Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

mmmmmmmmnmmmmaammmmmmamm *2 Utcai mozaik PLLRN7.dK 193') t eb r uh r 4 “nrrnwwiiii iiirrwfniwr—wiw—nmin~— ihiiwiiiib mmtmm inwiii—■■ ■—íiwmii ' Feküdjék ágyba az influenzás beteg és ne fogadjon látogatókat! Nem ’lörU'-iU'SMk, műiket el szeretnék mondani. Csuk kvpek. Ahogy :i iiinhir- tulóUm az operatőr megmutat Ogy vá­rost. j Jvain formán, hogy képeket ragad ki :i/. ulon forgalmából, vgy ogy kopot, ami fúrt sasává\ al, vagy szépségével meg- érdemli, hogy másoknak is megmutas­sák. így, egy napon a/ utcán s/eimm fo~ tC-grafáló lencséjére gyűjtve, ezek a kis képek rözitödtek hrévs maródiak bennem. | Talán érdemes 'enni ékei. j * A forgalmas városi utón közepén s?c- uásszekér halad lassún, ünnepélyes laUi- si tempóban. Van benne valami ősi, va­lami időtlen, nem hasonlít semmi más szá litmányhoz. Az a rá ny t a 1 a nsa ga ba 11, ahogy töltornyozzák rajta a szénái, ökrei csöndes por.os/.kálasában, vezetője kiáltá­saiban. Mintha a falu eleven üzenete volna. Fiatal •leány akar áthaladni az úttes­ten. Ismerem. Nagyon szerény igények között éö hivailalnokkisasszony. Özvegy édesanyjával él, kettejük minden jőve* délimé az öregasszony kicsi nyugdija s a kis]ánv ezer lej körüli fizetése, amiért reggelid, estig gépel egy rossz levegőjű irodában. A város szegény, kopott kis vereho a lány, aki csak néha csipeget egy kis morzsát a szépségből, a boldogság­ból. Egy film háromórás előadása, mert akkor olcsóbbak a helyárak. Egy okos könyv olvasása. Séta a parkban nyáron, tavasszal a bort amik us kertben. Ez min den, amit az. élet neki adhat Imádja a falut, de számára elérhetetlen távoli álom egy falun töltött hónap szine, ize., diáin. X varai In i már igazán nem télik a fizetés­ből. És most, ahogy áthalad az utón. félő, kicsi, rebbenő mozdulattal mogsimogatja az áhított falu szimbólumát: a szénás- szekeret. 3 Kövér, szegényesen öltözött édesanyái, karján piaci kosár. Az a külvárosi sze* gényusszony-Lipus, aki piacra, boltba va­ló rohanásaiban is magával viszi kisgyc- rekét, mert nincs kire hagyja. Most is vele van a gyerek: pirosarcu. jól táplált. jólgondozoVt 2—,'> éves kisfiú; alma szerűen kerek. Az anya siet, jobbkc- zével vezeti a fiút, hal le arján, kosárban csomagok s egy pici, régi kopott, szék. Bejmennek egy tűszerű/.léibe. Nekem is van vásárolni va óm. Utánuk megyek. Látom a következőt: Az anya leteszi a széket a földre s rásziól a kisfiúra: Te ülj le ide. A gyerek leül. Ingázza a lábát és nagy Töki gyönyörűséggel .nézi a pulton felhalmozott cukorkás üvegeket. Az anya közben bevásárol, fizet. Aztán veszi a gyereket, a kosarat, meg a széket és to­vábbindul. Látom, bogy most egy festék- kereskedéshe megy be az asszony s meg­ismétlődik teljesen az előbbi jelené!:. Az asszony végzi a dolgát, a gyerek ül. így pihen, nem mászkál c.j s meg van oldva a kérdés. Hordozzák utána a kisszáket, nűnt valami exotikus fejedelem trónját. Ebből a gyerekből még zsÖyebériö lesz az Operában. * Még egy furcsa kisgyerek. Ez lány. A többi népiskolából kiűzőn' ö, órditó. visitó kisgyerekek között nagy méltóságteljes lassúsággal. Borzasztó furcsán van fel­öltöztetve. Hatalmas fekete bakkancs, barna, ráncokat vető harisnyái a lábán. Sötétkék, kétszerakkora gyerekre szánj, téiikabát van rajta, fehér sapka. Az ar­ca kicsi szeplős, a haja sárga, sötétebb csikrfikkal tarkázva. S a nyakán egy her- mel'inbunda. Ugvr megy, hogy rá sem hederiit a többi ordító gyerekre. Olyan méltósággal viseli pici hermelin-bundáját, mint belépőjét egv dáma egy gálaesten. Ez a hermd inbundn ad neki méltóságot, látszik, hogy büszke rá. Vájjon, hogy ke­rült hozzá, milyen ruhatár romjaiból, ahogy a gondos anyai kéz a nyaka köré csavarta:, hogy meg ne fázzon. (M. L.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában» Clu], Piaţa Unirii. - • • - ~ rv' Budapesti orvosprofesszor tiagyérdekességü előadása az influenzáról BUDAPEST, február .1. Togii* lj> este műikiviil érdekes, c'őadást tartott az inlluen/áról <lr. PehiiMa Aladár, o> • i-evt'.s l)inlu|W'>b orvosprofesszor,- A: influenza a m<fi utói: egyik legxu- lyo-ubh jánuinyusfbetegséffe mondotta. — Fők épen azért. mert terjedésével szemben szint? lehetetlenek' vagyunk.. Az iíiif’iuótmi okozójáról ró”.“hl)(‘n iiizt hitték, hogy azt egy hu ci II iixfel c *ég okozza. Ezt n bacilln*t nreg- tabht.k ti: ínfűién'óbor, szenvedő orrában <->' torkúban De nnu gon dó ink orra, hegy n b'it'illus mellett még egy mán. fajin, () b"cil- hisiuíl .snkktrl k’st'hb élőlény is szerepei m: ia/liK'Jíztt okozásában. Mai í-miiw reléink s/e riot or inflttenzát egy olyiay,. i'sira okozza, ttmi'lij még o bofilhisnál is sokkal kisebb. Még in tkros/kóp|Miil .sem lehel 'tát Int óvá lenni. Tudomány&zóivul ezeket az apró esiiá- J<> u szih>ln‘lö vírusoknak nevezzük, mert a vírusok olyan aprók, hogy az nny.gszüTön is ik< résziül1 túrinak ha'ohii, |«‘d'g ugyanezen u szűrön a lr.ie.LMnsmk nem juIdáik át Budapesten kutatják az influenza kórokozóját , — Az influenzát oko^ó »vírus .megi-smeró- , iS-ciro irányuló tu< tornán vosi kisói h-lek folytán •kiderült, hogy egyetlen álhit Anni betegedik meg influcíiizábou, még h-.» two -tják is a vi russial. Se ló, se marjai, se sertés nem kapja meg a: influenzát — kivéve n menyétet ,4r influenzakutatásokra így kizárólag u menyét t Ik' ám'ís., — A viél'.ig három mfiuetr/ukutaló intézete közül mindhárom Rockefeller a’-arvilvány wr. egyik ihidupc'iten vrj.u. Iliidnipesten szoryalnruxiin dolgoznál: tudósok zc Ínfű­én :n kórokozójának kivizsgálásán. Hogy terjed az influenza? Petrilla professzor ezután or influenza terjedéséről beszélt. Az inifhicnx/iit okoz.ó c.vi- r. a beleg einlwr orrt.no!. és lurkón k vótM- dekttiban élőskötlik. Ii:t..en ki-riil a kiihi'óg­b.i. köhögés .el, tűs. -rnJéssv!, sőt egyszerű be­széli üljön. Ezért ■veszélyes nz influenzás emberre! egy szobában tnrlÓT.kodni. ,\z in- l ’uecizás cudver orrából é ■ szá jálxV' v/ei terö- pii'o apró -kis cseppek rendesen megfertőzik <i;ok"t, okik közelében tortözkódunk, — A tlcvr-géibe kerülő apró i seppeken kivii! torni ősze ti'son má.v utón is terjedd a Ivrtü/é-.-'. Az inthut-zár» cinlx-.rrel vaj/» kézfő- gtis épugy fertőzhet, mint nz influenzás em­ber zsebkendője, törülközője, fehérneműje, evőeszköze — A fertőzőit embernél rendesen egy-két ncp minőn kitör nz influenza, amely rcc-.d- Nzerinl ni gns lázzal jár, derőkfájdul műkul okoz és né,thúhoz hasonló hurut<>s tüneteket orrba,v és a légzöidnlzban Gyakran lé ti eg. rázóssal kezdődik, ,Vl—1,0 fokos lázzal és három-négy napig tart, — Rendes körűimén vek között <-z mfliwm- za nyom ené'ikliil o'timih.k, de még normális lefo’yás e-e'én is eltelik egy két hét, ómig a beteg teljesen összeszedi magái. De néha sző. vibniiu-ny lup fj-p am<i'y a Iáit g ha'éilúl is okozhat ja. Előfordul a tiidög) u! adá * v< gy tnáisi 'kon n:|ni hi;c ió. Kisérlel védőoltásokkal —- Az ember fogékongságn az influc "zával szemben nagy egyéni különbségekéi mulat. Ha volstk-i LniAut-ci.záu éile-x-U, bizonyosfoku védettségei szerzet! ifluenzrj ellen. I./ m vé- tlcllsésg a.z.l jelenti, hogy a /írs-ezcÜK-Ti o'yaii anyagok keV-kezr k, a ind veik megvédik öt t‘z újabb iiifhien ás fertőzések eden. De <‘z a tulajdonság c-ak röviül -di-ig van nn-g. né­hány hón ip:g, Wjgy h-.gft-'jebb <-gy c-rztcnddg marad viüjell. — Ujahhan k séidelet teltek orréi, hogy az influenza ellen v. döollá!>okl;:i| véddac-zzend:, vagyi I hogy az emla-r szervezel ét a/ </ tós-i-1 (:■ en-á-l ó\ ! -gyík i > fertőző .^el s/zemben. Az itví'ianza eüeni védöo'fá.sok azonban még nem al ."ku tak ki véglegesen. — Az ínf űén/-.■ eütenn vódídcczé a h -leg elkii'ön, léséi el kezdődik. Aki infim ozás, ma- e djoei otthon, z.áija ki • >zokaijábég. y hozzá* tartozók-.'} ési főként i:hv.i el a !át.ogaLáie2cat. I'e.kiidjiio- ág\l;a. riemcsak zé-r!. meri ilyeri- iikmIoix lerlőz legkevéjsleé. ham-rn azért, rneit ezáltal a betegség lefolyó át megkönnyíti — Ujablvan külöiyb i'zéí szenek szedő é-t aján'oLlák iiifluenz.i eMm. Ezekről-, a szerek- rö| <-gyeléi c e té-rők a vélemények. A beteg­nek egy köteV.s'ége van: t m n-t beteg lesz, ozoevna 1 hívjon orvost és s igoruan kőves-e o kapott u!o‘ílát\okci}. C^ak ü-gen módon le­hel a betegség sokszor >;:!yos szövödménseit a lehetéi'-égliez képest íne.gJőzni. (k. j ) A HOTELSZOBÁK „ARSÉNE LUPIN“-JE A GRENOBLEÍ ■■ imriiuirTiTr»iiinini»»ii wn m um ■■■uniunii ■wamMraer ESKÜDTEK ELŐTT PARIS, február 3. A grenöblei törvényszék rendkívül oro- deti vádlott ügy-ót tárgy alja. Rácul Sarca- rotti nevét jól ismeri a'.z újságolvasó kü- zöuség, mart ennek a romantikus, vak merő banditának bűnügyi regénybe dö taintettei annakidején foglalkoztatták a külföldi sajtót is. A vendég, aki visszatér Ramul Saccarofti a ,,hotelszobák Ai-sé- ne Lupin * je néven szerepelt éveken át a hatóságok előtt. Ezt a jelzőt vadban ki érdemelte merészségével, leieményességé• vei és akrobatikus ügyességével Raoul Saccarotti 'típusa volt a ,jte!ietséges‘‘ úri betörőknek. Grenobloban az úri társaság­hoz tartozott, felesége egy gyáros leánya volt ás a tehetségei fiatalembert gyakran látták vendégül az úri társaságokban. Raoul Saccatrotti bizonytalan foglalkozást üzöB. feesége sein tudía pontosan, mivel foglalkozik. Elvégezte az egyetemet, jogi doktorátust szerzett, de nem folytatott ügyvédi gyakorlatot és feleségének azt mondotta, hogy nagystílű üzleteket bo­nyolít le. Sacra,rotti és felesége nagy liázat vittek és ők is gyakran ládák vendégül a város társadalmi előkelőségeit. Tiz éven át élt közbecsü 1 esnek övend ve a tehetséges, müveit, több nyelvet be­szélő fiatalember Grenobleban, ahol ez idő alatt sorozatos betöréseket ás lopáso­kat követtek el. Nem volt olyan jómódú csaád a városlaan, amelyik ez idő alatt ne tett volna feljelentést betörés, vagy lopás miatt. Az ismeretlen tolvaj sorra foszifögatta ai szállodákat is és a rendőr­ség teljesen -tehetetlen voüt garázdálkodá­sával szemben. Tiz évi eredménytelen nyomozás után, végre sikerült megálla­pítani, hogy a rengeteg betörést és 'lo­pást! Raoul Saccairotti, a társaságok ked­vence követte el. Raoiű Saccan:tti akro­batikus ügyességének és átváltozó művé­szetének köszönhette, hogy tiz éven át zavartalanul követhette el bűncselekmé­nyed. A nagystílű gonosztevő álnéven la­kást tartóit Grenobleban, ahol valóságos I színházi ruhatárt rendezett be. Lakásán katonatiszti, postás, vasutas egyenruhá­kat, csavargó-öltözékot. matréz zubbonyt találtak. Raoul Sacearotti ezekben az ál­ruhákban. arcát ügyesen cl m a .-z kiró zva követte el bűncselekményeit és ennek kő szonhette, hogy nem ismerték fel, noha többször rajtakapták betörésen. Raou? Sacearotti ilyenkor vakmerőén, életét kockáztatva, házfalakon kuszo't ál egyik háztetőről a másikra és akrobaíí- kus ügyességével el tudott menekülni ül­dözői elől. Előfordult az is, hegy hotel­szobákban lepték meg. Sacearotti ilyen kor kimászott az emeleti hotelszobák ab­lakain és az ablakpárkányba kapaszkod va menekült el üldözői elöl. Raoul Saccairolti társadalmi összeköt­tetései révén szemelte ki Ixetörései színbe lyét. Ha meghívták egy-egy grenohe' uricsaládhjoz és megállapította, hogy a ház könnyen megközelíthető, másnap, vagy harmadnap kaitonán-ak, vasulasnnk- vagy postásnak öltözve visszatért a ven­déglátó házhoz és kifosztotta. Betöréseit gyakran nappal követte el és olyan iigye­BERLIN, február 3. Az a-nyakönyvvezetői h-ivaitall-ok uj yizolgá- to'tá U'tasi'íása régi hilf ínyt pólóivá, -s-zebáilyozza a keresztnevek használatáét is. Edcbg ugy-arü-s bárki szabadon választhaitolt. melyik nevet akarja has®nálinú kei-esiztnevei közül. Ezenluf csak egy nevet szabad állüaimd óéin haszná'vá, ■miég akikor .Is, ha a szülők több keresztnév* ve! ruházzák ks fel g-.z újszülöttet. Ez a név aláhúzással jelölendő meg az anydkőoiyvben. A keresztnevek számát nem koitóitozzák ezután sem. de — eim-int dr. SlöUlzel cikke hangsúlyozza az anyak-örnyvvezetők folyóira- itában — természetesen v-ssza lehet uhnsitani sen do gozott hogy a szomszéd szobában, tartózkodó házbebok csak utólag vették észre, hogy betörő járt a lakásban. A betörő, mint ügyvéd Raoul SacoairoRinak bandája is volt, ez Marséi lichen és a Riviérán dclg-zott. Sacearotti gyakran utazott MarseiUe- he, aho ál vélte bandájától a zsákmányt és megbeszélte velük a! további bűncse­lekményeket. Tulajdonképpen marseíUei bandája révén leplezte le Saccarottit a rendőrség.. A grenohlei törvényszék előtt védő nél­kül jelent meg a nagystílű betörő és lő ( lénvesen kijelentette, hogy ő is jogász és kitünően ismeri a büntető-törvényköny- %-et. Erről nyomban tanúságot is 'telt, amennyiben szakszerűen kifejtette, hogy az ő bűnügyét nem a grenohlei. hanem a mar.seil.lei esküdtszék i letek es tárgyal-- ni. A törvényszék a betörő jogi érvelését elfogadta és az ügyet átutalta .a marseil- lei esküdtszékhez, miután Sarc arc! ti ban (Iájának bűnügyét Marseilleben tárgyal­ják és a bandájának ügyét nem lehet ei- I választani bűntársai bűnügyeitől. az olyan szülőkéi, akik 10 keresztnevei akar­nak adni gyereküknek. Olyan eset is volt. hogy ö-'i (ötvennégy) neiret jelentetlek be egyetlen újszülöttnek! IRö'vidillett neveket -sza­bad használtai (pld. Johannas helyett íbun.s, Nikolaus helyeit Kkausi. Gottfried helyeit Götz, de gyermeki, güigyögve becéző neveket (ipdd. Pifi;. Dodo, Mimi) nem lehel bejegyez­ni. Természetes, hogy fiuk esek férfineveket, lányok csak női -neveket kophatevak. Katoli­kus. családokban -szokás -a Máriái nevei is ad­er. fiuknak. Ezt akkor véli megenged he lőnek a c-ikkh'ól he> a Mária név nem az első, az életben használt kereszlnévkóüt szercDeL HANS, KLAUS, MIMI, DODO, FÍFI - NEM! A német keresztnevek használatának uj szabályozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents