Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
10 n 1.1. r NZfiK 7 9 3 0 I c h r n /i r 1. mm aaem Amiről e^y megfakult levél mesél... 31a!áíos párbaj szinlnázi ikríáiíka mlaáá Tizenhárom kusza sorból kibontakozik a filmbe illő tragédia, Ut egy farsangi éjszakától a s z e p t e m b e r v é g i hajnalig KOLOZSVÁR, iohmfir hó. Megfakult adásvételi vcrzüdos k, hu* folii luszudeket l.ürl:ihn:i/(') vaskos k.c/.» iraitl k és g\ is/jolíiiiLvst k közülit kutattam padlásunk poros zuluiban, n mikor zá/.- >:rnve kr ilmbe lm 11.-tt egy sárgult kis lo- vt'*, maradványa. 1 i/onhárom kns/a sor. \ papirszövetet kikezdte mar aiz idő s a Irlkiáltójel.s/eni szánkás, egyenes botük halvám vonalait, az ismeretlen cm brr sajátos jv*111 inraj/.át már alig Írhat s/emime’ követni. Csak megnuig-ynräzlialiaitlaii ősz • ön késztet, hogy világosságra vidd s perceket időzve telette, JinÁlyehben bele tekints. ....nagyon nyugtalan nagyok* Bandihóm. Ha pesszimista volnék, mondhatnám: ha ál félelem gyötör. Miért? Nem tudom sem szóban, sem írásban érzékeltetni ezt a: érzést. Ka, de én optimista vagyok, egészséges, törtető ember, akinek még sokat keU dolgozn’a ebben az életben. Hát, miért félnék, uyy-e. liandi- kám? A jövő héten lemegyek hozzád. ölel barátod Kálmán Jóska“. A Irvé'l szövege alatt, bal sarokban, olt van a dátum: Kagyvárad, 1893 szeptem- : bér 5. Fokozódó érdeklődés tovább visz egy lépéssel s nemsokára a (Tizenhárom kusza sorból kibontakozik egy filmbe illő tragédia. Színhely: Nagyvárad idő: 1890— 1893. Szereplők: Apor kai Eszti, li(dz°t s Béla, Beöthy Bal, Újlaki/ Antal, dr. Kálmán József, örUy Cyörgy. Előjik'k 1890. Farsang. A nagyváradi Vigadóban tetőpontját éri már az álarcos-bál hangulata. Színes lampionok fenn a mennyezeten ütemes, bizarr táncot lejtenek a zene hangjára, mely egyre forróbb ritmusban örvényli körül a termet. Röppen a szerpentinszalag, színes hópehel''y ként hull a konfetti s a középkori lovagok, kozák hercegek, matrózok, csavargók, numlenrendü és rangú urak-hölgyek önfeledten dobják belé magukat az apró örömök örvényébe. I Csorna Esztike kissé szédülten « nagy sikertől, imbolyigió léptekkel vág neki a még könyörtelen, hideg váradi hajnalinak: ma niár csak vezeték vizet 'iszik, parchetruhában segit anyjának a konyhán s a pezsgő ize, a sebem bi/sergetö simogat ás n liC'hiap messzi emlék lesz már. l>e nem. nem, nem alkudozik sor* sávak Majd... A ,,Vénusz, csillag“ jegyében . . . 1893 bam javában áll a váradi nyári s/miévad. amikor uj név jelenik meg az előadásokat beharangozó plakátokon • ; Aporkai Eszti, ö a színtársulat uj naivá- ja. Töké eles szépségű, ragyogó megjele nésü nő. de... Ezt a gátló kis ,,<lel'-l min- d(*n miiélvezö és tárgyilagos kritikus hozzáfűzi az elismerő megjegyzéshez. Aporkai Eszti — a régi Csorna Esztike —- ugyanis, amilyen szép, «Ivan tehetségte- l<*n. Jobbizlésii szinJiá/látogalónak hideg fut végig a bálán, amikor Esztike pazar megjelenése idán belekezd szerepének első monda tába. Leirhatiatla ind rossz a jói tó ka. még azt sem lehet mondani róla, hegy elfogadhatóan ügyeskedik“. Nemi csoda, ha mint tehelségMen és emellett még botrányos maga viseletű növendéket kizárták az Országos Szülészeti Iskolába, Esz like ,, művészetének“ taglalásával azonban nem foglalkozik a váradi aramy- ijfak elszigetelt kasztja, ők csak a Nagy Nőt látják ,,uz 'irrk :‘‘ személyében. Hosszú, fekete uszályként vonulnak nz isteni művésznő nyomában s a boldog hallandó, aki n nyilvánosság előtt bár egyszer odaülhet melle a vendéglői asztalhoz, ugv érzi: fényes ki rákodban ül. az egyszerű civisck legnagyobb irigy só gére, Aztán 1893augusztus 23-án kitör a botrány. A nagyi áradi ,.Szaha<Lság“-ban kedvezőtlen kritikák jelennek meg Aporkai Esztiről. A művésznő sir ógörcsöket kap és sekély fantáziájának segítségével, óriás máglvmtőzre* s kinpadra kerget minden halandó újságírót. — A’ó. majd meg mulatom én... — csküdöznek külüti-kü- lón hii lovagjai. ÍN imugniutalták, tizen- nyolc xzinháilátoguiá ur nyilatkozatát irt alá sk : Aporkai Tiszti kisasszony igcivs, elfogadható színésznő, sőt, tehetségen. Es lwgg nagyabb nyamatékot adjanak ér ni lései Inuk. Afféle görcsös halukat ragad nak s augusztus Vá ik napjának éj szukáján [elvűim nuk (l szinházkertbe. A kuliszák mögött l'jlaky Antal, :i ..Szabadság“ szerkesztője, gv indiánul bal ul u sídét kerti utón a színház felé. Váratlanul egyik bokorból eléje ép egy magas, elegáns ur: Ha kats Béla segédszolgabiró. ,\ I ip.szerkesz iii már üdvözölné régi ismerősét, amikor az nudlii Kilöki. Te irb'd azt a cikket a: Áporkairól? l'jlaky hetóápad a durva inzultusba: Én. Ha kívánja, holnap szívesen adói:... nem helyreigazítást, hanem elégtételt! Következő pillana/lban á szerkesztő vér z.ö arccal terült el a kavicsos irton. A támadónak ekkor „segítségére“ sietett Beöthy Pál és n két szinpártoó addig ütötte a szerencsét len újságírót, míg az eszmél étét nem vesz» tel te. A jólvégzelt munka után a helyszínen hagyták n félholtra vert embert, a színházba mentek és a kulisszák mögött elégedetten szá- intiÄik 1h* Esztikének a történtekről. Aporkai művésznő diadalmasan mosolygott — a kulisszák mögött. A hecsületbiróság határoz . . A ..hallatlan“ botrány óriási port kavart fel. A budapcs'i és a vidéki rágó éles kirob násokbem követelte, hogy Htero- iumy belügyminiszter azonnodi ha'á:■ ya. 1 függessze fel hivatalából Bakats Bélác és Beöthy Pált, a brutális módon megkuv zott lapszerkesztő támadóit. A sajtóba J- jára>t'nrik pedig -az volt az eredméryc. Iiogy a felfüggesztett Bakats és Beöthy egy jogásszá*, örley Györggyel és egy másik barátjukk’ -1 az összes nagyváradi újság-ró kát provoká'ták. Időközben Á por Icai Eszti. a bo'rány értelmi szerzője eltűnt- Nagyváradról. Minit később kitudódott-: Z >rn borban időző férjéhez, utazott. A megsértett nagyváradi sajtó és -a súlyos testi >ér lést szenvedett Ujlaky AntaJ nevében dr. Kálmán József, o ..Nagyvárad“ cimü lap igazgatója íeC lépéseket megyének a rendőrségnél és a bünfenyitő törvényszéknél az orvtámadás tettesei éten. Itt kezdődöd dr. Kálmán József trige- diá ja. Pár béllel a botrány kip«*i ni a u i, 1893 szcpt'inl>er igén délelőtt cJr I I iiIári u.nlállk°v,l:' az utcán Or'iey Kálmán evektnői földbirtokossal, «ki-vcl sz. vé'y* <n elbevzélgetett. Buciuzá'; közben v.w.d mo közéjük rontott örley dyötgy, a fő! <*• tokos negyedéves |Ogás/.