Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-11 / 34. szám
3 r LBfiXtiR 19.10 február 1 t Újra kisért Angliában a Csatorna alatti alagút évszázados terve I.ONDON, február 10. ,,.V repülőgép fe jlődése bebi/onyitot- fa, hog\ Anglia nem sziget lóhbé. Mién félnénk hát a Csatorna alatti ning fittől?“ I tiz ei « jelszóval iij híirL• Imiüli meg Angliában az immár 130 esztendős ukigut ton meg- »nlvsitásácrr.-V kezdeményezés természetesen, mint u/elmúlt évti/.eJek alatt minden egyes esetben, most is a franciáktól indult ki. Boucher képviselő nyújtotta be a kamarában a magvalósítást sürgető indítvány! és sikere aligha kétes. An nál kérdésesebb, hogy mit szólnak a dologhoz; ni angolok. i A .10 mérföldes terv Ha a tényeket ismerjük, nyilvánvaló, hogy nem valami regényes utópia ról van szó, hanem j 1 úgy gazdaságilag, mint technikaikig előkészített hatalmas vállalkozásról. Franciaországban és Angliában -egyaránt már sok év előtt részvénytársaságok alakultak, melyeknek egyetlen célja e technikai csoda megvalósítása. 'Az angol Channel Tunnel Ltd. elnöke a londoni City egyik legismertebb személyisége, Emil d‘Er!anger báró, a multimilliomos pénzember. Az étidig végzett számítások és pró- hafurasok azt bizonyítják, hogy a világ legnagyobb alagutjának építése aránylag simán megvalósítható. Az Al- pesek alatt elvezető Simplon-alagút hosszúsága 12 mérföld, mig a Csatornái terv .30 mérföldre terjed ki, melyből 20 mérföld a tenger alatt húzódna cl. ,Nyt»lc esztendő előtt az építési költségeket 25-—,’>0 millió fontra becsülték. A technika haladása lehetővé tette a költségek csökkentését is, a legújabb francia terv szerint 22 millió iont i elegendő volna. A franciák hajlandók a teljes költség fedezésére, ha az angol toké visszahúzódna a részvételtől. Az angolok konzervatív hajlamaiknál lógva rendkívül óvatosak ilyen merész elgondolásokkal szemben. így volt ez a Szuezi-csatorna építésénél is, amikor Anglia mereven elutasította a l.esseps tervezetét, a City egyetlen részvényt sem jegyzett, viszont pár évv el később, mikor az ni összeköttetés világraszóló értéke bebizonyosodott, minden követ megmozgattak, hogy biztosítsák maguk számára a részvénytöbbséget. Izgalmas történelem Napoleoni .Mathien mérnök, III. Napóleont de Gamont akarta megnyerni a tervnek, Angliában Stephenson támogatta legerősebben az ötletet. Viktória királynő és férje, Albert, lelkesen állt a terv mellé, 1875-ben a két kormány meg is kötötte az alagut-szer- ződést s a világkiállításon. Parisban, bemutatták a részletesen kidolgozott modellt. Ekkor két angol vasutvállalat üzleti versenye meghiúsította a munka megindulását. Nem sokkal később felbukkantak a politikai és katonai természetű kifogások. Gladstone teljes erővel küzdött az alagutért, Joe Chamberlain, a mai miniszterek nők apia, elszántan ellenezte s meg Is akadályozta a megvalósítást. A angol parlament külön bizottsága, amely a kérdést tanulmányozta, minimális szótöbbséggel elvetette a javaslatot, főleg mert katonai körök kimutatták, hogy az alagút megszünteti Anglia sziget-jellegét s rettegni kell — egy francia inváziótól. Eljött a XX. század, Blériot 1009-ben átrepülte a csatornát s milliók ébredtek tudatára, ami később olyan nyomatékosan bebizonyult, hogy Anglia katonailag nem sziget többé. Az angolok egyszerre uira lelkesedni kezdtek. Persze a politikai helyzet megváltozása is hozzájárult a hangulat megfordulásához. 1903-ban megszületett az entente-cordiale és ez a történelmi szerződés a két ősi ellenségből, Franciaországból és Angliából barátokat és szövetségeseket teremteti. A világháború A Franciaországgal való közvetlen összeköttetés, mely eddig beláthatatlan veszélyek árnyékát vetette előre, most egyszerre nagyon hasznosnak, sőt előnyösnek tűnt. :A világháború kitörése véget vetett a további terv ezgetéseknek. Eoch tá- bernagy is kijelentette, hogy a világháború valószínűleg sohasem tört volna ki. ha a szarajevói gyilkosság napjaiban már készen állt volna az alagút. De ha mégis kirobbant volna, négy esztendő helyett kettő alatt ért volna véget. . A tengeralattjárók blokádja az angolokat uj veszélyre tanította meg: a kiéhezteiés veszélyére. A hadirepiüés fejlődése viszont bebizonyította, hogy Akár van alagút, akár nincs, Anglia év- százados biztonsága illúzióvá foszlott. A már több mint százéves terv ismét felelős körök elé került. 400 képviselő, tehát a parlament többsége foglalt mellette állást. MacDonald azonban, aki akkor miniszterelnök volt, visszarettent a tervtől és szokatlan lépésre határozta el magát. Tanácskozásra gyűjtötte össze az összes életben levő angol miniszterelnököket, hogy állásfoglalásuk döntse el a kérdést. Az Öregurak egyhangúan elutasították a nagy tervet, liat évvel később, 1930= ban a törvényjavaslat izgalmas vita után összesen 7 szótöbbséggel kisebb- ségben maradt. I Az évtizedek során a terv alapjai megmaradtak. j Két párhuzamos, belülről fémlemezekkel borított alagút épülne, mely a csatorna legszűkebb pontján, Dover és Calais között hu= zódna el. A legújabb elgondolás szerint még egy harmadik alagút is so= fényképalbumok emlékkönyvek leg.olcsóbban az ELLENZÉK KQMYVQ32- TÁLYÁ8ÁN Clui-KalozsYáf, Plata Uaiáí. rakozna a vasúti tűnnélek mellé az autóforgalom számára. A próbafúrások szerint a csatorna alatti meszes talaj rendkívül alkalmas a munka elvégzésére. Az egész építkezés csak 5—6 év ig tartana s a költségek hamarosan megtérülnének, miután ( az évi tiszta nyereséget 3 millió iontra értékelik. Az angol—francia ellenségeskedés lehetősége örök időkre kizártnak látszik. Az alszut biztosítaná Anglia élelmiszerellátását abban az esetben, ha a tengeralattjárók és a Hadirepülőgépek megbénítanák a hajóforgalmat. Anglia a leggyorsabb utón küldhetné csapatokat szárazföldi szövetségesei megsegi- tésére. Kétezer méterrel a viz színe alatt robognának a két főváros* között az expresszvonatok, két órával megrövidítve a menetidőt Londontól Parisig. t Az angol lélek rejtelmei A francia alaguttársaságnak a francia parlament már a század elején koncessziót adott, mely mindmáig érvényben van. , Angi iában még mindig hiányzik a parlament mellőzhetetlen felhatalmazása. Bármilyen fontosak a többi kérdések, nem szabad megfeledkezni a lélektani háttérről. Az angolok megőriztek „in- zuláris“ természetüket. A szigetlakók biztonsága megszűnt, de megmaradt a szigetlakéi öntudat. ezt pedig még a legnagyobb előnyökért sem áldoznák fel szívesen. | Az angolok a maguk szigeteit még mindig külön világnak tekintik. Emlékezzünk csak arra az újságcikkre, mely fölött annvií mosolyogtak pár hónap előtt a kontinensiek: „Nagy vihar a Csatorna fölött. 'A kontinens el van zárva Angliától.“ Arra, hogv c-k maguk is el vannak zárva a külvilágtól, még csak nem is gondoltak. Az alagut véget vetne ennek a begyökerezett lelkiállapotnak és valljuk be, manapság nem is olyan csábító gondolat, még közelebbi kapcsolatba jutni a lázban vajúdó európai kontinenssel P. L. ELJÖTT A PILLANAT, HOGY MILLIOMOS LEGYEN Az egész ország izgi lómmal várja irt ÁLLAMI SORSJÁTÉK IV.,osztályának; február I5.*iki húzását,';* NE FELEJTSE EL SORSJEGYÉT MEGÚJÍTANI I ECYETLEN NAPOK 279.608.000 leit oixtinak sxét,. akkori ös&xigit’, imily bfrieji Icgmercsiebb álmát it meghaladja. IV. OSZTÁLY - A MILLIOMOSOK OSZTÁLYA _____j| j fitt hözérűehtt ügyben elvi iclcnlősegil határozatni hozott a közigazgatási tábla KOLOZSVÁR, február 10. A.7. igazságszolgáltatásnak aligha van még oyan fóruma, amely annyira gyakorlati kérdésekkel foglalkozna, mint n közigazgatási tábla. Mindennapi é étben elöfordu ó, megoldatlan kérdésekre ad választ és állít fel olyan jogszabályokat, amelyek a közigazgatási éleiben irá nyelvű 1 szolgálhatnak. Majdnem i mién nap tárgyat a kolozsvári közigazgatás] tóba olyan kérdéseket, amely széles rétegeket érdeklő problémákat oldanak meg. Tegnap például a háztulajdonosokat és építőiparosokat egyaránt érdeklő két fontos ügybon hozott elvi jelentőségű határozatot. Levkovics Jenő szalmán kereskedő engedóyf kért Szalmár város mérnöki hivatalától, illetve a város tanácsától, hogy házában egy közfalat állítson fel. amely a lakást olyanformán alakítaná át. hogy üzleti célokra is alkalmas legyen. A mérnöki hivatali véleménye alapján a tanács megtagadta a kérés teljesítését azzal az indokó ássál, hogy Szatmár város építési szabályrendelete úgy rendelkezik, hogy a kérdéses utcában csak emeletes házakat lehet építeni, már pedig a tervrajzban feti öntetett közfal beépítése az épület egész jellegének átalakítását vonná maga után. A közigazgatási tábla helyet adott a kereskedő keresetének és utasította a város tanácsát, hogy az építési engedélyt adja meg, mert a kért átalakítás 'nem olyan természetű, hogy az az épület jellegének megváltoztatását vonná maya után. Hasonló döntést hozott a közigazgatási tábla egy kolozsvári ügyben is'. Együk Plata Mihai Viteazu'-téri földszintes ház tulajdonosa engedélyt kért arra. hogy az utca fronján levő Lakószobát üzlethelyiséggé alakíthassa át. A kolozsvári mérnöki hívató e kéíés teljesítését ugyanolyan indokkal tagadj meg, mint a szatmári városi tanács, ám a közigazgatási tabía ebben az esetben is: kötelezte a városi mérnöki hivatalt és » város tanácsát, hogy’ 27. építési és átalaki- Lási engedélyt tája meg. Egy- másik ügyben Pímcureanu Con- j stantin nagyváradi vállalkozó volt a pa- ? naszos, aki a múl* évben a nagyvárad* Tanon c ott hont építette fel. Az ápükT aüpzüánál kiásó"* földei'-' a fuvarosok a; városi tanács áltál erre a célra kijelölőt területre rakták ki. A fuvarosok szekerei természetesen tvz ó tesiet megrongálták és ennek helyreáll hasára a városi tanács 2.1 ezer 'ejt adott ki. Arta kötelezte tehát a; vállalkozói, hogy ezt az összeget ;« város* pénztárába fizesse be, mert az ő alka;- mazottainak gondai'.fctnsága idézte elő az úttest megrongálását. A közigazgatást fíábflb ebben az ügyben is a panaszosnak adott igaza.!1 és megsemrnfsüehie a városi’ tanácsnak arra vonatkozó határozatát, kimondván. hogv az épifési vállalkozó anyagilag csak azokért a rongálásokért felelős, amelyek közvetlenül az épülő vagy ierom, bo'andó terület közvetlen közeiében vannak. Be kell töltse és hévre ke’J aÄsa például <£B járdán azokat a lyukakat, amelyikbe az adások gerendák mélye sztélék be, de már az ezenkívül körletbe ‘.ari’ozó területen előforduló járda és úttest rombolásokért, még ho. ozokali (az ő alkalmazóit) táj is követték cl, nem fe'elős, mert ezeket a rendőrségnek kellett volna megakadályozni. HAROMSZÄZHATVAN FONT EC.Y MÁRVÁNYSZEMÉRT. Háromszázhatvan fontért kelt cl egy londoni aukción egv márvány- szem, melyet a régi Babilon romját! közű? ástak ki. A mArványszem ipupinája körül ez í> fel rás olvasható: „Marcink iisíencek c janija Nebuhadnezár, Babaion, királya,“
