Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-31 / 74. szám
3 ÉJ LÉ NX ÉK 19 39 mirelui 31. m MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Gazdasági egyezmény A Tribunúban l.iviu Muica, u lap főszerkesztője, „üuzdasági egyezmény" címen vezércikket irt. A cikk u következőket tartalmazza: („Néhány nappal ezelőit azt irtani, hogy Közcpeurópában a jelenlegi időben az a szabály, hogy az ember nem tudja ma, mi lesz holnap, liste lefekszik békében és másnap a háború kellős közepén ébred föl, ma megcsinálja a végrendeletét és holnap elégetheti, mint szükségtelen olyan eszközt, amely egy olyan élet terrorizálására szolgál, amely hosszú létet Ígér. l:z a szabály változatlan marad. Idővel az ember elfogadja, nem fél semmitől és nem lepődik meg egyetlen esemény felett sem. Hitével valahogy a sorsszerű rendeltetés felé fordul, amelynek határozatai kétségen kiviil beteljesednek és megerősödik akarata arra vonatkozólag, hogy éljen és bölcsessége arra vezeti, hogy minél hosszabb ideig tartson ez az élet. Ez az ember azonban, aki igv gondolkozik, nem Romániából való. A mi országunk, amely a krónikás szerint „az összes rosszak útjában van“, ragaszkodik civilizációjának kincséhez, kelet és nyugat válaszutján, a történelmi viharok által végigdult tájakon, melyeknek tisztásain a békét álmodták a pacifisták. Szemmel tartotta azonban mindig a realitásokat, ami módot ~*uí- tott ahhoz, hogy széle szems; . nézhesse a világot. U - r; a román i m hisz a sorsrendeltetésben. ,,Fej csinálja —- fej látja a következményeit" — mondja, egy különös önkritikái érzéssel. v * hagyja magát leverni nem léte? '’'tói, nem fekszik csak az egy*r . uien, » átfordul a másikra is, hogyha arrui a csend órája. Íme ezért nálunk sohasem fogott a román- ticlzmus, sem az irodalomban, se n a müveszetben és még kevésbé a politikában. A románság eredendő > c ditása a földből fakad, amelyből él. A Hazából, amely hegyekre és völgyekre materializálódik, a .ii- . ott barázdából, amelyből ki tudja .»ásni a történelem ezeréves írását. A urnán fejével néha a fellegekben is jár, a ; ja azonban mindig a földön marad * í Ez a föld virágzik. Az idő folyamán kitűnik a gazdagsága. A felszínen a román munkája megtölti a mezőt bu- zakalászokkal és a kerteket virágokkal. Sokan irigyeltek bennünket az idők folyamán. Sokan özönlötték el az Al-Dunát, de a viz tükre nem veti ma vissza egyes birodalmak fényét, amelyek örökéletünek tartották magukat. Az álmok elhaladnak a valóság mellett úgy, ahogy a futó felhők a Detonata fölött, amely megmarad. Az utóbbi hetek eu= rópai feszültségében sokan siettek, g hogy lássák azt a szikrát, amely egy 9 világháború tüzét gyújtja ki nálunk: Romániában. Mind annak a harmadiknak a helyére pályáztak, aki nyerészkedik ott, ahol másik kettő verekszik. Csak ezen leshelyen álló harmadik ellen küzdött elkeseredetten a történelem folyamán Románia. A többi népekkel megérttette magát, lojálisán együttműködött a megértés és békevágy keretein belül. Seregei meg voltak áldva és karjait felfegyverezte az Isten, csakhogy harcolhasson nemzeti létéért és az ősi föld védelméért. I Ilyen állásponton v olt Románia a kritikus napokban is, ebben a hónapban, az uj tavasz kezdetétől fogva. íme, miért éppen Romániából száll fel ma a béke jele, egy harmonikus együttműködés megértése a népek között, valamint egy kibővített és gyümölcsöző munka perspektívája. Ezt a jelt úgy hívják „román—német gazdasági egyezmény“. ,Egy gazdasági egyezmény a megállapított együttműködés azon működési területek és lehetőségek keretében, amelyek a nemzetgazdaságban előfor- ■ dúlhatnak. Ezek: az egyenlőség és a > kölcsönösség, valamint a kölcsönzött J profit alapján nyugszanak, amelyeta latin gyakorlat igy