Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

2 ELZBNZ'ßlP 19 39 má r c 1 ii * Uj fegyverek Kétféle fegyverkezés folyik a világ- hike megmentésére. A* egyik az igazi, .1 kézzel fogható, a tárgyi felfegyver« kezes, amelyről épp az imént mondták az amerikai kongresszus felsöhá/áhan, hogy most már tökéletes fokra való emelése lehetővé teszi a háború eltolá­si t erről az esztendőről, hacsak az Egyesült-Államok politikája nem báto­rítja föl túlságosan a demokrata álla­mok háborús pártjait, aminek meggát- lássra Washington elszigetelődés! poli­tikájának hívei alkotmány módosító ja­vaslattal akarnak elöállani, amelynek értelmében az amerikai kormány a hadüzenet előtt népszvazás elrendelé­sére köteleztetnék. A másik fölfegy» vérkezés nem érzékelhető ennyire, nem fogható, elvont, láthatatlan erőket csak jelenségeiben tiikröztetö: a gazdasági erőfeszítés, amelyet az ui meg uj ke­reskedelmi és pénzügyi szerződések in­dítanak meg, miután már nem igen használják a gazdasági nacionalizmus, az autarch’s s kereskedelmi háború fo­galmát, holott ezek még nem régen a szelíd Chsmberlain-atya kifejezései között is felbukkantak és az egész vi­lág száján táncoltak hosszú időn át. A fegyverkezésnek ez a békementö má­sodik formája rokonszenvesebb ne­künk, mert igazán szükséges és való­jában emberi. Természetesen a fegy­verkezésnek ezt a részét is a legna­gyobb világhatalom: Anglia irányítja. A béke megmentése céljából Chamber­lain nemcsak óriási badiszergyárakat szervez egyik napról a másikra, nem­csak láthatatlan védöhelyeket épít 40 millió ember részére az angol hegyolda­lakban, nemcsak gázálarccal szerel fel minden angol polgári, nemcsak uj floí- tabazisoket épít- hanem a béke meg­mentésére gazdasági és pénzügyi egyezmények egész hálózatát akarja magfonni. mert a gazdasági válság utolsó nyomainak eltüntetésével enyhí­teni lehetne a feszült légkört s a teli gyomor se forradalmat, se háborút nem csinál. A gazdasági kapcsolatok Tovább kovácsolása biztosithatia oly országok fönnmaradását, vagy függet­lenségét, amely a nélkülöző nagyha­talmak hóditó vágyát ébresztik fel, nem beszélve gyarmatok visszaszerzé­séről vagy megszervezéséről, ami most casus belli rangjára szeretne főika­paszkodni. 1 Röviddel ezelőtt az angol külpoliti* kusok többször hangsúlyozták, hogy birodalmuk főleg Középkeleteurópábun uj kereskedelmi és pénzügyi külpoliti­kának vetette meg alapját és csak az imént mondta Bonnet, amikor Francia- ország helyzetének javulásáról szá­molt be: ez főleg Keleteurópában érez­hető és nem is beszélt nyíltan gazda­sági térfoglalásról, mégis ezt állapít­hatjuk meg a tények ismeretével. Most a spanyol polgárháboru végeztével al­kalom adódik a két pénzes nagyhata­lomnak, van bőven kincse hazai fegy- vergyártásra és külföldi hitelezésre, Spanyolország fölépitési munkálatá­nak átvételére és igy erről az oldalról a háború veszedelmének csökkentésé­re. De nemcsak a nyugati és keleti szé­leken dolgozik már ez a szándék — az utóbbi irányban talán legfontosabb az nngol—román és* az angol—szovjet ta­nácskozás — hanem közbiil is a ten­gely gazdasági nyikorgásainak meg­szüntetése céljából, ami a békehangu­lat fokozódását és a szétbomlasztott európai összefogását fejlesztheti. Ang­lia törekszik kereskedelmi kapcsolat létesítésére Németországgal, nem be­szélve a Skandmáv és balti államok hasonló megnyerésről, amelyeket könv- nyüszerre! bele akar ebbe a láncodba illeszteni és minduntalan felveti Olasz­ország hitelszükségleteinek a kielégí­tésére való hajlandóságát is, természe­tesen ellenérték fejében: a béke újabb megalapozása árán. Ezek igen örven­detes jelenségek. Ha sikerül a gazda­sági és pénzügyi egyezményeknek ezt az óriási uj hálózatát megszőni, akkor már magábavéve is nagv haszon kö­vetkezhet, meri a világkereskedelem szétbontott falait újból ös^zebogozhat- ják és általános nagy és virágzó egye­temes tevékenységet indíthatnak meg. De más, észtanilag folyamatos és nagy­jelentőségű következmények érkez­hetnek. { Ez a nagy kereskedelmi fölfegyver­kezés, amely azonban béke és együtt­működés, lehetővé tenné a megjavult légkörben és a megszelídült lelkiálla­potban oly kísérletek megkezdését, amelyeket a fegyverkezés egyre na­gyobb mérve ad Graecas Calendas ki­tolt eddig. Mindenekelőtt maga ez a tárgyi fegyverkezés korlátozódnék, esetleg nagymérvű leszerelés volna le­Jóváhagyta a királyi helytartóság az uj utcák és járdák építéséről szóló városi szabályrendeletet Súlyos közterheket hár.t a rendelet a háztulajdonosokra KOLOZSVÁR, március 3. A városi hivatalos lap legutóbbi szá­ma közli, hogy jt királyi holy tartóstul helybenhagyta a tegnapi nappal életbeléptéiéit jár­daépítési szabályrendeletet, mely sze rint a jövőben az utcák és terek út­testeinek és gyalogjáróinak építési költségeihez az érdekelt háztulajdo­nosok is kötelesek hozzájárulni. A szabályrendelet szerint a járdák és úttestek építésére és jókarbantartására a városi tanács úgynevezett járdaalapot létesít, amelynek tíz százalékát a vá­ros iizeti ki, az utak fenntartására ki- I vetett adókból és illetékekből. Ugyan- § csak a költségvetés egy százalékával járul hozzá a város az útépítési alap­hoz. Ez alapot aztán különböző kölcsö­nökből egészítik ki. Legfontosabb a szabályrendelet ötödik szakasza, amely szerint a járdák és úttestek létesítésé­nek költségeihez a háztulajdonosok maximum hetvenöt százalékkal kötele­sek hozzájárulni, Indokolt esetekben a hozzájárulási összeget a városi tanács ötven százalékra is leszállíthatja. Csak azoknak az úttesteknek és járdáknak költségeit viseli a jövőben kizárólag a város, amely úttesteknek és járdáknak létesítését városfejlesztési szempontok Írják elő. Az uj járdák és utcák építési költségeinek 15 százalékát az érdekelt háztulajdonosok, a terv jóváhagyása j után kell kifizessék, a hátralékos ősz* szeget pedig hat egyenlő részletben. Az életbeléptetett szabályrendelet súlyos terheket jelent a háztulajdono­sokra s valószínű, hogy uj járdák és úttestek építésére egyelőre nem igen kerül sor, mert a háztulajdonosok ter­hei amúgy is olyan nagyok, hogy újabb megterheléseket már nem igen tudnak elviselni. j Meghal az az ország, ahol az anyák nem szülnek Franciaország saikiâltăsa PÁRIS. mdrciiw >• Hernot, a francia képviseilőház nagyne­vű elnöke nyitókba. meg a Népesedési Liga nagygyűlésé!'