í ,i és dr. Ká niíor.» mutiaft-V'í», düh tsen kiáb/xta: — Apám ne ál'lij szóba <-gy ilyen g‘zjcmbcrrcl! l)r. Kálmán erre provokálta Örlcyt, aki azonban megtagadta az elégtétel ulá-;!, :*vt ■nljtva, hogy a vállalati ig zgatónak r’.it T- /.etilen ügye van Bakuul« sál és Beöthyvei. A laptulajdano.s ekkor a katonai parancsn-'i* ságtól becsüiletbiróságot kért. A bccsü’e: bíróság kimondotta ta párbajt. A halálos párk ‘j A Wolff erdő mc/IIWli tisz oson, szint-? egy időben jelenik meg a két bérkocsi. Hűvös .« bajnak A szürke felhők nyom- sz- lón borítják l>e az eget s lomha, nigv cseppekben megered az eső. — Kész*1 örley Gyiörgy hanyag mozdulattal tapos beLé a földön sercegő cigaretta para/si- bi A feliek n^m békülnek. A párbajo-;o- sok elvonulnak a tisztás sz.élére. Dr. Ká’* mán és örley segédei: dr. Radó Ignác és Dobozi Kalmár kimérik a 25 lépés livnî ságot a felázott talajon, majd a töl ött pisztolyokat álndják a sápadt és szófián aljenfdeknek. Feltételek: 25 lépésről ónk oiynnce nélkül, egysz.er. Célzásra 30 rr:á- s»>dpercct engedélyeznek. — Kész? M ‘g- adott jelre az ellenfelek felemelik piszo iyaika 1 — két1 másodperc — eldördül dr. Kálmán fegyvere — örley sértetlenül s‘!, most ő veszi célba ellenfelét, őt m í'Ul- perc, újból dörren a fegyver, dr. Kálmán meginog, a szivéh-ez kap. Végem van - - suttogja. — Az egyik párbajseged fogja fii kar f liba. Mn-ndössz^ kél percig tartót .1 élethalálharc ... A holttestet szil'tó kocsi lépésben baiad a város felé. Vége a játéknak A négyéves, bogár.szemü kis Kálmán Gyurica szomorúan áll)ti meg édesan , ja agya rm-UctT — M'ért vagy beteg m/Ilkám, miért sírsz . . . még éjszaka is, amikor azt hiszed, bogy alszom ... És m'ért nem jön már haza apám Becsből. Úgy e hoz rvkem szép játékot, kardot, piszlo'/t? — Ni*m hoz.ha^, Gyuricám... a pisztolyra szüksége voll édessi/pádnak . . . ff A tizenhárom kusza sor végén az utolsó betű vonala mélyen megtörik s egy re halványodva vész el a megfakul'- papu-->,n. Lászió Béli • 90 Dr. Wetterdai, a legnagyobb svéd szülőotthon főorvosa nyilatko zikakéjgáz hivatalos bevonulásáról.- Fájdalommal kell-e szülni? Egyik, étéitől, italtól roskadozó asztal mellett „szólózó“ urak egyszerre felfigyelnek. Almélkodva boníakoznak ki a. mámor sűrűsödő ködéből: látomás, vagy valósáig? F'iatak abg 15—16 éves lány jelenik meg a bejárat vörös bársonnyal di szitett keretében. Az arcán lévő álarc sem leplezheti ragyogó fiatalságát. Sötét, tömött baja palástként omlik a mély, igéző dekoltázsra s ó, micsoda szenzáció és eredetiség: a fekete-fehér Pierefte-ruha csak a térdéig ér, szabadon haigyva a tökéletes szépségű lábikrákat. A kislány virágkosarat tart. mely piros szalaggal van rá erősítve hófehér vállaira. A virág- kosárban pedig nincsen liliom, csők rózsa; vérvörös róz^a... Az álarc a'ől ki villannak a vakitó fehérségű gyöngyházfogak. A kis Pierette rózsákat árul. Félórával a megjelenése után az urak kezdik elhanyagolná & hölgyeket s az ismeretlen virágárus'ány lesz az est fénypontja, mely körül sződelegve bogárzanak Várad aranyifjai, sznobjai, sőt, tisztes polgárai. Éjfélkor vége az inkogrri'tónak. Le az álarccal/ A kis Pierette lekapja tökéletes vonalú vénuszarcáról a torz, fekete lár vát és diadalmas szépségének tudatában, bátran néz szembe ia nagy nyilvánossággal. — Cserna Eszternek hívnak — jelentene ki minden különösebb hangsúly nélkül, mert érzi: ez a név még semmit sem jelent, ismeretlen Várad társadalmában. — Majd máskor — feleli halkan 3 körülötte záporozó meghívásokra és el tűnik, mint az álom a derengő, józan hajnalban, — Ez aztán kislány! — lelkesedik egy vidéki földbirtokos. — Akinek romlás jár 0 nyomában... — fűzi hozzá halkan egy égőszemü, nagyhaju fiatalember. — Eh! Cserna István hivatalszolgának a leánya! — hangzik mintegy ellensuyo- zás képpen a válasz a terem egyik sár kában. STOCKHOLM, január hó. „Tilos belépni“, áll1 a hatalmas üvegaj* tón. De benézni szabad. Hosszú, hosszú, párhuzamos sorok futnak a szemünk előtt, pici fehér ágyak, egymástól üvegfallal el" különítve. Mire is emlékeztetnek ezek az egyforma, a .távolban összehajtó párhuzamos sorok? Megdöbbenve veszem észre, hogy a kép, ezek &z édes pici gyerekágyak egy egészen más, szörnyű képzettárst ást idéznek . . . Sokszor láttam kisgyerek koromban katonatemetők képét, hosszú, hosz* szu, a távolban összefutó párhuzamos so" rókáit) . . . Dr. Wetter dal, a Pro Patria szülőotthon főorvosa elkomolyodva hallgatja, amikor ezt elmondom neki. „Nem baj, — vigasztal — az a fontos, hogy mégis van valami magítsnbbrendü igazság. Higgye el, . hogy végeredményben előbb'utóbb minden I rosszat ellensúlyoz valami jó. — Látja, ! én, az orvos, hiszek ebben az igazságban és ezt Istennek nevezem. Erre rögtön mutatok is magának egy bizonyítékot. Magának az előbb az ételről a halál jutott eszébe, nekem pedig a katonatemetőkről és a hailálgázakról — az étetgáz!“ Végigmegyümk a folyosón és dr. Wet- iterdal megáll egy rejtélyes alkotmány előtt, ez a 'legújabb felfedezés, a kéjgázgép, mely lehetővé teszi a fájdalomnélküli szülés?. Szóval, előttünk ált! ez a furcsa gép. a Sedator és dr. Wetterdai szeretettel simo" gai!ja, miközben beszélni kezd róla. — Most újévkor ünnepeltük ennek íz uj gépnek hivatalos bevonulását Svédország életébe. Nyugodtan mondhatom így, mert ma már a legnagyobb kivételek közé tartozik, hogy svéd nő otthon szüljön és a Sedatort, mintán a legmélyebben meggyő" ződtünlk hasznosságáról. minden na* gyobb sziilőot.honba bevezetjük. — A Seda<í<or neve a 'latin sedatávum* ból ered és megnyugtatót jelent. Eddig is tudtuk, hogy a kéjgáz alkalmas a szülési fájdalom cs’llapitására, de nagyon nehezen lehetett adagolni, hallatlan elővigyázatossáI got követelt és az orvos állandó feszült vizsgálatát, hogy a sziv hogyan birja a ká‘ bitószert. A kéjgáz eddig sem aftaJtott, a szülő nő teljes önliudalnál volt, szó vad az oktiiv munkáját nem zavarták, de a nagy nehézség abban volt, hogy nem tudtunk szakadozottan kisebb mennyiséget a testbe juttatni, megfelelően a sziv reakciójának. — Ez a Sedator a svéd orvostudomány és ipar közös munkájának eredménye és büszkesége. A Pro Patria orvosai és az AGA ipari gázgyár mérnökei együtt kons* íruá'ták. A Nobel'dijas Gustav Dalén mérnök találmánya, az Óceánok közepén fel* vdlanó bóják és világítótornyok, amelyek automatikusan ki- és bekapcsolják az árarntólepüket. Ugyanezzel a rendszerrel konstruálták a Sedatort, amé'y most szintén automatikusan .adagolja <a kéjgázmeny" nyiséget, mégpedig a szívműködésre való 'tekingette!! A pulzusra erősített cső továbbítja a sziv erősebb vagy gyengébb működését, ezt a gépre szerelt óra is mutatja, de ezenkivüíl a- gyengébb pulzusverés automatikusan és megfelelő mértékben csökkenti a kéjgáz kiáramlását. A kezeié" sét nyugodtan é'láthatja az ápolónővér. — A szülő nő nem veszti el az ön'tu latit, cS^k a fájdalmakat és éppen ellen ke" zől'eg, mert nem gvengitik a fájdalmak, aktiv kezdeményezőerővel tud a gyerm-ke vflágrahozatiafán dolgozni- Nemcsak az utolsó nagv fájdalmakat csillapítjuk, hanem körülbelül a szülés élőm 48 órával segítségül kapja a nő a Seda'tort, mert hi" j szén a kisebb fájdalmakat megfelelő ki* stbb gázmennyiség ellensúlyozza. Több, j mint 3000 esetben próbáltuk ki a Sedatart j Svédország fővárosi és vidéki szülőo’iho- j naiban és most már biztos, hogy a mód- j szer teljesen veszélyleien, sőt mz anya és gyermeke előnyére van. A gép kezelése olyan egyszerű, hogy legújabban sokszor átadjuk a kezelést a szülő nőnek, hogy arcára szorítsa a gumimaszkot, h» a fájd«* lom közeledését érzi. Soha nem lélegezhet túlsókat, mert ha kissé elkábul, a lassu’ó pulzus automatikusan elzárja u további gázömlést. — Ennyit! a fájdalomnélküli szülés c> vosi részéről. Most még a valláserkölcsi és pszichológiai oldaláról szeretnék pár szót szólni. Nem értem, hogy miért éppen a Bibliának ezt a részét kell szó szerint venni. Különben azt hiszem, hogy az a nő, akinek ez az egy bűne van, még ebben az cseben üdvözülhet. — Határozóban tagadom, hogy az anyai szeretet összefüggésben volna .a fájdalom’ mai, inkább talán azü lehetne mondán’, hogy az anyai szeretet megbocsátja a gyermeknek, hogy akaratán kívül mingyárt fájdalmat okozott. Nem igaz, hogy ez a szörnyű fájdalom köti az anyát a' gyermekhez. Minden anya egyformán nagy fájda lommal szült és mégsem szere'! mindegyik egyformán a gyermekét. Az állat is fájd a" lommal szül s sok esetben, mire felnő, nem ismeri meg 0 kölykét. Inkább csak vigasz* talták az anyákat ezzel az erőszakolt ms- gyarázatcal. Az én tapasztalatom szerint, mióta a fiatal nők ludjak. hogy nem kell reszketve, várt kínoknak alávetni magukat az anyaság boldogságáért, sokkal könnyeb. ben és szívesebben vállalják. Dr. Bolgár Éva. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- rálasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Ciuj, Piaţa Unirii.
