Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-10 / 33. szám

'2 Belsőleg átrendezik a Szent Mihály-templomot a püspiuszenlelési ünnepségre Megoldották a vidéki vendégek elhelyezésének kérdéséi is BLLBNIÉK KoEozsvdrí énekesnő n«igy sikere Ddiiiúban és Hollandiában Rt" íiinoíUrnk már arról, hogy tgV kolozs­vári mfutk u,vszo;iy, Szeg hő Julin, a/ elmúlt heWklR'U Dániába a cs 1 Jolánul iába u luting* 'Vr-vi>vtvi'II. A «lau io\árosban. Köp;ailt-lgá- J'-.u a/ ulli ni legnagyobb haogvers.iii\iroda, .1 llnuvon Mu ikíorlag", önálló loHWvrtot ren- «.kvt-tt „szamára. Egy héttel reá pedig Amsz­terdamban „p Hollandiai Magvar ligyc.sitVt juU Joiuni i'strlyf,i Ugróit r< fc. Ennek egyik énleko.'vsóge -az volt, hogy <u miboron .sze­replő «'t inüie.sz közül három kolozsvári ta- I a 1 kozott össze. S/a\g|h«i Juiau kiviil ugyanis \ eress Sándor kolozsvári származású zene­szerző saját müveit zongoráztu, Végli Sándor jiedig, az inunár curofjţti hirii f atal hegedű- miivé*/ Hubay iniiveit tolmácsol Un a holland közönségnek. S/eghö Julim .sikerét az jellem­zi legjobban, hogy az amszterdami fi’ hár­mon kosok nyombaji meghívták egv oiióJló «lalestélyre, u-nmlyet március végéi í rendez­nek a Koncerlgebow híres term éhen . Mindesi diepreinél értékesebb aizouban u, nyugati •világsajtó kritikáját, amelyre a ko­lozsvári művésznő n oil tán luiszkc Joliét, hue »élűin y szeme! vAny ezekből a krit kókból: A Frsderiksborg Amts Avis. Dánia egyik .legelőkelőbb lapja, n következőket rju: .Szeghő Julin &zonüxnton este a I lomul ng é» Möl'er-iere mibon ham g versenyt adott. Olyan énekes nwtdúr ez a művésznő, amilyent rit­kán lial’ufuk a mi szélesség, fokunkon Hang­jának nem erősségét kell kién adni, hímem aft, hogy minden.' művészi ItvaJilássul te'jos. Szeghő Julin egyedülálló és lelkes papnője a köteti népzenének, amely szivét áthatotta és «dmei1 yel elragadja közönségét. Ez nem tehet egyebet, nun!hogy feszült érdek'édes­sel hallgatja és követi öt, tökéletes művésze* tében és rátermettségében. A mi dán hall­gatóságunk is felolvadt ehlien n túláradó ze­nei odaadásban. A mű vész nő műsora va'ó- han egyedülálló, programja* Ázsia, Dél- és Keleteurópa dalait öleli fel. E népi dulok közös jellem vonása talán egy látszólagos monotónia, de az a körülmény, hogy a kö­zönség a két óra» bosszult tartó műsort fe* szüHen végighallgatja és átélj, bizonysága annak, hogy Szeghő Júlia e dalok hangula­tát tökéletesen átviszi a közönségbe. Szeghő Júlia tc’jesen beleéli megát ü, da’ok hangu­latába, ózok világa benne é] és «ajátos hang­juk az ő hangja. A művésznő muzikaliJásn és jellemző ereje olyan biztos és megtíveO ragadó, hagy maidén egyes ded sajátosságát mesterien életrekelti és megvi'ágitjG. Szeghő Julia lényében olyan, mély források vannak, amelyekből egyforma művészettel szó'al meg «■ mégy-ezeréves kinőj himnusz méltósága, a xnongo’ok hősi indulójának ereje, nz örmé­nyek kétségbeasefhtii lemondó panoszhangja az elveszett otthon i'ölött és Műszórgszky elragadó k's dalainak gyermekien érzékeny gyöngédsége. Ei dikes- vont a progrem befe­jező része is», címei y magyar és romáin lulpi dalokból állott), Bartók, Kodály, B. ni lóin és Chiriak fel dol-g o» zásá ba n. Szeghő Julin ró­lunk (missziót teljes!telt és1 h ssizük, hogy másutt is igy lesz. A hallgatók túláradó lel­kesedéssel fogadták, végé-hossza nem volt az ismétléseknek és a ráadásoknak. A zongo- mkisérei nehéz föladatát Eriksen Anna osz- ■szonv ügyesen oldotta meg. A Politiken ezt írja.; A hangulatos Hor­nung és Möller hoingversenytereanben Szegik* Ju’én romániai énekesnő keleti dalestjét hall­gattuk tegnap. 'Régi kínai himnusz-daJ-iaiminnJ kezdődött a műsor, mongol hős1'' dallal, szi­bériai bölcsodáljál folytatódott. Majd görög, georgiaü, örmény, román dalok következtek. Végül egy sorozat magyar dalt ha'lottónk. Hatalmas), imponáló műsor. Ez o kicsiny, tö­rékeny, sötét'hajju asszony csodá ctos erővel és mélységgel énekelt. Hangjában szenvedély és izzó fanatizmus ég. A dalok igaz ke'eii hangulatának távoli 'világét hozta el hoz­zánk. A hallgatóság feszült figyelemmel és hálával fogadta a ritkán hah lm ló műsort. A National Tidende irja;: A arájpu zene elő- eídás-a igen nehéz és kényes felöídet. Igaz és mély átélést követel az előadótól saját«« és sokszor idegen érzés- és gondo'atvilágba. Ezenfelül az énekesit technikailag is nagy feladsij elé áléit ja* s határtel-an formateremtő erőt 'igényel. Szeghő Júlia, aki szombaton este a Horovung és MöMer-heremben tartott hangversenyt, méltó erre a fe’adatrei. Egész sorában a. keleti és nyugati énekeknek, ame­lyek dallamban és ritmusban rokonok, m»' gáveil ragadta a közönséget. Ebben a sajátsá­gos zenei világban fanatikus szernvedélyessé- ge elragad ta halig Jóit is. A Borlingske Tklende a következőket irja: Szombaton este Szeghő Juha romániai éne­kesnő hangversenyt tartott ,,Keleti Dalest“ cimen. Az e'őadáls telje« mértékben 'kielégi- tette a; címhez fűzött várakozásokat. A mü- ■soTon főleg népi énekek szerepelek, ókinai, szibériai, georgiaá, ógörög énekek, amelyek valamennyien, a Kelet ;panaszos, sötét, fáj- de'émjas hangulatát idézték föl. Különösen érdekes volt megfigyelni, hogyan áramlik a d allem egyik néptől a másikig hogy a» él tánc és táncdal állandó körforgásban, KOLOZSVÁR, február 0 .\iigy miprn kés/.ülö<lik Kolozsvár Un- tobkus társtittiuluut. Vasárnóp szentelik jjii.spökké Márton Áront, a kolozsvári bei városi purochia köztis/.telelben és becsii- lésbcn álló plébánosált. 'I’ek intve, bogy ;i fényes és iitk:i iiimpség a Színit Mihály iirkangynlról elnevezett lőtéri templom ban lesz, amelyet ez aílkalomra némikép­pen be kell rendezni, n templom hatal­mas rsarnfokában máris dolgos kezek szorgoskodnak. Egyik padsorban pódiu­mot emelnek, a másikban kerítést ácsol­nak, liogv az oldalcsarnokokban lévők ne tolonghassanak át a középső csarnok ha és ne zavarhassák az ünnepély ma­gasztosságát. A templomban folyó átren­dezési munkálatokkal kapcsolatban előbb «Ír Kedves Andrást, a belvárosi plébánia gondnokát kerestük fid, aki sok dolgára és bokros elfoglaltságára való hivatko­zással P, Jánossy Bélához, az egyház me gye föti|káiúlvoz, a püspftkszenudési ün népség r. ndezöbizottságánuk sajtószo gú- lati irányítójához utasít. — Mit is mondhatnék? — teszi fel szinte önmagának a kérdést informáto­runk és mindjárt meg is adja a feleletet. — Ugyanis annyi mondanivalóm lenne, hogy nem jut eszembe, melyik és a leg­fontosabb. Talán azt tartom a legfonto­sabbnak, hogy a s^jfó utján hitt jul; fel (i közönség fi­gyelmét arra, hogy a: ünnepségre oly nayy számmal jelentkezel: a résztve- vök és n templomban oly kevés a fé­rőhely, hegy emialt igen sok helyfog­lalás iránii kérést nem te^jesitlicitünk. Az igy kiszorulók ne vegyék ezţ úgy, I mintha mellőzni akarnák őket. Távol ál­lott tőlünk ez és éppen ezért, ezúton kér jiik őket, legyen k bébit ássál, hiszen arra a néhányszáz helyre alig tudjuk elhelyez­ni a hatóságok fejeit és azokat1, akik még idejében jelentették be helyigényü­kéi és ugv véljük, hogy jelenlétükre múl­hatatlanul szükség van. Senki se sértőd­jön meg la hát amiatt, ha esetleg nem tud­tunk hely jegyet adni számára a templom­ban, nem tudjuk a templom oldalfalait egy méterrel sem arrébb tolni, mert ha lehelne, ezt is megtennénk. — A templom belső átrendezésével kapcsolatban felmerült az az öllek hogy a főoltár előtt lejátszixló ünnepélyes ak­tust láthatóvá tegyük az oldalcsarnoknk- ban állók számára is és ebből a céíboi az oltár közelében lévő két pillérre, vala­mint a két oldalkápolna felé két két tük­röt akartunk szerelni olymódon, hogy annak segítségével az oldaücsurnokokból i.s igen kitünően látszott volna a .szentidé- sl ünnepség. Tervünket azonban nem vi­hetjük keresztül, mert az egész városban nem tudtunk olyan nagyságú tükürlapo- káí találni, melyeknek segítségével ez megoldható lenne. így tehát ottöl is el kellett tekintsünk. Ugyancsak el kellett tekintsünk attól i.s, hogy befütsük a tem­plomot. Ez olyan nagy költséggel járna, amit a jelenlegi viszonyok között egyház­községünk nem bírna el. Az oklalkápol- nákból azonban áramlik annyi meleg, hogy a zsúfolt templomid betű lse és ál­landó melegben tartsa. A vidékiek elhelyezését kilencvennyolc százalékban sikerült megoldani és igv az a két százalék már szintén nem okoz gondot a rendezőbizottságnak. b. a. T9 39 február 10. Az EME népszerű elő­adása a relativitásról tKOJázZSV'Af!. fid,már ti. Az 'Hrdi'-áyi Muzeum E’gycviilel tudom!uiv i o'o'ko'vtátyo «-lö oj.i . oro/at:'io. '. k#,r«*1«'-|,cii .s/a-riliiii évű- (5 óo !.«,i <Jr. (j< rg.-ly Jenő, a M-uiéiniin 1 jiÍi.-i t;o»lotl < -cui.V.t u relativitás «-linéklóröl. Ib-vez- t.’sul vá/olla a tizikai s/euiléJet kialutku’eisóL :t n vvloni fi­zikán ct Mcxvvi-lí! «•’ -1(1' odaiamiku « Imcű á-I) át Ei/nsitein i igyj<:l<-nlö /-gü ebnél« lé.a. Ki* emelUr, hogy ^ ri-lativLlási <-jnéJ< t <-gyik legléiiyi-geschb eredménye a/ idő Jógiiéin, ink módositá. I »volt, mneiuiv il>eii oz idő fogni, (inát nemeik :i régi fizikábam lűrdeh-lt abszo­lút voltáról u kiilönJ>ö/.ő, l i/ik'i lead -./erek­ben lett anegljgye-ó-oktöl függi'» relativ lé* nyelvvé lett«-. A relativitás; elmélet a liZ'kai t<irvvuv<-k vál'to/ij't'aii, ;i...ít bnd« íi a külön- Ihízö megfigyelé-i és víMiatkox.tntási r-c.d.-ze- rekkel szenében és uj ntcghídározásál t djt a térnek. aiueUnuk a relativii-, , lerrtjészet- szemlé'etében csak mint anyagi és energia* h> fások ö-s7.«.-s.ségi<ii-k van értelme. Végül Gergely dr. a rcElivitási e’mélet ediligi ered- rnénj'elt vázolta. Az elmélet érdekes ui ílá.so- kat ntl a nehézkedési terek magyarázatára, megfejtette a Mercur pá'yája rno7gái árrk titkát, rávILágitott aiz atomokb m rejlő óriási energiára, egészen uj gondolata az energia és a tömeg egymádwi való á!e;akulása s ciok az. uj esi lügá-.zuti elképzelései;, a-melyc-k a Iv.i’ágininden-.ség alkatáról, a világfér szerke­zetéről támadlak. A nagyszámú közönség lelkes tapssal honoráMa az oliVţlâst. A nvp- szerüsilö elöadá; után ifj. dr. Xántu.-, János: A Kis-Szamos viz\ időkének távúéról tartott szakelőadást. Remélem isméi egészséges leszek... Zobay Kristóf, Cenc-i (Jud. Timis-T'»- rontál) következő rendkívül érdekes Ér­telmű levelet kijjdi nekünk: . . értesítem önökéi, hogy az első üteg GasTo-D. használása ulán évek sor"* cta k'inzxá gyomorgörcseim el-elmíir-idcz- nak, szíveskedjenek azonnal ulánvéltel cí­memre még 3 üveg Gastro-D.-t küldeni, remélem, hogy' e kúra után ismét egészsé­ges leszek. Kézségünkből nagyon sok'n gyógyultak meg és áldják önöket kitűnő gyógyszerükért és meg nagyon sokan van­nak, akik még rendelni fognak, mert aki csak haszna’ja, az már rokonai, ismerősíi között továbbá janija. Én is kérem ezúttal, hogy alábbi ismerősöm címére: Schuld Jó­zsef. Cenei ugyancsak 3 üveggel küldeni szíveskedjenek . . Hasonló hála és köszönőlevelek tömege­sen bizonyítják, hogy a G 'Stro-D. gyógy­szer ma már a gyomorbetegek közkincsc- vé vált. Orvosok is ajánlják. Gostro-D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 13^ lej utánvét melle-t Császár E. gyógv- szerfárában, Bucureşti, Cáea Victoriei 124. MENZA Az Ellenzék diákmenzáját jólelkü ada­kozók tovább sem felejtik el. Iát közöljük a legutóbb érkezeti adományok beküldői­nek névsorát s a beküldött összegeket: Özv. Eperjessy Dénesné 1000 Hunyadi Sándor Budapest 2000 Zdahi Nőegylet 300 Árvaleánynevelő Otthon 235 Horváth Lajos Marosujvár 50 N. N. roo Török Bernát Szin érvár alja, ,. Ré­gi diák adománya" 200 Elhagyott gyerekek ápo­lását az illetékes község polgárai kötelesek viselni KOLOZSVÁR, február 9, Érdekes ügyet tárgya fiit tegnap a feözigwzü gafcásj táb'a. A nagyváradi gyermekrnenhely adott be keresetet Tasnád község elöljárósá­ga elJen„ mert mz e’öljUíróság megtagadta ai gyérmekmenhelyen áipolí teisnádi illetőségű, elhagyott gyermekek ápolási dijainak kifiz.e* lését azzal ad indokolásmi, hogy azok az ál­lamot illetve v. országos közegészségügyi állapot terhelik. A közigazgatási tábla helyet adottá gyermekmenhely kérésiének és köie- Aezte Tasnád község elöljáróságát, hogy a-z elhagyottnak nyi'oánitölt tusnádi illetőségil gyermekek ápo’ási költségét fizesse meg, mert a ma is érvényben levő magyar törvény értelmében a: elhagyóit gyermekek ápolásá­val felmerült gyermekmenhelyi költségeket azok a. községek kötelesek megfizetni, ame­lyeknek területen az elhagyott gyermek szű^ letettM »- ^ v- - v <_• . v r PARADIES KISASSZONY Salamon László és Korniss Ottó színmüvének ősbemutafója a Színházban A Paradies kisasszony az első erdélyi sz n- darab, amely témájánál1, általános emberi mondtiiű valóinál és hatásos von !wzclésénél fogva nemcsak minket, erd«Vyie-kot érdeklő Színpadi müvek csoportjába mz Lható he, ha­nem jövőjének (ha* szerző csak negyedanv- nyira szeren c-.é-sck, mint lehetségesek) fel­felé i'vőlönek és nagv h‘helőségok«J ígérőnek kell lennie. Ezt e1 haf Aos drámát, ha megis­merik s az ottani színpadi '■•zjé-nck m«^gfe- lel.öen kissé .átgyurják sikerrel mulathatják l>e Londonban, vagy- a Broodwayii és. Hőse: Mesemer, ma újra egyike a, legdivatosabb lé- máknak s épugy érdekli a víág négy met­ropolisainak közönségét, mint 2 'nrénket. Regényhős lett és mo-t két lehetséges fiatal erdélyi szerző színpadra varázsod a. És te­gyük Gtzonnal hozzá: annyi történeti hűség­gel, hogy o színpadon feltámadó ismert fi- gu.ák teljes- és jogos' sikert aratnak S igy az uj erdélyi darab* kettős öröm: miétíik, mert a mi íróink Írták, de reméljük, s/'»t meg mer­jük jósolni, hogy a Paradies k isasszony ho- marosian külföldre is el fog jufaü. A rltírah eisosorban: érdekes. Kü'önősen e'«ö és hanmadik fetvonósiábatn. egyes jelene­tei lenyűgözően hatásosaik. A második felvo­nás szinteienebb: de c cselekmény szüntele­nül] és- áradóaní hömpölyög, foAtonos cres- cen-dóbary a drámai mag é’éterős nöyénpyé serdül a szemeink előtt. Helyzete), poénjei, figurái elsőrendüek. Nyelve költői, száijnyaíó szépsége egy-egy jelenetben sziVhemörkoló Ivfüönösen szép például az ai je'ent, mikor Mesmer visszaadja látását ©) vak Paradies kisasszonynak. Az a végjeiénél pedig, tn kor a szerencsétlen fiattal lány az óriási idegfe­szültség után ívisszahulil a sötétségbe, olyan megrázó és tragikus, ami o legritkáibb és leg­tisztább színpadi élményt je’enti. IJt-óft fél- c^illan a szövegben- az éVsen- karakté fi záfo humor: gúny és» irónia. Erezzük, hogy' aí tá­voli történéseken iát a darab nekünk szól: ostorozza és bírálja minden korok — igy e mai kor — bűneit és »zennyét és mágasi- tossá és földöntul vá emej ai jóság s a sze­retet örök igazságát. Tiszta és' emberi mon­danivalók áradnak fedőik q szavakból. A dia­lógusok elevensége mellett igazán eltörpül egy-egy - kissé mesterkélt mondata — vegy a mi modern sízirupadi párbeszédekhez 'do- muí’lt fülünknek tűnik annak.. A darab leve­gője eleven, hősei igoizi drámai eTev*enságti •alakok, melLékfigurái pompásak. Egészben véve a Parades kiscsszony nagy, komoly, őszinte, sőt rendkívüli siker. A Salamon-— Ko miss-darab olyan megha tó, mély, értékes és szép, hogy sikere feltétlen egy kvTrier- ib'T-ab «'.'indulásának kezdete. Par« dies kisasszony — Fényes» A! ce. Most j újra* nokivaló feladatban tesz nagy színész- nővé. Megrázó, ahogy játszik és él és szen­ved «'s izzik a szemünk elöli. Ede- és töré­keny po rotálón-szabó rsztirü, szivünk minden érzése ez övé, míg a színpadon áll u körii- Jötle knvorgó escményekb<-n. Az a két jele- nel, amikor látóvá lesz, majd újra megvakul — a legnagyobb, legcsodálatosabb művészi teljesítmény: idegeinkkel érezzük mi is fia­tal élete megrázó élményét és I rag'kurnát. Rendkívüli «Irámcii tehetsége teljes fényében lángol fel a nehéz szerepl>ens Ahkitása: él­mény. Gróf László Mesmer-szere(xi passzi- «• abb. de (érdekes, mélyről jövő mondaniva­lóival-, rendkívüli egyéniségével. Ez a 1 ko- mo’y. tökéletes illúziót ke’-tö, hatásos megje­lenésű művész újra a légikiválólábat nvujlja szerepében. Egyszerű és őszinte. Gsupo* jóság és egyúttal éreztetni fudjei azt a rendkivüli- séget, a misztikum csodáját, amit szerepe megkíván. A két főszereplő mellett Tóth Eleket kell azonnal megein atenünk, aki igazán kiválót nyújt. Teljes illúziót keltőn érzékelteti nz udvari embert «és kemény szigorúságában is fájóan emberi apa tud leinnű Pompá« Csókn József mulatságos ka raktér figurája' és élelbü Mészáros Béla Intrikáló udvari orvosa, ök ketten képviselik a darabban.' a humort « az ö szájukba adták szerzők a Itigmiaróbb-an elmés mondatokat Benes Ilona Para-diesnéje hibátlan. Pa él Magda finom sízinpadi jelen­ség, kedves, üde, rokonsízenves'. Erényi Bös- ke mintha kissé kedvetlenül játsza.ná o go­nosz Me&mernét. Nem is az ő finom lénye sízámára való a kíméletlen és rosszindulatú figura. Kovács György ellenszenves t isztje markáns és valódi. N->gy István ki.s szejropó- ben jó. Dancsó Györgv mintlia csak egy régi képesujs'ágból léjpebt voLno elő. Bodó Gyrörgy szép orgánuma kis szerepében is érvényesül. Czoppán F'óri, Deésy Jenő és Falu végi Gi­zella, villanásnyi jelenetükben járulnak hozzá a sikerhez. Az előjáték szereplői: Mária Éva, Réthelv Ödön , Lentos* és1 Perén 3d egészük ki az együttest, amelyet a, szerzőkkel együtt forró ünnepiéiben részesítette a premier lelkes kö­zönsége. (M. L.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a íeg- váíasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék köny y osztályában. Cluj» Piaţa Unirii. - : v v -«

Next

/
Thumbnails
Contents