Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-18 / 64. szám

.wat '7-, ZZzkUzi g llw»énW® _. S^SSfe»^* beWw«­Sf*»^ik-iSs*“s a,'„v'i ot®«bo” ==a « 409 „«« V*°s .Itt»,i.Ä-v-e*., n. to5^^* S, . \2\Vv^ift llv* *"*1* ' üKíOí°d° .Ä\Ai. neftVC „Wöd«5 ELLhNzé a: Tatara királyi helytartó hetvenöt éve folyó pereskedés ügyében hozott döntést Végeiéwi afciresJel^höierdSper“.­Megegyezést hozott létre a királyi helytartó döntő bíráskodása KOLOZSVÁR, március 17. E hét elején a szamjosi királyi helytar­tóságon érdekes tárgyalás folyt le dr. Ta­taim Cork dán királyi helytartó személyes vezetése alatt Az úgynevezett felsővisói erdöpör udclsó fázisa zajlott le, amely 75 évvel ezelőtt indult meg, amelynek tárgya 25 ezer holdnyi fenyőerdő volt. Ez a pór az érdekeltek között 1852,-ben indult meg és az ügyvédek a pereskedé­sen jó!; kerestek, mert a perköltség ed­dig közel 15 millió lejt tesz ki­ll. József császár idejében, amikor adó­kivetés céljából az Összes földbirtokokat összeírták, sor került a felsővisói erdő- birtok felvételére is, de az oltani román nemesség akkoriban, mikor az erdőt nem tekintették értéknek, nem vállal lg az erdő tulajdonjogát, ilyenformán a 25 ezer holdas fenyő- erdő gazdátlanná lett. Később a felsővisóiak apránként hasz­nálni kezdték az erdőt, makor a tiszai er­dők már megfogyatkoztak és a mára ma­rosi sószá'ilMásokhoz tutajokra voüit szük­ség. Az átátin, mint a máramarosi sóbá­nyáit tulajdonosa, a közbirtokosság egyes tagjai ót egy véka 20-as tallérért vásárolta meg az erdő részeket. 1832-ben a magyar állaim közösség megszüntetése iránti port tét; folyamjaiba és azt állította, hogy az erdő úrbéri birtok és a közbirtokosságnak az erdő hasznáról, tulajdonjogából csak 15 százalék illeti meg. A magyar királyi kurta azonban megállapította, hogy a ha­talmas kiterjedésű fenyőerdő nem úrbéri, hanem közbirtokossági tulajdon és az ál­lam keresetet elutasította. Ezután a pőrék lavinája indult meg. Arról folyt a vilim, hogy a visói nemesek milyen arányban részesedjenek az erdö- birtokbók A magyar állam azt -vitatta, hagy mán den egyes birtokos ös&zb tetők a arányában részesedjék, de a kúria ismét a román nemesség javára döntött és ügy az erdőbirtok 75 százaléka most már véglegesen a felsövisói román nemes­ség tulajdonába került. Időközben a sok pereskedés kimerítette a nemesek anyagi erejét, sokan lemond­ták részesedésiiket és így az erdőbirtok­nak csak 50 százaléka maradt meg a ro­mán gazdák birtokában. A közl>irtsíkos­ság helyzete most úgy áh, hogy a 25 ezer holdas fenyő érdit 25 száza­lékod az államé, Iá százaléka a Groedel fakitermelő társaságé, 10 százaléka a 100 holdon felüli gazdáké, a fenn ml radá rész pedig 2300 kisgazdáé. Minthogy az uj közigazgatási törvény a közbirtokosságok s a, községek vagyonát a tartományi kormányzóság felügyeletébe irtába, a felsövisói közbirtokosság arra kérte Tatani Ocriotan királyi helytartót, vegye kezébe az ügyel és vessen véget a 75 éve folyó pereskedésnek. Erre a- fel­kérésre Tata.ru helytartó magára vállalta a döntőbíró szerepét. A tárgyalás hétfőn j reggel 9 órától este 9 óráig tartott. Tataru királyi helytartó még ebédre sem ment haza, de a végén létre is jött a békés megállapodás, amely szerint a közbirtokosság 5100 hold erdőterüle­tet átengedett n községi erdő céljaira kisajátítási áron, ebből azonban 2600 holdért nem kért semmi ellenértékét. Kijelentette a község ezzel szemben, hogy sem a