Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
jí 9 3 0 március 2 5. ELLENIÜK A vălenii szabadegyetem harminc esztendeié Irta SZÁSZ ÁRPÁD A vălenii szabadegyetem a tavaly ünnepelte fennállásának harmincadik y évét. L 1908»ig a teleajenparti Valenirőí a nagyközönség nem sokat hallott. Eb* bol az elfelejtett kis városkából, amelynek alapítási évét a XV. században kell keresnünk, lorga Miklós nagyjelentőségű közművelődési központot teremtett. Az ókirályságbeli parasztlázadás, a „Sămănâtor“ c. szép- irodalmi folyóirattól való kiválás) és az idegeket felörlö politika után lorga nyugodt és csendes helyre vágyott, hogy uj erőt gyiijthessen. Văleni azonban nem maradhatott lorga remetehelye. ő a pihenésben is munkát keresett és csaknem hivatalos anyagi támogatás nélkül néhány év leforgása alatt olyan intézményeket hozott létre, amelyeket méltán csodálhat akárki. Ezek között az intézmények között első helyen a Szabadegyetem (Universitatea Populară) áll; ez 1908-ban kezdette meg működését. Semmit sem von le ennek az alkotásnak az értékéből az a tény, hogy a gondolat a Tofan Györgyé, egy fiatal bukovinai tanáré és újságíróé volt. Az életrehivás és a megtartás nagy munkája azonban a lorga Miklósé, aki különös szeretettel ragaszkodik az intézményéhez. A szabadegyetem szerény keretek között Indult. Az első leckéket hat előadó 1908 júliusban és augusztusban tartotta. Az előadások tárgyát Románia irodalma, történelme és földrajza képezte. A hallgatok száma meglehetős kicsiny volt, mert ugyanebben az évben az állam is rendezett tanítói részére, Iasibart nyári kötelező előadásokat. Amint Sârt-Glorgiu Írja, ezzel az államnak az volt a célja, hogy a vălenii előadásokat megakadályozza. Az első évben a határokon tuli románok is hiányoznak, jóllehet ezeket az előadásokat az ö részükre rendezték. Következő évben az előadásokat nagyszámú közönség előtt tartották meg, több mint tiz előadó közreműködésével. A kitűnő előadók között Cuza A, C. és Deiavrancea Barbu St. névé- vei is találkozunk. A hallgatók és előadók száma évről-évre folytonosan emelkedik. Az illetékes tényezők kezdik Ügyiemmel kísérni a Valeniben kifejtett munkát és Árion C. C., az akkori közoktatásügyi miniszter, mivél a szabadegyetemnek nincsen saját előadóterme, 2000 lejt, adományoz egy előadóterem építésére. Az alapkő letétele 19ll*ben Károly trónörökös jelenlétében történik meg. Az 1912. esztendő jelenti a vălenii egyetem életébn a háboruelőtti idő csúcspontját. Az uj előadóterem kész, csak a felszentelést várja. A románok által lakott területek minden részéről, de különösen Erdélyből sok résztvevő jelentkezik. A felszentelést a trónörökös és más előkelőségek jelenlétében, fényes ünnepség keretében tartják meg. lorga Miklós felavatás» beszédében a trónörököshöz szólva, többek között ezeket mondotta: „Olyan iskolát teremtettem Valeniben, amelyet az állam nem alkothatott meg; olyan iskolát, amely megismertesse az uj eredményeket, az idők áramlatait, az Uj felfedezéseket, a tudomány újításait, szoros összefüggésben a nemzeti lélekkel.“ i A számos előadó közül ez alkalommal is lorga személye kötötte le a hallgatóság figyelmét. A hallgatóság között ott van egy csoport tanítónak az élén az a Mihalache János is, aki a háboruutáni román politikai életben olyan nagj szerepet játszott. [ A balkáni háború idején nem voltak előadások Valeniben, 1914-ben pedig, amikor a román beavatkozási már előre vetette árnyékát, csak két hétig tar- toţtak előadásokat. A háborúra való készülődés s aztán maga a háború 1921-ig megfojtott Valeniben is minden közművelődési tevékenységet. 1921-ben lorga ismét megnyitja a szabadegyetem kapuik A háborút követő zavaros időkben kissé megcsappant az érdeklődők száma, de a résztvevők között ott volt a trónörökös is. ti orga hamarosan belátta, hogy a változott időkben Văleni szerepének is változnia kell. Ha a háborúig Văleni az erkölcsi megerősödés, a román nemzeti műveltség és a román irredentizmus forrásául szolgált, a háború után a lelki egység megteremtőjének kell lennie. Az előadások újjászervezése ezirányban történik. A kisebbségekkel való együttműködést is munkatervébe veszi a vezetőség, amelynek- élén a fáradhatatlan lorga áll. Az 1922-ben a fenti elvek figyelembevételével megnyílott szabadegyetem nagyszerű közművelődési megnyilvánulásra adott alkalmat. Egy hónapon keresztül több mint 300 hallgató előtt naponta négy előadást is tartottak. A hallgatók so- raiban ebben az évben látjuk először a magyarokat és szászokat. A román előadók mellett pedig, különösen 1923- tól kezdődőleg jónevü magyar és szász tudósok is szerepelnek; ezek legtöbbször saját irodalmukról és műveltségükről tartottak előadásokat. A megboldogult dr. Bitay Árpád halála évéig, minden nyáron, Văleni vendége volt. Előadásaival, amelyek nagy szakismeretről tettek tanúbizonyságot, bámulatba ejtette hallgatóit. A szászok részéről dr. Roíh Viktor, az európai hírű szászsebesi pap jelent meg esztendőkön keresztül Valeniben és előadásaival nagy segítségére volt lorga professzornak együttműködési terve megvalósításában. A hivatalos hatóságok meglehetős ridegséggel nézték a vălenii munkának ezt a korszakát is. Ezzel ellentétben 1. Ferdinand és a közelmúltban elhunyt Mária királyné, valamint a királyi család többi tagjai is mindig nagy figyelemmel kísérték a szabadegyetem működését és támogatásukat sohasem vonták meg ettől az intézménytől. 1924-ben a vălenii szabadegyetemre magas vendég érkezett: I. Ferdinánd király, aki a lorga üdvözlő beszédére többek között a következőket válaszolta: Szilárd meggyőződésem, hogy mindazok, akik itt megfordulnak, magukkal olyan értékeket visznek el, amelyeket nem a magas tudományokból, hanem erkölcsi és nemzeti alapon épülő hasznos ismeretekből szereztek.“ A továbbiakban kifejtette, hogy az országhatárok kiterjedése után a nemzeti eszmének, az egységes állam eszméjének kel! uralkodnia a románság mindn megmozdulásában. j — Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokat, akik velünk nem egy nemzetiségűek, ne fogadjuk magunk közé, mint testvéreket. Ezeket a királyi szavakat, amelyek a helyzet világos felismerését jelentették, Vaíeni s az ott levő intézmények szem előtt is tartották. Ferdinánd király végül még kiemelte, hogy a nemzetiségeket az állam részére őszinteséggel, a leiken keresztül lehet megnyerni. „Jóleső az a szó, amely lélekből jön és lélekre talál.“ j Ebben az évben meglehetős szép számmal vannak kisebbségi hallgatók is. Az idegen nemzetiségű előadók között ott találjuk dr. Müller, dr. Röss- ler és dr. Bitay professzorokat is'. Az 1922-ben Dianescu tanár által a kisebbségek részére szervezett román nyelvtaníoiyam szépen fejlődik. De szép fejlődést mutat 1924-től kezdődő- leg a nyári egyetem egész élete. A hallgatók és előadók száma évröl-évre nő, a kérdéseket is egyre módszeresebben tárgyalják. Az egyetemek, valamint a többi főiskolák most már egyformán kiveszik részüket a vălenii közmüvlődési munkából. A legtöbb, előadót jelenleg Bucureşti küldi, de volt idő, amikor Kolozsvár vezetett. 1929-ben szerepelnek először népnevelési és társadalomegészségtani kérdések, ezeket a legkiválóbb román tudósok tárgyalják. Ebben az évben találkozunk először női előadókkal. Nem célunk az, hogy megismertessük az olvasóval időrendben harminc év munkáját és eredményeit, de lehetetlen meg nem említenünk néhány szóval azt, ami a tárgyilagos megítélés szemüvegén keresztül is értéket jelent. I Harminc év alatt több mint 13.000 hallgató látogatta a vălenii szabadÜvegek ú Lei 62" 103" 164" 300”475’ 'Á m !\ert'eW 9 eVegyetemet. Ez idő alatt mintegy 1500 kisebbségi is megfordult itt. Az idegen országok egyetemeiről jövő vendégek száma is körülbelül ugyanennyire tehető. Ez utóbbiakat a francia, olasz, csehszlovák, lengyel és bulgár egyetemekről lorga személyes varázsa és híre vonzotta a nyári egyetemre. A háboruutáni években alakúit meg a szabadegyetem hallgatóinak egyesülete. Ennek legfőbb célja az, hogy a tanfolyamok résztvevői a lehető legjobb elhelyezésben és ellátásban részesüljenek. Ennek az egyesületnek néhány év óta Evian N. János, kolozsvári egyetemi tanár az elnöke. A kö- j zelmultban két telket vásároltak, ame> i íyek közül az egyikben egy 209 személyt befogadó leány-bennlakást, a I másikon pedig uj előadótermet fognak | építeni, mert a régi a maga 250 ülő- { helyével évröl-évre szőkébbnek bizo- , nyúl. A 400 személyt befogadó étkező- i helyiség megnagyobbitását is tervbe vették, de egyelőre a leányinternátus felépítése a főcél. A hallgatóknak teljesen díjtalanul áll rendelkezésre a 6400 kötetet magábafoglaló könyvtár, olvasóteremmel együtt. A háboruutáni Văleni uj eszmék szogálatába állott. Amellett, hogy nagy tömegeket oktat, a szabadegyetem vezetősége tervbe vette az ifjúságnak helyes irányban való nevelését és irányítását is. Erre különösen az utóbbi évek ifjúsági megmozdulásai késztették iorga professzort. Nem utolsó dolog a szabadegyetem vezetőinek az a törekvése sem, hogy a háború követ- kezményeképen Romániának jutott kisebbségekkel a közművelődési barátságot tartsák fenn és ha Văleni ezirányban napjainkig még keveset adott, hisszük, hogy a kölcsönös megértés valóban kimélyiti a baráti kapcsolatot. i „ Mindenikünk maga... “ Van egy mondat az evangéliumban, mely számomra mindennél súlyosabb, mert érzem, itt van elrejtve a lényeg, de többfélekép érthető s becsap, ha engedem magamon uralkodni az érzést, mely gyökeremig elönt, ám érzés nélkül nem lehet igazság a mindenségben, se itt lent, se fönt. Pál apostol azt írja levelében, számot magáról ki-ki maga od s én keresem időtlen idők óta számot adni lzöteles mdgamat. Megállított c mondat számtalanszor, mert éreztem, nagy dolgot rejteget, vek, hogy vele hitre g ab am z ált am fáradt, meglazult, tompult sejteket. Adódott perc, letargikus és gyáva, hol \dzzal győztem [e a rut zsivajt, hegy megállni tisztáira lehetetlen, hisz magunkról számét kell cuini majd! Ám aztán volt a belső, méhj égboltnak oly csiHagkonstelláciúaj is, mely azt mulatta, hogy az addig látott értelmezés elhibázott, hamis, s mert fojtogatott mindaz, mit a lélek kötelességet teljesítve hitt, c szókból vert álkulccsal kinyitotta a könnyelműség zárt zsilipjeit. így szólt: Mindenki magáról ad számot másokhoz tehát semmi közöm, j elég nekem á magamé, én mások démonjaival meg nem ütközöm! Csúf kibúvó volt, de én hivatkoztam az igére, az önzés működött s azt hittem, nincs is, hogyha nem látom I fmeg I barlangomból a zivalkírf, ködöt. De azután jött az ébredés: a földön összefügg minden, olyan kenőiéül, hogy feltétlenül eltiporja azt, ki a lázadás csődjéből nem okid; a minden: egy s lehet a lélek bárhogy önálló vággyal, álmokkal tele: turistáié vagyunk, Iákét cgybeprésel a esucsrahbó célok kötele! A lényeg, mely Pál apostol szavával beszél, azt mondja, köteles ki-ki önönmagáról számot adva, ezzel a mindenség dolgát fejezni ki, hisz mindenki az összesség függvénye, ha akarja s tagadja egyaránt s igy magát rontja csak a dezertáló, de nem a nagy, mozdíthatatlan arányt. Hiányos hát és homályos a mondat•? Nem, nincsen erre semmi jel, hisz jól ki vein hangsúlyozva, hogy ériem s helyettem soha senki nem felel. .,Mindenki macjcH, tehát senki másra nem tolható felelősség, veszély, de ugyanakkor az, aki beszámol, önmagán át a Mindenről beszél, és jaj annak, ki csakis ömmetgára gondel, míg jár a szakadék felett: a Végzet n kidoncöket megunvat elvághatja a mentőkötelet/ BÄRD OSZKÁR. Ujszines butoralbumt5QieŞ6rî Most jelent meg 3 gyűjteményben, remek színekben, I4 modern hálószoba, 8 modern ebédlő, 12 kombinált úri és ülőszoba, 5 modern előszoba, 10 modern konyha, 4 modern gyermekszoba-beren- dezés. Külön füzetben a szabásrajzok. A teljes gyűjtemény ára csak 150 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztá- lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után- vétteLs azonnal postázzuk. Pénz előzetes beküldése esetén portómentesen küldjük. iiiáíiisltósll Még csak 10 nap!! Átköltözés miatt teljes áruraktárunkat (egy tételben is) minden elfogadható árban kiárusítjuk!! Moskovits&Comp ____________ j Cluj, Cal. Reg. Ferdinand (főpostával szemben.) Üveg, porcellán és evőeszközök.
