Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-23 / 68. szám
ÁRA 3 LEJ Szerkesztői ég kiadóhivatal: Cluj, Olea Moelor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 ix ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA Mi KLÓ** Felelős szerkesztő és igazgatói DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS íC. XL (Törvényszéki Fjsfcromozisi szám: 39 (Dos. 886/ 2938, Trb. Cluj.) Előfizetési áruk: havonta 8'S.- negyedévre 240, félévre 480 ezész évre 960 (:?. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 19 3 9 MÁRCIUS 2 3. Hivatalos jelentést a Jett Id a miniszterelnökség a koronatanács határozata értelmében tett YéJelmi intézkedésekről Kiiejezefíen leszögezi a jeleniés, hogy Romárna hékepoliiiháf kivan folytatni. ~ A védelmi szempontból történt intézkedések megőrizték a katonai gyakorlatok jeliegét Londoni megállapítás szerint a Helyzet enyhült, de meg mindig válságos Az angol kormány nyolc állam szövetkezését készíti elő Németország további akciói ellen« * Hivatalos jelealés a fasiszta nagytanács éjjeli üléséről. * Napirendre került a memeíi-kérciés BUCUREŞTI, március 22. A miniszterelnökség a következő hivatalos jelentést adta ki: t. A koronatanács határozatainak értelmében a kormány néhány korosz» tály tartalékosainak behívását rendelte el, hogy kiegészítse a védelmi csa= patok egyes részeinek tényleges létszámát. Románia határozottan a béke poli» tikáját folytatja. Az ös&zpontositott csapatok jóval a határok mögött marad* tak és működésűk kizárólag a katonai gyakorlatokra és kiképzésre vonatkor zik. Abban a pillanatban, amelyben megállapítást nyer, hogy egyes szóm« szédállamok, ahol előzőleg mozgósítottak, visszavonják ezeket az intézkedéseket, tehát nem merül fel biztonságunk kérdése: aromán kormány elrendeli a behívott tartalékosok hazaküldését. Leszögezzük, hogy a határon semmiféle katonai műveletet nem hajtottak végre, az összpontosításokat pedig úgy folytatták le, hogy azok megőrizték a csapatok kiképzési jellegét. A Timpul cikke a miniszterelnökség hivatalos jelentésére ország jogai — mondta Göboels — erkölcsi és egyéb erejében gyökereznek. Aki kétségbevonja ezeket a jogokat, az szembetalálja magát az egész német néppel. A német birodalom uj békét akar, minJenl.-ppeh el akarja törölni a versadlesi békeszerződés nyomait. Európának alkalmazkodnia kell ehhez a törekvéshez — végezte be nyilatkozatát Göbbels proper gandaügyi miniszter. BUCUREŞTI, március 22. j A Timpul, Grigore Gafencu kiilügy- ‘ miniszter lapja foglalkozik a minisz- j. tereínökség hivatalos közleményével j és ezzel kapcsolatban a következőket j írja: A hivatalos közlemény, mint a \ koronatanács határozatainak követkéz- \ ményét jelenti, hogy katonai intézke» Î dések történtek a nemzeti érdekek vé- j delmére* Ugyanakkor ismételten ki- j hangsúlyozták Románia békepolitiká- . ját, amikor uj bizonyítékát adják a ha zafias éberségnek és a férfiúi nyuga lomnak, ami mindig jellemezte a ro 1 >2 mán kormány akcióit. A lap cikkét a következőképen fejezi be: A közlemény leszögezi, hogy amidőn az államok, amelyek mozgósítási intézkedéseket hoztak, visszavonják ezeket, a román kormány a maga részéről elhatározza majd a tartalékosok hazaküldését. Határaink biztonsága igy védve van. Az a bizalom és nyugalom, amely- lyel a román nép fogadja a kormány előrelátó intézkedéseit, teljesen jogos. Ez az akció pedig, erről meg vagyunk győződve, a román határokon a helyzet gyorsabb normalizálására vezet. A helysei enyhüli, Je még mindig válságos .4 külpolitikai feszültség, amint Londonban megállapítják, az utolsó napokban némileg enyhwt, a helyzet dzonban még mindig legnagyobb mértékben válságos nak tekinthető. Tegnap tovább folyt az angol diplomácia lázas tevékenysége egy olyan együttműködés létrehozására, mely, lendoni felfogás szerint, sikeres védelmi csoportosulást jelenthet minden további német akcióval szemben. Német részről erélyesen redgálnak az angol tervek ellen s a német sajtó rágalomnak mondja azokat a célokat, melyeket a francia és angol sajtó a berlini kormánynak tulajdonit. 4 rnemzeti szocialista párt bJvaidlos lapja, a „Völkischer Beobachter‘‘ éles hangon áVapitja meg, hogy a nyugati sajtó mindent megtesz a pánikhangulat teremtésére és olyan nevetséges dolgokkal vádolja Németországot, hogy Magyarország és Bulgária e’’en is támadást készítene elő. Ezek a valótlanságok — írja a lap — önmagukban hordják a cáfolatukat. Ugyancsak cáfolják Berlinből és Brüsszelből egyidejűlegt hogy Németország bizonyos gazdasági követelések kikényszerítésére ultimátummal fordult volna Belgiumhoz. Egyik nagy berlini lap szerint, Ausztria és Csehszlovákia bekebelezése nyomán keletkezett nemzetközi izgalmat saját céljaira akarja kihasználni. Berlinben azonban remélik, hogy azok az országok, melyeket e célok érdekében föT akarnak használni, nem változtatják meg eddigi tartózkodó álláspontjukat. Németország azonban — írja a lap — az angol kihívást megértette és elfogadta. Göbbels német propagandaügyi miniszter szintén nyilatkozott a sajtó képviselőinek, kijelentve, hogy London és Páris h'ába tiltakoznak a megtörtént események ellen, azokon változtatni úgysem lehet. Sokkal okosabb lenne — mondotta Göbbels —, ha elejtenék ennek a kérdésnek vitatását, minthogy az emberiességre való hivatkozás az ő részükről egyáltalán nem helytálló. Ausztria bekebelezése, a Szudékc-vi- délc megszállása és a legutóbbi cseh és morva tartományok feletti protektorátus megtermelése vér nélkül történt. Német Anglia külpolitikai tervei Németországgal! szemben mára megfogható alakot öltöttek. Londoni lapok egyhangú megállapítása szerint arról van szó, hogy három nagyhatalom, Anglia, Franciaország és Szovjet- oroszország és mellettük Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, Törökország és Bulgária közös nyilatkozatban ítéljék el Cseh- és Morvaországnak a németek által történt •tént megszállását, jelentsék ki, hogy e®t nem ismerik el jogszerűinek és közösen állapítsák meg, hogy szembeszállónak minden újabb némiet 'támadással, állandó érintkezésben maradnak egymással és fölmerülő szükség esetén azonnal tárgyalnak a megteendő intézkedésiekről. A Reuter- iigynökség, mely szintén foglalkozik ezzel a tervvel!, közli, hogy már benn fogadtatott Halifax tegnapi beszédében, aminek e<ő- íökétele a ma már nyilvánvalóan látható csoportosulás mindazon államok között, melyek fenyegetve érzik maguk-" U Nagy- britannia, a Reuter-ügynök^ég jelentése szerint, ezeknek az államoknak élére akar álfa ni. Brit politika körökben — mondja ugyanez a közlemény — mindinkább kikristályosodik ar. a vélemény, hogy elérkezett Anglia ha \ ozoit állásfoglalásának órája és hagy minden ilyen irányú kormányakció a parliament valamennyi tagjának támogatására számíthat Külpolitikai körökben ntzonban kételkednek óbban, hogy a 'tiervbeveuii kisebb államok nyíltan is hajlandók ehhez óz akcióhoz csatlakozni. Varsó, ahol Dawson, •angol külkereskedelmi államtitkár tegnap hosszasan tárgyalt s vzután tovább folytatta ujljáft Moszkva félé, alighai lesz hajlandó föladni egyéni politikáját, mely <az ■egyensúly fönntartásán aliapul Borim és Moszkva között. Londonba érkezett legújabb hirek szerint a lengyel csatlakozásról még ha lehetséges is volna, nem lehvt szó Beok külügyminiszter április elején teendő londoni látogatása előtt. Jugoszlávia esetében hasonló a helyzet. A belgrádi politika, már az Olaszországgal való jóviszonyért is, előreláthatóliag nagyon óvatos lesz ebben a kérdésben. Jugoszlávia — mondják Beügrádban — rntn engedhet meg magának ilyen fényűzést, mert a múltban ilyesmikért már súlyos árakat fizetett. Belgrád végső döntése alighanem Róma végleges állásfoglalásától függ. Ilyen körülmények között londoni politikai körökben valószínűnek (tartják, hogy a közös nyilatkozatot előbb a három nagyhatalom, AngÜ3, Franciaország és Szovjet- oroszország és egyes délkeleteurópai államok fogják aláírni, «mi után tovább folytatják a fáradozásokat a többi aláírás megszerzésére. Ez az aláírás — londoni irányadó körök véleménye szerint — 4$ órán belül megtörténhetik. Eden beszéde Az angol álláspontra jellemző a kormánykörökkel most már teljesen együtthaladó Eden volt kiiKigyminiszter tegnapi beszéde, A volt külügyminiszter kijelentette, hogy Középeurópa népeinek ösz- sze kell fognlok és egyesülniük, mert csak úgy tudatiak ellent állni a váratlan és meglepő sorozatos támadásoknak. J — Ha nem vetünk gátat az eddfg al- j kalimaziottit rendlsizernek, akkor az óriás- léptekkel fog tovább haladni a mostani utón és olyan borzalmakig juthatunk, , amelyekből senki sem menekülhet majd ki. Nem fontos ma már az, hogy azoknak az állmoknak, amelyek csatlakoznak Angliához, a belpolitikájuk vörös, fehér, vagy fekete. Mindazon államok kormányainak, amelyek szeretik a békét, most csalt egy kötelességük van: összefogni a jövő erőszakosságai eliten. Előbb, vagy utóbb le fog kelleni mondjunk a pártpolitikáról és jobb előbb, mint utóbb. Lelkes vezetésre és elhatározó akaratra van szükségünk. (Folytatása ^ utolsó v'da.02) Az angol tervek
