Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-18 / 64. szám
.wat '7-, ZZzkUzi g llw»énW® _. S^SSfe»^* beWw«Sf*»^ik-iSs*“s a,'„v'i ot®«bo” ==a « 409 „«« V*°s .Itt»,i.Ä-v-e*., n. to5^^* S, . \2\Vv^ift llv* *"*1* ' üKíOí°d° .Ä\Ai. neftVC „Wöd«5 ELLhNzé a: Tatara királyi helytartó hetvenöt éve folyó pereskedés ügyében hozott döntést Végeiéwi afciresJel^höierdSper“.Megegyezést hozott létre a királyi helytartó döntő bíráskodása KOLOZSVÁR, március 17. E hét elején a szamjosi királyi helytartóságon érdekes tárgyalás folyt le dr. Tataim Cork dán királyi helytartó személyes vezetése alatt Az úgynevezett felsővisói erdöpör udclsó fázisa zajlott le, amely 75 évvel ezelőtt indult meg, amelynek tárgya 25 ezer holdnyi fenyőerdő volt. Ez a pór az érdekeltek között 1852,-ben indult meg és az ügyvédek a pereskedésen jó!; kerestek, mert a perköltség eddig közel 15 millió lejt tesz kill. József császár idejében, amikor adókivetés céljából az Összes földbirtokokat összeírták, sor került a felsővisói erdő- birtok felvételére is, de az oltani román nemesség akkoriban, mikor az erdőt nem tekintették értéknek, nem vállal lg az erdő tulajdonjogát, ilyenformán a 25 ezer holdas fenyő- erdő gazdátlanná lett. Később a felsővisóiak apránként használni kezdték az erdőt, makor a tiszai erdők már megfogyatkoztak és a mára marosi sószá'ilMásokhoz tutajokra voüit szükség. Az átátin, mint a máramarosi sóbányáit tulajdonosa, a közbirtokosság egyes tagjai ót egy véka 20-as tallérért vásárolta meg az erdő részeket. 1832-ben a magyar állaim közösség megszüntetése iránti port tét; folyamjaiba és azt állította, hogy az erdő úrbéri birtok és a közbirtokosságnak az erdő hasznáról, tulajdonjogából csak 15 százalék illeti meg. A magyar királyi kurta azonban megállapította, hogy a hatalmas kiterjedésű fenyőerdő nem úrbéri, hanem közbirtokossági tulajdon és az állam keresetet elutasította. Ezután a pőrék lavinája indult meg. Arról folyt a vilim, hogy a visói nemesek milyen arányban részesedjenek az erdö- birtokbók A magyar állam azt -vitatta, hagy mán den egyes birtokos ös&zb tetők a arányában részesedjék, de a kúria ismét a román nemesség javára döntött és ügy az erdőbirtok 75 százaléka most már véglegesen a felsövisói román nemesség tulajdonába került. Időközben a sok pereskedés kimerítette a nemesek anyagi erejét, sokan lemondták részesedésiiket és így az erdőbirtoknak csak 50 százaléka maradt meg a román gazdák birtokában. A közl>irtsíkosság helyzete most úgy áh, hogy a 25 ezer holdas fenyő érdit 25 százalékod az államé, Iá százaléka a Groedel fakitermelő társaságé, 10 százaléka a 100 holdon felüli gazdáké, a fenn ml radá rész pedig 2300 kisgazdáé. Minthogy az uj közigazgatási törvény a közbirtokosságok s a, községek vagyonát a tartományi kormányzóság felügyeletébe irtába, a felsövisói közbirtokosság arra kérte Tatani Ocriotan királyi helytartót, vegye kezébe az ügyel és vessen véget a 75 éve folyó pereskedésnek. Erre a- felkérésre Tata.ru helytartó magára vállalta a döntőbíró szerepét. A tárgyalás hétfőn j reggel 9 órától este 9 óráig tartott. Tataru királyi helytartó még ebédre sem ment haza, de a végén létre is jött a békés megállapodás, amely szerint a közbirtokosság 5100 hold erdőterületet átengedett n községi erdő céljaira kisajátítási áron, ebből azonban 2600 holdért nem kért semmi ellenértékét. Kijelentette a község ezzel szemben, hogy sem a közbirtokosságtól, sem az államtól nincs tovább semmi követelni valója és hogy mmden peres és peren kívüli igényéről ogyszersmindenkorra lemond. —- Most már a döntés után a- felsövisói erdők kitermelése, egységes üzemterv alapján, szövetkezeti alapon indul meg s így körülbelül ezer munkás jut kenyérhez. HASHAJTÓI Emléftlrafbaii foglalták össze sérelmeiket a Kolozsvári építőipari munkások Súlyos Myzefb« kerüli s ite’ozw üi ipari munkásság, mert síés viel ékítő fiozotf alkalmi műnkésokkai dolgoiialnak a váMsikozők Ennek megakadályozására nemcsak a munkaidő szabályozása, hanem a munkák öny vek ellenőrzése is időszerű volna, hogy igy az avatatlanul e szakmára tolón gólon vis's zári a ssz.a. Mit mondanak az érdekeltek? Az -építőipari szakmai szervezeti! egyik vezetője a nagy fontosságú problémával kapcsolatban a következőket mondotta: — A kontár kérdés mellett a felburjánzott .,alvállalkozási rendszer“ ís rovásunkra van. A magánépükezés és köz- építkezés terén egyaránt szokássá vált ez a módszer. Az ..akkord ‘-munka meghonosítása szintén káros hatással van, hiszen ebben minőség helyett mennyiséget kell termelni, ami a lelkiismeretes, kifogástalan -munka 'letűnéséhez vezet. — Mindezek az okok bőven. elégséges* sek arra — folytatta informátoraink —* hogy _ ^ i sérelmeink orvoslását újból mSfjkisé* retjük az összes illetékes fórumok «(■* jón. ‘ ţ — Lokálpatriotizmusból is jogjoc tart-' hatunk erre, hiszen tagjaink 99 százaléka kolozsvári születésű, sőt túlnyomó százaléka saját házzal rendelkezve, a községi terhekből is alaposan kiveszi a részét. —■ Éppen ezért, sérelmeink el (7276/939' szám alatt) emlékiratban terjesztettük! tegnap a munkaügyi félügyelőség, külön a munkakamara és a város vezetőségé, elé, hogy kellő védelemben részesítsenekj andre meg van a megfelelő módjuk. KOLOZSVÁR, március 17. A munkanélküliek segélyezését évrol- évre országszerte csökkentetlek. Főleg az úgynevezett „szezenszakmák“ tagjait vonták ki a segélyezettek tömegéből. Az ür dl k csak látszólag helytálló. Eszennt az illető szakmai alkalmazottak télen amúgy sém dolgoznak, a szezonmunka feleslegéből pedig mindenki saját ügyessége és szorgalma szerint gondoskodhatik a szűkös hónapokról, ’’Az épHőmunkások sérelme Az utóbbi években ez az eljárás érte a helybeli építőipari munkásokat is. Ezzel szemben azonban az a helyzet, hogy ez a szakma városunkban még a legnagyobb munkáskereslet idején is 90—100 munkanélkülit kényszerül nyilvántartani. Pedig Kolozsvárott éppen elég nagymérvű építkezés fbVt le ahhoz, hogy az ösz- szes szakmabelieket foglalkoztassa. De sajnálatos tény, hogy a munkálatok nagyabbik részét, mondhatni kétharmadát, máshonnan hozott, többnyire falusi, gyakran még idegen városi munkásokkal végeztetik. Ennek a visszás helyzetnek a megváltoztatására vezető szakkörök már többizben felkérték az illetékes fórumokat, anélkül, hogy eredményt értek voma eb Az itteni hatóságok nem találtak módot reá, ámbár nem egy olyan erdélyi város van, ahol a helyi iparosok és munkások a város területén előforduló munkálatoknál — különösen pedig a közintézmények ilyen természetű munkálataiban —: kizárólagos előnyben részesülnek. Ezzel módot és alkalmai! adnak az érdekelt iparosságnak és szakmunkásoknak pénzügyi kötelezettségeik teljesítésére, mely elsősorban az állam és város háztartásának aktíváját emeü. Városunkban jelenleg is több olyan építkezés fWyik —- hogy csak az állami építésről emlékezzünk meg —, melyek a kolozsvári építészek és munkások helyzetén érezhető módon javítanak. Jelenleg ennek a társadalmi rétegnek a helyzete annyira súlyos, hogy 99 százalékát munkanélkülinek mondhatjuk. Ez állami építkezéseket elnyerő fővárosa vállalkozók -azonban — a helyzet nemismerése, vagy egyéb okok miatt — nem helybeli munkásokat alkalmaznak, hanem más vidéki munkásokat kezdtek idetoborozni. Ez a ténykedés nemcsak anyagiakban érinti súlyosan a kolozsváriakniH, de erkölcsileg is bántó eljárás annak a városnak a szakmájával szemben, mely évtizedek építész-nemzedékeit nevelte fel. E nemzedékek képességeik legjavát a város határain belül örökítették meg, bárkinek becsületére váló módon. Nem ellenőrzik a munkaidőt A vállalkozók által idegenből hozott munkásokat rá tehet venni az előirásos S órai munkaidő túllépésére, amit az el- j lenőrzés hiánya is elősegít. A múlt évben például ebben a szakmában cyy ál talán nem gyakoroltak ellenőrzést a munkaidőt illetőleg. Természetesen mindez rontja a m,unka- fellételeket és ezzel a vállalkozóknak feles hasznot biztosüt. De a munkanélküliséget — helyi viszonylatban —- annál inkább elősegíti. Sejtésükéi keretében ismertél! <s pelgármesiei az: uj koliségvelési a varas közönségével Ötszázezer lejt fordítanak a kisebbségi iskolák segélyezésére, Kétszázezer lejjel támogatják a magyar szimársníatot KOLOZSVÁR, március 17. Mint már megírtuk. Kolozsvár város ezévi költségvetése a legnagyobb takarékosság jegyében készül t el. Dr. Bornem ka .Sebastian polgármester éppen úgy. mmt ja költségvetés felülvizsgálásával megbízott dr. Popa Adam helyettes polgármester aggódó figyelemmel vigyáztak arra, hogy csak a legsürgősebb szükségleteket vegyék fel a költségvetésbe és ezek között 's csak az olyanokat, amelyre meg van a kellő pénzügyi fedezet. A város ezévi költségvetése tehát feltétlenül reális lesz, mert a kiadási tételek nem haladják túl a multévi bevétel kérdőik A költségvetés pontosan még nincs összeállítva s mihelyt az készen tesz, jóváhagyás végett a város tanácsa át fogja küldeni a szamosi királyi helytartósághoz. Munkatársunk a költségvetéssel kapcsolatban tegnap kérdést intézett dr. Bora emisa polgármesterhez, aki kijelentette. hogy a költségvetés csak a hét végére készül el s annak irányelveit, bevételi és kiadási féléiéit a jövő hét eleién egy sajtóankét keretében fegja ismerteim a város polgársága előtt. Értesülésünk szerint, hat év után most először törtére!, meg, hogy a költségvetésben jelentős Udell vetlek fel a kisebbségi iskolák és egyházak segélyezésére. Hat év a'att az iskola-fenn tartó kisebbségi egyházak hiába kérték, hogy a városi bevételekből, fennt'il'ó törvények rendelkezése értelmében, részesítsék a kisebbségi iskolákat ö>\ sohasem teljesítették■ Most a városi tanács az ni költségvetésbe a kisebbségi egyházak segélyezésére fé’millió lejt. veit fel. Ugyancsak 200 ezer lej* vett fel a Magyar Színház segélyezésére is. Andnt megfelelő forrásból értesül lünk, a kisebbségi Islb 'ák vezetői a költségvetésbe feheti félmillió lejt kevésnek la- lálják, mert hat éven á; nem. kaptak egyetlen lejt sem, holott a többségi intézetek minden évben 3—4 millió lejt., sőt ennél magasabb összegeket is kaptak. LEVÉLPAPÍROK egyszerűiül * '.»$> választékosabb kivitelig . ítgo'cjóába.i az Ellenzék könyvosztáiyaoaa, Chijj» Pista Lu hu.
