Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

2 ELLENZÉK 1939 márclua 19. Emlékfüzet l'rdehes cs jelentős füzet látott nap­világot. „Az. Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság ütvén Éve.** I:z a cim ugy- szőliáii minden lényeget kifejez. Amit az ember most leir, nem egyéb, mint < ii alui f arkas dr. lelkesiiltségének és szorgalmának elismerése s az u néhány futó gondolat, mely olvastára végig'i- toriázik az emlékezet kék boltozatán. Aki évtizedeken át figyelte a Társaság működését, ugy érzi, hogy e boltozat egyik sarka most földereng, aki pedig egy szinte ismeretlen darab múltat vesz tudomásul, némi napsütést is élvez. Gyalui Farkas a régi Frdély irodal­mi és tudománypolitikai mozgalmaival kezdi, majd elmondja röviden az ala­kulást és a félszázados szerény, de ne- ütés kalandot. Értékes alakok fölköd- lenek — újra kisérteni. A nagyszerű Petelei István, —kezdeményező— aki- r.sk hatalmas epikája elcsörgedezett a sivatagvidéki helyzetben, holott ma ugyanott a történelmi áramlások a ki­csi sajkákat is föltűnően és hatásosan dobálják szemünk elé; a törékeny dal­szerző, Bánffy György br., aki nem foglalhatja el korai halála miatt mint első elnök a vezetést, hogy a hosszú ideig Kuun Géza gr. küldetése legyen, mert ennek bumfordi arca és szakado­zott lassuságu beszéde mögött akkora művelődés halmozódott föl, aminő ma szinte elképzelhetetlen. És a patriarká­lis Északy Károly és a ragyogó Bariba Miklós és az elcsönJesedett Brassai Sámuel és az egyetemi tanárok soka- dalma és a költö-szinmüvész E. Ko­vács Gyula és a Szászok és a Sebesiek és az öregedésében egyre újszerűbb Jékey Aladár és aki a mai válságokba átkalauzolt: az elvonult Dózsa Endre. Ki tudná, mind még fölsorolni, aki, ha Ă törvényekéi az ország összes polgárai keli ismerjék... ?gy írják elő a jog íz »Irályok. És teljes jog­gal, mert ismerve eîzokat, Tudjuk, hogy me'y esetiben követünk ol törvénye len ességeiket és hogy a büretet éseket elkerüljük, óvatosak le* szóink. Iiásort.óképen kellene az embernek az étkezésre rvonatko'ó szabó’yokát is figye­lőmbe vermiie, ment lia nines' ezekre tekinr tettéi. rkkor könnyen megbetegszik, ez tehát a' büntetés. Azonban hogy megrőMdi/tsük ezen bünte­tés időtartam'ilj. használjuk az onvodudo- mányiban kB válónak elismert GASTRO iD. gyógyszert, mely egy Amer'kábam felfede­zett gyógynövény kivonatábrV készül.. A Gastro D. hteítása gyomor-, béi-, epe-, vese- éö máj betegségeknél, valamint gyomoride- gestégeknéL egyenesen meglépő. Orvosok ajánlják. ’ GASTRO D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vaigy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógy- B'ertáráboni, Bucureşti, GeCea Victoriei 124. Budapest nem rakott szélesebb emel­vényt alája, mint vidéki csillag hunyt ki „bérces kis hazánk“ fölött. t Aztán sűrű adatok csoportosulnak, átpillanthatlanul. Az 1886—1896, 1897 —1918 és 1920—-1938 évek, a fölolvasó­ülések anyagának pontos fölsorolása, még pedig 1897-től kezdve hármas tar­talmi csoportosítással. De szó esik az 1929—1931-es években történt küllőn népszerűsítő fölolvasásokról, az 1888 —1932 évek ünnepélyes és diszülései- rol, a vidéki kirándulásokról, majd a kiadványokról, folyóiratokról, pályá­zatokról, a tagok névsoráról. Sok, sok adat. A lelkiösmereíes krónikairó 73+ 332 ülés történéseit vizsgálta meg, de bevallja, Hogy az anyag még sem tel­jes; egyes ülések adatai után hiába nyomozott. Az olvasónak azonban ez a tálalás elegendő. A kép és a tanul­ság egyaránt egész. Látjnk, mily ked­ves elégedettséggel folyt egy szerény, de mégis szükséges és bizonyára, ha­tásos munka, általános művelődés fo­kozása érdekében, az erdélyi hagyo­mányt ápolva és a régen balgatag ál­mot, erdélyi központiságot kergetve, mig aztán a történelmi földrengés sok mindent összedöntött ebből, hogy az erdélyiség eszméje végre uj nagy küz­delmek sodró áramlatainak most már kiemelkedvén, megjelenhessek a nagy idők sugárzásaiban ragyogó és eltúl­zott fantomként, de már távolabb me­red ez ve a Társaság életvonalától. Va­lóban sok és hasznos okulást meríthe­tünk a történelemből. Mit kellett vol­na még, vagy máskéht cselekedni, hogy a személyi vonatkozásoktól a cél és eszme valóságosabb és történetibb le- gyen? „ ~ - * - - - > ­l:z azonban már nem tartozik reánk. Az irodalompolitikusok feladata. Most in! ább, mint valaha, mintahogy a je­len helyzet bizonyltja, mikor u gyakor­lati életünk vezetését is főleg írók ha­táskörébe juttatta. A mi kötelességünk csak annyi, hogy az érdemes és szük­séges megemlékezést — egy művelő* déstörténelmi vázlatot — igyekezzünk napjaink izgalmas változatai közt le­hetőségeink szerint megszabadítani az érdektelenség keservétől és segíteni korszerű hatástkeresö törekvésében. lós kötelességünk, függetlenül minden egyébtől, elismerni a lelkesültséget, a szorgalmat, a célzatosságot, amelyet Gyalui Farkas tanusit. Frre azért is hivatott volt, mert az élők sorából Bo­ros György dr. és Dózsa Endre mellett o az egyetlen, aki mint újságíró, az­után tag, titkár, alclnök, tb. elnök a kezdettől máig együtt élt a Társaság­gal, nyilván abban a tudatban, hogy ez a kapcsolt élet emlékezetes. Köszönet szolgálatáért. .. . , a tß]esbai9€kox mindenkinek és mMmap Eladják azokat a városi ingatlanokai öiae'öCß sico? iüKücimezieh KOLOZSVÁR, március 18. I Az uj városház f elépi lésének terve egv ! lépéssel előbbre haladt. Mint ismeretes, ; Bornerwsa polgármester a városháza íe’-- ! építésének tervét annak idején ismertel- ! te egv értekezleten a város po’gárságá* ; nuk képviseletével, akik hozzájárultak a szép és régóta megváltási tásna váró terv végrehajtásához. Már ezen az értekezle­ten közöl'e a polgármester a megjeleli' lekkel, hogy a városháza felépítéséhez megfelelő anyagi (Hapci kell teremteni. Jelezte, hogy a város tervbe vette a hasz­not nem hajtó várisi ingatlanok megfe­leli áron való értékesítéséi, hogy a befo­lyó vételárból az építkezésre alkalmas terület kisajátítási árát ki lehessen fizetni. Mint most értesülünk, a kormány hozzá­járult a hasznot nem hajtó városi ingat lanok é’adásához. A tanács mrvst összeír­ja az eladásra szánt belső és külső telke­kül és az ingatlanak jegyzékét lel fogja terjesztem a kormányhoz­Verekedés és pereskedés az eltűnt százlejes miaít Felmentette a bíróság a lopás v£dj ival gyanúsított ügynököt KOLOZSVÁR, március i8. Érdekes felebbezcdt ügyet tárgyalt teg­nap delelő't a helybeli törvényszék első ta­gozata. Még a múlt év folyamán 'történt, hogy K. M. ügynök, helybeli lakos, ügyes­bajos do’ga intézése miatt felkereste az egyik jónevü belvárosi ügyvédi irodát. Az ügyvédi Irodában mindössze « gépirónő •tartózkodott, viszont az egyúttal előszo­bául és váróteremül szolgáló külső irodá’ ban senki sem volt. Ennek a helyiségnek egyik iróaszta'án K. M. megpillantott egy ioo 'fejes pénzdarabot és egyúttal felhívta a gé+rókisasszony figyelmét orra, bogy a pénz igen könnyű helyen van s könnyen ,,lába kelhet“. A gépirónő azonban nem intézkedett a pénz felől és így’, mig K. M. az irodában tartózkodott, a xco lejes el­tűnt. Közben bejött az irodába a pénz ke­zelésével megbízó't tisztviselő is, aki egye- ncsen az ügynököt vádolta meg a pénz el­tüntetésével. A vitából verekedés keletke­zeit és az ügynek a járásbíróság előd lett az ügyész személyében, aki letartóztat- ta az asszonyt. Ugyanis mialatt távol voltak, az ügyészséghez névtelen felje­lentés érkezett, hogy Popescuné meg­mérgezte férjét, mire az. ügyészség el­rendelte Popescu kihantoíását és a boncolás igazolta a feljelentés adatait, mert valóban találtak arzént a hulla- maradványban. Popescuné ügyében most hozott ítéletet a büntetötábia. Á férjgyilkos asszonyt tízévi fegyházra ítélték. J Ozcr4 Tízévi fegyházra ítélték a térigyilkos asszonyt Pafhányméreggel ölte meg lüdőhajos férjéi az elve­temüli asszony, hogy hozzájuthasson az örökséghez hogy Hunyady Sándor Bors István eimü kitűnő vigjútékábót készet magyar film ma Budapest legnagyobb filmsikere. A lapok azt írják, hogy a Bors István az eddig készült legjobb magyar fám, amely minden trfantetben tökéletes; hegy férjhezment a botrányairól híres angol milliomoskisasszony, Pamela Phil- limore, aki már két vőlegényével szakított botrányos módon. Most aztán megeskü- dött a boldog harmadikkal. A fekete Pa­mela esküvőjén ugyanazt a fantasztikus ruhát viselte, amit Marlene Dietrich az Adah kertje eimü filmben. Nászinduló he­lyetI egy jaz'-zenekar a Rhapsody in Bhic eimü hires táncszámot játszotta az esküvőn; hogy nagy részvét mellett temették el Torkos Lászlót, a neves magyár költőt, aki egyike volt a Pctőfi-társaság megala­pítóinak. Torkos László száz évet élt és náihaiázbun halt meg. A pátriárka kor­ban meghalt költő halála mély részvétet kedett Magyarországon; hogy Dayka Margit két hétre London­ba utazik. Az utazás célja elsősorban szó­rakozás, de a nagyszerű magyar színész­nő ‘ránt angol filmesek érdeklődnek $ igy nem lehetetlen, hogy a volt koto-s- vári színésznő legközelebb angol filmen szerepel; i ; hegy Simone Simon, aki tudvalevőleg otthagyta Hollywoodot, mert nem kapott megfelelő szerepet, olyan rendkívüli sk j kert aratott Zola Adat az emberben című' I francia filmjében, hogy most háromszo- j ros fizetéssel hívják újra vissza Ameriká­ba. De Simone nem megy. A-t mondja, hogy neki elég veit Hollywoodból. BUCUREŞTI, március 18, A büntetötábia most tárgyalta le Popescu Maximilianné gyilkossági bűn- perét. Popescuné az elmúlt esztendő­ben pátkányméreggel megmérgezte férjét. A szerencsétlen ember 18 órai szörnyű kínlódás után kiszenvedett. A tárgyalás során fény derült a megdöb­bentő dráma minden részletére. Maxi­milian Popescu, aki a jalomitamegyei Slobozia községben volt földbirtokos, 11 esztendővel ezelőtt nősült meg. Sze­gény leányt vett feleségül, majd alig egyévi házasság után tüdőbajban meg­betegedett, ezért végrendeletet készí­tett és minden vagyonát feleségére hagyta. Popescu állapota az évek múl­tán egyre rosszabbodott. Az asszony időközben ismeretséget kötött egy Nita Nicolae nevű tisztviselővel és eb­ből a barátságból rövidesen szerelem lett. Á férj egyre betegebb lett. 1937 februárjában ágynak esett és vért hányt. Az asszony ekkor elhatározna hogy elteszi férjét láb alól. A környé­ken elhíresztelte, hogy férje haldoklik. Néhány nap múlva patkánymérget keveri férje ételébe és a szerencsétlen ember 18 órai szörnyű kínlódás után kiszenvedeit. Első pillanatban senki Sem gyanako­dott az asszonyra, a férjet eltemették és a bűnös asszonynak semmi sem ál­lott útjában, hogy összeházasodjon szerelmével, Nita Nicoíaeval. Sőt a házasságot elősegítette a meghalt férj­ről hátramaradt nagy vagyon. Az uj pár fel is használta a vagyont. Olasz­országba mentek nászúira, nyár dere­kán. Amikor onnan visszatértek, előbb Constantára mentek tengeri fürdőre, majd pedig a sinaiai hegvek között voltak utónyaraláson. Mikor hazajöt­tek, keUemetieű meglepetés várta őket MEGHÍVÓ. A ,.Spor“ Hitelsrövetkezet Ko­lozsvár, 1939. évi április hó 5 én IS órakor a Calea Mareşal Foch 43. sz. helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat az a’apszbályok vontkozó §-n értelmében azzal hívjuk meg hogy amennyiben e7en a tagok határozatképes sziámiban nem jeleimének meg, ugy f. évi április hó 12-én IS órakor ugyanazon helyen újabb közgyűlést fogunk tartani, mely a nap; rend re felvett tárgyak- I ban a megjelentek számára va’o tekintet nélkül, jogérvényesen fog határozni. Nátpá- j rend: 1. Az 1938. évi üzlete red menyről sí? óló jelentések tárgyánál,«, az évi zárszámadások megvizsgálása és a felment vény megadása. 2. Az 1938. évi mérleg megállapítása, 3. Tisz­ta jövedelemről való rendelkezés. 4. Az igaz­gatóság 3 tagjának 'választása. 5. A felügve- lőbizottság 3 tagjainak választása. 6. Az 1939. évj költségvetés letárgyaása. 7. A kölesön- folvósiiitásoik feltételeinek meg állapítása (ka­matláb. (visszafizetési idő és a folyósítható kölcsönök maximuma). 8. A szövetkezet ál­tal ijgéoybevehető hitel maximumának meg­határozása. 9. Nótaként indítványok. A fel­ügyelőn iizottsági je’enités-, valamint a felügye­lőül7 ot'tság állal megvizsgált évi mérleg a szö­vetkezet helyiségében kifüggeszt előtt és min­denki á’ta]' megtekinthető. 1939 március' hő li-áv. Az igazgatóság, w - c - ' • — • folytatása. K. M. feljelentesere ugyanis f bíróság beidézte maga elé az ügyben szw reploket és ott vizsgálta ki az irodában t-cár tént eseményeket. K. M. feljelentésén válaszképen az ügyvédi iroda liszt vise ő j' lopás cimén tett feljelentést K. M. ellei és n verekedés ügyétől függetlenül tár gyalta ezt a pert a járásbíróság. Az annal idején megtartót! tárgya'ás során a járátf bí'róiság ia gépirókisasszonynak arra a val lomására alapítva, hogy a kérdéses idő pontban más nem tartózkodott az ügyvéd irodában és a helyiségbe senki be nem lé pc-ít, valamint onnan el nem 'távozott, mn nak a véleményének adott kifejezést, hogj a pénzt senki más nem lophatta el, csak a; ügynek, marasztaló '.-éle'et hozott és K M.-et looo hj pénzbüntetésre ítélte. Fe lebbezés folytán az ügy a törvényszék el< került, amely rövid tárgyalás után nerr látta bebizonyítottnak az ügynök terhén I felhozott vadait és bizonyíték hiányábar I fémén'ette a vád és minden következőié nye alól. Az iléict jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents