Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-29 / 72. szám

■A

ám 3 LEM

X

Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Cluj, Oieu Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duó* No. 8. Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztály: P. Unirii 9 Telefon it-99

ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató 1 DR, GROíS LÁSZLÓ

^MWB'iiMwiiMiwMmwga mszaexssssímssMnmímzxa

Kiadótulajdonos: PALLAS tt.. Ti

Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do*. 8i6f 1938. Trb, Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 963 !:?. ír---r™» 1 in yi nini mu 1—um «nun 1 11 - ^

LX ÉVFOLYAM, 72. SZÁM.

SZERDA

CLUJ, 1939 MÁRCIUS 2 9.

(ällncscH miislsilcreliöl c§ Gafcncn Ktilüüy[ miniszter isménél íéi a nemzcfhőzí hcluzetcl a Ncn- [ zctl Ujfászüleíes Froieijânah legtöbb tanácsa előtt

Nagy expozéban ismertette a miniszterelnök a katonai intézkedéseket. Felsorolta

a miniszterelnök a román-német gazdasági egyezmény várható eredményeiI

VaiJa királyi tanácsos a kisebbségi kérdésről tartatt beszédei

ti

'a

fc

BUCUREŞTI, március 28. (Rador). Armand Oüinescu miniszterelnök elnökletével tegnap folyt le a szenátusban a Nemzeti Ujjászületési Front legfelső tanácsának ülése. Miután kegyelete« szavakkal megemlékezett az elhunyt Miron Grisfea pátriárkáról, Ion Suciuról és Maxim volt államtitkárról, Calinescu miniszterelnök ismertette a helyzetet, hangoztatva, hogy az alkotmány évfordulója alkalmából mondott beszéde óta jelentős változások történtek a nemzetközi! éleiben. Csehszlovákia megszűnt és ez után Magyarország magához csatolta Kárpátalját.

— Kárpátialja kérdését — mondotta O- linescu miniszterelnök — még a múlt évben elénk helyezték. Ez alkalommal azt indítványozták nekünk, hagyjuk jóvá c

tartomány annektálásáh s mi löbb, szá- 1 inunkra i.s javasoltak bizonyos előnyöket, j Mi elutasítottuk, kijelentve, hogy Románia nem érthet egyet egy vele barát és szövetséges altern érintésével. E kijelentésnek, mely ezt bizonyította, hogy Románia lojális és őszinte szövetséges, morális jelen- j tősége volt. A legutóbbi események ölkai- j mával Kárpátalja kérdése ismét felvetődött | számunkra. Mi ismét a legnagyobb lojMi- ; tássa], de elővigyázatlal viselkedtünk. Ba- j rát'ságos semlegességet tanúsítottunk Ma- • gyarerszág iránt és mindössze néhány katonai egységet küldtünk békelétszámmal i az észak? határ közelébe, hogy biztosítsuk a meneküllek beözönlés'éveí szemben területiünket és hogy a harcok ne terjedjenek át román területre.

fiiért hlftáh be a tartalékosodat ?

_ — Románia magatartása ellenére március 14-én értesültünk és meggyőződtünk róla, hogy Magyarország széleskörű katonai előkészületeket tetti, mozgósított! öt hadteste^ és Románia határánál, a Szamos és a Maros völgyében összpontosította azokat. Kormányunk nem hagyhatta meglepetni magát az eseményektől s ezért megtette ®z intézkedéseket, melyeket az állam biztonsági érdekeivel egyezőnek tekintett. Első sorban közölte a külföldi kancelláriákkal, hogy el vagyunk határozva haláraink megvédésére. (A miniszterelnök szavait itt éljenzés szakította félbe). Területének integritásáért — folytatta Calinescu miniszterelnök — Románia harcolni fog bárki ellen, minden erejével s anélkül, hogy mérlegelné a harc eredményét. (Hosszas éljenzés). Szent örökségünk van,

melyet elődeink teremtettek meg. Kötelességünk megtartani, bármilyen áldozattal. Bármi lenne az eredmény, a történelem fel fogja jegyezni elhatározásunkat a független éleire és bátorságunkat ennek megvédésére. Hogy ez az elhatározás hatékony legyen, fegyver alá szólítottunk több tartalékos korosztályt, kiegészítve ezáltal a határok biztonsága érdekében szükséges erőket. Az orszá? megragadó lelkesedéssel válaszolt a hívásra. Az emberek siettek ia kaszárnyákba. Az első napokban háromszor, négyszer többen jöttek, mint ahányat koncentráltak. A népnek s különösen a föld- müvességnek ez a megnyilatkozása legbeszédesebb bizonyítéka a nemzeti? büszkeség érzésének és a rendelkezésünkre álló reális erőnek.

Calinescn miniszferelnik a román-nénid gazflaségi egyezményről

Calinescu miniszterelnök ezután a román—német gazdasági megegyezés nemrég! megkötévsének kérdésére téri át:

— Miben áll ez a megegyezés? Mx <a jellege és milyen kapcsolatban van a legutóbbi nemzetközi eseményekkel? Meg kell említenem, —- mondotta —, hogy a tárgyalások februárban kezdődtek, olyan korszakban, mikor a középeurópai válság még nem tört ki. A tárgyalások kezdeményezése és lefolyásuk tökéletesen rendes jellegű volt s o két ország közötti árucsere természetes rendezésére vonatkozott. A két szerződő fél kijelentette, hogy békés célokat követ. Hallottam, hogy egyes körökben azt kérdezték, ha e körülményekben biztositották-e az ország gazdasági függetlenségét. Jogosnak tekintem a kérdést, mert valóban ez a gond nemzetünk vitalitását láttatja, a szabad élethez való ragaszkodását. Függetlenségünk megcsorbításának kérdése aikár csak egy pillanatba sem merült fel. És nem is merülhetett fel. Elképzelhetik, hogy mint a kormány vezetője, nem fogadtam volna cl egy ilyen vitát. És különösen, nem tettem volna én, miután egy éven át harcoltam a belső rend biztosítása érdekében és ia politikai alakulatok kiküszöbölése érdekében, melyek meggondolatlan cselekvésekkel veszélyeztették volna ezt a függetlenséget. Méltányos gazdasági megegyezést csináltunk, meri1 mi magunk megtaláltuk érdekünket. Egyenlő alapon tárgyaltunk, ahogy az természetes is volt. És biztosítottuk gazdaságunk szükségleteit. Természetes, hogy az egyezmény alkalmazásával Németor- \ szag is megtalálja egyes fontos érdekek ki- £ elégetését,, I

A miniszterelnök ezután a megegyezésnek a gazdasági életre való hatásáról beszélt:

— A munkások munkát találnak, a nyersanyagok közeli piacot. Az ipari termékek, melyek be fognak jönni az országba, olcsóbbak lesznek. Ezeknek az előnyöknek elérése érdekében komolyan dolgoznunk kell, mezőgazdaságunkat és iparunkat tervszerűvé, raciona- lizálttá kell tennünk. A megegyezés fegyver és repülögépszállitásokat is előír s jelentékeny hitelt biztosit számunkra. A megegyezés alapelve a köl= csönös gazdasági csere egyensúlyának megőrzése. A fizetések Németországból Romániába és viszont a régi fizetési megállapodás alapján fognak történni. A lej viszonya a márkához változatlan marad. »

CSELEKVÉSI SZABADSÁGUNK TELJESEN BIZTOSÍTVA VAN A megegyezés nem fog preju- dikálni más államokkal való kereskedelmi kapcsolatainkban. Románia nem korlátozhatja árucseréjét egyetlen államra. Egy ilyen helyzetnek politikai következményei lennének. Semmi ilyen monopólium-kérést nem formuláztak meg. Gondoskodtunk, hogy világosan kifejezésre jusson, hogy az uj megegyezés nem zavarja a többi cseréket. Cselekvési szabadságunk teljesen biztosítva van. 1 .

— A kormány tudatában van, hogy teljesítette kötelességét — végezte be-- szádét Calinescu miniszterelnök. — A kormány sikert ért el, segített működésében a lelkek megbékülése és a morális fellendülés müvében, mely az utolsó évben megvalósult. E nélkül a mü nélkül, nem tudom mi lett volna az eredmény. (Éljenzés.) Ma nagyobb nyugalommal nézhetünk az események fejlődése elé. v

Calinescu miniszterelnök beszédét lelkes éljenzés követte, majd Gafencu külügyminiszter emelkedett szólásra.

Gafcncn küiflgijtniniszfcr cipozCfa

— Amikor megbíztak azzal a nehéz, feí'eíösség'teljes hatáskörről —• mondotta Gafencu külügyminiszter — amelyet most betöltők,

megmutattam, hogy a mi külpolitikánk, mehj Őfelsége magas és megértő veze tése alatt nyer lebonyolítást, nem függ kormány, vagy személyi változásoktól. Külpolitikánk a szó legteljesebb értelmében, nemzeti politika. Ma, három hónapi működés után, amelyet az állam szolgálatában töltöttem cl> elmondhatom.) hogy ezt az időt ö ss zehasonl'ith a tóm a fronton töltött napokkal. Megismétlem szavaimat: nemxeti politikát kell folytassunk és erre mindannyiunknak vigyáznia kelj. Szerencsés vagyok erről a Nemzeti Újjászületés Frontjának képviselői előtt beszélni,

aldk összegyűlitek, hogy megvédjék és megerősítsék mindazt, ami nemzeti politika- Ez a szó: Front, kifejezi a veszély gondolatát és azt a nyugodt és bátor elhatározást, hogy szembeszálljon az összes veszedelmekkel. Ez a szó azt jelenti: ,,Egység, áldozat, harcő Érezzük, hogy amikor elfoglaljuk helyünket a Frontban, hogyan tömörülnek körénk a bajtársak sürii sorokban. Tudjuk azt, hogy most nincs itt az ideje a hiábavaló csodásoknak. Az ország sorsa forog kockán. Nyíltan beszélhetünk. Országunk jelenleg igen komoly körülményeken ment át.

A megnemértés, amely kiterjedt és kimélyült, olyan gondolatokat forralt, amelyek nem voltak barátságosak és olyan légkört teremtett, amelyek határaink biztonsága ellen irányultak.

„lűeíéösn számol veflűoh höí els-sígclnhher

Azok az értesülések, amelyeket m'n- denfelőlről kaptunk, hírül adták nekünk, hogy óvakodnunk kell, mielőtt kitör az európai válság. Mi számot vetettünk azzal, hogy elsősorban mi a kötelességünk, hogy tisztán álljunk ebben a légkörben és világosan álljanak előttünk céljaink és megerősítsük helyzetünket. A rádióban köz veti tett beszédemben kijelentettem: békevágyunk szem előtt tartja a mai körülményeket és híreket. A béke, amelyet újból meg leélt szerveznünk., attól is függ, hogy miképpen rendezik előbb a nemzet- közi életet, tekintetbe véve a munka termelési és árucsere politikáját minden ál- tanibau, y'- \ ' *

Románia készen áiU, hogy minden ere- jével szolgálatába álljon á népek közötti békés elrendezésnek ilyen módon való elintézésére.

Egy hónappal később Galatiban mondott beszédemben jelentettem ki, hogy exponensek vagyunk kelet és nyugat felé, valamint az egész dunamedencei béke nagy utjának, amelyben nemcsak a mi munkánk és életerőnk gyűl össze, hanem ide irányul az összes folyammenti államok népeinek munkája és életereje. Természetesen nyomatékosán kijelentettem azt is. hogy

I . (FoltyaiásQ Si uíol*á gidai*