fejezett ki: „do ut des“. Ilyen egyezményeket csak azok a népek kötnek, amelyek bekében akarnak élni egymással. Nemzetek, melyek kicserélik javaikat, áruikat és nyersanyagukat. Megerősítik a békét és a nyugalmat közös munkájukkal. Németországgal a mi országunknak a történelem folyamán sohasem volt természetes ellenséges viszonya. A háború óta a mi exportunk a legnagyobb piafát ott találta meg. Egyes gazdasági ■kapcsolatok tökéletesebbé tevése, amelyek különben is fejlődtek évröi-évre, nem lehet más. mint nemzetgazdasáKétszer nem lehet árlejtést kitűzni ugyanazokra az üzlethelyiségekre KOLOZSVÁR, március 30. Sn’l.ígysornLyó községnek kér üzlethelyisége van, a melyeit eddig Weis/. Ödön és Utiás» József bérelnek. A bérlcr ideje 193b’ szeptember 1 én járt h* és a> község elöljárósága a két üz'lvt bérletére árlejtést tűzött ki. Az árverésen három ajánlat érkezei iü be, egyiket az Acţiunea nevűi szövet kezet, a má»ik kötőt1 a két régi bérlő adta be, 'kiknek ajánlata jóval kedvezőbb voll az előbbieknél. A község elöljárósága azonban nem a két utóbbi ajánlatot fogodta el, hanem újabb árverést 'űzött ki, minthogy a H/övetkezct az. árverés megtartás”« után meggondolta a dolgot és a?, előbbinél kod* vezőbb ajánlatot 'tett. Az uj árverésen 0/. üzletek bérletét a szövetkezeinek Ítélték oda. Az uj árvrés ellen W’ebz Ödön és Éliás József kert-serei adtak be a 'kolozsvári közigazgatási táblához. A tábl'a a második árlejtést, mint törvénytelent, megsemmisi- t< Mo és az első árlejtést erősítette meg. úgyhogy rí bérlet k »továbbra is WWsz Ödön és Ellán József bérletében maridnak. Afrikából jö^em... CL Az egykori kolozsvári könyvkereskedő, többesztende: külföldi távoliét után néhány napra visszatért és a gyarmati élet szokásairól és körülményeiről beszél.— Róma drága, Páris drága, egy cukrászsütemény 60—70 le KOLOZSVÁR, március 30. A kolozsváriak emlékeznek még ró, néhány esztendővel ezelőtt n főúton volt egy keskeny kis könyvüzlet; előtte, az ajtóban kosarakban párlejes könyvek, olcsók és értéktelenek, hírnökei az iroda* lom népszerűsítés „művészetének", mellette hangzatos reklámok, hogy csak két lej a világirodalom legjava és hogy még csak 8 napig — majd1 prolongálva még két napig és aztán véges-végig, nmig csal; ez a remek üzleti érzékkel vezetett boltocska, mint olyan, meg nem szűnt és a miniatűr „l’hu“ könyvüzlet át nem vedlett — ha nem csalódom — kaJapsznlon- ná. Nem volt ez esemény a városban, hiszen ilyen nagv csodák még történtek akkoriban, de, bogy mégse lehessen nyomban napirendre térni felette s bogy a „minden szenzáció csak 3 napig tart“ közhelyt se lehessen köpenyként a ,,ba* goly“-iiz!et hült tetemeire ráhúzni, a mindig csak felszínen szaladó Max Gaston egy kerékpárt vásárolt és azzal berregett és píiffögött és cikázott a városban ke rész lül-kasul, hogy az embernek libabö- rüs lett a háta. Aztán egyszer csak eRiint. Max Gaston. az „Uhu“ könyvkereskedés tulajdonosa, itthagyta ezt a szép várost és más vidékekre ment szerencsét próbálni. Előbb Aradra vitte a sorsa, de itt nem bírt s talán nem is akart gyökeret ereszteni. Az elkerülhetetlen végzet egy- szerel mi kalandba sodorta s szöknie kellett — kettesben. Nos? Ebben igazán semmi j rendkívüli sem lenne, ha Gaston Max... I De hiszen ez már teljesen magánügy és | nem tartozik a nyilvánosságra. Elment — s azóta külföldön él. Lermonlow mondja, hogy senki a sorsát el nem kerülheti. Úgy látszik, ez igaz. Lóludálban nyargalok az utcán s velem szemközt mosolyogva jön Gaston Max — az ,.Uhu“-s. Két perc. som telt el s én már mindent tudtam. Ilogy az elmúlt esztendők alatt Párisban éh, Londonban élt, meg Rómában éh és bebolyongta Eszak* afnkát, volt Tuniszban, Tripchszban. Bengalibon, Marokkóban, Líbiában, meg Abesszíniában... Tegnapelőtt érkezett — s már holnap megy' tovább. — Olyan sürgős?-— Valóban sürgős. Család« ügyek 11'- lak é.s családi ügyek visznek. Nem. Az ilyesmi rendszerint nem érdekes. Ellenijén a gyarmatok képe és vé* gig az ut Európán, ebben a zűrzavaros időben, talán színeket is ad. Abesszíniában még mindig... — Addisz-Abebában volt? — Hogyne. Közel 3 hónapig, megszakítás nélkül. Harrarban is. Abesszínia egy igen érdekes hely, de még mindig meglehetősen sötét az etirópai ember szemében. Hiszen még mindig vannak elvan helyek, ahova fehér ember nem tette be a lábát, mert a roppant magas és meredek hegyek ezt lehetetlenné tették. Az olaszok, akik uralják az országot, a már behódolt benszülöttektől tudják, hogy imiU amott élnek vad törzsek, de még nem kutatták fék A civilizációtól meglehetősen iszonyodnak ezek az abesszmek s jóllehet régi szokásaikból és rendszerektől megfosztotta őket az «olasz fenható- ság — mégsem mondanak le róla. Úgy látszik, egynéhány év nem elegendő ehhez. Egy egészen uj generációnak ke'3 fel- nevelődnie, hogy az uj életmódhoz hozzászokjanak. — Például? — Például nem szívesen veszik a rabszolgaság alól való felszabadításukat. Az a bessz in lusta, tunya nép s a rabszolgaság mentesítette « gondoktól. Ma ped«g dolgoznia kell és önmagának kell gondoskodnia létfenntartásúról. Vagy más: nem szívesen mondanak J'e a többnejű' ségröl s ha titokban is, de akinek módjában áll, 5—G feleséggel veszi magát körük líppugy dióik ma is az ősrégi szokás, hogy ha abesszin férfi valami ügyes-bajos dolga miatt néhány napra kénytelen elhagyni a várost, feleségét legügyesebb szolgájára bízza, de a szó legszorosabb értelmezésében. Mert ez a: ideiglenes átruházás “ az összes férji jogokat is magában egyesíti, ami ellen az asszcjiynak vélő joga nincs, de talán nem is lenne. A rendk.vilii éghajlat miatt a nők sokkal korábban érnek meg. mint másutt. Gyakori eset, hogy 9—10 éves ggereklámjui: már férjhez mennek és 72—13 éves korukban már anyák. Az abesszm kisigényű, primitív nép. Földbe vájt viskókban laknak és táplálkozásuk, öhö/köd'é* .sük a legegyszerűbb. Egy testhezálló szűk vászonnadrág a fő öltözék, amit az asz- szony a testükre varr, úgyhogy azt le sem vethetik soha. Abban élnek és abban halnak meg, ha szép dő van, vagy ha csurog az eső. Cipőfélét nem hordanak, talpukon ujjnyi vastag kemény réteg a ..cipőtalp“. Hihetetlen erőfeszítést lesznek az «olaszok, hogy némiképpen megreformálják őket. Félnek az orvostól és a gyógyszerektől. Ha va amelyik abesszin gunk virágzásának teljes kifejlesztése. Mezőgazdaságunk modernizálódik és kifejlődik olyan mértékben, ahogy Németország nagyobb piacot biztosit termékeink számára. Iparaink ugyancsak a fejlődés útjára lépnek, ha együtt működnek háborítatlanul a németekkel olyan gazdasági kiaknezárára, amelyek eddig el voltak hanyagol -a. Szárazföldi és vizi útjaink közlekedési és szállítási eszközeink modernizálódnak és ?» román munkás karok, valamint az értelmiségi osztály munkíű Máinak, kiszabadulva a kezdődő -munkanélküliség árnyékából. Területi integritásának és szuverenitásának megőrzése mellett, Románia megőrzi történelirn jogait, amit a yi í lág összes nagyhatalmaival való aktiv I együttműködésével is kifejez. A német —román gazdasági egyezmény semmiben sem érinti kapcsolatainkat más országokkal. A két munka-ritmusnak összeegyeztetése jótékony hatással lesz mindkét szerződő félre. íme, ezek az okok vezetnek arra, hogy egy uj virágzás korszakát jelentsük be. De bejelenthetjük a béke korszakát is. Egy olyan békés io szakot, amely nincs biztosítva a háború mikrobái ellen ezen a környéken mi: népek számára. A duna völgyi Európában Románia ma a béke, a munka és a rend szigete és Mi ezt nem fogjuk megzavarni so- | hasem, hanem meg védjük bárhol, bár* i mikor és bárki ellen.“ , v . . súlyos beteg, éjszaka heb cl'opivok at egészségügyi hatóság ok t inlji reim I. h(<jg kórházba szállíthassák, j lusvurhisvn meg's csak betörnek :« ci/ i/ácio okozta nehézségekbe és ;i rendes ék-linódba, dalán, ha Olaszország koreszhUviszi tervét, hogy egymillió olaszt Abe-sz íÖőim kié' pitsen aminek clökés/iüeY- mar javában folynak , akkor gj rmbb ütem* ben fog átváltozni Abesszin a képe. A feiler emberi nem s/ercbk, mert léinek tőle* Ez azonban más g/armur». rs fennáll. Abesszíniában sok zsidó él. Bínszü* lőtt, vallásos zsidó, am‘«nt olt nevezik, „ebreo“, de betűiket nem bírtam o’vasní, mert nem hasonlítani!; az általunk is* inert hoher belükhöz. Természetesen a a út ismert szokásokról és ünnepekről « igy a lmsvétról és a pászkáról — sera tudnak, .lé» egyetértésben élnek a többi beris/.iilöttel és az olaszokkal K. Olt nmei zsidókérdés Az olasz különben sem antiszemita. RÓMA ..., PARIS... — Es ma? — Ma sem. Olaszország csaknem valamennyi jelentékenyebb városában laktam. Az olasz nép sohasem 'ismerte az antiszemitizmust. Jellemző, hogy amikor Németország felöl átcsapott a fajelmélet hul’áma és a zsidók elleni rendszabályokról volt szó, sokan azt kérdezték: hogyan néz ki egy zsidó? Mert ott semmilyen külső jellegzetességről, vagy más- egvébröl nem lehetett felismerni, mert mindannyian jó olaszok voltak. Az olasz végtelenül türelmes és •» zsidók helyzetét — a törvények ellenére is — jóindulattal kezelik. Akiknek, mint külföldeknek menniük kellett — állandóan meghosszabbítják tartózkodási engedélyét és eltekintve az állami alkalmazottaktól, kereskedéssel mai napig foglalkozhatnak és foglalkoznak is. Az okisz nép jó, rajongó és békés. Hogy mégis olyan harcias szellem lengi át, ez minden újságolvasó ember előtt könnyen érthető. Mindenért lelkesedik. amit a Duce mond. Es Musso i ni szava inegfelebbczhetetlcn. Mit mond hattok Rómáról? Nyolc nappal ezelőtt még ott voltam. Róma megf'aiaiod . átépült. És drága város, mint -ah gv drága Páris is, meg a többi nagy metropolis Egv egyszerű polgári ebéd 150—203 lejbe kerül Rómában is, Parisban »<. Parisban egy cukrászsütemény GO—“0 lej. Ke-' resztül jöttem fél Európán, d állítom. sehol sincs olyan olcsóság, mint itt, Re- mórniában. És ez nemcsak az étkezésre vonatkozik, hanem a: egyes ruházati <_ü * kékre is. Mit mondhatok Parisról? Lázban ég. Valóságos plakáthábcru van az idegen törekvések ellen. Az emberek minden szabad percüket az utcán töltik és lesik a híreket. A legegyszerűbb ember ke, zében is 3—4 ú jság van. És it bob hang-, szórók továbbítják a friss rádű»híreket s, nem túlzók, ha azt mondom, ilyen He- Iveken életveszélyes a tolongás. * / Pillanatképek, amiket egy rövid utca* beszélgetés alatt megjegyeztem s an ok folytonosságát meg-megzav.-rta egy közeledő ismerős. Szervusz, Max. H í voltál mastanig, Max? Honnan joss? Max9 Hogy van. Gaston? Rég nem latiam. Es mindenkinek csak annyit fek-1: — Afrikából jöttem. Jól hangzik. Kár. hogy nem barnította le az arcát és nem tett turbánt a fejére. Mert akkor még ennyit sem kellett vo’na mondania, (}■ h) A ZSIL FOLYÓBA ZUHANT EGY DÉVAI AUTOMOBIL. Targujiuból jelentik: A Déva 127=es rendszámú automobil, amelyet Kiss Béla tulajdonos vezetett, négy utasával Brebi község mellett a Zsil folyóba zuhant. Szerencsére az utasoknak az ijedtségen kívül más bajuk nem történt. „KIPLING“ TORPEDÓROMBOLÓ. Az angol haditengerészet legújabb torpedórombolóját a birodalmi gondolat nagy költőjéről, Rudyard Kiplingről nevezték el. A költő leánya, A4 rs. Bambridge keresztelte meg a hajót. Férfi divatlapok nagy választékban az Efienzék könyvosztáfyában Cluj, Paata Unirii 9. kapSaiók.
