Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

ÁRA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Mot lor 4. Telefon: u—09, Nyomda: Str. I G Duca No. & F-'ókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon *199 IsX ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ALAPÍTOTTA BA RT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazfíitő 1 DR. GROIS LÁSZLÓ KEDD IE(K GAFENCU kiiluigyminiszáerelí áfáéi ország baráti együtf- miiködésérf emejiéb ki kegzéJeilkibeiB „A mi országaink Európa térképén úgy vannak elhelyezve, hogy erejük és céljaik önma­guklöl egyesülnek“. — Remélik, hogy a lengyel—román viszony kedvező hatással lesz Románia és Magyarország viszonyára is. A varsói tárgyalások három pontja Ma jel snikmeg hivatalos jelentés a tárgyalások eredményéről Gafencu külügyminiszter varsói tár­gyalásait nagy érdeklődéssel kisérik külpolitikai körökben, mert ezeknek a tárgyalásoknak nyilvánvalóan fontos szerepük lehet Közép- és Keleteurópa helyzetének további kialakulásában. Közvetlenül Gafencu külügyminiszter látogatása előtt Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter töltött hosszabb időt Lengyelországban és röviddel a most folyó lengyel—román tárgyalások után Londonba fog látogatni Beck lengyel külügyminiszter. A tárgyalásoknak ez az összeszövödése természetesen nem marad észrevétlenül a külpolitika meg­figyelői előtt és különböző következte­tések levonására ad alkalmat. Egyik beavatott nagy német lap, a „Berliner Börsenzeiíung“, melynek kapcsolatai a német külügyminisztériumhoz és ve­zérkarhoz közismertek, azt is tudni ■véli, hogy Gafencu külügyminiszter állapításnak adnak kifejezést, hogy kevés szomszédos állam között van olyan őszinte és meghitt barátság, mint Románia és Lengyelország között. A két ország közötti szövetség — Írják a varsói lapok — erős gát kelet és nyugat között. Lengyelország és Ro­mánia egyformán távoltartják magu­kat minden világnézeti csoportosulás­tól, viszont közös erővel igyekeznek az őket közösen érdeklő kérdések meg­oldására. A lengyel hadsereg hivatalos lapja, a ,,Polska Zbrojna“, miután meg­állapítja, hogy Lengyelország Romá­niával szövetségben és Alagyarország' gal szoros barátságban cl, örömmé emeli ki, hogy csökkenni látszik az í feszültség, amely Románia és Magyar' ország között eddig fennállott s a je1 lenlegi helyzet utal arra, hogy mind két részről törekvések vannak a ba> rátsáeos légkör megteremtésére. elutazása előtt hosszasan beszélgetett , Bárdossy László bucureştii magyar kö- j vettek Diplomáciai körökben — irja a ! lap — ez a megbeszélés érthető föltü» nést kelt s azt a következtetést vonják j le belőle, hogy a varsói tárgyalásokon J fontos szerepet játszik Romániának j Magyarországhoz való viszonya is. Re- j mélik — irja a nagy berlini lap — hogy a Lengyelország és Románia kö­zött fennálló szoros barátság hatással lesz Magyarország és Románia viszo- > nyara is. A német lap varsói jelentése ! szerint Gafencu és Beck tárgyalásai» ! kon közösen akarják levonni a követ­kezményeket az utolsó időkben történt dunavidéki változásokból és ennek alapján akarják megszervezni a két or­szág aktiv együttműködését. Lengyel lapok nagy fontosságot tulajdonítanak Gafencu külügyminiszter varsói láto­gatásának s egyöntetűen annak a meg* Miîliigynaliâiszjes'l beszédek A látogatás különösen meleg hangula* tanaik volt kifejezője az a két beszéd is, melyet a lengve'! és román külügyminisz­tereik a varsói kü ügym'nisztcnum.ban Gafencu külügyminiszternek és nejének ltt’SZ’lcletére adott vacsorán tartottak. — Az ön kifogatosánok — mondta üd­vözlő beszédében Reck lengyel külügymi­niszter — mi rendkívüli jelentőséget tu­lajdonítunk, mint nhogg nngg jelentősé­get tulajdoniunk szövetséges viszongunk- nok is A vélemények közvetlen k cserélé­se egy oüyan korban, amely annyi jelen* iékeny esemény terhét hordozza, magá­ban is nagyon fontos, de emellett az ön személyes és hivatásos llovékenységében a lengyel-román együttműködéssé» szem­ben mindig azt a pózát v áMsfogVdást láttam, amelynek megfelelőjét itt, Var sóban *s meg fogja talá ni. Szövetségünk jelentőségét a két kormány mind g olyan félreérthetetlen módon képviselte nyilat koiznüvibon, hogy ehhez minden újabb hozzá tevés szükségtelen. Viszont a len­gyel kormány legnagyobb érdek ődéssel kívánja 'smerni az Ön véleményét arról, hogy milyen jót és hasznosat tervezhe­tünk Európa ennek a részének jövőjére nézve, mely mindkettőjüket egyfomán érdekek Meg vagyok győződve, hogy, mint az előző találkozáson, ezúttal sem fog nehézségekbe ütközni részünkre vé­leményeink és terveink közösségének ki- a okulása. Gafencu külügyminiszter válaszában m indenekelőtt köszönetét fejezte ki a rendkívül meleg fogadtatásért. Azután a két országot érdeklő külpolitikai kérdé­sekre áttérve, egyebek közöt;, a követke­zőket mondotta; r A aw acáztoíAk fcmtóea térkéné» ugv vannak elhelyezve, hogy erejük ós cé ja Ik önmaguknál fogva egyesülnek, akár politikai érdekeikről van szó, akár védelmükről, akár arról, hogy békés vi­szonyukat építsük ki szomszédainkkal, akár gazdasági érdekeikre , akár arról a közös törekvésükről, hogy az árucserét és a kapcsolatokat kifejlesszék, azon a nagy euópa. utón, melyet kellő eréüyel kell mognyitniok a Ba ti-tengertől a Fe- kefe-tengerig és a déli tengerekig... Az a meggyőződésünk, hogy az együttműkö­désre, egyetértésre és függetlenségre irá nyúló békés akaratunk, melyet közösnek érzünk, más szomszédos és barátság:« államokkal s — amint arról nemrég mó- dóm volt meggyőződni —, jeenlős ténye ző, mellyel mindenkinek számot kell vet­ni s amelyre barátaink, kis és nagy, tá­voli baráta nk és szomszédaink építhet­nek abban a törekvésükben, hogy közös erővel védjék meg az európai civilizáció­nak és a békének érdekeit­A tárgyalások lényege Ez a két beszéd, melyet a rövidesen megjelenő hivatalos jelentés fog kiegé^zi- ‘‘eni, kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a közeljövő külpolitikai eseményeiben mindenkinek számítania keli Lengyelor­szág és Románia együttműködésével. A O'Ucurestii fra-ncianyelvü ,,Le Moment” lap, mely rendesen tó értesülések fölött rendelkezik, a következő három pontban K i a d ó t u 1 * j d o n o s : PALLAS R. íö Törvényszéki Histromozíri szára: 39 (Dos. 885?, 5938, Trb, Cluj.) Elótize-és; í.nk: havonta 80. neeycdévre 240, félévre 48a esrész évre 960 T. —M—■■iiriT- mmoLiiwn '■«ihuiiiihiwh i r 111-----------­CLUJ, 1939 MÁRCIUS 7. foglalja össze a lengyel és román külügy­miniszterek megbeszéléseinek tárgya1.' 1. A két ország viszonya Szovjetoroozország- hoz a kettőjüket összekötő véde'rm szö­vetség keretében. 2. A két orszáo állásfog­lalása a középeurópai kérdésekkel szem­ben, különösen a dunai kérdésekkel és cl sősorban Magyarországgal szemben, 3. /i két ország közös érdekei a zsidó emigrá­ció kérdésében, tekintve, hogy a l ét kor­mány közös lépéseket készül tenni, hogy nemzetközi terv alapján hozza létre en­nek a kérdésnek technikai és pénzügy’- megoldását, mert a németországi fajpo’iti- ka egész Keleteurópa részére különösen nehéz helyzetet terem*. A három pont ma­gyarázatában megemlíti a bucureştii újság, hogy a Varsó és Budapest közötti állandó és tartós barátság kedvező helyzetet teremt románra részére is a magyar—román vi­szony kérdésének megoldásánál, amelyben a többi dunai országokon kívül Lengyelor­szág éö Olaszország is résztvennének. Gafencu varsói tárgyalásai VARSÓ, március 6. Tegnap délelőtt fél 12 órakor Gafencu Grigor külügyminisz­ter a külügyminiszteri palotába hajatott, ahol ismét találkozott Beck lengyel' kül­ügyminiszterrel. A megbeszéléseket egy óra íij'va megszakították, amikor a kél külügyminiszter átment a miniszt:re’nöki palotába, ahol Moscicki köztársasági elnÖK a lengyel állam vendégének dsztdetére diszebédet adortr. Az ebéden maga a köz­társaság elnöke gyöngélkedése mint* nem vehetett! részt s így a vendé-glátó tisztet Ridz Smigli marsaiU látta el. Az ebéden!: résztveltek a lengyel előkelőségek A két külügyminiszter újabb tanácskozásra este 6 órakor ült össze, amelyről azután együ>; l tesen nyilatkozatot fognak adni a sajtó­nak, a kétnapos tanácskozás eredményeit foglalva egybe. VARSÓ, március 6. Gafencu külügy­miniszter Franasovici varsói román nagy­követ kíséretében tegnap délután négy órakor ellátogatod Pilsudszki marsall egy­kori palotája elé és az ott emelik emlékmű előtt elhelyezte a román és a lengyel nem­zeti «színekkel keresztülfont koszorúját. Ea- •íe Franasovici varsói román nagyköveit adó* a nagykövetség épületében Gafencu és felesége tiszteletére díszvacsorát. A va­csorán resztvettek a lengyel kormány mt- niszterelnökhelyettese. Beck külügymi­niszter, Szembeck iparügyi miniszter, Sza- kicwi marsall, Raczinszky gróf, Arczi- sewszki Varsó polgármestere és a vir^ói politikai, valamint a társadalmi olpseio «°égek. Fellázadt a cartagenai spanyol hajóhad legénysége a köztársasági kormány ellen Köztársasági cáfolat szerint Franco hívei elfoglalták Cärtagena eátíiöáUomásét és valótlan hírekkel akarlak pánikot kelteni. GIBRALTÁR, március 6. A DNB. távirati ügynökség jelentése szerint a cartagenaj köztárassági rádióleadó állomás jelentette, hogy a spanyol köz- 'ársiasági hajóraj legénységének egyrészt fellázadt a köztársasági hatóságok éden és Franco tábornok rendelkezésére bocsátotta magát. Rádiójelentés a zendülésről A rádió felszólította Cartagena la­kosságát., hogy csatlakozzék a láza­dáshoz, álljon a nemzetiek oldalára ß azonnal jelentkezzék a tengerészlaktanyák­ban, Kevéssel tíz óra után a rádió azt je­lentette- hogy a parti tüzérség a láz-adók mellett áll és ultimátumában felszólító t valamennyi köztársasági hajót, hogy fűz­zön ki fehér zászlót, ellenkező esetben tüzelni fog rá. Nem sokkal később a rádió közöké, hogy a tengerész csapatok, né­hány hadihajó és a város lakossága fellá­zadt a köztársasági uralom ellen. Badens Morlos és San Julián parti erődítmények a lázadók oldalán állanak, i x óra 30 perc­kor 4 cárságénál rádió bemondója jelen­tifTíe. hogy a rádtóleadó ismét a spanyol köztársaságiak kezében van, a köztársasági csapatok visszafoglalták Cartagenát és megkezdték a tisztogatás munkáját. BARCELONA, március 6. Nyomban a h r vétele után, hogy Cartagena lakosságá­nak és a köztársasági flottának egyrészt fellázadt, a nemzeti spanyol hajóraj egy­ségei Cartagena felé indultak. Hír szerint Cartagena kikötőiéből, ahol az egész köz- társasági hajóraj összpontosítva van. több köztársasági cirkáló szökést kísérelt meg. {Folytatás# az utolsó oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents