Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
Ma 5 LÉI Szerkesztőiig is kiadóhivatal: Cluj, Calea Moc ior 4. Telefon: 11— 09. Nyomda: Str. I G Ducii No. S. Ftokkiadóhivatal és könyv osztály: P. Uniri; 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igartfaíá* DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T\ Törvényszéki líjsfiromozísi szám: 39 (Dos. 885/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. negyedévre 240, télévre 480 egész évre 960 lej. BSjHBSSQBittŞI JJ%L ÉVFOLYAM, 7 0. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1939 MÁRCIUS 2 5. Léttejött a keresLeJelmi és gazdasági megegyezés Románia és Németország között Nyilvánosságra kozták a megegyezés teljes szövegét, ** Teljesíti a német kormány Románia csehországi hadfelszerelési megrendeléseit ** Harminc tagon hadfelszerelési anyagot már a'nalt is indítottak Romániába Gafencu külügyminiszter nagy jele,ntős nyilatkozata a m ígegyezésrőÍ BUCUREŞTI, március 24. (Radon.) Csütörtökön délután aláírták a német —román gazdasági egyezményt. A román királyság és a német birodalom mindkét ország érdekében szükségesnek tartotta olj’an együttműködés létesítését, amely nagy vonalakban és tervszerűen gazdasági téren biztosítja az együttműködést a két ország között. A megegyezésre vonatkozó tárgyalásokat román részről Grigore Gafencu külügyminiszter és loan Bujoiu nemzet- gazdasági miniszter vezették és írták alá Őfelsége II. Károly király megbízásából. A német birodalom részéről Fabritius bucureştii német követ és meghatalmazott miniszter, valamint dr. Helmuth Wohltat gazdasági tanácsos, minisztériumi igazgató folytatták le a tárgyalásokat. A tárgyalások mindvégig kedvező és megfelelő mederben folytak és ezeknek eredményeképeu a ^következő megegyezés jött létre: /V ^ w v * Az egyezmény «szövege I. A szerződő felek közötti együttműködés szem előtt tartásával több évre gazdasági tervet dolgoznak ki, mint a román—német gazdasági szerződés kiegészítését. A terv magában foglalja a két állam közötti árucsere kiegyensúlyozását, a román termelés lehetőségeinek fejlesztését, a német behozatal .szükségleteinek kiegészítését és Romániának más államokkal való gazdasági kapcsolatainak szem előtt tartását. jA terv az alábbiakra fog kiterjedni: 1. A román mezőgazdaság fejlesztése. Ezen a téren széleskörű kísérleteket fognak végezni és a célszerű termelés módozatait alkalmazzák uj termékek bevezetése érdekében. Fokozzák a meglévő termékek kiaknázását, különösen pedig a takarmány, az ólai növények és a toxtáiinövények termesztését'. A mezőgazdasági ipar fejlesztését. 2. a) Fokozzák a fakiterm;eilést. b) Különös gonddail lesznek a faipar fcjiesz ésére, ott, ahafi, ensök szükségessége mutatkozik. 3. a) Németország gépeket és felszereléseket «záMit a román bányaipar fejlesz- tfése érdekében. b) Közös román—német társaságok alakúd mák a dobrudzsai pirit-bányák kitermelésére é9 értékesítésére, a Bánátban levő króm kitermelésére, a Dorna vatra környékén levő mangán-bánvák Ikitexmc- ■Hésére. Úgyszintén megvizsgálják ia bauxid- ,bányák kitermelésének fokozását és az aluminium-bányák termő1 ésének feldolgozására alkalmas bányák és üzemük létesítését. 4. Közös román—német társaságok alakulnak ?. petróleum kiaknázására, petró- í’eum- futási program végreb a fására és a nyersolatermékek feldolgozására. 5. A két állam szoros ipari együttműködést valósit meg. 6. Románia fkülönböző CTrülele’n több szabad övetze'et 'létesítenek. Kereskedelmi társaságok alakúdnak ezreknek kiaknázására. A sznbadövezeteken telepeket és szabad raktárakat rendeznek be. A német áruk szabad hajózását; biztosítják. 7. Németország a szükséges hadfelszerelési anvag, valamint ipari és mezőgazdasági gének szállítását vállalja Romániával szemben, y «u \y y w t -t y v * 8. Közreműködik a) román közlekedési eszközök, u/tak, s;b. feljavításában, hogy ezek a szárazföldi 6a vizi szákit ás szempontjából minél jobban megfeleljeneík. 9. Létesítő küii'ÖTLbötző romániai közhasznú intézményeket. :o. A fenti oervek finanszírozására közös román—német bankok alakulnak. II. A fentiek végrehajtása céljából mindkét rész rőt kormáiiybizioittság’Cik ailakul'nak. III. A két bizottság foglalkozik a fpnd szerződéssel kapcsolatos tervek kidolgozásával. A kormány-ok <a maguk részéről kötelezik magukat arra, hogy e tervek ki- dcCgozását minden eszközzel támogatják, megadva a szükséges engedélyeiket s köny- nye'bbségeket. IV. A szerződét» alkaikniazásával kapcsolatos fizetések az eddigi román—német 1 fizetési egyezményem megállapított általános faltéíldek melleit történnek. A szerződő feliek fenntartják maguknak ia jogot, hogţp tteljesitményeik ellenértékét tőkebefektcHtésképen az illető országban felhasználják. V. Jelen szerződés rarifikátitatni fog és a vonatkozó okmányok kicserélésé'őí számított egy hónapon belül lép életbe. Az okmányok kicseréléséé Berlinben történik meg. A szerződés ideiglenes alkalmazása már aláírása után megkezdődik. A jelen «ze-rződés 1944 március 31 dg marad érvényben. Amennyiben egy évvel a lejárat ef.őtrt fel nem mondják, úgy azt automatikusan meghosszabbítják meghatározatlan időpontig, egyéves felmondás mellett, amely & naptári negyedévek elején eszközölhető. Harminc vagon hadfelszerelési anyagot elindítottak Romániába. I l > ■. / BUCUREŞTI, március 24. A bucureştii német követ közölte a külügymánisz- tériummal, hogy a román kormány át- ! tál Csehországban eszközölt összes hadfelszerelési megrendeléseket teljesítik. A f olya mattban lévő megrendeléseket haladéktalanul leszá'litják. 30 vagon hadfelszerelési anyagit már ol is indítottak Len- gyelorsizá gon át Romániába. Ma délután aláírták a Németország és Románia közötti gazdasági egyezményt. Visszaért a nyugalom a gazdasági életbe BUCUREŞTI, március 24. A gazdasági életbem tegnap óta jelentős változás történt- Az e'őző napok idegessége eltűnt. Az áruházak forgalma normális képet mutatott és az egész gazdaságii életben érezhetővé Valit a nyugatom. A tőzsdén jelentékeny forgalom volt, különösen a részvénypiacon. A helyzet a bankoknál is nyugodt képet mutat, kü’önösen mióta a Nemzeti Bank kijelentette, hogy tárna qrrtni fopja az arra szoruló pénzintézeteket a betétek visszafizetésében. A közönség erre a hírre megnyugodott. A nagy gabonapiacokon nyugodtság volt. Exportcélokra nagyobb vásárlások történtek Olaszország, Belgium és Németország részére. A szabódforgalmú devizák piacán jelentékeny áresés volt észlelhető. fásukat, hogy hozzá járul jajnak az európai hoyzet tisztázásához. — Azok a nehéz megpróbáltatások —« mondotta a külügyminiszter —, melye-, ken az utóbbi időben annyi más állammal együtt átmentünk, egy pillanatra sem., térítette el kijelölt útjáról Romániát, mely ugyanazon utón halad tovább, megtévén kötelességét úgy önmagával^ mint az összes ourópaá államokkal szemben. A tárgyalások február 22-én kéz-, dödtek ás az eg}’hónapi időtartam átáll a tárgyalásokat mindkét oldalról megértés szelleme hatotta át, míg a megegyezés a maii formájában «létrejött. — Természetes, ilyen föltételek mellett/ hogy akaratának és annak a szándéká-' nak megfelelően, mellyel Románia szói"; gáilni akarja az árucserét és a népek kő" zc/tfci békés gazdasági viszonyok kiiterjcsz*- tését, Románia kész tanulmányozni a Ieű hetőségeket. hasonló gazdasági egyezmé- nyek megkötésére. 1 — Egyrészről őfelsége, Románia uralkodójának megbízottai, másrészről pedig a> vezér és kancellár megbízottai között kötött egyezmény által nagy haladás történt a két ország békés céljait Illetőleg. Ez a kategorikus nyilatkozat a tágnay gyobb mértékben hozzá fog járulni a Dunarvidékii államok közötti közeledéshez és a viszonyok tisztázásához. Jóváhagyta a minisztertanács a szerződést BUCUREŞTI, március 24. > Tegnap minisztertanács volt Gdin eseti Amrand miniszterelnök öblök bee alatt. A' minisiz'tortanácson Grigore Gafencu küb ügy miniszter és Bujoiu nemze'gazdnsági miniszter beszámoltak árokról a körűimé*« nyékről, melyek között megkölö’ták a Németországgal való gazdasági szerződést, és rámutatlak az elért kedvező eredményekre. A minisztertanács jóváhagyta a szerződés-. ConstantincPcu pénzügyminiszter ezután részletes beszámolót tartott! az ország pénzügyi helyzetéről, valamint a köll'ségve«'ési munkálatokról. A minisz- tertánáos jóváhagy1*« az 1939—40. évi költségvetés tervezetét. Újjászervezik a szakmai BUCUREŞTI, március 24. A kereskedelem és ipar képviselőiből összeállított bizottság törvénytervezet elkészítésén dolgozik. Az uj törvény a szakmai oktatást fogja, újjászervezni. IDŐJÁRÁS. Bucurestiböl jelentik: Kissé emelkedő légnyomás, mérsékelt délkeleti szél és változó felhőzet mellett egyes helyeken még eső és havas- eső és alig változó hőmérséklet várható. Bucurestiben csütörtökön délben a hőmérséklet ±§ fok volt- ^ # y ,, t ^ Gafencu Icîiti3«iyin?nî5der milaikozata a swage tay ekésről A román-nemet kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban Gafencu külügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: — A német-román egyezmény aláírásával Románia tij bizonyít ék át adta megértési szellemének és annak az óhajtásának és szándékának, mely az európai békét erősiti. Ez a béke ma inkább, mint j bármikor, gazdasági kérdések megoldásának lehetőségétől függ, mivel ez egy- sikra helyezi az európai nagv és k’s nemzeteket. Ennek &z elvnek alapján, a román kormány az európai szolidaritás iránti kötelességének tudatában jár el és ezzé1' közreműködik az államok közötti jelenlegi gazdasági helyzet megjavításában. Románia mindig a kötelességtelje- s-tés utján halad, mint szerepét ismerő európai álfám. A mult év decemberében megkezdett román-német kereskedelmi tárgyalások eredményeit már kezdettől előre láttuk. Ezek 0 tárgyalások a mostani megegyezésig a megértés szegemében folytak. A megegyezés a gazdasági együtt- müiköidlés nagy vonalait határozza meg és a Románia és Németország közötti egymást kiegészítő gazdasági érdekeik kielégítését szolgálja. Ezeknek az érdekeknek mindig különös fontossága volt a német bevitel szükségleteinek szempontjából, Románia gazdasági lehetőségei és a román belföldi piac szükségletei tekirt* tétében is- Szükséges a többi államikkal fennálló gazdasági kapcsolatok kifejlesztése is és ezért tamuVnánvozni fogjuk más. hasonló egyezmények kötését. A megegyezés a két állaim békés szándékainak kmyüvánüását jelenti és a^t az óhaj
