteihez. Nyolc évi hiábavaló kutatás után abbahagyta kísérleteit1, mert legkülönbö­zőbb irányú próbálkozásai egytő'legyig mind kudarccal végződtek. Néhányévi szünet után újból munkához látott ^9 1935-ben fáradozásait végre siker koronáz­ta, Egészen uj otelallróil közelítette meg- a kérdést és egészen uj elveken alapuló le­adó és felvevőkészülékeket konstruált'. A ma használt rádiókészülékeket nem­csak a légkör villamos kisülései zavarják, hanem ai villamos motorok, porszívók, sőt még az autómotorok villamos gyújtása *s. Armstrong professzor újfajta rádiókészü\ lékei teljesen érzéketlenek úgy a légkör statikai elektromosságával, mint a különböző mo­torokkal szemben. Armstrong készülékeiből kizárólag csak a leadott műsor hangzik fel. Edwin H. Armstrong már fel 1« á'llitci- ■fa első leadóállomását New Jerseyben. A tavasszal már rendszeres programot ad <e ez az egész uj elvek alapján felépült teadó- áliomás. Egyelőre még csak a többi rádiótárs «ág műsorait közvetíti, de rövidesen megkezdi saját programjának a leadá sát is. Ezenkívül máris befejezés fele közeled’-u három újabb leadóállomás, mégpedig Yonkers bán. Alabanyban és a Connecticut állambeli Storrsban. A legutóbbi hetekben hat uj-a-bb leadó építéséhez kezdtek hozzá és ezek is rövidesen elkészülnek. Armstrong professzor meg van győződ ve arról, hogy rendszere annyival jobb, mint a most használt rendszerek, hogy hamarosan átveszi a világ minden rádió­társasága. 150 ezer bevándorlónak nyitja meg a kapuit Amerika, Ausztrália és Nyugatindia LONDON, március 7. Nagyon érdekes értekezletet tartottak a napokban Londonban, amelyen több ügy- j nevezett félhivatalos kiküldeti, próbába .megoldani ct Németországból kiutasuioM zsidók elhelyezésének problémáié!'. A kulisszáit mögött nagy ' erőfeszítések folynak már hónapok Ó’-a, hogy- azok az államok, amelyeknek európai ember szá­mára tűrhető k'Ürnáju gyarmataik vannak, engedjék meg a zsidók bevándorlását. — Természetesen a legtöbb állam oly 'erűi­tekre akarja az európai menekülteket elhe­lyezni, amelyek kolonizálásra várnak, de eddig európai ember itöbb okból nem igen vágyakozott e tájak felé. Ezidőszerint négy helyre mehetnek nagyobb számban a ; bevándorlók. Mindanau-íziget Első helyen áll egy eddig eléggé isme­retlen sziget, Mindanao. Ez o terület a Fülöp-szigetekhez tartozik és a második legnagyobb szigete e csoportnak. E púv- natban körülbelül hatszázezer főnyi lakos­sága van. Kiimája elég jó és körűibe.ül :ugyanolyan szélességű fok alatt fekszik, mint Colombo szigete, amelyet a hindu monda az emberiség szülőhelyének, tehát paradicsomának tart. Mindanao íeüete .igen hegyes. A lakosság fő jövedelmi for­rása ,at szarvasmarha)- és a lótenyésztés. Az Egyesült-Államok még hét eszjfendejg ad­hatnak engedélyi az odavaló bevándorlás­ra. 1945-ben ugyanis a Fülöp szigetek la­kói önkormányzati jogai kapnak és akkor már maguk döntenek afölött, hogy kiL en­gednek be államközösségükbe. A sziget körülbelül hajtván ezer négyzet- kilométer -területű és klimatikus viszonyai igen kedvezőek európai ember számán. A menekülteket elhelyező londoni bi- zohí'ságban egyébként az Egyesült-Államok kiküldötte, Myrcn Taylor kijelentette, hogy amennyiben Mindanaoban megszer­veznék a bevándorlási, az Egyesült Álla­mok szívesen adna oily arányú kölcsönö­ket, hogy azzal a bevándorollak uj életet kezdhetnek. Ez válnia tehát az egyik leg­kedvezőbb ajánlat. Dominique köztársaság kiküldöttje, Henriques-Urena a bizottság ütésén b-ejc- tentette, hogy kormánya hajítandó körül­belül százezer menekültet befogadni. —- Egyetlen kikötése az, hogy a bevándorol­lak iparos-ck. kereskedők és munkások le­gyenek. Intellektuális bevándorlóit a kai csak bizonyos kulcs erejéig látnának szívesen. Ezen a nyugatin diai, jövőbeni telepen a bevándorollak cukornád ültetéssel és me­zőgazdasági munkákkal fog'ialík ózhatná­nak. Igaz. hogy a cukor nád ültetés manap­ság nem a tegjövedelmezőbb foglfcík >/.ás. Ausztrália megbizoittja, Dúcán -szerint ez az angol dominium körülbelül tizenötezer menekültet tud felvenni -—- háromévi idő­közben. Azonban Ausztrália is kiko-i, hogy-- a bevándoroltak kézművesek én ta­nult -iparosok vagy földművesek legyének-. Képzett, diplomás emberekben maguk is HELYI CÍM t Dacia Economia Cluj, P. Unirii 23 bővelkednek. Az Egy esült-Államok éven ■te hajlandó 30 ezer zsidó menekültet fel­venni, de ammf kiküldöttül; előadta, -a je lerdkezők már két évre betöltött)!ék a kvó­tát. A mindana-oi tervbe veit telepilésen kí­vül a Fülöp-szigetek többi területére éven­te ezer meneküli lőhet. Angüa cvak átmeneti otthont nyűit Ezek volnádak eddig azok a számok, amelyek alapján el lehelt' indulni. Tehat körülbelül százötvenezer európai mene­kültnek nyitja meg kapuját az Egyesült- Államok, Ausztrália és a nyugaóndiai köz­társaság. Ez a szám azonban a- bizottság véleménye szerint nem elegendő. így el­határozták, hogy érintkezésbe lépnek a föld összes gyarmari hatóságai via 11- és tel vi­lágbeli ást kérnek 'tőlük, hogy milyen fog­lalkozású menekülteket, milyen számoan tudnának elhelyezni területeiken. Nagyon érdekes volt Anglia megbi/ht­jának. Earl Winter tonnák a be jelöni cse. Szerinte Anglia sosem volt bevándorló or­szág. Területe' túlnépesedett és> <ai jelenlegi menekültekkel szemben Angié» csak a ba­rátságos házigazda szerepét tudja váll Un*. Anglia csupán á'meneti otthoni tud ne­kik nyújtani, és lehetőséget a-rrai, hogy a. szükséghez képest a menekültek átképez-' hessék magukat egy uj pályára. Azondan hangsúlyozta,' hogy függetlenül étitől az angol kormány- gyarmataiban és birodal­mi társországaiban tőle telhetőiig .gvek- szik helyet szoriteni a menekül teltnek. Az erre vonatkozó kérdezősküdésekre azon­ban még nem érkezeti' felelet Meglemri, hogy ez a vállalsz nagyon kedvező lesz, de í-z sincs kizárva, hogy- nem sokat .end't ez elhelyezésre váró százezrek sorsán. ÍB.) mmsmammn Oímiíiió pengő kárt okoz Budapest lakosságának a korom és a Süsi bnLnrmm évben 35, 1936‘ban 55, 1937-ben pedig 56 ködbeboruh napja volt Budapestnek. A tudományos vlzs-gáliatok niegáUapi- lása szerint, a nagyvárosokban általában az elfogyasztod szén mennyiségével nö­vekedett mindenütt a ködös napok szá­ma. Azt is m egállá pi to ttá!k,. bogy a lures londoni köd nagy százalékban a londoni korom számlájára irható, mer! London Európának nemcsak legködösebb, de egyúttal legkormosabb városa Is. A kor i mossági sorrendben London után Glas- 1 gow következik, a harmadik helyet pe­dig Budapest foglalja eb Az utóbbi évti­zedekben erőteljes rendszabályokat ép- tellek ételbe Londonban a füst leküzdé­sére és ezzel párhuzamosan az angolok­nak sikerült is megrendszabályozni a kö­dót. Míg 1924'ben 30 egészen sűrű, a közlekedést is akadályozó ködös napja volt az angol fővárosnak, addig a füsl- élVnii védekezés komoly előrehaladásával 1932-ben -már csak 12 veszélyes napot számláltak meg és azóta sem tapasztal­tak visszaesést. Ugyanez a lieyzet állott elő Münchenben is, ahol 1920'ban még 61 ködös nop volt, 1932-ben pedig 44/ Az ok: a villany és a gáz fogyasztása ha tahmasan megnövekedett, ugyanakkor pe­dig a szén fogyasztása csökkent. Budapesten 1937-ben nem kevesebb, mmt 26 millió métermázsa szenet hasz­náltak el, holott pédául 1904-ben, az ak­kor harmadféfenilfiós Béri-in csak 28 mé­termázsa szenet fogyasztott. A Budapes­ten 1931-ben elhasznált szénnek mintegy húsz százaléka még jóminöségü külfö di szén volt, 1937-ben pedig már csak 6.8 százalékot tett ki a kiilfö’di szén. A szak­értők megállapítása szerint, hozzájárult a, korom és füst képződéséhez az is, hogy a közönség nagyrészc nem tud bánni a magyarországi szénnel, amel'eM pedig tü­zelőberendezései sem megfelelőek. Becslések az eltüzelt szén hat százalé­kára teszik az elégésből keletkező kor­mot és pernyét. Eszerint 426 tonna ko". rom és pernye szennyezi, l eköti ti be na­ponta a pesti ég alját. Az évente eltüzeli 26 millió méter mázsa szénnek legalább két százaléka pazar'ódik el n rossz fűtés következtében és igy 5200 vagon szén ég el haszontalanul. Több kiváló szakértő ennél sokkal nagyobb hányadra becsűéi az elpocsékolt szenet. A korom ezenki vül rengeteg anyagi és egészségi pusztí­tást is végez. Ködös napokon pédául na­gyobb a villanyfogyasztás, a füst növeli a házak karbantartási költségeit, meg­emészti és megtámadja a falakait, ron­gálja a tetők bádoglemezeit, piszkitja a ruhákat., a kereskedők áruját és mindez pénzben alig kifejezhető veszteség. Szakkörök becslése szerint legalább öt millió pengőre tehető az az összeg, amennyibe Budapest lakosságának éven­te a kormozó füst kerül. * 31 31 BUDAPEST, március 7. Az ' utóbbi negyedszázadban mind gyakrabban vált borússá Budapest ege, fokozatosan gyarapodott a felhőzet, sza* porod ott a ködös napok száma és egyre apadt a verő fényes éké. A meteorológu­sok a ködös napok számának emelkedé­sét a füst és koromdus szenek fokozot­tabb használatával hozták kapcsolatba- Az évszázad első harminc esztendeje alatti 1912-ben mérték a legködösebb évet, 48 ködös nappal, míg a többi évek jóval alacsonyabb számmal szerepeltek. 1931 óta azonban feltűnően emelkedett az elködösödés. 1931-ben még csak 2? ködös nap vö t, 1932'ben azonban már egyszerre G7-re ugrott a ködös napok száma, 1933-ban 54, 1934-ben 66, 1935. Harmincegyéves tábornok. Mriiruból /lengik: Modesfo ezredest ’áh anokká nevezlek ki. Az uj köztársasági tábornok 31 éves. A CSILLAGOKBÓL A POLITIKÁBA. Angliában már készülődnek az őszi á/= talános választásokra. Az eddigi jelűié* sek között a legérdekesebbek egyike, hogy Sir James Jeans, a világhírű, No* bel*díjas csillagász, mini a cambridgei egyetem konzervatív jelöltje lép fel. „Mindenesetre érdekes lesz látni, — írja az ellenzéki Manchester Guardian — a második t her mod i:: a m i k a i törvény alkalmazását a konzervatív párt elke­rülhetetlen vereségére és arra a kép­telenségére, hogy saját energiájának maradványait megőrizze ....“

Next

/
Thumbnails
Contents