Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

2

ELZBNZ'ßlP

19 39 má r c 1 ii *

Uj fegyverek

Kétféle fegyverkezés folyik a világ- hike megmentésére. A* egyik az igazi, .1 kézzel fogható, a tárgyi felfegyver« kezes, amelyről épp az imént mondták az amerikai kongresszus felsöhá/áhan, hogy most már tökéletes fokra való emelése lehetővé teszi a háború eltolási t erről az esztendőről, hacsak az Egyesült-Államok politikája nem bátorítja föl túlságosan a demokrata államok háborús pártjait, aminek meggát- lássra Washington elszigetelődés! politikájának hívei alkotmány módosító javaslattal akarnak elöállani, amelynek értelmében az amerikai kormány a hadüzenet előtt népszvazás elrendelésére köteleztetnék. A másik fölfegy» vérkezés nem érzékelhető ennyire, nem fogható, elvont, láthatatlan erőket csak jelenségeiben tiikröztetö: a gazdasági erőfeszítés, amelyet az ui meg uj kereskedelmi és pénzügyi szerződések indítanak meg, miután már nem igen használják a gazdasági nacionalizmus, az autarch’s s kereskedelmi háború fogalmát, holott ezek még nem régen a szelíd Chsmberlain-atya kifejezései között is felbukkantak és az egész világ száján táncoltak hosszú időn át. A fegyverkezésnek ez a békementö második formája rokonszenvesebb nekünk, mert igazán szükséges és valójában emberi. Természetesen a fegyverkezésnek ezt a részét is a legnagyobb világhatalom: Anglia irányítja. A béke megmentése céljából Chamberlain nemcsak óriási badiszergyárakat szervez egyik napról a másikra, nemcsak láthatatlan védöhelyeket épít 40 millió ember részére az angol hegyoldalakban, nemcsak gázálarccal szerel fel minden angol polgári, nemcsak uj floí- tabazisoket épít- hanem a béke megmentésére gazdasági és pénzügyi egyezmények egész hálózatát akarja magfonni. mert a gazdasági válság utolsó nyomainak eltüntetésével enyhíteni lehetne a feszült légkört s a teli gyomor se forradalmat, se háborút nem csinál. A gazdasági kapcsolatok Tovább kovácsolása biztosithatia oly országok fönnmaradását, vagy függetlenségét, amely a nélkülöző nagyhatalmak hóditó vágyát ébresztik fel, nem beszélve gyarmatok visszaszerzéséről vagy megszervezéséről, ami most casus belli rangjára szeretne főikapaszkodni. 1

Röviddel ezelőtt az angol külpoliti* kusok többször hangsúlyozták, hogy birodalmuk főleg Középkeleteurópábun uj kereskedelmi és pénzügyi külpolitikának vetette meg alapját és csak az imént mondta Bonnet, amikor Francia- ország helyzetének javulásáról számolt be: ez főleg Keleteurópában érezhető és nem is beszélt nyíltan gazdasági térfoglalásról, mégis ezt állapíthatjuk meg a tények ismeretével. Most a spanyol polgárháboru végeztével alkalom adódik a két pénzes nagyhatalomnak, van bőven kincse hazai fegy- vergyártásra és külföldi hitelezésre, Spanyolország fölépitési munkálatának átvételére és igy erről az oldalról a háború veszedelmének csökkentésére. De nemcsak a nyugati és keleti széleken dolgozik már ez a szándék — az utóbbi irányban talán legfontosabb az nngol—román és* az angol—szovjet tanácskozás — hanem közbiil is a tengely gazdasági nyikorgásainak megszüntetése céljából, ami a békehangulat fokozódását és a szétbomlasztott európai összefogását fejlesztheti. Anglia törekszik kereskedelmi kapcsolat létesítésére Németországgal, nem beszélve a Skandmáv és balti államok hasonló megnyerésről, amelyeket könv- nyüszerre! bele akar ebbe a láncodba illeszteni és minduntalan felveti Olaszország hitelszükségleteinek a kielégítésére való hajlandóságát is, természetesen ellenérték fejében: a béke újabb megalapozása árán. Ezek igen örvendetes jelenségek. Ha sikerül a gazdasági és pénzügyi egyezményeknek ezt az óriási uj hálózatát megszőni, akkor már magábavéve is nagv haszon következhet, meri a világkereskedelem szétbontott falait újból ös^zebogozhat- ják és általános nagy és virágzó egyetemes tevékenységet indíthatnak meg. De más, észtanilag folyamatos és nagyjelentőségű következmények érkezhetnek. {

Ez a nagy kereskedelmi fölfegyverkezés, amely azonban béke és együttműködés, lehetővé tenné a megjavult légkörben és a megszelídült lelkiállapotban oly kísérletek megkezdését, amelyeket a fegyverkezés egyre nagyobb mérve ad Graecas Calendas kitolt eddig. Mindenekelőtt maga ez a tárgyi fegyverkezés korlátozódnék, esetleg nagymérvű leszerelés volna leJóváhagyta a királyi helytartóság az uj utcák és járdák építéséről szóló városi szabályrendeletet

Súlyos közterheket hár.t a rendelet a háztulajdonosokra

KOLOZSVÁR, március 3.

A városi hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy

jt királyi holy tartóstul helybenhagyta a tegnapi nappal életbeléptéiéit járdaépítési szabályrendeletet, mely sze rint a jövőben az utcák és terek úttesteinek és gyalogjáróinak építési költségeihez az érdekelt háztulajdonosok is kötelesek hozzájárulni.

A szabályrendelet szerint a járdák és úttestek építésére és jókarbantartására a városi tanács úgynevezett járdaalapot létesít, amelynek tíz százalékát a város iizeti ki, az utak fenntartására ki- I vetett adókból és illetékekből. Ugyan- § csak a költségvetés egy százalékával járul hozzá a város az útépítési alaphoz. Ez alapot aztán különböző kölcsönökből egészítik ki. Legfontosabb a szabályrendelet ötödik szakasza, amely szerint a járdák és úttestek létesítésének költségeihez a háztulajdonosok maximum hetvenöt százalékkal kötelesek hozzájárulni, Indokolt esetekben a hozzájárulási összeget a városi tanács ötven százalékra is leszállíthatja. Csak azoknak az úttesteknek és járdáknak költségeit viseli a jövőben kizárólag a város, amely úttesteknek és járdáknak létesítését városfejlesztési szempontok Írják elő. Az uj járdák és utcák építési költségeinek 15 százalékát az érdekelt háztulajdonosok, a terv jóváhagyása j után kell kifizessék, a hátralékos ősz* szeget pedig hat egyenlő részletben.

Az életbeléptetett szabályrendelet súlyos terheket jelent a háztulajdonosokra s valószínű, hogy uj járdák és úttestek építésére egyelőre nem igen kerül sor, mert a háztulajdonosok terhei amúgy is olyan nagyok, hogy újabb megterheléseket már nem igen tudnak elviselni. j

Meghal az az ország, ahol az anyák nem szülnek

Franciaország saikiâltăsa

PÁRIS. mdrciiw >•

Hernot, a francia képviseilőház nagynevű elnöke nyitókba. meg a Népesedési Liga nagygyűlésé!'. Megnyitója során ejtelitc k- ezek cl a suilyus szavadat:

— Hu ez igy megy tovább, a népesség szamának hanyatlásával Franciaország ha Iáim van ítélve! Nincs más választásunk! Vagy szaporodunk, vagy meg kell hal nunk!

Franciaországban 1'emérdek könyv lag- laltija a szaporodni vagy meghalni" probléma. Annyira napirendéit van, hogy még a londoni Times ls hosszú cikkben szól hozzá. F.z a cikk állapija meg például, hogy 150 évvel ezelőtt ák alános volt még u pana«/,, hogy- Franciaország tulnépesv- detJ ország. Alá csaknem 42 millió lakó sainak száma, mégis az a baj, hogy kevés lakosa van.

A francia) polgárok és közéleti tekintélyek a XIX. század ekjén az „állandó n• f* lakosságra“ tettek cétfzáwokaiE. Versailles város például 1852 ben „méntékletességi dijai!“ tüzöUl ki. A daj elnyerésének egyik

edófebctele:

a minél kevesebb gyerek volt.

A főbb európai államok népességének iS6ţ és 1938 közönt) történt változása, mu tatja ennek a francia pod.itlkának a hatását'. Ebben nz időszakban Franciaország lakosainak száma 38 millióról csak 42 millióra nőtt, Angliáé már 25 mtlíióróll 47 millióra, Németországé 40 millióról 68 millióra, Olaszországé 24 mibórót 43 midii óra.

Ma már tisztán ‘iá-ni, milyen szerencsétlen vo’jIi ez a francia népesedési poli'ik». Ha a szülőiének cs bailáiltozások aránya ugyanaz marad, nunt amely például 1935- ben volt, akkor

Frlasncíoország lakossága 1980-ban már

7 millióval kevesebb lesz.

Különösen nehéz ez a népesedési probléma "iizérb mivetl) a hanyatlás csaknem kizárólag a vidékre, a falvakra szorbko- zik. A faTJvakbó,li a városokba vándorolnak *• népek. Nyele vom esztendővel ezelőtt még a 'francia lakosság 76 százaléka lakott fa&un, most csak 49 százalék.

A paraszt nem mt3rad meg földién, ha életszínvonala fel nem emelkedik rövid időn beírd.

„A mi országunk üres“ írja egy kis falu nemesi ura. „iSyS-brm i68an éllek birtokomon. Ma száz öreg és beteg ember ci iíA“. Tizenhárom északfranciaországi mezőgazdasági kerületben, Normandiában és a Garonne völgyében 32 százalékkal' csökkent a népesség pár évtized alack Pedig

roppant gazdag ez a vidék.

'&?Eatg23znBBBaz2BCK&SBBg!szmiBX&n£S£!3Eü&mmiiBímBmmmto

De van olyan garonnei kerület is, amelyben 45 százailékkail csökkent ugyanez ain't az idő alatt.

Sok gazdaság nem dolgozhat tovább, meri mos gazdasági munkás. A f.alnLm- berek más fogl.Jlkozások után néznek, ■amelyekben többet fizetnek és amelyeknek végén állami nyugdíj várja majd őket. F helyzet főbb okai a következők:

1. ÁJiíaúában nagyon kevés pénzt fordi- ic.'j'ak a mezőgazdaság feHlcndilésére. Még maguk a parasztok is úgy gondolták, hogy kifizetőbb megtakarított összegeiket oro,z kötvényekbe fektetni, mirul' sajái gazdaságukban beruhâzâsokutt eszközölni. Az íí- !■ m sokat tett a falusi élet dlőbbreviteléért (például villannyal látta el az elmaradt! falvakat), de azért nagyon kezdetlegesek a viszonyok. A 'tavalyi mezőgazdasági kon- greszus egyik szónokát kijelentette, hogy

u francia vidéknek nagyon sok helyén ma is ugyanolyan állapotok vannak, mint amilyenek egy évszázaddal ezelőtt voltak.

2. A szodáKis törvényalkotások (ezek nem «zükségképen a hivatásos szociabV-ák munkái) hangsúlya « városi életen van. A városi életet kedvezőbbé teszik.

3. A francia föld rendkívüli elaprózódása. A mezőgazdasági tulajdonnak csak 20 százaléka nagyobb 16 holdnál

A tegnagyebb baj a születések számának visszaesése. Kevesebb gyerek és !öbb 1 Üreg,: kevesebb nagyevőt és több ki;sétvágyú embert jelenk A várotsokban megint más erők működ nek közre és tartják aílacsonyan 3 sziiöe- ■lési arány*: önzés, <a jövőből való f eVlem. a munkások üb csőn y fizetése, stb. Az egyik 'legnagyobb vidéki város 22.810 nős munkása közül 64 százalékának egyáltalán nincs gyermeke, 20 százalékának van egv, 10 százalékának kettő van és csak 6 százalékának van három, vagy több.

Mi tehát) a helyzet? Az. hogy a parasztok korlátozzák gyermekeik számát, mert rosszak a viszonyok — viszont rosszak a viszonyok, mert korlátozzák a gyerekek számát, nincs fo gyasztó.

Nehéz szélt választani az okot és az okozatott

A „kimetszámu család“ eszméje több, mint százéves Franciaországban. A forradalom aCtai'it született, amikor az arisztokratákon kívüli nagyon sok keresztény gondolat és érték is guillotine alá került. Az átilagfrarucia úgy go-ndő'ra, hogy érdemesebb egy gyerekre hagyni valanulí, mint sokra, egyáltalán semmik

gi, sőt békeértekezlet összehívásáról, amelyeken a világ összekuszált temérdek kérdését végre rendbehozhatnák, legalább egy félszázadra békét és nyugalmat szerezhetnének a megpróbált emberiségnek, amely még most is inkább élni. mint halni akar, lényegében inkább munkás jólétre és nem regé» nyes önfeláldozásokra vágyódik,

Nehéz volna megmondani, mik lennének az orvow/jco'i ennek az árpáinak irja a ,,Times“. — Házas,ági r*egé!y-T..

adókedvezmények é*s hasonlók a! y), >. A bevándorlás inegköirnyriésc rnár inkái b. Kevés a 30 éven aJuh ember és a szén, vM, kőbányai ü'íjdonesokniak, acélgyáraik-* nuk, farmereknek egyre Tíöbb gondot okoz, francia műnk ásd kapni.

Az idegeneknek kell mcgtcQbcniök Francia- rs/ág ür<‘s bölcsőit én g on d os k od n í o k a* rések kitöltéséről: a francia hadsereg! k*-. (>k 'lógnak majd letelepedni a franciák, ál- ■l.ul elhagyom földeken. Kc-rlá an bevándorlásról, ■!ermészclesen, szó sem lehel'.

Szellemi munkásokra', például, egyáka'ár nincs szükség. De a kétkezi munkást ezi- vesen látják.

Kíl* léplelí te a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar tagozatába Kolozsváron?

(Folytatás.)

Wks Lajos ós feleséit;, özv. Kiss Lajovné' Zieg»er Miliá'y iu IeLcsége, Szdtrüj György <-s í(5 esyge, B rés ón István tis felesége Kalló] András és le!<tségé, Gá M .hilly és fe e égé,' V.<iimu,n Frigye» és felesége, Bara Sándor! ési 1< hssi-ge, özv. Török József né, Gefse Sán-| <lor és felesébe, Ho.váth István és fele égé, 1-ászJó LászV>né, Boga József zenés/. Boga József liiinaita ixxk és fele vége, Boros József és felesége, lléz Sándor, Bácz GyuJa 's felesége, Bü.sytai János és felesége, özv. Török Jéiriovné. SzaváJOa Rudolf né. Soós Pál és íé- iiesuge, Székejy llUnblaztflej iCmö,

B<i£e Hermann lina'i és teles(ge, Mélyai Bol- diz.'/ár í-si felesége. Szűcsi Vas Ferenc és fe-1 lesége, Nagy Adél, B.nlázs Irrna, .S'"i!ágyí Sándor, B nder Foren erűé. Fűm József és fér. 'lesege. Ba-ogh György, Hoskţi János és feJ©- .sége, Gábor Dtván és felesége, llirschfeld Lajos és felesége Barnb.-Vv M hól-y és fe’.iesége,1 Alkarv Farkuk, If-irntir cb Károly és feléSé-' ge, Iia ogh Anna, Balázs István», Péter try,

Sándoi, K íss Ferenc né. V’<-iio!ezy Maxima-, iran és fe’e^.ége. Szász Ádám és felesége, \Jisz- ló Árpád és fele-iége, ü.mnö-jsy Gyű o és felesége, Túrós Andrási és fcesége, Pá!ffy Mátyás, Birtyka Jánosné. Gsáky Károly, Vigtf András ési felesége, Sz gethy Gusztáv, Tukats Gy.jírgy, .lanky Lajos és felesége, A bent Károly és. felesége, Magy-ri Károly és feesége, líillf Gábor és feiesége, C-ákány Enrunji!, Zeier Mihály <3 felesége, Székely hi dy István,; i j. Vásárhelyi Feienc és.* felesége^ Csnp Jó-! zsef, BereezJcy Zo Lin és felesége, WAjneeli Aibertné, Török RcVski, özv. Szabó PáLné, özv. Acrápe Kámulyné, Turóczi János és fe-, te-ségo. lvhreuwerth Imre, Koarád Ferenc,, özv. Amlbnusi Zs:gmon,rIr;é, özv. Ilanko Já-> nőmé. Petro András és* felesége, Vetésy Iné' re lés felesébe, Hirsohfeld Kaméfu, Szabó Márton ési felesége, Körös! 1 Ká anán. Kovács Gyula, Némethy Heléna, Csófo Erzsébet, Pó-í tor Jánosiné, I-'álwátr MiluVyné, Groza Istv/jL, Jakab K« ll-.ifin, Raikó luare és fc-esége. Varga József. Szabó Tbimás és Felesége, özv. Dá<vu ; Isitvájmé. Dávid Olga, Feiaáe János és fe-! Vsége. i'áJfi Mátyássné, Kozaiua János, Miklós Éva, KD« Mihályné, Hatházá József, Máriása Én-sebet, Kiss Sándor, Torockay Rozó ia, Ha.tib.iizy Józsief, Gondos- Juóamna, SzáJveszteDP Lmre és felesége, Qsfamoibíkóvj Imre ósj felsége, Adorján Béla és félesége. Veress Ma»;

1 ia.nne. Veress Judit, Qsaláry Adél!-, Ivány.f Angela, Self Aranka, Fuíi-jkiev-.cz Ruth, Koos Adrianne, Stritt Éva, Köpc Bng’tt, Gyinoák Ée'iciitase. Szi-m LidL, Borbély EmeriikaJ Paszbucska Eszter, Péter MarceLu Zakariás; F-üora, Szl'afikaii Meáná, Leitner CeciiÜ (a. Bodor Anikó, Szentp-éteii Rózái, Szenitpétesríj Horea, PW'ilos Karod. Székely1 Gertrud, Ora-, vecte Hé’éna, Pallos.- Ágota, Pökricz Tartsad Z-sirdó Vllxmta, Rombaireer Erzsébet, KFts Sa-, rota, KÜTunJe Tona. dr. Si.mo Fimlio, Knob- •loch F. Franci-sika, Burján Afflicnt és felesége,] Fü'löp Gergely, dr János Gáspár, Bob.) Sá:n-' dór. Győri Isitvám, PreiSz Giaol’a, PraLsz Er- zsílhet, Preis?. József, Fiilöp Károly, B'.’ó Eltek, Szőke Izsák, Rererk; 'Rumos, Kébédú Albert. Orbán Ferenc, Pataki József, Katona Boldi/.sár. Szűcs János, Bakó Viktor éu fele-, sége, K-á<iár MJhay ás fe’.ess'ge, Gálfi Péter,- László Ferenc és felesége, étitől,o Gyula és .fe’ie-iége, Demeter M báty és foJeségc, Jakab Sándor és fe’eségc, Jakab Lőrinc és féteége, Kovács József és fdcséiga. Kiss István. László János és felesége, B.m báis Zs-nzsáffiina, Szfiftíó f-erenc, R-nzsiinsKkii Lujza. Szabó Keren cné, Káicssó Domokos és felesége, Braun Sándor, öziv. Székely SáJidorné, Fognnxzsi Sándor és felesége. Mái hé János és felesége, Reményi Henrik. Szitankovies János, Tusnádi Ferenc és félesége, Foga-rasK. Gy-u’a, Ku- rucz Márton, Sztodoimúk Miklós, Bede Js-tván, Lengyel Gyu’áné, Bító Jánosáé, Kiss AroUűl és felesége. Pailocsay Sándor, Pnpp Sándor és felesége, Opro J-án-os és felesége, Schu-liher Anna. Bodús- Lajos és felesége, özv. dr. Jan- csó Ödönné, dr. Jan cső Béla, Bnaam Sáod-or- né, Osváfh János1 és felesége,

' iFolyiatjujt.L

hetséges. Aztán sorát keríthetnék; mindannak, ami már utópiának látszik, de még pár évvel ezelőtt az emberi érdeklődés és tervezés középpontjában állottak: általános biztonság, megnemtámadási és barátsági szerződés kötése. Ha fölujitásuk, vagy újjászületésük sikerül, akkor Roosevelt jégretett ter- >éről is megint szó eshet“ u> gazdasá«