Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
19 3& márciusi /. Él ellenzék m ROMÁNIÁI MAGYAR NEPKOZOSSEG Arcvonat és Népközösség Irta: Dr. M1KÓ IMRE A jövő hónapban egy éve annak, hogy a magyarság nemzeti képviselő» testületét, az Országos Magyar Pártot a többi politikai párttal együtt felösz« látták s igy a magyarság vezetői és a kormány között a mult hónapban kő- tött megállapodás szinte egyéves bi» zonytalanságnak vetett véget. Az 1937. évi karácsonyi választások nagy len» düiete óta a magyarság egyeteme!» megmozdulására nem nyílt alkalom és egyházi, valamint szakmai szervezeteink dicséretreméltó kísérletein túl már az a veszély fenyegetett, hogy az oldott kéve sorsára jut nemzetünk. De mindemellett hiányzott az az illetékes és kormány által íís elismert szervezet, mely kisebbségi sérelmeinket nyilvántarthatta és elpanaszolhatta volna s amikor az úgynevezett nemzetiségi statútum tavaly augusztusban tij rendszerbe foglalta jogainkat, nem voit arra hívatott egyetemes szervezetünk, mely e jogok gyakorlati megvalósítása érdekében a síkra szállhatott volna. A január I7 i megállapodás, amit a németekkel kötött hasonló egyezmény előzött meg és a bulgárokkal kötött azonos szövegű paktum követett, mind a két nyitott kérdésre választ adott, A magyarság politikai é® közjogi élete ezentúl a Nemzeti Újjászületés Árpvo- nalanak magyar alosztályaiban fog lezajlani s az egykori magyar parlamenti csoport hatáskörét egyelőre az Arcvonal Igazgatóságának és Legfelsőbb Tanácsának magyar tagjai veszik át. A magyarság gazdasági, társadalmi és közművelődési mozgalmainak szálai pedig a Romániai Magyar Népközösség három szakosztályának kezeibe fognak összefutni. Az előbbi a Magyar Párt szerepkörét veszi át, az utóbbi a Magyar Szövetség tizennyolc évvel ezelőtti munkaprogramját fogja felújíts» ni. Az Arcvonal magyar alosztálya és vezetői gyűjtik össze a magyar panaszokat, keresnek orvoslást áz illetékes tényezőknél azokra, képviselik a magyarságot az államhatalommal szemben és védik a romániai magyárság né*: p; közösségét, hogy az minél belterje- sebb életet élhessen. A Népközösség közgazdászai, társadalmi munkásai és kulturpolitikusai szervezik meg az igy j körülbástyázott kisebbségi magyarságot, gondoskodnak megélhetéséről, kifejlesztik egyes rétegeiben a társadalmi összetartozás tudatát és népi kul túrájának alapjaira felépítik nemzeti egységét. . •; \ Az már előre látható, hogy a jövőben több tehetősége lesz a belső szer- vezö munkának, mint a politikai tévé- kehykeöésriék. A politizálás a szabadelvű korban élte virágkorát, mivel afc» kor az általános és titkos választójog, a sajtó és gyülekezési szabadság megadta a külső lehetőséget ahhoz, hogy az emberek felfogásuk vagy érdekeik szerint csoportokba tömörüljenek és a kormány rudjáért felvegyék a harcöt. Ma rnár Középeurópa majdnem minden nemzete felszámolta a szabadelvűséig és népuralom végső hagyományait s H tekintély, fegyelem, áldozatkészség és hősiesség oszlopain felépülő államszer- kezetekben kevés lehetőség kínálkozik külön vélemények vagy csoportérdekek hangoztatására. Ami érvényes a többség életében, az a kisebbségek harcában még fokozottabb mértékben fennáll. A romániai magyarság politikai képviselete egy tékiníéíyelven nyugvó szervezet alosztálya lett. Az Arcvo- nalba való belépéssel a magyarságot is bevették az alkotmány sáncaiba, ha nem lépett volna be, törvényen kivlil helyezte vöfna önmagái. Az Artvonal azonban nem párt, ahol jobbra te, balra te lehet nézni, hanem egyetlen akarat végrehajtó szerve, ahol minden tekintet egyfelé irányú!. Itt nincs lehetősége az ellenzékieskedésnek és elérni legîelîebb annyit lehet, amennyinek a hasznosságáról és szükségességéről a* illetékes tényezőket közvetlen tárgya» lások utján meg lehet győzni. Ne higy- je senki sem, hogy egy maroknyi csoport csodákat művelhet, már csak azért sem, mért a tekintélyelvű kormányzat elsősorban a hazafias többségi közvéleményre támaszkodik, ezt pedig busz éven át a pártok arra tanították, hogy a kisebbségek az állam ellenségei s á nekik tett engedmény hazaárulás. És hogy mégis vívmánynak kelj elkönyvelnünk a január 17-i egyezményt. és örömmel kell megvalósulása elé tekintenünk, az elsősorban azért van, mert az alkotmány sáncain belül meg* nyílik a lehetőség a magyarság meg* szervezésére gazdasági, társadalmi és művelődési érdekeinek megfelelően. Ma minden mozgalom népszervezéssel kezdődik, ezt a módszert gyakorolja a jobb- és baloldal is egyaránt. A kisebbségi nép számára pedig, amelynek koz» feladatait az állam csak kis részben látja el, a szervezettség lét vagy nemeiét kérdése. A többségi munkás és tisztviselő elhelyezésére törvény kötelezi a vállalatokat, a kisebbségi dolgozó Csak úgy tudja fenntartani magát, ha faj- testvéréhez szegődik el, vagy azzal társul. A többségi társadalmi egyesületek mindinkább állami fenhatóság alá kerülnek, a kisebbségek hasonló szerveit tagdíjakból tartják fenn. A többségi ifjúság nemzeti művelődésének korlátlan lehetőségeit biztosítja az állam, a kisebbségi fiatalság csak magániskoláiban juthat saját anyanyelvén hozzá a kultúra forrásaihoz. Az állam a több» ségi nép minden szükségletét hivatalból kielégíti. A kisebbség csak a társadalmi szervezettség utján érheti el azt, hogy tagjai érdekeiket azonosítva, egymás megélhetését biztosítsák, szerves közösségi életet éljenek és ugyanattól a nemzeti gondolattól legyenek áthatva. A szervezkedésnek ezek a távlatai nyílnak meg előttünk a január 17-i egyezmény harmadik pontjának értelmében s ha a magyarság az adott lehetőségeket idejében ki tudja használni, akkor a következő időszak kisebbségi történelmünk egyik legtermékenyebb kora lesz. A szervezkedés természetesen nem öncél, hanem csak akkor van érielme, ha azt valamilyen irányban fel lehet használni, mint ahogy a politikai harc sem öncélú tevékenység, hanem elsősorban a magyar élet belterjességének biztosítására hivatott. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy csak a szervezésre van szükség és gazdasági, valamint kulturális önellátássíal függetleníteni tudjuk .magunkat a konnányzaiíőí, amelynek . intézkedéseit szerintük befolyásolni úgy sem lehet. De ugyanígy tévedés azt hinni, hogy sérelmeink ei» panaszoíása önmagában véve célravezető ha nem érez mögöttük a kormányzat egységes és szervezett népi közösséget. amelyik nemcsak panaszolni, hanem harcolni is képes. Kisebbségi magyar közéletünk nézeteltérései mind e körül forognak s az elmúlt tizenöt év történetére ez az ellentét nyomta reá bélyegéti Pedig eredményes politikai harcot nem lehet szervezett tömeg nélkül folytatni, viszont belső szervezkedés sem lehetséges, ha nincs állandó készenlétben a politikai őrség. Csak az Arcvonal és Népközösség szigorú munkamegosztása és együttműködése biztosíthatja a romániai magyarság nemzeti egységét, (. Az elvek Személyekben Öltenek testet s a személyek közül, sajnos, többeket nem látunk előtérben azok közül, akik a múlt közjogi harcaiban vezető szerepet játszottak s most saját elhatározásukból, vagy a körülmények kényszerítő hatása alatt, félre kellett áilaniok, Talán innen az a tájékozatlanság külföldön és tartózkodás belföldön, amivel egyes vidékeken még mindig találkozni lehet. Ma nincs meg a lehetősége annak a már úgyis csak elméleti jellegű vitának, hogy milyen hibák történtek, honnan jött a megbízás és ki miért felelős? A romániai magyarság befejezett tények előtt áll s most legfeljebb aközött választhat, hogy passzivitásba vonul-e és törvényen kívül helyezi önmagát, vagy beleilleszkedik-e azokba a keretekbe„ amelyeket vezetői a január 17-1 egyezményben biztositoltak számára? A február 11-i értekezlet azt bizonyítja, hogy kisebbségi magyarságunk legjava már döntött ebben a kérdésben és a távolmaradók legnagyobb részének jóindulatú semlegessége már biztosíttatott. A távozó elnök híveinek szabadkezet adott és semmi akadályt sem fog utódjának munkája elé gördíteni. Az uj elnök munkatársai kiválasztása után kijelentette, hogy mihelyt arra lehetőség nyűik, a magyarság egyetemének rendelkezésére bocsátja megbízatását, mert „valódi erő csak aZ, ami a nép közös akaratából fakadd A fenti kérdésre tehát a vezetők után a nép is választ fog adni. Addig is mulasztás volna fel nem használni a kínálkozó alkalmat és azonnal hozzá nem kezdeni a január 17-i egyezmény keretes kitöltésének. Az Arcvonal már munkába állott, most a Népközösségen a sor. Mert csak a kettő szigorú munkamegosztása és szoros együttműködése biztosíthatja az uj erdélyi magyar élet teljességét. \m Pilis Lonstf if uciója szerint válaszQálc meg az u| pápái „Aki pápaként megy he a honhhsvém*. mint bíboros fcin ki ©ísíio#t‘* _s V "■ 3. ÓM A , február 28. Â pápaválasztás menetét ősrégi hagyó, mánvnk szabályozzák. Régebben a kviri- ná'ii palotában ültek össze a kardinálisok, 1870 Óla azonban a Vatikán Damasius-ud- ■varát körülvevő psíotarészben tartják a könkiivé!. amelynek nevet egy XÎÎÎ. századbeli pápa válasz ás körülményei magyarázzák. izéS-ban IV. Kelemen halán után ugyanis V kerb óban ülték össze a bíborosok, de három esztendeig nem tudtak megegyezni az uj pápa személyében. Ekkor Szent Boma verni ura 'ion ácsára p dö’á jukba zárták a tanácskozó bíborosokat, sőt á város kapitánya még az aj'ókat is ráfa- taztetta a kardinálisokra. így választották fneg aztán X. Gergelyt Róma püspökévé s ő szabályozta elsőnek a pápa válasz'ás rendiét. Ezt a szokás ■ érvényes kisebb-na1- gyobb választásokkal máig s meglakolták, benne, —- inkább a konklávé függetlensége mi«!* — a vilerbói gyakorlatot is, azt hogy a választás rar túri a aäatUl a bíborosokat zárják ol a világtól1. Természetesen ma már nem falazzák d 0 kardinálisok ajBajá't, a. konklávé csalt jelkép,. A Szent Dam^sius-udvarba vezető kaput zárja be. négy kulccsal 0 konklávé ínarsailja .s. a kapu de ideiglenes fala* is 1 húznak. A marsai! az interregnum alatt nagy hatalom a pápai államban, zászlaja kint függ a palotákon s még pénz* Is joga van veretni. Ézl a tisztséget több évszázados fog alapján a Cîdgi hercegek gyakorolják,' A bíborosok éízárkózoit élete és a választás a. Vatikán kőt kápolnája körül folyik, Egyik « Pábkápolna, ahol reggelenként misét ha Ugatnak a kardinálisok, másik pedig a Sixteis-k ápolna, ahol napon'a kétszer, délelőtt és délután folyik 0 szavazás. Ä Sixtus-kápolnál természetesen á'olu- kltják a konk'láve tartamára. A romol egyház valamennyi hercege színes drapériával fedeik brbdah'nos székei kap. előde otsztoiî, uz asztalon toll, »tinta és pops keléshez szükséges gyertya áH. A szavazás a legnagyobb csendben folyik, úgy, hogy minden kardinális p.*csér- jéval lezárt-levélben adja át szavazatát. Ugyancsak a Sivtus-kápoínábm helyezik ol az* a híres kályhát is, amelynek füstjét százezrekre menő tömeg ‘esi a Szent Péter-téren. A szavazatokat ugyani? elégetik s ha eredményben volt a szavazás, a bíborosok szavazatait nedves szakmával vegyi ve gyújtják meg. Ez sürü, *ölét füstöt aiíi ha azonban eredőiénv-cs volt « választás, száraz szalmával keverik a szavazólapokat s ennek könnyű, v<lágos füstjéből egész Róma megtudhatja, hogy Szent Péter trónjára utód került. Természetesen ezekben a napokban rendkívül élénken foglalkoztatja a keresztény világot 32 a kérdés is, hogy ki lesz az uj pápa? Megmarad-e az egyház az eddig követett politikai vonalon, vagy változás következik be, hiszen áJtuilábün az uj pápa mindig uj irányzatot is jelenő. Hogy a konkiávén majd mi történik, senki se íudja, hiszen minden bíboros --z Evangéliumra esküszik, hogy nem sérti meg a konklávé titkosságát. Egyébként lik hivatkozni arra <ai mondásra is. hogy „aki pápaként megy be a konkUvéra, mint bíboros jön ki onnan", vagyis akiről sokat beszélnek, mint lehetséges páoaielön- rőh annnk van legkevesebb reménye Szent Péter trónjára ... A világháború kitörésekor elhunyt X Pius pápa jelentős reformokat léptetett életbe az egyházi közigazgatásnak úgyszólván minden terén. Uj rendet léptetne éteibe X. Pius pápa a pápaválasztás terén is. „Vacante sede Apostolica" kezde'-ü konstít-uciójában kodifikálta mindazokat a rendelkezéseket, melyeket) elődjei a pápaválasztásra nézve tettek. X. Pius sok szétszórt rendelkezést egy kons'ftucióbv egyesítve, véglegesen megállapította a pápaválasztás rendjét. Fontosabb váituz-Unás u a következők: ,<• Teljesen eltörölte és megszűnteire -a boz- zájárulás (accessus) utján történő vá'aszalást, a pápaválasztásn ak ezt a . nehézkes formuláját. Addig ugyanis, ha 3Z eb>Ő választás nem hozott kétharmad szótöbbsége!, helye volt az úgynevezett apcesvute na-k. ami »bban állóit, hogy választók egy része hozzájárulhatott (accede e) szava-, zatával valamelyik jelölt? megválasztáshoz, X. Pius rendelkezései szerint az eredménytelen válasz‘.ást rögtön rendes szavazássá* póválasztás követi. Mivel pedig a konklá- vé tagjai napjában kétszer jönjjdk -esw.e serutiniumra, naponként 4 szava,bás lehetséges, ami mindenesetre meggyorsítja- p$- paválasztás lefolyását. Egyházjogi szempontból legfontosabb rendelkezése X. Fiúsnak a ploavdlauz’-a® terén ®z úgynevezett „vétó". Ezt n^eg pápasága kezdetén, Î904 január 20-án missum Nobis" kezdetű konsútudoisdbat* tette, «mely kimondja, hogy jgyeden b:- bőrnoknak sem szabad bármiféle aUimv' tói, kiközösítés terhe «ilatt. olyan meg-iy zást elfogadni, amely magában, foglalná a vétó kimondását vatamelyik bíbornak megválasztása elten. Sem szóban, sem írásban nem szabad egyik bibornokn k sem társai tudomására hozni azt, lm kormányuk valamelyik bíbornak megv£W»X' tása ellen előzetes kifogást em-eiae. Erre a konsdtucióra az Összes bibornokoknak vy küt kell tenniök, de erre vonalkozóan a konkiávé minden iagja még külön is tartozik esküt tenni. Amikor X. Pius pápu elődicmek pápa választásra vonatkozó Összes rendeleté’t eltörölte és az uj konshtucid? kiadta, egyet lm egye’, meghagyott. Ez XHI. Î eó „Praedesessores Nosiri" kezdetű komik 1- ciója volt (1882), mdy a rendkívül: kite rü-Itnények (háború, forradalom, stb ) ko Zott megtartandó pápaválasztásra • kteérétes Intézkedésekéi áilopic meg. Ilyen esetben a bíborosoknak joguk van szótöbbséggel megállapítani a pápaválasztás helyéi, Idejét, sőt a választásnak egész uj rendié'.. Ugyanez a konstiitució külön rendelkezéseket' tesz arra az esetre, ha a pápa -Rómán' kívül, száműzetésben halna meg. r\ márciusba n megtartandó pápa válasz' »s is X. Pius lentebb ismcr'deit konsiitu^ió’á- nak rendelkezései szerint fog történni LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg<* választékosabb kivitelig legolcsóbb^» az Ellenzék Cliu. íPíaU UtoirJUU ” ' " ' ^
