Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-02 / 50. szám

»it;bjv7äjc 7¥ T9 mltelu t £ MMmoracw wm*mm»«wcwbmes? :zsZMto ■MR Hálókocsi iííetí-e meg a hivatalos ügyben utazó polgármestereket? Érdekes vita került a ecozigazgaSásS tábla elé KOLOZSVÁR, március I. I ogas kérilcst kelleti eldöntenie leg- nap n kolozsvári közigazgatási táblá­nak. Arra kellett telelnie, hogy a Hu- lUrestibe siiriin utazó polgármestere­ket hálókocsi illeti-e vatjy sem. érde­kes a históriája annak is, hogy hogy ke­rült ez a kérdés a közigazgatási tábla I í)r. Stefan Banea szatmári polgár- iţi est ért hivatalos ügyei gyakran szó­I.voiták Bucurestibc. A költségvetést kelleti jóváhagyni, különböző várpsfej- l.sztési ügyekben kellett az illetékes n misztériumok kai megbeszéléseket folytatni s természetes, hogy a pol­gármester, mint a városnak első pol­gára, az utat Szatmár és Bucureşti kö­zött mindig gyorsvonaton tette meg és e legtöbb esetben hálókocsiban. Mikor utazásaiból visszatérve, költségjegyzé­k-ét bemutatta, a városi számvevőség a felszámított költségeket minden megjegyzés nélkül elfogadta s azokat r. polg rmester fel is vette. Mikor azonban a politikai gazdálkodásnak uralma véget ért és uj polgármester került a város élére, az uj polgármes­ter felülvizsgálta elődjének kiadásait, sorra vette a város főtisztviselőinek, így a polgármesternek is utiszámláit. j Úgy találta, hogy a polgármester több költséget számított fel, mint amennyi­be az utazás került, sót kifogásolta, i hogy dr. Stefan Hanen polgármester ! iinenrestihe és vissza az utat mindig hálókocsiban tette meg s mi irtán a hú* I lókocsi költsége körülbelül 20 ezer lejt tett ki. felszólította, hogy ezt a külön- hözetet a város pénzt ár aha haladékta­lanul fizesse vissza .................. ...... Húszezer lei elég magas összeg ah­hoz, hogy érdemes harcolni érte. így történt aztán, hogy a volt polgármes* tér ez ellen a városi tanácsi határozat ellen, mely a 20 ezer lej \ isszafizeté- s< re kötelezte, keresetet adott he a ko­lozsvári közigazgatási táblához. Kere­setében előadta, hogy a vonatkozó ta­nácsi határozat igazságtalan és mél­tánytalan. Szatmár légvonalban 800 kilométer távolságban van Bucuresti- töl és nem lehet kívánni senkitől s hoz­zá legkevésbé a város tisztviselőjétől, hogy ezt a hosszú utat első osztályú kocsi ülésén legye meg, annál kevésbé, mert hiszen ha nem lenne a hálókocsi, álmos képpel, borostás arccal, össze­törve kellene megjelennie a legmagasabb közigazgatási fórumok előtt és ha fá­radt, nem tudja figyelmét koncentrálni, nem tudja az. ügyeket úgy elintézni, Siessen a jegy­elővétellel, inert már alig.van jec Az év legnagyobb művészi eseménye! Szerdán, márt* ns hó 8-án este ÍJ órakor: SvédSándor a világhírű baritonista VERDI 4 íelvonásos operájának, a RIGOLETTO-nait egyetlen előadásán fog énekeli a Román Operában. -I bemutatáson a közön.ég dédelgetett művészei: Vasiliu-Rózsa Anna és Spătaru Tomel is énekelni lógnak. Jegyekről idejében a Cartea Românească könyvkereske­désében, R i a t a Unirii 11. szám alatt gondoskodjanak. amint azt a város érdeke megkívánná, kppen ezért arra kérte a közigazgatási táblát másítsa meg az uj polgármester határozatát s szögezze le, hogy a pol­gármestereket minden esetben megil­leti a hálókocsi használata. (A közigazgatási tábla azonban nem bocsátkozott bele a kérdés érdemi tár gyalusába. Döntését azzal indokolja, hogy a keresettel megtámadott városi tanácsi határozat csak egyszerű felszó. Utas volt, anélkül, hogy szankciókat tanai mázott ruina. Nem tért ki arra, hogy amennyiben Stefan Banea dr. a határozat végrehajtását megtagadná, milyen intézkedéseket fog életbelép­tetni ellene a városi tanács. Kimondot­ta tehát, hogy az ügy ebben a stá­diumban nem a közigazgatási tábla, hanem a legfőbb számvevőszék elé tar­tozik s ha azt a volt polgármester a maga részére sérelmesnek találja, oda adjon be ellene jogorvoslatot. Elkészült az állampolgárságok felülvizsgálása BUCUREŞTI, március 1. A Tempo szerint az állampolgársági lajstromok revíziós adatainak eddigi összegezésé­ből kitűnik, hogy 30 ezer zsidó veszí­tette el állampolgárságát. A hét folya­mán nyilvánosságra hozzák az állam- polgárságok felülvizsgálására folyta­tott munkálatok első mérlegét, UNGÁR IMRE hangversenye Ungar Imre zen gora művész hétfőn es­te tartoda hangversenyét a színház hall­gatókkal telt nézőtere előtt. Tegnapi sz-á- iimnkban röviden beszámoltunk a hang* verseny nagy sikeréről, az. ériékes művé­szi esemény azonban részletesebb beszá* mólóra kötelez, melyet helyszűke miatt mai számunkra ke lett halasztanunk Un­gar Imre, aki pár év előtt mint ismeret­len fiatal budapesti zongoraművész nyer­te meg Varsóban a Chopin-darabok el­játszására rendezett nemzetközi verseny első diját, azóta is óriásit haladott mű­vészetében. Játéka évről-évre tökéleteseb­bé, mélyebbé és külsőségeiben is csillo­góbbá válik. A mii vész tudvalevőleg vak és ez a külvilágtól még el vonat koz ottab- bá, bensőségoscblié teszi előadását. Néha, mintha teljesen megszabadulna az elke­rülhetetlen merevségtől is, melyet a hangszer matériá ja kö csönöz minden hangszeres zenének s valami matériától felszabadult, szublimált zene hangzik uj­jal a’ól, melyek szintén anyagtalan könv- nyedséggel peregnek végig a billentyű­kön. Zene, abszclut zene sugárzik ebből az emberből, a zongora mellett minden mozdulata, műiden grimasza is ezt szol­gálja. Nem pózok de a vak embernek külső gesztusokká' szembeni öntudatlan* ságávai megjátssza szinte nrcmozdulata;- vaí is, amit előad. Az E'dur Beelhovenr szonáta feszültségei a beethoveni vihar­zástól az önfeledt andalgásig és dacossá* gg végigszaladtak a világtalan művész arcán is, me vet nem rejt áhre alá a látó ember vizuális civilizációjának fegyelme. Játékában az előadásnak ehhez a köz* -et ettségéhez a biztos tudás és sblusérzék fegyelme is járul. Bach prelúdiumát és fugáját klasszikus tisztasággal, Mozart A-niel szonátáját a formák mosolygó tökéletességével, lírával és csodálatos ki­fejező erővel, Beethoven E-dur szonátá­iéi igazi beethoveni szellemben, a szen­vedő ember különösen mé'y átérzésével jálszita. A második rész Chopin-sorozatá­ban pedig az előadás könnyedségével, eleganciá jával, finomságával és csodá a* os ritmikájával önmagán tett túl. A kö­zönség az estét elragadtatással tapsolta át. Az uj közigazgatási reform eredményei Megszűnt a kijárok működése BUCUREŞTI, március i. Hat hónap telt el a közigazgatási reform életbeléptetése ó'^i. Biztos, hogy ez afc idő tut rövid ahhoz, hogy egy uj törvény hálá­sát pontosan fél Üthessen mérni, mérlegre lehessen tenni a szelleméből fakadó rmg- volósilások'it. Egy reform, bármilyen fon­tos is legyen, a körülmények er<‘jc révén nem tehet csodákat olyan időszakba«, amelyen ma megy áü az emberiség. A tárgyilagos és tisztességes ítéletnek tehát csak a muh és a jelen közötti helyzet ősz szehssonlüásának határaira kell szorítkoz­nia. Alit h'^7nir a? áiflhméletbe az ui rend­ilsidla Jenő „Hiszen mindenki szive \ oltára. Minden sirhantra én hajoltam, minden bölcsőnél ottan álltam, minden porontyot én dajkáltam, én tanítottam m én neveltem, nnnden kun\ hóban én teleltem.