Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-08 / 31. szám
Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Cluj, Ciiea Mot-'lor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duet» No. 8 Fiókkiadóhivüto! és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 MaBaajP««8g»aiaMBfBtaaagBBBj ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ K i a dó«u 1'» jdoboí s PALLAS Törvényszéki h*js^roiftozasi sz.am* 39. 1938 Trb Chii.) Előfizorési áruk: «»vonta *«•* negyedévre "240, félévre 480 egész ^re ?6a LX ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. TTKMM3nai.-ia'-mM.i SZERDA ■mm- re«n^.^.7SlwnBa!gmggaiBl^TliaiBBtgBB3aiiaMB8*Mg CLUJ, 1939 FEBRUÁR 8. iÂi'iiiaiid Caliiiescai lielyeááes miniszterelnök nagy beszédei üi©sid©ii a nemzeivédelini miníszteríuni élére val® beiktatása alkalmából — ——aiggaSM—— 11111,1 Részletesen körvonalazta célkitűzéseit a miniszter ßUCURESTI, február 7. Armand Qöinescu holyertcs miniszterelnök, belügyminiszter és ad interim nem- zetvédűllmj miniszter, a nemzetvédelmi m- n:sz’.'crium élére v:«:ó beiktatása alkalmából nagy beszédet mondott1. — Egy civiu a nemzetvédelmi minisztériumban a köz szolidaritásának jele a hnd; sereg körül — mondotta Calincscu helyettes miniszterelnök- — A minisztertanács helyettes elnöke e minisztérium élén a kor.. mányakció nyiiO és határozott irányítását jelenti a hadsereg minden szükségletének kielégítése felé. Mi nem támadó szándékokká! készítjük fel ia hadsereget. Romániának már senkiből semmi köve- telnívalója nincs. Nme-s más vágyunk, csak hogy hékéb’-.n éljünk, értékesítsük nemzeti kincseinket es erősítsük az ország gazdaságát. F. tekintetben boldogan fejlesztjük kereskcdofnn kap- csolatuninkat minden állammal. — Ha mégis különös fagyaimét forth- lunk a hadsereg irányában — folytatta Calinescu miniszter — avert van, mert mindenkor abban a helyzetben kell Ennünk, hogy megvédhessük nemzeti b’r töküket és minden állampolgárnak megadhassuk az állandó biztonság tu- da'láb h még vailamii. Számunkra, románok szá mára, a hadsereg nemcsak erő és a ved? lem eszköze. Több ennék Régi fel ki hagyomány álltak a- hadsereg nálunk a nemzeti biiszkeségérzűtet tegüesiti meg. Kérdeznék valaha, a nép miért öileli meleg tekin- tettel minden körülmény közö d a katona- oszlopokat, melyekkel találkozik? Gondoltuk rá, mélyen izgalom, van e nép lelkében, valahányszor a hadsereg előtt áll? S miért? Mert az egész nép megtalálja magát a hadseregben s megtalálja magát mm dennel egy üti, «mi benne legjobb és legkiválóbb. — Azt szeretném, hogy minden ka’c- na öntudataiban meglegyen renddé! ísé nck pontos, elő képe. Lehet, cböen a p'.'la- ita'ban a katona fia beszél be,ölem, az az ember, aki egy életet töltött ka!onacs.dád- ba.n. De mindenkép 'tárgyilagos meggyeLv dést hozok- Mindenkor magas véleményem volt a román tiszitről. Úgy számko‘- 'tam és úgy számítom, hogy talán valamennyi hivatás között a, legjobb alapok! a helyezed. A mi tisztink huzamos felkészülés eredménye; katonaiskola, gyakorlóid iskola, hadi iskola, parancsnoki tanfolyam, vizsgák, csaknem valamennyi lépcsőnél. — Nincs még egy hivatás, 'amelyn'l az ember ellenőrzése sűrűbb és a pályafutás utolsó fokáig fart. Ezért én büszkén mondhatom. hogy intelligenciája és technikai felkészültsége révén, a román liszt bármelyik idegen hadsereg tisztjével versenyezhetik. Szeretném uraim, hogy hadseregünknek világosan eszébe legyen rendeltetésének és ekékének tárgyilagos tu da1! a. — A hadsereg szellemének mindenkor cmelkedetitnek kell lennie. Olyan pont e.*. mely különösen foglalkoztat engem és amelyhez, ragaszkodom- Igyekezni fogok mindent megtenni ami szükséges ahhor. hogy eltávolítsák minden-, ami a hadsereg szellemét érinthetné. Melyek ezek a tényezők? Ami e tekintetben kedvezőtlen vb:- sz »hatást hozhat. — Először, a '-iszt is ember, ugyanazon gondoknak és szükségleteknek alávet wA tegnapi nap külpolitikái eseményei közöd első sorban áll Chamberlain angol miniszterelnök alsóházi nyilatkozata, melv eddig példátüan határozottsággal szögezte le Anglia és Franciaország katonai együittm i- ködésének szinte föltétel nélkülien sz>rs voltát. ,,Kötelességemnek tartom — mondta Chamberlain —, hogy világosan é« félreérthetetlen haitározotttsággal hitvallást tegyek az angol—francia szolidaritás mellet . Bárhonnan, bármilyen formában mutatkozó fenyegetés, mely Franciaország letérte keit veszélyezteti, azonnal maga után c »ríná a mi országunk közbelépését A brt kormány Seljesen egyetért Bonnet francia külügymiiniszter pár nap előtti kijelentéseivel. melyek hangsúlyozták, hogy háború esetén Nagybritannia összes erői Franciaország rendelkezésére állanak“. E nyilatkozat után Henderson munkáspárti képv’selő föltette a kérdésit, hogy az angol kötel've 1- ségvál.laiással szemben tellies franci* vi^zoI Számomra nem közömbös, ha »z'f tudom, t hogy egy tiszt, miután egész napon á-' j héz munkát végez a kaszárnyában, ottho- ! nába, csdládja körében [álgondoktól zavarva :érhet meg. Közelről fogom tanulmá nyezni a problémának ezt az oldallát. Igyekezni fogok likvidálni a múlt terheit, melyek a fizetésekre súlyosodnak. Magasabbrendü érdekből az állam már komoly áldozatokat hozott a különböző intézmények rendezésére, különböző adósságok könnyítésére. Bármiben álljanak is ma a nehézségek, meg fogok tenni minden lehetőt1, hogy könnyesük a tisztek multbani terheit. Hi- sonlóképen, az uj költségvetés összeáll fásakor, meg fogom keresni az eszközöket, melyek a tisztek számára könnyebbé foszik szükségleteik előnyösebb beszerzésé*. Aztán foglalkozni fogok egy megfelelő biztosítási rendszer gondolatával. — De egy hadsereg szellemét nemcsak az anyagi nehézségek kiküszöbölése biztp.jit- ' ja, hanem az igazság szellemének bever, e“- se és fennmaradása is. A bsz't munkáját és érdemeit igazságosan kell mérlegelni, annál is inkább, mert szigorú fegyelemben bontakozik ki. Nem úgy értem, hogy rz! nosság áll-e fönn. Bonnet kijelentései — ’ kérdezte Henderson — vonatkoznak-“ ar- J ra az eshetőségre, hogy szükség esett a Franciaország erői is rendelkezésére álla- I n«k Nagybriitánniának? Chamberlain azt I válaszolta, hogy Bonneid külügyminiszter január 2ţ-i kijelentései a két ország közö - ti támogatást és együttműködést a leglelR- sebb kölcsönösség »lapján értelmezek. Ehhez a kijelentéshez még hozzátette az angol miniszterelnök, hogy nem lehet ugvan részletesen megvizsgálni az összes lehetőségeket. melyek Anglia és Franciaország együttműködését kiválthatják, 1 két ország érdekközössége azonban olyan, hogy bármilyen és bármely oldaliról jövő fenyegetés kiváltaná ezt az együttműködést. Az angol miniszterelnöknek ez a nyilatkozata érthető föUünést váFott ki külp tik»i körökben. Megállapítják, hogy Chamberlain részéről a mostani nyilatkozat a francia—angol érdekazonosságnak le?h»tázel az elnézést segítsük elő. Ellenkezőleg: a szelektálást komolyan keli végezné d“ igazságosan, ami tiszteletet ébreszt miv den ki ben. — Tudom, hogy nagyon nehéz envk ez elérése, mert ennek az akciónak sz'mely,es jelege van. De éppen ezért különös figyelmet fordítok e pon't falé. Szerin ere az elbírálás leglényegesebb feladata egy parancsnoknak. Étről az elbírálástól függ nemcsak a tiszt egyéni sorsa, de vaAam .ry- nyi szeliíem* s maga a parancsnok tekintélyé is. Meg fogjuk keresni a tárgyiig*3 érlékelés rendszerért, hogy biztosítsuk' * hadseregben az. igazság szellemét s úgy **n > igy igyekezni fogunk, hogy helyrehozzuk a tévedéseket, melyek esetleg még a muL;' ból fennáffianak. ,-s --i — íme, tábornok urak, ezek csak vázolva a gondoltok, vagy inkább mondanám. érzések, melyekkel1 e minisztériumba lépek. Olyan munkatárstól kisérve jjc. vök, akinek ismert 'tekintélyét komolysága és illetékessége adta meg. Úgy hiszem» r.em kelt jobban bemutatnom Kitűnő bíj- társunkat, Mihail adjutáns-tábornok un'-, önökhöz, valamennyiükhöz fordulok; hogy egyesítsük közös erőfesziteseinkr; és elérjük a kiván't eredményeket. Munkánknak annál fokozottabbnak és élőbbnek kell lennie, mert tudjuk, hogy ez orsrtág Uralkodója minden pi/Wantábasi figyelemmel követi a hadsereg és a tisztek érdAnfo azét- a hadseregét és azokét a tisztákét, amelyet és akiket Őfelsége, a Király mély,' séges szereteltaB és határtalan gondosk-odU- sál vesz körük Menjünk dolgozni, urtám! — végezte nagyhatású beszédé: Can nescu helyettes miniszterelnök, belügyminiszter és ad interim nemzetvédelmi min.iszt.-rj rozottabb cs leginkább föf-étel nélküli kifejezését jelend. Chamberlain szavait úgy lehet tekinteni, mint a két nyugati hat* lom katonai szövetségének bejelentését, aminek formális beismerését eddig mind Londonban, mind Párisban, elkerülték. Felteszik a kérdést, hogy mi lehet az ok? az angol külpolitika határozott állásfoglalásának, mikor London eddig tudatosan került minden olyan kijelentést, mely az ellentétes hatalmi csoportok közötti válás j tó falat még élesebben elh»tárolttá tehet’. I Diplomáciai körökben azt hiszik, hogv • Chamberlain kijelentése válasz Hitler be- j szédének arra a passzusára, amely Néme’-- I ország és Olaszország feltétlen érdekközös I ségéi jelentette be és véget akar vetni a i különösen Olaszországban még mindig ! meglevő véleménynek, hogy Anglia e 1- dig semmiféle katonai támogatásról szóló biztosítékot nem adott a franciáknak. ‘ (Cikkünk folytatása az atuiso pidaipaj CHAMBERLAIN Éegmtp Anglia és Franciaország íölíéílen katonai együttműködését jelentette he-------- —ma— 1 —-----„Franciaország létérdekeit fenyegető bármilyen és bárhonnan jövő támadás szükségképpen Anglia közbelépését fogja kiváltani“ — Olaszország kitart eddigi álláspontja mellett. — Angol hivatalos körök továbbra is a spanyolországi olasz önkéntesek visszavonására adott biztosítékokat emlegetik Belgrádiban ssámigan&kaszal, kom & lugoszSáv külpolitika ir&nwítását Pál réaenshersag íarlia fenn magának
