Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
19 3 9 március I 9. wmssommm n L L r N 7 f- K Párisi beszámoló a termékeny „halhatatlanokról“, az üres kiállításokról és a jólmenő színházakról Mi újság Paris művészeti életében? PARIS, március hó. A tn.uit év végén, miután szétosztották a sffidkáisloi9 irodalmi dijakat, n fiatal óriások könyvödnek megjelenése mcglas- sult. Másít már a „beérkezettek“ könyveit kezdik kiadni- Azokét, akiknek neveit már amúgy is jól ismerik, akiknek nincs szükségük a külön reklámra. Az utóbbi hetekben négy ^halhatatlan“ künkéi jelentek meg- Mauriac, Jaloux, Thnraud és Abel Bonnard adták ki uj munkáikat; két regényt, egv regényesiitett riportot és <‘gv eszmék Mauriac regényének enne.: „A tenger utjai'*, Ennek a regénynek néhány mondata már közszájon í’orog. „A legtöbb ember élete — Írja Mauriac — holtvágány, a in dv nem vezet sehova. De másak már gyermekkoruk óta tudják, hogy ismeretlen tengerek felé tmennék. A cd pőg szél meglepi őket, ajkaikon már érzik a só izét és míg az utolsó hamók- domb is eltűnik, addig érzik a homoknak és a tenger tajtékjának végtelen vágyát. Vagy eltűnnék ebben a vágyakozás- bán. vagy feÜUmaradnak és uj utakra mennek“. Rét családnak, <a Rcvokm- és a Cosla- dc*-1ámikának történetét meséli el Mau* i'iac. ívét családnak és két ellentétes hajlamú szerelmesnek, Rose Revokmriak és Robert Costa dónak éleiét mondja cl az író, egészen addig a pontig, míg az egyik a kolostor küszöbére lép, a másik kaío- iiának áll be. Edmond Jaíoux ..L‘0 iscau-Lyre“ cimü regényében azt a téted bizonyítja, hogy a férfi csak ki akarja használni az asz* iszonyt, akinek állandóan harcolni kell azért, hogy be ne csapja. Mindkét regényt szívesen fogadta a párisi közönség és különösen: Jakiux könyvének van nagy sikere, Abel . Bonná id könyve, a „A világ csokra“ c’men jeVnt. meg. Egy világköritli útjáról számol be Bonnard elragadó kedvességgel, sok érdekes .meglátással és elfogulatlan önálló szemlélettel. ,4 kisebb bőig gól: A nagyok mellett néhány — hivatalosan kevésbé elismert — dó bocsátotta útnak legújabb munkáját. A hivatalos elismerés hiánya azonban nem azt jelenti, mintha könyveiknek .sikere, vagy altár értéke csekélyebb lenne. Elsősorban Andié Oromra vonatkozólag áll ez, akinek ..Az eltévedtek“ chnü regénye hatalmas sikert aratott. Órain azt mutatja be, hogy milyen pusztító hatása van a pénznek az emberi félékre. Egy másik sikeres regény szerzője Jean Davray. Könyvének dme „A megzavart viz". Egy íróról szól, akinek elve, hogy i nem lehet jó költő, áld nem önző, vagy nem kegyeden. Az Író egyik fiatal rajon]* j gojával, egy diákkal kísérletezik és ennek I a kísérletnek a következményeit mondja el néhol túlzottan realisztikus színekkel Davnay. René Armand „Padrao“ dmen Angol - K ele t a f r ika életéről számol be érdekesen és AEne Fromentin asszony egy ; telefonos-kisasszony indiszkréciójáról ir | „Ekopott szavak" cimü regényében. Utazások és tanulmányok Méh;íny érdekes útleírás jelent meg a párisi könyvpiacon az elmúlt hetekben. A legnagyobb sikere Frcva Stark arábiai útleírásának és Germain Bauclair Toscanáról szóló könyvének van. Nem tartozik szorosan >de, mégis itt említjük meg Bérié Kérőn de ViHefosse könyvét, a ,,PáH ris felépítését“. Ebben a különleges munkában a szerző elragadó formában számol be arról, hogy milyen körülmények között lett Paris a világ fővárosa. Kevés történelmi munka je* 1 * i ént meg az elmúlt hetekben. Pierre Aud'at Montes- pan a^soz.nynók Jaques Debu-Bridel Bourbon Annáról, Jean Robiimét ^ francia forradialom korának mindennapi életéről irt érdekes tanulmányt. Néhány figyelemre méltó irodalomtörténeti munka, elsősorban John Gharpentlernék „Alfred de Müsset“ című könyve araiétt szép siker!. Kevés a lép- és szoborkiállítás Ez év elején kevés kiállítás nyílt meg I Parisban. A kiállítási csarnokok üresen tátonganak, ha nem tűnnek él teljesen, mint például a nevezetes Galerie Druck .Valamikor Druet apó kiállítású termei a legnevezetesebbek voltak Parisban. 1910 táján azoknak a festőknek niagyrésze, akik később a festőakadémia tagjai lellek, Druetnél állítottak ld. A nco-impresz- szionisták legkiváitóbbjai, Maurice Denis, B liniând, Vuülard, Roussel, Charles La* coste Pierre Latrade és mások itt mutatták be először munkáikat. Most a szűk, hosszúkás helyiség, amely annyi érdekes kiállítást látott és oly sok esztétikai vita és csata szín helye volt, bezárta kapuit. Kár érte: mi művészet egyik nem jelentéktelen fellegvárát veszítette el vele. Az Operá Az Opera legérdekesebb eseménye Verdi Aidájának reprize. Néhány nappal a felújítás előtt Ut mutatták be Ravel „Spanyol óráját“, mégpedig a lehető legkitűnőbb előadásban. Az Opera hatalmas méretei talán nem voltak egészen alkalmasak ennek a bájos kis munkának előadásához, de a színház művészi vezetőségének mégis sikerült elfeledtetni a hatalmas terem és az óriási színpad méreteit. Az Aida nem tartozik Verdi legjobb munkái közé és ha a rendező nem tudja a szemet megfelelőképpen gyönyörködtetni, álékor bizony édeskevés marad a hallgató számára. A párisi Opera vezetősége ezt teljesen meg is értette. Sou verőié, a színház díszlettervezője olyan hatalmas méretű és káprázatos díszleteket alkotott, hogy még n gazdag rendezéshez szokott közönség sorain is a csodálkozás moraja futott végig, amikor a függöny felgördült. Számos felvonulás, balett gazda gj*-;í La -a rendezést. Ami az énekeseket illeti: „orő.diangif“akat szólaltatott meg az Opera. Ezek mindenben stílszerűek maradtak a káprázatos rendezésihez és a pompás külsőségekhez. Kevés színház muta Ibit be az Utóbbi időben újdonságokat. A legérdekesebb közülük Jean Sarment darabja, a Theatre des Artsi-ban. Cime: „A palota lépcsőin“. A szerelem szomorú és szégyen' teljes alakjait viszi színpadra, egy félté- kenységi történet keretében. A darab főhőse a féltékenység következtében neurotikus bábbá síilyedAbból az alkalomból, hogy ötven évvel ezelőtt mutatták be Csehov „Sirály" cimü komédiáját, Pieoeffék ismét előadták ezt a csodálatos színdarabot. A kiváló m,ü vész házaspár nagy sikert aratott a felújítással és ez előreláthatóan arra indítja őket. hogy Csehov két másik darabját, a „Varija bácsit" és a „Károm nővér“-! is felújítsák. Pieoeffék csodálatra mélitó művészettel vitték színpadra a Si- rály-t, érezhető voit azonban, hogy gárdájuk — amelyet néhány uj taggal egészítettek ki — még nem tudja mindenben követni művészetüket. A párisi közönség mindenesetre nagy érdeklődéssel várja Pieoeffék további bemutatóit. A párisi színházi világ egy uj társaság előadásaira figyelt fel. A társaság „Európa proszcéniuma“ címet választotta és mindennap késő délután tartja előadásait a Theatre P>galie-ban. Nemcsak szinielő- adúsokat, hanem beszámolókat, hangversenyeket, tánc estélyeket rendeznek, köny nyed operetteket épp úgy bemutatnak, minit klasszikus darabokat. Most legutóbb Comeüle Sertoriusát tűzték műsorra. A színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség, nmelv érdeklődéssel hallgatta az évszázados rímeket és szívesen tapsolta művészeknek. Az „Európa proszcéniuma" társaság már eddig is szép érdemeket szerzet! a komoly tudomány és művészet propagálásában. Nem hajolt dolgok gvökértelcn olőráncigáiásáról, hanem komoly, élő művészet feltámasztásáról van szó és az ilyesmit a párisi közönség mindig hálásan fogadja. Nőt RUHA ÉS KAB4T-KOSZTÜM- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA leg- nagybb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj.KoIozs- vár, Piaţa Unirii kaphatóki FIGYELEM HÁZIASSZONYOK A húsvéti ünnepek a küszöbön állanak. — Ne felejtse eh szerezze be idejében a hirneves „SCH YlOLL“-parkettpasztát. Ez ép olyan elsőrangú minőségű, mint a SCHMOLL-cipőkrém Ez a parkeltpaszta tulajdonképnen a legolcsóbb, mert a legdrágább viaszanyag van benne és mert egész vékonyan felkenve is szép és tartós fényt ad. A parketten egy vékony, erősen fénylő viaszréteget képez, amely nagyon ellenállóképes és nem ragad a cipőtalpra. A „SCHMOLL“- parketípasztával festet padlót, bútort, ajtót, ablakrámát, stb.-t is lehet takarítani. Ezeket ugyanis senmiesetre sem szabad lúggal, vagy szódával mosni, mert elvesztik természetes fényüket, a festék lepattogzik róluk és igy az ajtók, ablakok csúnyák és piszkosak lesznek. A „SCHMOLL“-parkettpaszta ép úgy konzerválja a faanyagok és bútorok természetes fényét, mint ahogy a „SCHMOLL“ cipőkrém konzerválja a bőrt. Ha bútorait négyszer egy évben, a nagy ünnepek előtti takari.ások alkalmával, „SCHMÜLL“-parket pasztával kezeli, a fényezés évekig eltart és igy me (takarítja az ujra- fényezés költségeit, amely 100-szor drágább, mint bútorok faalkatrészek kezeléséhez felhasznált „SCHMOLL“-par- kettpaszta. Próbálja ki tehát a „SCHMOLL“ parkettpasztát és ép úgy meg lesz ezzel is elégedve, mint a „SCHMOLL“-cipőkrémmel1 SCHMMIPASTÁ R. T. BUCUREŞTI—BRAŞOV. Az amerikai fodrászok most tartották kongresszusukat Londonban LONDON, március 24. Az angol fővárosban néhány nappal ezelőtt tartották meg kongresszusukat az amerikai fodrászok. A kongresszussal kapcsolatiban érdekes és a világon már többször megismétlődött példákká] bizonyltot* I iák, hogy fésüléssel és borotválkozással ; éppúgy meggazdagod hátik az ember, mint a fcggvergyártással, vagg aranyásással. — Aki ügyes, találékony és ügyességét a dívát szolgálatába állítja, mindig megtalálhatja számítását, hangoztatta a kongresszus elnöke és kijelentését konkrét esetekkel is támasztotta alá. A vetélytárs legyőzéséhez mindenekelőtt jó kéz és gyors munka szükséges. A hajhuHámositás feltalálója Francois MacrűH, francia „hajúmvész", fiatalkorában kő műves ség goi kezdte meg pályafutását. Francois mindössze tizenötéves volt, nem bírta a nehéz munkát és arra határozta el magát, hogy pályát változtat. Elhatározását gyors cselekvés követte. Otthagyta a csengő téglát és habarcsot, majd Paris egyik előkelő fodrász- szalonjában beálltait tanoncnak. Francois ügveskezü ifjú volt. Hamarosan megked- I veitek és igy történt, hogy Francois egy j napon arra kérte az egyik színésznőt, cvt- I gedné meg, hogy saját találmánya hajI hullámositó 1 ,,gépével^ megfésülhesse. A fodrász-szalonban senki sem tudott arról, hogjT a fiatal segéd titokban min töri fejét. A színésznő eleinte vonakodott. Félt a hajhuliámosiló „géptől". Francois Marcell megnyugtatta a művésznőt és megmagyarázta, hogy az olló mintájára készült hajsütővas ’teljesen ártalmatlan. A különben ünnepelt primadonna szívesen vette, hogy uj frizurával léphet a színpadra. Ez 1872 telén történt. Ez az év nevezetes a fodrászat történetében. A téli évad után tavasszal már valósággal versenyeztek a nők, hogy az ünnepelt művésznőhöz hasonlóan hullám os it ott hajjal jelenhessenek meg a színházban, vagy hangversenyen. Francois Marcell egyszerű, huHá- mosátó oltójával forradalmasította a divatot. A hajsütővas azóta is n fésülés egyik nélkülözhetetlen eszköze. Ekörül sok vitet is támadt, mert egyesek szerint a pálma nem Francois Marcelii, hanem egy XIV. Lajos korabeli fodrászt illeti, aki ezzel a divattal egyszer már meghódította Párisi. Minden körülmények között is FranI cois Marcell volt az, akinek módszere i alapján még most is mesterkednek Pú' j ris, London és Newyork hajmüvészei, | i akik minduntalan valami uj meglepetést j tartogatnak a nők számára. A kőművesből, lett francia fodrász, Mar- cd i S^o-ben dúsgazdag emberként vonult, nyugalomba. Milliói voltak ia bankban és< nyugalombavonulásakar igy búcsúzott kedves rajongóitól': — Reám már nincs szükség. Hölgyeim, az én módszerem még Afrikában is divatos. Ezer és ezer ismeretlen, a világ más részén élő társaim eltanulták művészetemet, »mi nékem, gondtalan életet biztosit. Politika a fodrászszalonban Francois Marcdhez hasonló szerencsében részesük Haby Frigyes, aki 14 éves korában kezdte meg működését egy dan-‘ zigi fodrászmesternél. — Haby különös ügyességgé!! kbzelte az akkori divathoz mért szakáik. Emellett kiválóan borotvált.' Haby ügyességéről csakhamar tudomást szerzett Vilmos császár is, aki az ügyes borbély- szerződtette. Haby, a császári borbély hamarosan nagy népszerűségre 'tett szert. Berlinben fodrászszalóniábon számos diplomata és miniszter volt bejáratos, úgyhogy a Habv-szalónban 'találkozott 13 politika képviselőinek nagy része. Haby olykor sokkal előbb tudta, hogy mi várható a politikában, mint maguk a politikusok. Amikor egy alkalommal Berlinben járt Sándor cár, nagy összegű vagyont ajánlott fel az ügyes „mesternek", ha sz a Iónját Berlinből Szent Péfervárra helyezi át. Haby vissza- uttositolia az ajánlatot. Vendégei kö:zc maga a császár, külföldi uiMkodók, miniszterek, kövelek és nagykövetek tartoztak-, nem csoda, ha Berlin szivéhez nőit. Haby ugyancsak m üti ás vagyonra telt szert. Utóda azonban rövid ,,uralkodás" után tönkre menk Igaz, ehhez a világháború i<9 hozzásegítette. Érdekes annak a sanfranciscoi fodrásznak a karrierje is, ki nagy hajóút során Ta- nahiki szigetére vetődött. A benszülött.ck törzsfője a borbélyt hamarosan megkedveld és udvari fodrászmesterré Kötette elő. x\ törzsfőnök oénz he'yelt, minden fésülés és borotváiéi alkalmával cgv-egv gyöngyszemet nyújtót»' át n „mesternek", aki ezt sokkal szívesebben vette, mint a pénzt. Kiderült ugyani« hogy w valódi gyöngyök igen nagy értéket képviselnek.