. Megnyitója során ejtelitc k- ezek cl a suilyus szavadat: — Hu ez igy megy tovább, a népesség szamának hanyatlásával Franciaország ha Iáim van ítélve! Nincs más választásunk! Vagy szaporodunk, vagy meg kell hal nunk! Franciaországban 1'emérdek könyv lag- laltija a szaporodni vagy meghalni" pro­bléma. Annyira napirendéit van, hogy még a londoni Times ls hosszú cikkben szól hozzá. F.z a cikk állapija meg például, hogy 150 évvel ezelőtt ák alános volt még u pana«/,, hogy- Franciaország tulnépesv- detJ ország. Alá csaknem 42 millió lakó sainak száma, mégis az a baj, hogy kevés lakosa van. A francia) polgárok és közéleti tekinté­lyek a XIX. század ekjén az „állandó n• f* lakosságra“ tettek cétfzáwokaiE. Versailles vá­ros például 1852 ben „méntékletességi di­jai!“ tüzöUl ki. A daj elnyerésének egyik edófebctele: a minél kevesebb gyerek volt. A főbb európai államok népességének iS6ţ és 1938 közönt) történt változása, mu tatja ennek a francia pod.itlkának a hatását'. Ebben nz időszakban Franciaország lako­sainak száma 38 millióról csak 42 millióra nőtt, Angliáé már 25 mtlíióróll 47 millió­ra, Németországé 40 millióról 68 millióra, Olaszországé 24 mibórót 43 midii óra. Ma már tisztán ‘iá-ni, milyen szerencsét­len vo’jIi ez a francia népesedési poli'ik». Ha a szülőiének cs bailáiltozások aránya ugyanaz marad, nunt amely például 1935- ben volt, akkor Frlasncíoország lakossága 1980-ban már 7 millióval kevesebb lesz. Különösen nehéz ez a népesedési pro­bléma "iizérb mivetl) a hanyatlás csaknem kizárólag a vidékre, a falvakra szorbko- zik. A faTJvakbó,li a városokba vándorolnak *• népek. Nyele vom esztendővel ezelőtt még a 'francia lakosság 76 százaléka lakott fa&un, most csak 49 százalék. A paraszt nem mt3rad meg földién, ha életszínvonala fel nem emelkedik rövid időn beírd. „A mi országunk üres“ írja egy kis falu nemesi ura. „iSyS-brm i68an éllek birto­komon. Ma száz öreg és beteg ember ci iíA“. Tizenhárom északfranciaországi me­zőgazdasági kerületben, Normandiában és a Garonne völgyében 32 százalékkal' csök­kent a népesség pár évtized alack Pedig roppant gazdag ez a vidék. '&?Eatg23znBBBaz2BCK&SBBg!szmiBX&n£S£!3Eü&mmiiBímBmmmto De van olyan garonnei kerület is, amely­ben 45 százailékkail csökkent ugyanez ain't az idő alatt. Sok gazdaság nem dolgozhat tovább, meri mos gazdasági munkás. A f.alnLm- berek más fogl.Jlkozások után néznek, ■amelyekben többet fizetnek és amelyek­nek végén állami nyugdíj várja majd őket. F helyzet főbb okai a következők: 1. ÁJiíaúában nagyon kevés pénzt fordi- ic.'j'ak a mezőgazdaság feHlcndilésére. Még maguk a parasztok is úgy gondolták, hogy kifizetőbb megtakarított összegeiket oro,z kötvényekbe fektetni, mirul' sajái gazdasá­gukban beruhâzâsokutt eszközölni. Az íí- !■ m sokat tett a falusi élet dlőbbreviteléért (például villannyal látta el az elmaradt! falvakat), de azért nagyon kezdetlegesek a viszonyok. A 'tavalyi mezőgazdasági kon- greszus egyik szónokát kijelentette, hogy u francia vidéknek nagyon sok helyén ma is ugyanolyan állapotok vannak, mint amilyenek egy évszázaddal ezelőtt voltak. 2. A szodáKis törvényalkotások (ezek nem «zükségképen a hivatásos szociabV-ák munkái) hangsúlya « városi életen van. A városi életet kedvezőbbé teszik. 3. A francia föld rendkívüli elaprózó­dása. A mezőgazdasági tulajdonnak csak 20 százaléka nagyobb 16 holdnál A tegnagyebb baj a születések számá­nak visszaesése. Kevesebb gyerek és !