Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-08 / 31. szám
ám 3 im Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Morlor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I. G Ducti No. 8 Fiókkiadóhivacol és könyvosztály: P. Uniri: 9. Telefon 1199 Ma———a iii "iiiim ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 ______ DR. GROIS LÁSZLÓ K iadóaala jdoBO»* PA.LEA.S_R. V* Törvényszéki fcjsjromoz&i szám: 39. (Dos. E1938. Trb. Ciuj.) Előfizetési árwk: havonta *®- negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lef. LX ÉVFOLYAM, 3 2. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 FEBRUÁR 9. üílífíisfliiB ismerted a hormáni) hd- cs haipoHMKii BiBBhaprogramjál „ Románia békepolitikát követ, mely Őfelsége ll Károly király vezetése alatt bontakozik ki és ez a vezetés külpolitikai téren biztosítja az annyira szükséges folytonosságot“.—Négymillió ember válaszolt eddig a Nemzeti Újjászületés Frontjának belépési felhívására 97 A kormány bizlosiiía a kisebbségek számára az összes táji, nyelvi és vallási sajátosságaik szabad gyakorlását** t BUCURlrSTl, február 8. Az átalakított kormány tegnap kibocsátotta első kiáltványát az országhoz A kiáltványt, amely teljes kormányprogramot tartalmaz, Miron Cris- tea pátriárka-miniszterelnök, Armand Calinescu miniiszterclnökhelyettes és a kormány összes tagjai aláírták. A kiáltvány kifejti a kormány bel- és külpolitikai alapelveit és az ország- építő munka alapvető terveit. Megállapítja, hogy az ország lakosságából eddig több mint 4 millió ember yálaszolt a Nemzeti Újjászületés Frontjának belépés\} felhívására. — „Románia békepolitikát követ, amely Őfelsége 11. Károly király í eg maga- sabb vezetése alatt bontakozik ki“ — írja a kiáltvány — és ez a vezetés külpolitikái téren biztosítja az any- nyira szükséges folytonosságot. A hadsereg a kormányprogram egyik fögondját képezi. A tisztikar helyzetén javítani fognak és a hadsereget ellátják a szükséges felszereléssel. A ha- tlirepiilés egységeit szaporítani fogják és a tengerészet számára uj megrendeléseket tesznek. Ami a kormányprogram pénzügyi terveit illeti, a nemzeti pénzegységet teljes erővel megvédik, az ipari életet élénkebbé teszik és felülvizsgálják a pályarendszert. Az olcsó hitelek politikáját valamennyi nemzetgazdasági tevékenységi körre kiszélesítik. Javítják a mezőgazdasági termelést és minden erőfeszítést megtesznek a földműves osztály anyagi helyzetének javítására. Intézkedni fognak, hogy a buza jobban kifizetődjék a földműveseknek. Jelentős közmunkákat fognak végrehajtani, a közlekedési utak számát növelni fogják és a meg- j levő utakat jókarba hozzák. Ugyancsak ( jelentős javításokat végeznek a posta és táviró szolgálatában. I Reformok A falusi közegészségügyi helyzetben egész sereg újítást hoznak be és megadják azt a Figyelmet ennek a fomlos kérdésnek, amit megérdemel. Az ország egész területén uj kórházakat fognak létesíteni és a malária leküzdésére uj telepeket fognak felállítani. A csecsemő és gyermek védelemben fog részesül.™ az illetékes fórumok részéről. 300 csecsemőgondozót álWanak fel az egész ország területén. Bucureştii újjászervezik köz- e g ész ségiigy i sz emp oMb ól. A nemzeti munka terén is jelentős változások várhatók. Az iparosok hitelét újjászervezik és a nemzeti munka elsőségét biztosítják. A román irók is hozzájutnak a régóta óhajtó*!) nyugdíjpénztárhoz. Megoldják az első és másodfokú közoktatás égető kérdéseit és az arra érdemes tanárokat ülő jutalomban részesíti, A kisebbségek Az i ga z sá g ti gy m inisz t éri umbau tovább folytatják az eddigi tevékenységet a toc vény egyesi les terén és újjá fogják szervezni a semmi tő széket. A kultuszminisztérium nagyarányú munkaprogramot készített. Összeírják a közvagyont, hogy az államháztartás menetében fennakadás ne úllhasson Hő. A kisebbségi miniszter kinevezése bizonysága annak a határozottságr ok, amely a kormány az etnikai és történelmi kisebbségek jogai garantálásának politikája utján halad, biztosítva számukra összes faji, nyelvi és vallási sajátosságaik szabad gyakorlását a román ál hun e lő re h aj ad ásá nak, meg erősödésének érdekében s a lojális és őszinte együtt műkő d és kére. té b e a. A kisebbségiek a Nemzeti Újjászületés Frontjába való önkéntes cs spontán belépése, vau amint a kisebbségek és az állam között létrejött egyezmény bizonyítéka annak. hogy ai kisebbségek m» kéz a kézbe haladnak előre a többségi román néppel. Éppen ezért a kisebbségiek Romániában egyenlő lehetőségeket kapnak sajátos érdekeik tiszteletben tanítására és biztosítására'. A mi célunk — folytatja fejteget éseft a kiáltvány — s az ő céljuk I« ez kell, hogy legyen: a teljes megegyezés Ennek a megegyezésnek nemcsak az ő anyagi érdekejt kell kielégíteni, hanem tovább kell mea- r.ie, egész addig a pontig, amelyné'. a nem-, /éti államunk megujjhódásának mozgalma összeesik saját aspirációikkal- Reméljük, hogy elérjük ezt a cch, ha Őszinteséget él jóhiszeműséget'alkalmazunk és félreteszünk minden egyebet“ — fejezi be a kiáltvány. Az utolsó sorok után a minisztérium tag jóinak a,lairásn következik. BUCUREŞTI, február 8. Tegnap a kormány miniszteri a nácsof tartott. A minis#- iertanács után Armand Calinescu minisz. lí’relnökhelye'Mes hosszabb megbeszélés' folytatoitt Miron Cristea pátriárk^minisz. terelnökkel. A megbeszélés tárgya az uj kormány programja volt, A Nemzeti Újjászületés Frontja igazgatóságának magyar tagjai BUCUREŞTI, február 8. A R.ador táv-, irati iroda jelenti: A Nemzeti Újjászületés Frontjának igazgatóságába kinevezték dr. Bánffy Miklóst, a szellemi foglalkozások csoportjához és dr. Szász Pált a földművelési és kézműves csoporthoz. A front teg főbb nemzeti tanácsának tagjai lettek Tv'- nopi Kálmán, dr. Mikó László, Teleki Adám és Jósika János, a mezőgazdasági osztálynak dr. Mikó Imre, dr. Gyárfás Elemér, Szabó Béni, Teleki Ernő és Szcnlke- reszthy Béla a kereskedelmi és ipari ősz tálynak. „Franciaország meg alkarja őrizni területéi és bir©- dalmái, nem mondhat le az őt megillető befolyásról a világ többi részében és nem engedheti meg nagyhatalmi működésének korlátozását“ A „Giornale d'ltalia“ megjelöli a spanyolországi olasz önkéntesek visszavonásának föltételeit. — Olasz—szovjetorosz gazdasági tárgyalások. — Negrin spanyol köztársasági miniszterelnök újra akarja szervezni az ellenállást Chamberlain tegnapelőtt! beszéde után tegnap Bonnet francia külügyminiszter fejtette ki a párisi szenátus külügyi lü7.óittságában Franc.iaország külpolitikája naík körvonalait. Ez a bőszed, éppen úgy, mint Chamberlain beszéde, a francia— amgoU szőrös együttműködési hangoztatta. Az aktuális kérdésekre térve, különösen Franciaország érdekeit emelte ki birodalmi útjainak a spanyol válsággal kapcsolatban lehető fenyegetésével szemben. A német—olasz tengelyről szólva, a Németországgal való jóviszonyt hangoztatta és kijelentette ugyanakkor, hogy egy olasz-francia háborút elképzelhetetlennek tart. De megismételte előbb tett ki jelen - téseit, hogy Franci a ország egy talpalatnyi földet sem ad át más hatalmaknak és minden ilyenirányú kísérlet háborúhoz vezetne. Franciaország külpolitikájának célja egyszerű — mondta Bonnet. — Franciaország meg akarja óvni területét és birodalmát, nem mondhat le az őt megvető befolyásról a világ többi részében és nem engedheti meg nagyhatalmi működésének korlátozását. Franciaországnak valamennyi kontinensen megvédendő érdekei és barátságai vannak. Franciaországnak a legdőzéke- nyebb viszonyt kell fenntartania a vele szomszédos nemzetekkel s velük való kapcsolataiban nem veszi tekintetbe politikai szerkezetüket, doktrínái is tételeikéi, A igémet—íLaroia viszonyról szólván Bonnet külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország mindig tanujelót adta anual:, hogy Németországgal meg akar egyezni Újabb tanúbizonysága ennek a müncheni megegyezés. Nincsen egyében francia, aki szívből ne kívánná a francia —német egyetértést. A francia—német közös nyilatkozat első állomás kell legyein a két ország között, a bizalommal teljes együttműködés utján. Franciaország nem mulasztott el egye1- kn erőfeszítést sem arra, hogy eloszlass« a köz-e és Olaszország között megtevő ellentéteket — folytatta Bonne!. — Bizonysága ennek a műt év augusztusában megkezdett diplomáciai tárgy állások, valamint uj francia nagykövet Rómába küldése. Szilárdan hisszük — mondóira a francia külügyminiszter —, hogy a dolgok természete s í népek vágyai barátság feé hajija Francia- országot és Olaszországot. Nehezen tudnánk elképzelni Olaszországot, min* táma- oót Franciaország elten és nincs egyetlen francia, aki cailah'» arra gondol! volna, hogy országa háborúba keveredhetnék Olaszországgal. December 9-én a kormány nevében kijelentenem: ,,Franciaország sohasem egyezik bele, hogy csak egy talp- laitnyi földel is átengedjen Olaszországnak. Minden erre irányuló kisériet csak fegyveres viszályt robbantana ki“. Bízunk benne, hogy világosan fejeztük ki Franciaország magatartását. A soanvol háborúról szólva, Romiét külr ügyminíszter kijelentette, hogy Franciaof* szag követni fogja a benemavalkozás p°i tiki kaját, nem Avatkozik bele a spamyoţ háborubat. Spanyolország kontinentális fék» vése azonban elsőrendű kapcsolatban vaij az afrikai francia birodalommal. Franciaország nem engedheti meg, hegy bármely külföldi hatalom fenyegesse Spanyolország terület!» épségét s ezzel a francia birodalmi utak biztonságai. Franciaország és Anglia együttműködésével kapcsolatban hangoztatta Bonnet, hogy az angol és francia diplomácia állandó egye'értésben, összhangban dolgozik, mert a francia és angol birodalom érdekei minden világrészben ugyanazok. A Franciaország és Amerika közötti viszonyról beszélve, kijelentette, hogy a három demokrata hatalom tudatában van mérhetetlen anyagi és erkölcsi erejének, ez az. erő azonban nem irányul senki ellen. Emlékezfe'ett H'üler kijelentésére, hogy a nemzeti szocializmus nem export-cikk. a demokráciáknak nem keh ettől tartaniuk- Ugyanezt mondhatjuk mi 1« — jelentette ki Bonnet külügynrinisz'er. A fegyverkezés kérdéséről szó'va, Bonj- neí hangoztatta, hogy Rcoseveli nemrég világosan kifejhette, hogy korlátozni kell a fegyverkezéseket. Egy napon valamennyi kormánynak foglalkoznia* kell a gondolatai, hogy ez a fegyverkezés csődbe vezer. Francia-ország kész foglalkozni e kérdéssel. (Cikkünk folytatása az utoiső oídaío&l