közbirtokosságtól, sem az állam­tól nincs tovább semmi követelni valója és hogy mmden peres és peren kívüli igé­nyéről ogyszersmindenkorra lemond. —- Most már a döntés után a- felsövisói er­dők kitermelése, egységes üzemterv alap­ján, szövetkezeti alapon indul meg s így körülbelül ezer munkás jut kenyérhez. HASHAJTÓI Emléftlrafbaii foglalták össze sérelmeiket a Kolozsvári építőipari munkások Súlyos Myzefb« kerüli s ite’ozw üi ipari munkásság, mert síés viel ékítő fiozotf alkalmi műnkésokkai dolgoiialnak a váMsikozők Ennek megakadályozására nemcsak a munkaidő szabályozása, hanem a mun­kák öny vek ellenőrzése is időszerű volna, hogy igy az avatatlanul e szakmára to­lón gólon vis's zári a ssz.a. Mit mondanak az érdekeltek? Az -építőipari szakmai szervezeti! egyik vezetője a nagy fontosságú problémával kapcsolatban a következőket mondotta: — A kontár kérdés mellett a felburján­zott .,alvállalkozási rendszer“ ís rová­sunkra van. A magánépükezés és köz- építkezés terén egyaránt szokássá vált ez a módszer. Az ..akkord ‘-munka megho­nosítása szintén káros hatással van, hi­szen ebben minőség helyett mennyiséget kell termelni, ami a lelkiismeretes, kifo­gástalan -munka 'letűnéséhez vezet. — Mindezek az okok bőven. elégséges* sek arra — folytatta informátoraink —* hogy _ ^ i sérelmeink orvoslását újból mSfjkisé* retjük az összes illetékes fórumok «(■* jón. ‘ ţ — Lokálpatriotizmusból is jogjoc tart-' hatunk erre, hiszen tagjaink 99 százaléka kolozsvári születésű, sőt túlnyomó száza­léka saját házzal rendelkezve, a községi terhekből is alaposan kiveszi a részét. —■ Éppen ezért, sérelmeink el (7276/939' szám alatt) emlékiratban terjesztettük! tegnap a munkaügyi félügyelőség, külön a munkakamara és a város vezetőségé, elé, hogy kellő védelemben részesítsenekj andre meg van a megfelelő módjuk. KOLOZSVÁR, március 17. A munkanélküliek segélyezését évrol- évre országszerte csökkentetlek. Főleg az úgynevezett „szezenszakmák“ tagjait von­ták ki a segélyezettek tömegéből. Az ür dl k csak látszólag helytálló. Eszennt az illető szakmai alkalmazottak télen amúgy sém dolgoznak, a szezonmunka felesle­géből pedig mindenki saját ügyessége és szorgalma szerint gondoskodhatik a szű­kös hónapokról, ’’Az épHőmunkások sérelme Az utóbbi években ez az eljárás érte a helybeli építőipari munkásokat is. Ezzel szemben azonban az a helyzet, hogy ez a szakma városunkban még a legnagyobb munkáskereslet ide­jén is 90—100 munkanélkülit kénysze­rül nyilvántartani. Pedig Kolozsvárott éppen elég nagymér­vű építkezés fbVt le ahhoz, hogy az ösz- szes szakmabelieket foglalkoztassa. De sajnálatos tény, hogy a munkálatok na­gyabbik részét, mondhatni kétharmadát, máshonnan hozott, többnyire falusi, gyakran még idegen városi munkásokkal végeztetik. Ennek a visszás helyzetnek a megváltoztatására vezető szakkörök már többizben felkérték az illetékes fórumo­kat, anélkül, hogy eredményt értek voma eb Az itteni hatóságok nem találtak mó­dot reá, ámbár nem egy olyan erdélyi város van, ahol a helyi iparosok és mun­kások a város területén előforduló mun­kálatoknál — különösen pedig a közin­tézmények ilyen természetű munkálatai­ban —: kizárólagos előnyben részesülnek. Ezzel módot és alkalmai! adnak az érde­kelt iparosságnak és szakmunkásoknak pénzügyi kötelezettségeik teljesítésére, mely elsősorban az állam és város ház­tartásának aktíváját emeü. Városunkban jelenleg is több olyan építkezés fWyik —- hogy csak az állami építésről emlékezzünk meg —, melyek a kolozsvári építészek és munkások hely­zetén érezhető módon javítanak. Jelenleg ennek a társadalmi rétegnek a helyzete annyira súlyos, hogy 99 százalékát mun­kanélkülinek mondhatjuk. Ez állami építkezéseket elnyerő fővárosa vállalko­zók -azonban — a helyzet nemismerése, vagy egyéb okok miatt — nem helybeli munkásokat alkalmaznak, hanem más vidéki munkásokat kezdtek idetoborozni. Ez a ténykedés nemcsak anyagiakban érinti súlyosan a kolozsváriakniH, de er­kölcsileg is bántó eljárás annak a város­nak a szakmájával szemben, mely évti­zedek építész-nemzedékeit nevelte fel. E nemzedékek képességeik legjavát a város határain belül örökítették meg, bárkinek becsületére váló módon. Nem ellenőrzik a munkaidőt A vállalkozók által idegenből hozott munkásokat rá tehet venni az előirásos S órai munkaidő túllépésére, amit az el- j lenőrzés hiánya is elősegít. A múlt évben például ebben a szakmá­ban cyy ál talán nem gyakoroltak ellen­őrzést a munkaidőt illetőleg. Természetesen mindez rontja a m,unka- fellételeket és ezzel a vállalkozóknak feles hasznot biztosüt. De a munkanélküliséget — helyi viszonylatban —- annál in­kább elősegíti. Sejtésükéi keretében ismertél! <s pelgármesiei az: uj koliségvelési a varas közönségével Ötszázezer lejt fordítanak a kisebbségi iskolák segélyezésére, Kétszázezer lejjel támogatják a magyar szimársníatot KOLOZSVÁR, március 17. Mint már megírtuk. Kolozsvár város ezévi költségvetése a legnagyobb takaré­kosság jegyében készül t el. Dr. Bornem ka .Sebastian polgármester éppen úgy. mmt ja költségvetés felülvizsgálásával megbí­zott dr. Popa Adam helyettes polgármes­ter aggódó figyelemmel vigyáztak arra, hogy csak a legsürgősebb szükségleteket vegyék fel a költségvetésbe és ezek között 's csak az olyanokat, amelyre meg van a kellő pénzügyi fedezet. A város ezévi költségvetése tehát feltét­lenül reális lesz, mert a kiadási tételek nem haladják túl a multévi bevétel ké­rdőik A költségvetés pontosan még nincs összeállítva s mihelyt az készen tesz, jó­váhagyás végett a város tanácsa át fogja küldeni a szamosi királyi helytartóság­hoz. Munkatársunk a költségvetéssel kap­csolatban tegnap kérdést intézett dr. Bora emisa polgármesterhez, aki kijelen­tette. hogy a költségvetés csak a hét végére készül el s annak irányelveit, bevételi és ki­adási féléiéit a jövő hét eleién egy saj­tóankét keretében fegja ismerteim a város polgársága előtt. Értesülésünk szerint, hat év után most először törtére!, meg, hogy a költségvetésben jelentős Udell vetlek fel a kisebbségi iskolák és egyházak se­gélyezésére. Hat év a'att az iskola-fenn tartó kisebbségi egyházak hiába kérték, hogy a városi bevételekből, fennt'il'ó törvények rendelkezése értelmében, ré­szesítsék a kisebbségi iskolákat ö>\ so­hasem teljesítették■ Most a városi ta­nács az ni költségvetésbe a kisebbsé­gi egyházak segélyezésére fé’millió lejt. veit fel. Ugyancsak 200 ezer lej* vett fel a Magyar Színház segélyezésére is. Andnt megfelelő forrásból értesül lünk, a kisebbségi Islb 'ák vezetői a költségvetés­be feheti félmillió lejt kevésnek la- lálják, mert hat éven á; nem. kaptak egyetlen lejt sem, holott a többségi inté­zetek minden évben 3—4 millió lejt., sőt ennél magasabb összegeket is kaptak. LEVÉLPAPÍROK egyszerűiül * '.»$> választékosabb kivitelig . ítgo'cjóába.i az Ellenzék könyvosztáiyaoaa, Chijj» Pista Lu hu.

Next

/
Thumbnails
Contents