öbb 1 Üreg,: kevesebb nagyevőt és több ki;sét­vágyú embert jelenk A várotsokban megint más erők működ nek közre és tartják aílacsonyan 3 sziiöe- ■lési arány*: önzés, <a jövőből való f eVlem. a munkások üb csőn y fizetése, stb. Az egyik 'legnagyobb vidéki város 22.810 nős munkása közül 64 százalékának egyáltalán nincs gyermeke, 20 százalékának van egv, 10 százalékának kettő van és csak 6 szá­zalékának van három, vagy több. Mi tehát) a helyzet? Az. hogy a parasztok korlátozzák gyermekeik szá­mát, mert rosszak a viszonyok — vi­szont rosszak a viszonyok, mert korlá­tozzák a gyerekek számát, nincs fo gyasztó. Nehéz szélt választani az okot és az oko­zatott A „kimetszámu család“ eszméje több, mint százéves Franciaországban. A forra­dalom aCtai'it született, amikor az arisztok­ratákon kívüli nagyon sok keresztény gon­dolat és érték is guillotine alá került. Az átilagfrarucia úgy go-ndő'ra, hogy érdeme­sebb egy gyerekre hagyni valanulí, mint sokra, egyáltalán semmik gi, sőt békeértekezlet összehívásáról, amelyeken a világ összekuszált temér­dek kérdését végre rendbehozhatnák, legalább egy félszázadra békét és nyu­galmat szerezhetnének a megpróbált emberiségnek, amely még most is in­kább élni. mint halni akar, lényegében inkább munkás jólétre és nem regé» nyes önfeláldozásokra vágyódik, Nehéz volna megmondani, mik lenné­nek az orvow/jco'i ennek az árpáinak irja a ,,Times“. — Házas,ági r*egé!y-T.. adókedvezmények é*s hasonlók a! y), >. A bevándorlás inegköirnyriésc rnár inkái b. Kevés a 30 éven aJuh ember és a szén, vM, kőbányai ü'íjdonesokniak, acélgyáraik-* nuk, farmereknek egyre Tíöbb gondot okoz, francia műnk ásd kapni. Az idegeneknek kell mcgtcQbcniök Fran­cia- rs/ág ür<‘s bölcsőit én g on d os k od n í o k a* rések kitöltéséről: a francia hadsereg! k*-. (>k 'lógnak majd letelepedni a franciák, ál- ■l.ul elhagyom földeken. Kc-rlá an beván­dorlásról, ■!ermészclesen, szó sem lehel'. Szellemi munkásokra', például, egyáka'ár nincs szükség. De a kétkezi munkást ezi- vesen látják. Kíl* léplelí te a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar tagozatába Kolozsváron? (Folytatás.) Wks Lajos ós feleséit;, özv. Kiss Lajovné' Zieg»er Miliá'y iu IeLcsége, Szdtrüj György <-s í(5 esyge, B rés ón István tis felesége Kalló] András és le!<tségé, Gá M .hilly és fe e égé,' V.<iimu,n Frigye» és felesége, Bara Sándor! ési 1< hssi-ge, özv. Török József né, Gefse Sán-| <lor és felesébe, Ho.váth István és fele égé, 1-ászJó LászV>né, Boga József zenés/. Boga József liiinaita ixxk és fele vége, Boros József és felesége, lléz Sándor, Bácz GyuJa 's fele­sége, Bü.sytai János és felesége, özv. Török Jéiriovné. SzaváJOa Rudolf né. Soós Pál és íé- iiesuge, Székejy llUnblaztflej iCmö, B<i£e Hermann lina'i és teles(ge, Mélyai Bol- diz.'/ár í-si felesége. Szűcsi Vas Ferenc és fe-1 lesége, Nagy Adél, B.nlázs Irrna, .S'"i!ágyí Sándor, B nder Foren erűé. Fűm József és fér. 'lesege. Ba-ogh György, Hoskţi János és feJ©- .sége, Gábor Dtván és felesége, llirschfeld La­jos és felesége Barnb.-Vv M hól-y és fe’.iesége,1 Alkarv Farkuk, If-irntir cb Károly és feléSé-' ge, Iia ogh Anna, Balázs István», Péter try, Sándoi, K íss Ferenc né. V’<-iio!ezy Maxima-, iran és fe’e^.ége. Szász Ádám és felesége, \Jisz- ló Árpád és fele-iége, ü.mnö-jsy Gyű o és fe­lesége, Túrós Andrási és fcesége, Pá!ffy Má­tyás, Birtyka Jánosné. Gsáky Károly, Vigtf András ési felesége, Sz gethy Gusztáv, Tukats Gy.jírgy, .lanky Lajos és felesége, A bent Ká­roly és. felesége, Magy-ri Károly és feesége, líillf Gábor és feiesége, C-ákány Enrunji!, Zeier Mihály <3 felesége, Székely hi dy István,; i j. Vásárhelyi Feienc és.* felesége^ Csnp Jó-! zsef, BereezJcy Zo Lin és felesége, WAjneeli Aibertné, Török RcVski, özv. Szabó PáLné, özv. Acrápe Kámulyné, Turóczi János és fe-, te-ségo. lvhreuwerth Imre, Koarád Ferenc,, özv. Amlbnusi Zs:gmon,rIr;é, özv. Ilanko Já-> nőmé. Petro András és* felesége, Vetésy Iné' re lés felesébe, Hirsohfeld Kaméfu, Szabó Márton ési felesége, Körös! 1 Ká anán. Kovács Gyula, Némethy Heléna, Csófo Erzsébet, Pó-í tor Jánosiné, I-'álwátr MiluVyné, Groza Istv/jL, Jakab K« ll-.ifin, Raikó luare és fc-esége. Varga József. Szabó Tbimás és Felesége, özv. Dá<vu ; Isitvájmé. Dávid Olga, Feiaáe János és fe-! Vsége. i'áJfi Mátyássné, Kozaiua János, Miklós Éva, KD« Mihályné, Hatházá József, Máriása Én-sebet, Kiss Sándor, Torockay Rozó ia, Ha.tib.iizy Józsief, Gondos- Juóamna, SzáJveszteDP Lmre és felesége, Qsfamoibíkóvj Imre ósj fel­sége, Adorján Béla és félesége. Veress Ma»; 1 ia.nne. Veress Judit, Qsaláry Adél!-, Ivány.f Angela, Self Aranka, Fuíi-jkiev-.cz Ruth, Koos Adrianne, Stritt Éva, Köpc Bng’tt, Gyinoák Ée'iciitase. Szi-m LidL, Borbély EmeriikaJ Paszbucska Eszter, Péter MarceLu Zakariás; F-üora, Szl'afikaii Meáná, Leitner CeciiÜ (a. Bo­dor Anikó, Szentp-éteii Rózái, Szenitpétesríj Horea, PW'ilos Karod. Székely1 Gertrud, Ora-, vecte Hé’éna, Pallos.- Ágota, Pökricz Tartsad Z-sirdó Vllxmta, Rombaireer Erzsébet, KFts Sa-, rota, KÜTunJe Tona. dr. Si.mo Fimlio, Knob- •loch F. Franci-sika, Burján Afflicnt és felesége,] Fü'löp Gergely, dr János Gáspár, Bob.) Sá:n-' dór. Győri Isitvám, PreiSz Giaol’a, PraLsz Er- zsílhet, Preis?. József, Fiilöp Károly, B'.’ó Eltek, Szőke Izsák, Rererk; 'Rumos, Kébédú Albert. Orbán Ferenc, Pataki József, Katona Boldi/.sár. Szűcs János, Bakó Viktor éu fele-, sége, K-á<iár MJhay ás fe’.ess'ge, Gálfi Péter,- László Ferenc és felesége, étitől,o Gyula és .fe’ie-iége, Demeter M báty és foJeségc, Jakab Sándor és fe’eségc, Jakab Lőrinc és féteége, Kovács József és fdcséiga. Kiss István. Lász­ló János és felesége, B.m báis Zs-nzsáffiina, Szfiftíó f-erenc, R-nzsiinsKkii Lujza. Szabó Ke­ren cné, Káicssó Domokos és felesége, Braun Sándor, öziv. Székely SáJidorné, Fognnxzsi Sándor és felesége. Mái hé János és felesége, Reményi Henrik. Szitankovies János, Tusná­di Ferenc és félesége, Foga-rasK. Gy-u’a, Ku- rucz Márton, Sztodoimúk Miklós, Bede Js-tván, Lengyel Gyu’áné, Bító Jánosáé, Kiss AroUűl és felesége. Pailocsay Sándor, Pnpp Sándor és felesége, Opro J-án-os és felesége, Schu-liher Anna. Bodús- Lajos és felesége, özv. dr. Jan- csó Ödönné, dr. Jan cső Béla, Bnaam Sáod-or- né, Osváfh János1 és felesége, ' iFolyiatjujt.L hetséges. Aztán sorát keríthetnék; mindannak, ami már utópiának látszik, de még pár évvel ezelőtt az emberi érdeklődés és tervezés középpontjában állottak: általános biztonság, megnem­támadási és barátsági szerződés köté­se. Ha fölujitásuk, vagy újjászületésük sikerül, akkor Roosevelt jégretett ter- >éről is megint szó eshet“ u> gazdasá«

Next

/
Thumbnails
Contents