Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-01 / 25. szám
8 ellenzik I it 3 9 február #, ly, nau (EhöuttUtU cikkünk folyt>itás<J.) eröslubt kapna. Mi 80 mii >óan vagyunk, tehát liaj<i\:aülag nincs szükségünk gyúrniitukra ile szükségünk van rájuk, hogy y,l:ü>'s(ígil<ig könnyihüuk magunkon. F a 'aló lu'ly/et és amint látom, a gyarmatok vi.ss. amlásat egyesek. hatalmi szempontból akadó yozzák. Munkaerő a német valuta A továbbiakban Hitler kancellár kijs U'ntette, hogy senki se aggod.dmaskod- jék a német nép miatt, hogy milyen Kormányzat gondoskodik róla, mert csak az a fontos, hogy a mai kormányzati va ó- ban gondoskodik is a német népről. Idegeneknek nem kell aggód ni ok a német devi/a módszerek ellen. A szükség látóvá Lelte a németeket, akik megtanulták, hogy a legfontosabb érték a munkaerő és must csak moso yogivak, amikor azt olvassák. hogy ennek, vagy annak iiiz államnak nemzeti bankjában ennyi, vagy annyi arany v;m, melynek értéke máról- holnapra változik, mert a németek stabilizálták pénzük értékét u termeléssel. Alennyibe kerültek Angliának a német gyarmatok? Hitler k*iinc<; Jár e/ubJ'li rámutató t, hogy milyen kövelktvom nyekkel járt a gyii ölet politikája Nérnélm.M/ág ellen. Kunok következménye az. hogy a világkereskedelem még napig sem áili.'ot’ti helyre, pedig már 21 esztendő el[ el «b nagy Mrlágégé® óta. — A fegyverkezés korlátozására — mondott;! — 1934 -bon egyik ajhin-hkitot tettem «• másik irtán, de tutidig vissza utasától' ttk óp- ugy, miiint a gyuirm.itkérdesben,. Kz a polit ka huisználhatott u nemzet,közi fegyvergyártó ipar busás oszt:ul<3ko!' zsebrevágó résv,fényeseinek, de nem az érdekek áLamoknak. Ila nurleget csináltak volna a fegyverkezési költ'végekben, úgy rájöttek volna, hogy evők drágábbak, mint a Nénié to pvzágtó lel ha ráesőit gyarmatok. A Németország ól elvett gyarmabbirtotk mely felett niosti franc<ák és ungook urálik ódnak, rövid időn bcliii húszmilliárd aranymárkábn kerültek Angliának és rövidesen még többe fog kerülni. Nekünk s súlyos pénzbe kéri»l, de mi életlehetőségért küzdünk, ük pedig jog luihunságért. A zsidó-kérdés A zsidó kérdésről beszuöve, Hitler kancellár az alábbi kije'.enáéseket tette: — Megszégyenítő doog az. hogy a demok. r,ickik kifogásolják azt, hogyan bánunk a zsidókká, szánakoznak rajtuk a bánásmódunk miatt, de nem segitenieik mégsetn a z&i- j dókon, |>cdig megteheti iáik, meri náluk négy- j zetki'omélerenként állag 10 ember ól. Német- j ország évscázadokoci át jó vo'H a zsidóknak. : cm kor ezek cck .politika’ és testi lietegsé* gckkcl rendelkez igk. Amit szereztek nálunk a zsidók, azt u németek rovására szerez ék. Ezeken a zsidókon sízűtnaikoznnk o demokraták, de nviórt r.em srá.nakoztak Németországon, mikor e öveit ók gyaTmctult, vagy mikor a bábom befejeztével 1 miikő ráérnél hodi- fogi’yo1 még egy évig allűrtől tűk biztosüékképen. A'e avatkozzon senki a mi ügyeinkbe. Aminthogy azt tartom, hogy' Amerika *>e ajnerika aké, Anglia az ango'oké Franciaország a franciáké, úgy ezt tanítom, hogy Németország a németeké. A német ku’itnra né. met és nem zsidó. Azon S-iráttkoTraak, bogy a zsidó faj számos nagy tudósát kiüldöziük. Ha a zsidó kultitna o'yarn értékes számúkor, akkor a_zok, akik szánakoznak n zsidókon, csak hálásak lehettetek nekünk, űtzonban arra válaszodnak, hogy ők miért nem akarják a zsidókéit befogadni? Hitler a zsidóság jövőjéről — A zsidók választ halnak afelől, hogy vagy alkalmazkodnak a szolid munkás népekhez, vagy pedig q legszörnyübb válság > vár reájuk. — Amikor hatalomról kerülitem. a zsidók gunykaK/ujja! fogadtak. Most a zsidók gúny- kacaja elhajt. —- Nem atkarok jós lenni, mint voltaj sokszor, de kijei ént belem, hogyha a nemzetközi zsidóság kóborig provokálna t akkor kiirtanák ökel Európából. Ma már én és Mussolinii rendelkezünk olyan hatalommal hogy ni zsi'dó átlátásokká] szemben felvilágosítsuk a) világo'i. A ,.Világ proletárjai egyesüljelek!“ jelszóval szemben mi uj jelszót áltálunk majd: „Ismerjétek fel ellenségeiteket!“ A nemzeti szocialista állam és a vallás Hitler kancellár ezutáo az egyház és az állam 'viszonyát fejlegelte. Tiltakozott a vnl'ás- el'enes'ség vádja ellen és kije’enteí'l'e, hogy a német állom a k“gíeije?óbb méri ékben támogatja az egyházakat. Az állam ebenes tevékenységet azoBTbffln a papoktól sem töri és « polMtóii’Ő papokat ártalma éanná teszi. z »id óság és :• boLscvizimiű ellen — folytat* G beszédéit a Führer —. hanem Otaszoi* vzig és lupán is. Az olaszok és a németek közöni kapcsolat igen régi és aooo év tett cl az antik kapcsolatok óta. A két nép töv’ ‘tetudme sok itckinitotbcn hajO’n'l'óságot mu- ku. A tizenkilencedik században. 186o‘bii mindkét nép életében tb"Ry változás állo.t be. Most pedig Mussolinii ismerte fél a fasizmus erejét, omelltycl bástyát alkotott az Országát fenyege ő kommunizmus etilen. Nálunk ugyanazon veszedelem volt és jóslatát az abesszin hu,táron és Franc0 győzelmi esélyeinek ügyében és elfelejti az* is, k-°Ky r u történelmet férfiak csinálják Mi elég erősek vagyunk a bekét fenntartani és végigküzdeni egy konfliktust. Japánnak is ilyen a helyzete és védekezik a bolseviznnis eben. Azsiábm Japán szilárd bástyája a, bolsevizmus elllien. Ázsia bolsevizálása pedig csak a nemzetközi! zsf dóság érdeke. Németország visszaköveteli gyarmatait — Németországnak — mondotta Hitler — Franciaországgal szemben nincs más követelése. mint a gyarmatok visszaadása. Bi* — Magyarország és Mandzsukuo csFla* kozásu az antikommunisti.i' blokkhoz csak erősib azt a szövetséget, melyet Német-, Olaszország és Japán uilkof a. nemzeközi zsidóság elleni harcban. Amerika egy pro* pagnnda alatt szenved, hogy mi a demokráciára törünk. Ez azonban nem igaz. Mi nem akarunk tőlük semmit, ók is hagy* janak nekünk bekét, mert mi nem állunk amerikai politikusok felügyelete nliwUb. M n- den országban rengeteg probléma vár megoldásra és mindenki ‘örődjön s^ját ügyeiv i és ne szóljon be a mi ügyeinkbe. Hangoztatta Hitler, hogy Németország gazdasági kapcsolatai Románia, Jugoszlávia és bulga* ria. felé* erősöd'ek. Véráldozat nélkül . . . Hitter kancellár beszédének befejező részében visszupiUnn'tás! vetett a régi har* BERLIN, január 31. A „Reichstag“ ülését egyébként. hétfőn este nyólc órakor a KroH'operában Göring marsall nyitot'a meg. -a<kil újra ia* birodalmi gyűlés elnökévé választotok; A régi alel-nökökct (Kéről, Escher, Slans) is újra választottak. Frick bir. miniszter javast!«1 ára *a> birod I- m; gyűlés mandátumát 1934 május i*ig meghosszabbiil'o-lllák. A gyüiés megnyitási után Hittier német vezér és kancellár mo.T docta el beszédéi, melyet a zsúfolásig meg telt padsorok közönsége lelkes közbekiáltásokkal! sűrűn megszakította. A diploma* ciai páholyokban csaknem vada mennyi külföldi misszió vezetője je'en vo-R. Musolini táviratban üdvözölje Hitlert a nemzeti szocialista rendszer évfordulóí-t »ttkalmábók Hitler váüaszttláviratában kö" szönetét fejezte ki az üdvözlésért s méh ugyanazt a csodát csináltuk, mini' Mussolini. Népek néznek ma bizalommal felénk. Az abesszin háborúnál megmutattuk a/, olaszok bind rokonszenvünket, omit ők nekünk I9)8’ban hálál ak rn'‘g. A niai Olaszország ellen irányuk) hábo ru Németországot olasz barátja mellé szólítaná. Jéghideg nyugtommal lekin tek az események elé. Teljes mértékben felkészültünk a veszély elhárítására. békét akarunk. Vannak egyes államok, m«‘" ilyek rádió utján »néznek ellenünk tárna* tlásolvt. Ha nem hagynak fel ezzel a rádiózással, akkor mi olyan alapos vábszt adunk maid leleplezésekkel, b°gy könyö" rögni fognak az. illetékes kormányférfiak, lvgy hagyjuk abba. Azt is ha!!oJiuk. hogy amerikai f ílmvá lalalok nemzeti szocialisti.ii ellenes propaganda’filmckci akarnak gyártani. Ez esőiben pedig mi antiszemita fü" meket fogunk csinálni és biztos vagyok benne. h°gy nagy sikerük lesz ezeknek ■» filmeknek. Ami pedig a háborút illcu, óbban csak a nemzetközi zsidóság bízik. Én a hosz- szas békében bi/.om. cokra, melyek a német nép egységéért foly. tak és megállapította, hogy » nemet nép egységét véráldozat nélkül sikerült megteremteni. Azonban ha vér& nem is követelt, áldoza' tokkal mégis jár!, mert hiszen országzáv* lók tűntek el; régi tradíciók. A német nép egységre irányuló ezeréves küzdelme véget ér*. Hitler k«ncc<llár nagy üdvrivalgással fogadott beszédét a következő szavakkal íc‘ jezte be: — Hála Istennek, hogy megengedte érnem ezt az órát.amikor az egységes Nagy' Németország képviselői előtt beszélhetek. Hitler kancel árnak beszédéért Göring marsall mondod köszöne'et és a birodalmi gyűlés tanácskozást) -a Horsrt Wessel daí cléneklésével befejeződött. tu»t>:a a két nép közötti barátságos viszonyt. Washingicnban Hitler német birodalmi vezér és kancellár beszédével kapcso* latban megáiUapitják. hogy a beszéd uia.ii első benyomások nem alkalmasak arra, hogy eloszlassák egy amerikai államfér" fiáknak « nemzetközi helyzetre vona+ko^ó 'legutóbbi borulá'kS felfogásai. HVernek az Egyesült-Államokkal szembeni állás- foglalása teljesen téves ‘tájékozódáson alá o* szik, mondják Washingtonban. Az íme" riakjok szerint a Hilter beszédéből kitűnő egyetlen ép*rtő jellegű kiálH'ás a Chamberlainhez in'ézett burkolt meghívás- hog^^ igyekezzék uj ,,Münchent“ l’étrehozni. a,z európai földrészen kívüli 'kerületek ál* engedésével nyersanyagszükséglíeteik Pe szerzésére, W'fégiive mind Olazsországoc, mind Németországot. Olaszország ellen irányuló háború ese lén Németország az olaszok mellé á’-l- Nemcsak mi küzdünk a nemzetközi Letartóztatták a kolozsvári ékszerlopás tetteseit KOLOZSVÁR, január 31. Jdentiettük. ihogy vasánnatp a kora esti óráikban fetneretlen tettesek vak-morö módon behatoltak Chappuis professzor, svájci konzul Grigorescu-utca 7. szám oOűilti vIájába, ahonnan mán tégy 110 ezer lej értékű ékszert •vd itek magukkal. A gyors ütentíien megimlult r-endőni nyomozás ellső stádiumában már meglöHapitást nyert, hogy o betörők \-asárnnip naphosszai*, óló'kodtuk a Chappu'si'Vi'ka kö- rii'l 6s megvárták, amíg qi személyzet, rruijd az egyetemi tanár és félesége eltávoznak ha- zqlíról. Hétfőn délelőtt a kolozsvári ren/dőrsiég közegei megfigye'és alá vették a város összes ékszerüzleteit. A bel örök személyiéi ró sti már a kezükben vc’t. Vasárnap délután ügyem,is a Gr gorescu-uIcában több járókelőnek feltűnt a svájci kontzul villája körül ólálkodó gyanús kinézésű „akak“. Valti mi ve] dé-'ti 12 óm. elölt két 'fialnlcmlxer áFRota he az egyik kolozsvári ékszerésehez. Az Ellenzék R. T» „Concordia“ müintéze lének nyomása, Elég erősek vagyunk végigküzdeni egy honilihíusf — Csak a hisztérikus saj’ó felejretec cl zonyos feszültség van, de ez. engedhet, m.*rt Mngyarország és az antikommunista blokk CAPITOL MOZGÓBAN még e^ak 3 napig ÍZ OLYMSZ Ilk RÉSZE! A világ legdrágább filmje, mely az 5 világrészt csodálatba ejtette; ll flőSsSsérlíc €s a ííörpe! ute A Reichstag ülése S«rly*inpapirból <> .z* vi-oza^örhí 1«-|t, v/éLife - /. 41 < -A I fontaiul Uj uiuny ék,%z4-i«-,k«-t, kaikofli, iJM'l.ilüt, karórát p«Wtol*.k k. Ivl <inűk mondotta az rgyuk 24 ó. körül f 1 brr. Az élt J/cié ./ gyanút fo^ot'. íg-i/.o vúnyl kért a kopott ruhá atu fkiít):k-mlx-rok-ől, T«t méi/cU-vti 1,1 kél jóiiiad.’i a környékén sem jáni a Ijejolervtőtiivut.i Inak é* ««miiilh tUm i^a/.oló iraíij'! nem roade kéziek. Köztien megérkezett a kdiivatolt t Iko« rendőr, aki 'cfogki J.i az ékszen-k<-t é» lc'«f- 'óztatt.i Fodor Bélát és Na^y Tibort, <1 r^ óta körözölt U'lörőket Galencu hüiigy miniszter belgrádi látogatásával foglalkozik a jugoszláv sajtó BELGRAD, január 31. Gafe-ncu külügyminiszter közeli bd/.ri- di lálogatásárót irva a „Vreme“ bucureştii tudósítója 'lobiéból a következőket jelca'i: A látogatásnak pusz. án tájékozódó jelül" ge van, G fcncu külügyminiszter tanicr kozni akar Sztopdinovics mmiszjlerelnök0 kel a kél országot közösen érdeklő kérdésekről. A találkozás jelentős, mert közvet* lenül Ciano gróf bélyei megbeszélései útin s a Balkán-szövetség állandótonácsának ősz* S7.eü ése előtt történik. Bucuires'ii körok hangsúlyozzák, hogy iu két államférfi : »" nulmányozni fogja az utolsó sinaiai értekezlet b-gfontosabb kérdéseit. Románia m» meg van győződve, hogy a jugoszláv— Lulgár barátság a béke és barátság tényleges hozzájárulást jeUat a Duna'medea" ce á lámái közöt 1 lojális és őszinte együttműködés megvalósításához. Gafencu külügyminiszter 'azzal a szilárd elhatározás* sál jött a külpolitika élére, hogy Jugoszlá* via példáját követve, « reálizmus elemét hozza. ’Yelfníft a spanyol Sronfról PARIS, január 31. A Havas távirati ir >- da jelentése szerint vasárnap 30 ezer spanyol köztársasági menekülő lépte át a spanyol— francia határt. A menekültek között volt kétezer francia önkéntes is, akiket annak idején katonaszökevényeknek nyilváni'ottak és most, hazatértük urin azonnal letartóztattak és a katonai börtou* he szállítottak. A többi menekülteket * fiancia hatóságok lefegyverezték és az < r- szág belsejében lévő gyüjtőtáborokba s .állították. őket. A francia távirati iroda i&; len*ése szerint a menekülők igen siralmas cs elcsigázott állapotban vannak. LEGÚJABB SPORTHÍREK Binder Brassó, Románia sl csikló bajnoka SINAIA. Románia .silesikló-bajrioksá- gát. melyet 2000 méteres távon. nc,gy ér- dcklődés kíséretében rendeztek me,g. Binder, a Brassói IISV kiváló versenyzője nyerte meg ő p. 58.2 mp.-es ádőve:, az ugyancsak brassói Zacharias előtt, akinek ideje 0 perc 02 mp. volt. A II. osztályai verseny győztese a szintén brassói Kovács I. volt. Bucureşti jégknronqbnjnoksóqónnk II. fordulójában a Mdropola 4:1 arányban győzött a Gloria csapata ebn. A négyes bobvilóqbajnokság második futamát is Svá jc csapata nyerte meg Cortina D‘Ampez7ol)an 1 p. 21.09 mp.-cel. 2. Anglia 1 p. 22.71 mp. 3. Belgium 1 p 22.89 mp. — Románia a második futamban is utolsó voU 1 p. 28.09 mp.-es i d ö eredménnyel. LONDON. Anglia asztali teniszbajnokságai a következő eredményekkel végződitek: Férfiegyes: 1. Bergmann német. 2. Vana cseh. Döntő 18:21, 19:21, 21:17, 21:18, 21:14. Fcrfipáros: 1. Barna —Bellák magyar. 2. Vana—Tereba cseh. Döntő: 19:21, 9:21, 21:12, 21:19. 21:15- Nöipáros: 1. Depetoisora—Votrubkova cseh. 2. Osborne—Woodehead angol. Döntő: 21:8, 18:21, 21:18. 21:16. Vegyes- páros: 1. Vana—Votrubkova cseh. 2. Barna—Osborne magvar—angol. Döntő: 21:17,14:21,21:15,21:17. It, BUDAPEST. Az FTC jégkorongesapnía tegnap 2:0 arányban legyőzte Krynica együttesét. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj» Piaţa Unirii.___________________________ ^ ' BUN DE LVIPRLáíAjk ^