“ Úgy látom inasam előtt alakját, ohogy életében is legigazabbnak érez­tem és amilyen formában legjobban szerettem. — Az alvó Városon megy át a fiatal, szinte gyermekes költő. Hóna* alatt viszi a nyomdafestéktől még ned­ves lapot, amely most került ki a gép^ tői. — Hajnalodik. Amig ö dolgozott, virrasztóit, mindenki pihent, csak neki nem volt még pihenése. Fáradt — de nem baj: jó volt dolgozni, ió volt fel-» lógni és adni, továbbadni a híreket, a titkokat, a csodákat, hogy a messziről érkezett üzenetek készen hulljanak be­le az ébredő Város leikébe. Még min­denki öntudatlanul alszik, de ő tudva vigyáz, él, felfogja a végtelenség üze­netét, beszél Istennel, érez. — Ilyen­kor érezte igazán, hogy övé az egész város, az ország, az emberek, a lelkek, mert nekik, érettük dolgozik, helyét- j tűk éli életét. — Ez volt a Dsida Jenő I életének igazi képe, mint ahogy, min­den igazi költő életének az a kincse, hogy minden az övé, amit leikével megfogni, átölelni bir. Így volt ez igaz Dsida Jenőnél is mindaddig, amig azután egy napon láz* cédulán kellett, viszontlátnunk nevét. Beteg volt nagyon és ágyban fekve, elgyengülten olyan volt, „mint lázas kisfiú“. I ehetetlen önmagával és min­dennel, ami körülötte forgott. Látott, érzett és szenvedett. -— Ekkor jöhetett volna és kellett volna, hogy jöjjön a nagy segítség, ó, ha akkor ő annyira mindenkié lehetett volna, mint ameny- nyire mindenki az övé volt régen, ta­lán nem gyötrődött volna lázas szive annyit még az orvosságok drágasága, az egyre növekedő kórházi számlá és fiatal felesége jövője miatt is. — Sok idő telt el igy. Csak a körülötte levő,' féltő lelkek tudták, hogy mit kellett átszenvednie. Sok idő telt el és eljö.ít a nap, amikor a Dsida-név, amely eddig versek, cikkek, írások alján szerényen húzódott meg, riasztó, nagy formában lapok hasábjainak élére került, ráke­rült egy gyászjelentésre és a temető kapujára is. „Meghalt!“ riadt meg min- aenki és utánatette még esetleg ,,sz;e= gény, kár érte“. De nem volt Dsida Je­nő akkor sem igazán, méiyen senkié. Ha igazán a miénk lett volna, nem len­ne holtteste most is csak vendég a ka^ tolikus egyház egvik kriptájában. Ha igazán a miénk lett volna, puha ágyat készített volna neki sok-sok lélek sZe- retete ... Nem voit igazán a miénk, hónapokig feküdt megtűrtén, árván, el» hagyatva. * Ez tulajdonképen kellene hogy fáj­jon mindenkinek. — Miért van az, hogy £ világ kincsek után sóvárog és, mikor megadatnak neki, veszni hagyja őket? — Nem tudja megbecsülni a vi­lág a valódi értékeket. — Talán min = denki hibás, talán senkisem. Védhet- jiik magunkat azzal, hogy sokminden­nel megterhel az élet; csoda=e, ha lel­künk nem tud mindent mindig öntuda­tosan megérezni, felfogni, befogadni?. — Védhetiük magunkat, hátha megért és megbocsát ott kinn a temetőben áz a régi, igaz barát. — Mert Igaz barát '■olt! —- De eljött most azért mégis, a szeretetnek, megértésnek, megbecsü­lésnek napja is. A Pásztortüz Dsida- emlékbizottsága holnap este az elhunyt költő síremlékének javára Dsida=em- lékestet rendez a katolikus gimnázium dísztermében. Mutassuk most meg, hogy értékeinket meg tudjuk és meg is akarjuk becsülni! önmagunkat szeret­jük, amikor őket szeretjük. — És ások szenvedés után mégis szép és jő fesz, ha a mi szeretetünk fogja Ö^okidőkre békés nrugvőheívhez juttatni Dsida ARAI AND CAUNESCÜ belügyminiszter. szer: Elsősorban óriási megtoikaritás 'do­bén és költségben az államban, de főként a társadalomban. A központosított köz- igazgatási rendszer alatt az emberek hatóságtól -a másikhoz, egyik miniszté­riumtól a másikhoz szaladgáljak ügye?-' bajos dolgaikkal és ez évenként fél milliárd lejt emésztett fel. Ezelőtt az emberek pro­duktiv ideje iránti tisztelet drámai hiánya jel emez te a közigazgatási életet és a h> 'táskörök és hivatott:ságok között uralko dó óriási zűr-zavar, amelyben a törvény és normái egyszerű fikciók lettek. Még frissen cl emíékezetűinkbe az a helyzet, amikor az állami intézményeknél kétfuíjta megbízott fejteti! ki működést: egyik, akit alkotmányos feltételek tiszteiétben tárttá;>á- vafl neveztek ki, a másik pedig, aki a kü­lönböző politikai klubok befolyása révén, választási szolgálatok miatt, a törvények és a jogrendszer állandó felrúgásával foglalta el hivatalát. Ma mindez eltűnt. Az állam megkapta a maga organikus szervezetét, ] mint a társadalom a szükséges közrendet. I A közigazgatási, decentralizáció a konkrét Áprilisban megkezdi működését Koozsváron a városi rendőrség KOLOZSVÁR, március 1. Hirt adtunk már arról, hogy bucureştii mintára Kolozsváron is megkezdi műkö­dését az úgynevezett városi rendőrség, amelynek hatásköre a város által megálla­pított szabályrendeletek végrehajtásának éiíenőrzésére terjed ki. A város közigazga­tási ügyosztályai már elkészíttette a városi rendőrség megszervezéséről szóló szabály­rendeletet s fannak költségeit már fel is vették a költségvetési tervezetbe. A vá­rosi rendőrség működése aránylag kevés költségbe fog kerülni a város polgárságá­nak, mert a (legénység tagjait nagyobb ára a városi tűzoltóságtól elbocsátott fiatal tűz­oltókból fogják összeállítani. Az. uj városi rendőrség április havában kezdi meg mű­ködéséig Jenőt, Sándor Judit, tények terére lépett, ezennel első ízben és jelen pillanatban nincs lakója az ország­nak, aki ne részesült) votan az uj elrende­ződés egy-egy áldásából. Ha nem lett vol­na egyebet ez a rendszer, minthogy meg­szüntette er korábbi tékozlást, már ez ’s óriási jelentőségű lenne. A legsúlyosabb kérdés is választ és megoldást nyer három napon belül anélkül, hogy szaladgálni kel­lene utána anélkül, hogy közvetítők se­gítségét kellene igénybe venni. Ez az újí­tás Armand Cailinescu és a királyi hely­tartók érdeme. Az uj rendszernek van egy másik meg­valósítása. is, amé’y ugyanilyen kézzelfog­ható eredményű: a közköltségv,ekések fel­oszlása. A gazdasági befektetések tőkéjét 18 százalékról 4S százalékra emelték félj ami azt jelenti, hogy a közhasznú munká­ra fordítandó összeg rövid hat hónap al Mt egymiUiárd lejjel nőtt. Ez Armand Caíi- nescu közigazgatási reformjának máj k, nagyszerű eredménye. Hozzá kell ‘en­nünk még a költségvetések teherment’ii- tését is, amely szintén a jelenlegi gazdasá­gosság körébe tartozik. A műt- politikai rendszer alatt mállókat tettek ki azok az összegek, amelyeket á kollektivitás 'terhé­re fiktiv célok és titkos egyesületek részé­re fizettek ki. A múlt hibáit mintegy szi­vaccsal törölték le ebben az értelemben is. rnig a keltség vét esek élősködőit dolgozni küldték. 'Nyugodtam áffuthailjuk tehát, hogy az Armand Callnescu által ezelőtt ha‘t hónappal elkészített közigazgatási tör­vény erkölcsi súlyával és erejével, törté­nelmi jelentőségű volt. És ez még csak az első ulszakasz volt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents