Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
~~ :l939/t9ior«'ií1 US, aa<MäaES8a3a5MSSH*iBai bzzenzmk 1 ROMÁNIAI MAGYAR HEPKOZÖSSEG MAGYAR TENGELY Irta; LÁSZLÓ DEZSŐ« A mai pillanatban olyan szervezkedési lehetőség4 előtt áll az erdélyi magyarság, amilyenre eddigi hiiszévi kisebbségi sorsa alatt sohasem nyílt al» kalma. Ezzel az adott alkalommal nem élni, ezt az adott alkalmat a legteljesebben ki nem használni: megbocsát«* hatatlan bűn jelenünkkel és jövendőnkkel szemben. Mivel az e kérdés körüli eddigi megnyilatkozások javarésze ennek az ujj szervezkedésnek inkább a külső viszonyaival, vagy személyi vonatkozásai» vaj foglalkozott, megkísérlem egy pár legfontosabb belső kérdésnek a taglalását, Ez a szervezkedés külsőleg lehet egy Magyar Szövetség, vagy neve szerint bármi mási, felfogásom szerint > bármilyen szervezkedésünk csakis abban az esetben válik igazi élő szervezetté, ha annak központjában nagyon biztos és erős tengely áll. Miután eb» ben a cikkben egyáltalán nem akarok vitatkozni, sőt éppen annak az útját kérésem, hogy miképen tudnának azok, akik eddig külön«külön fáradoztak egy igazabb erdélyi magyar életért, mindnyájan egyetlen tengely körül szervesen egybefonódni, elhallgattattam ma» gamban azt a hansrot, amelyik a mos* tani cím helyett „Csues vagy tengely“ címet akart ennek az írásnak adni. Tudniillik az volt az első gondolatom, hogy tévesen vélekednek azok, akik az uj magyar szervezkedésben csucsin- íézményt látnak, nekünk a csúcs helyett tengelyt kellene magunk számára faragnunk. Jó erős, biztosan tartó, mindenkit összefogó tengelyt, amely körül mindenki megtalálván a maga helyét, egyetlen kerek egésszé alakulhatnánk. Elmélkedésem további során megláttam, hogy nem szabad a csúcsot a tengellyel ütnünk, azok, akik csupán egy csucsintézmény kialakításán fáradoznak, fogadják el a esucs alá a tengelyt és én a tengely fölé elfogadom a csúcsot. J I. " Azt még az erdélyi élet legádázabb écsárlói sem tagadják, bogy részletekben, az élet egyes köreiben az erdélyi magyarság valóban bámulatra méltó sikereket ért el és olyan alkotásokat hozott létre, amelyek egyetemes magyar szempontból is a legnagyobb elismerésre méltók. Hányszor hallottuk a magyarországi magyarok ajkáról az erdélyi Irodalommal, néprseveléssel, gazdasági szervezkedéssel, ifjúsági mozgalmakkal kapcsolatban a legteljesebb elismerés hangját. Működésének megszüntetéséig lényegében mégis csak nagy tulsulljai és fölénnyel képviselte az egész magyarság politikai akaratát az Országos Magyar Párt, kisembereink gazdasági érdekeit mégis csak nagyon egységes keretek között képviseli a két szövetkezeti köz** pont, gazdatársadalmunk szervezése hovatovább mind egységesebbé és teljesebbé válik a megújult EGE keré= tei között, tudományos életünknek egyetlen fóruma, az EME a vidéki tudományos központokkal a legteljesebb személyi harmóniában egységesen és egyetemes szempontok szerint irányítja tudományos életünket, a Magyar Nép maholnap kétévtizedes nép« nevelő munkája ma is a legegyeíeme« sebb nevelő kerete népünk kulturális és társadalmi életének. Mélyebb és nagyobb szakadás ítéletem szerint csupán az irodalmi és ifjúsági életben mu« tatkozott, de itt is inkább az egymáí felé fordulás, mini a további megkü- íönülés az élet újabb jele. Ma már 32 idősebb és ifjabb nemzedék között íá= tongó kor- és felfogásbeli szakadék sem olyan méretű, mini egy évtizeddé ezelőtt, egyszerűen azért, mert a legelső ifjúsági rétegek rég beíekaposo= íódták a szerves erdélyi életbe s a? újabb ifjúsági évjáratok éppen ezeker keresztül nagyobb zökkenő nélkül szerves folytatás tudnak lenni. j Amilyen örvendetes jelenségkéni kell megállapítanunk, hogy mindet életkörünknek megvan a maga éléi jól működő külön szerve, éppen olyat szomorúan keli látnunk, hogy ezei külön-kiilön élő szervezetek között vi szorít nincsen meg a szerves együtt működés, nincs meg az az erdélyi ten gcly, amely körül mindnyájan szerve y.eh elhelyezkedhetnének. Azért JátsziI erdélyi életünk annyira -s-zétesőnek ziláltnak, azért mutatja ez a részletei ÍN >v.>v>,í ben olyan szép erdely* elet igen gyak» ran a dekadenciának, a felbomlásnak í ijesztő jeleit, meri nincsen tengelye az erdélyi magyar életnek. Nagyon sokszor az okozta az egyes munkacsoportok közötti nyílt vagy rejtett háborúságot, hogy egyik vagy másik csoport a maga illetékességi területén kívüli hegemóniára tört. Valljuk meg őszintén, hogy ma egyetlen olyan szervünk sincsen, amely alkalmas volna arra, hogy tengellyé lehessen a többi erdélyi életszervek részére. Ezért kell tehát az erdélyi magyar tengelyt felállítanunk és ehhez a tengelyhez minden intézményünket szervesen hozzá- j kapcsolnunk. Meglevő szerveinknek ez a közös tengelyhez való kapcsolása azonban minden szervünk életében bizonyos lemondással és áldozathozatalfal jár. Éppen azért volt egyes szerveink között annyi súrlódás és megneméríés, mivel nem körvonalaztuk intézményeink hatáskörét és az egyes szervek közötti átmeneti területek fölött is mindenik a maga egyeduralmát akarta érvényesíteni. A tengely köré épített szerveknek, mint egymáshoz kapcsolódó körcikkeknek kell egymás mellé szerveződniük. Ez pedig csak úgy érhető el, ha nagyon komoly és önfe- gyelmező munkával mindenki hajlandó lesz a maga hatásterületét ponto» I san hozza illeszteni a szomszéd közös- i ségek munkájához. IÎ. I A szervezeti tengelyen belül azonban j a lelki tengely kiépítése Is elmulaszt- í hatatlan feladat. Sőt egyenesen azt kell I mondanunk, hogy a közös lélek hiánya a szervezeti tengely hiányának legfőbb oka. Az erdélyi magyarság szellemi életét tekintve is azt kell mondanunk, áruit fentebb a szervezeteivel kapcsolatban megállapítottunk: részleteiben minden fontosabb kérdésével foglalkozott már az erdélyi magyarság, szellemi életünk kiválóságai közül néni egy egyetemes magyar szempontból is a legelső sorba tartozik. Ezen felül még azt is megállapíthatjuk, hogy a nagyon erőteljes marxista és nemzeti szó» cialista hatás ellenére is -=-» a gondolkozó erdélyi fejek a legfontosabb kérdésekben világnézetileg legfeljebb csak árnyalatokban különböznek egymástól. Ma már nem volna nehéz feladat egy olyan erdélyi életfelfogást megfogalmazni, amelyet nagyobb lelkiismereti nehézség nélkül az erdélyi magyarság nagy többsége alá tud írni. A mi nagy bűnünk mai napig az, hogy nem becsültük meg egymást és egymásnak szellemi értékeit. Egymás kisebbítésében, gyengeségeinek világ elé tárásában elérkeztünk a mély pontra, ma már senki sem tud újabb kompromittáló adatokat mondani a másikról. í Mai helyzetünkben a tengelyképzés gyógyító folyamata addig nem tud és nem fog megindulni, amíg —- ha máskép nem, a legteljesebb önmegtagadáson és önmegalázáson keresztül «—« ennek a népnek szellemi vezetői meg nem követik egymást és félretéve minden eddigi véleményt és ítéletet, objektíve nem kezdik értékelni egymás alkotását, Ebben az értékelésijén egyik embert, vagy müvet nem a másik emberrel vagy müvei kell mérni, hanem azt kell vizsgálni, hogy mit ér az illető alkotás az egész erdélyi magyarság szempontjából. Mert jól jegyezzük meg, hogy a felsőbb szellemi rétegek irodalmi ízlését kielégítő irodalom mellett a népnek is kell írni s a magas színvonalú kutató tudományos munka mellett az egyszerűbb emberek felé is át kel! közölni a tudomány eredményeit. i Ki kell jelentenünk, hogy szemfényvesztésnél és porhintésnél egyébnek nem lehet egységépítésünket és népünk megszervezésére irányuló törekvésünket nevezni, ha ezt a munkánkat nem kezdjük sajátmagunkon belül sajátmagunk megalázásával és bünbonatával. Folyóiratainknak, lapjainknak ma legelsőrendü kötelessége volna nagyon gondos előkészítésben ismét az erdélyi közvélemény elé állítani azokat a szellemi értékeket, amelyekben a legvílá- gosabban látszott meg az az erdélví szellem, amelyet a legsürgősebben egész világnézetünk tengelyévé kell tennünk. Igen, állítsuk Ismét a közér^ V £ I I mert én védem a borét  legrosszabb időjárás tol sincs mit léimé borét kímenei e MIVÉ A-val bedörzsöli Csak a N IVEA tartat íéfe I* ! m a 2 z a a s I fc u e e n t; b ő r ferősítő szeri', * III. deklődés központjába a huszesztendos erdélyi élet legjellemzőbb irodalmi alkotásait, erdélyi sors fölött, alkotott elmélkedéseit, minden pártállás nélkül mutassuk be az igaz erdélyi arckép- csarnokot és abba inkább több embert vegyünk bele, minthogy csak egyet îs kihagyjunk azok közül, aikk valóban szélesebb körben szolgáltak ennek a népnek. Ebben a kiválogatásban ne a kávéházi asztal közvéleménye legyen a döntő, hanem vegyük tudomásul, hogy ennél a szűk véleménynél ezerszer egészségesebb és szélesebb közvélemény az erdélyi magyarság kis embereinek közvéleménye, amelyik távol a központtól, valóban magából a munkából ítélte meg, hogy kik az ő igazi vezetői és melyek azok a szellemi alkotások, ámenekben valóban feleletet talált a maga kérdései között. Ha közös magyar mivoltunknak, sorsunk iránti felelősségünknek nincs meg az az egységre feszítő és fegyelmező ereje, amely nélkül vHágnézleíi tengelyünket kiépíteni nem tehet, ak= kor valóban igazat kell adnunk minden olyan véleménynek, amely szerint a morbus rnlnoritaris baktériumai szétrágták a bennük élő nemzett lelket. Hogy ezt a vádat valóban meg tudjuk cáfolni, nem kei! nagyon nagy dolgot tennünk, csupán nem egymás ellen és egymással szembe, hanem népünk szolgálatába állítva kell egész szellemi életünk szerteágazó vonalait koordinálnunk. Magyar voltunknak tudatába, fajtánk iránti szilárd felelősségünknek biztos tengelyébe kel! saját szolgálatunkat beleillesztenünk és jóhiszemű, gyanakvás nélküli örömmel kell fogadnunk azt, hogy mások is beleerösitik a maguk szolgálatát ugyanebbe a tengelybe. III. Ez az uj erdélyi mozgalom, az egyetlen ma esedékes és elmulaszthatatlan erdélyi mozgalom pedig emberek nélkül nem fog valósággá válni. Ki merem mondani, hogy az uj erdélyi szellemi ember A tengeíyfaragő, tengely- erősítő erdélyi magyar ember. Ehhez a tengelvépitéshez való személyes és felelősségteljes hozzájárulásunk fogja eldönteni, hogy destruktív vagy konstruktiv emberek vagyunk-e? Az erdélyi magyarság uj szellemi vezetője az lesz, aki erre a minden eddigi erdélyi szellemi feladatvállalásnál nehezebb fel* adatválfalásra küldetést érez és ezt a küldetést meri is vállalni, Végered» «lényében az erdélyi magyar élet legsúlyosabb személyi kérdése éppen az, hogy fognak-e ilyen emberek közülünk kiválni? De nekünk hinnünk kel! abban, hogy amiképen a semmiből, sokszor a legteljesebb ismeretlenségből előbukkantak az erdélyi írók, tudósok, kritikusok, ahogy a közélet színpadára léptek a részíeíérdekeket szolgáló erdélyi szellemi emberek, ezek az uj feladatvállaláshoz esedékes uj emberek is elő fognak jönni. Erdélynek meg kell szülnie őket, az uj, modern, ten« geíyépitö erdélyi magyar embereket, Ha ezeket a magyar embereket és ezek mögött az emberek mögött ezek uj hivatását szolgáló uj erdélyi mozgalmat Erdély meg nem szüli, akkor ki keli mondanunk magunk felett a íegsulyo« sabb ítéletet, valóban megoltottuk ma* gunkban az emberméltóság és magyar mivoltunk lelkét. Meg kell mindannyiunkban áradnia a közös Jeleknek és engednünk kell, hogy annak sodrása elsöpörje elsziikitett egyéni és csoport életünk (alaptalan, könnyüfajsuíyu ijesztően magasra tornyosult gátjai- Jöjjenek hát azok az uj erdélyi magyarok, akik ha kell saját szégyent takargatásnélküli hordozásával, féri e téve minden előítéletet, megindítói mernek lenni az erdélyi magyar szeí lemi élet uj csapásának, akik nem kJ nálkoznak fel mindjárt tengelyül, ‘ ha - nem akik vállalják a közös tengely felé mutatás nagy szolgálatát, akii vállalják a személytől személyig vah uj erdélyi magyar hidverés munkája!. Ebben a munkában talán azok tehet nek a legtöbbet, akik eddig még nem is szerepeltek az erdélyi közéletben akik valahonnan vidékről nézve, egyformán szerették és becsülték azoknál szolgálatát, akik itt bent a központban nem tudtak megférni egymás mellét!. Ezek a sorok az ilyenek felé legyünk bátorításul és biztatásul, mert vala hogy a távolabbállók képesek csak arra, hogy igazán értékelni tudják az egymással szemben állók közösségünkért végzett munkáját. Ezeknek a távolabbáiíóknak a tekinteté, zavaró üzenete, ha kell erélyes felszólítása terelje a közös tengely felé azokat, aki két eddigi munkájuk annak további hordozására kijelölt. Szervezeteink egyetlen tengely köré szervezése külső látszat lesz csupán ha szervezeteink mögött nem alakúik* az uj erdélyi magyar lelki tengely is. De emögöít a tengeíyépiiés mögött mint egyetlen feltétel a nemzetünkért hozott egyéni önmegalázásunk, biinbá- natunk és újabb szégyent, a megbékél- ietés követségében való járás szégyenét vállaló uj kezdeményezésünk erkölcsi magatartása állhat csupán. Ha a magyar sorsközösséghez való tartozásunk ösztönös és öntudatos ereje nem tud magunk megalázásán át erkölcsi erővé válni, még mindig nem vagyunk . készen arra, hogy tengelye legyen az erdélyi magyar életnek. Jaj nekünk, ha a gonosz idők iţele tének tüzében ez a teljes méltatlanságunk napvilágra fog jönni! Napnál világosabb, hogy ma egyet len aktuális erdélyi feladat van: szétszervezett vagy részletekbe szervezeti népünk, szerteágazó szellemi éietün'- egyetlen tengely körül való szoros és biztos összefogása. Ezt a nagy uj er« délyi feladatot csak azok az uj erdélyi emberek tudják szolgálni, akik teljesen elfeledve minden eddigi magatartásukat és másoknak velük szembeni magatartását, e tengeíyépiiés iránti bizalomban és hitben mindnyájunkat egymás felé sodró uj lökést, hullám zást és vonzást tudnak adni az érd lyi magyar életnek. Akik ezt az uí feladatot vállalják, ne féljenek, mert ha munkájukra nenn is felelne visszhanggal a felszínen úszó pár száz erdélyi vezetőember mináenike, minden békéltető, összef.;- gást célzó, mindenki értékének elis* mertetését követelő munkájukra egyr erősebb visszhanggal fog felelni az a majdnem kétmillió romániai magyar aki ma már türelmét vesztve várja, hogy tengely köré kapcsolják az erű lyi magyar életnek az általa szervesen élt, vezetők közötti ellentéteket telje sen elmosó, széles, valóban élő egy ségét. \ ÜJ UNIVERSUM a mindentudás tárháza. Uj kiadás. Két hatalmas kötet, lexikonalak, rengeteg kép, ára 4IO lej Ellenzék könyvcsz anyában, Cluj-KoloZsvár, Piáin Uri.;rii Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük
