Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-28 / 48. szám
ti ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calc* Moplor 4. Telefon: n—09. Nyomda: Str. I G Dugj No. és kőnyvosztály; m.4Hnmiara—aaM3iMiHfflr«M 11. < 1-----uy, . , j v, ». F‘ókkittdóhiy«tal P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős* szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ « lamasssE-sawM Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1\ .Törvényszéki 'a-jsKomozíei szím: 39 (Do«, 815/j 1938, Trb. Cluj.) Előfizetés: árak: havonta 8o, negyedévre 240, félévre 480 etjérr. évre 962 Is 5. LX ÉVFOLYAM, 4 8. SZÁM. KEDD QffiMBMTCSK33aíSSM CLUJ, 1939 FEBRUÁR 2 8. A nemzet győzelmének könyve: iniiiiiwini 1111 in in mii min Kdrolv király alkotmánya Fényes ünnepségek keretégjen ünnepli meg az ország népe az uj alkotmány életbelépésének első évfordulóját. - Gyönyörű eredményeket hozott a nemzeti megújhodás első éve Február 27 ikon egy esztendeje annak, hogy az ország lakossága felvonult és imponáló egyöntetűséggel nyilatkozóit meg az ország uj alkotmánya mellettEgy pillanatig sem férhetett kétség ahhoz, hogy ez a dátum sorsdöntő fordulatot, korszakalkotó változást jelent România történelmében. A népszavazás külsősége« már cgymagukbian jelezték és szhnibőlizálták ezt a változást. Alig két hónappatl ezéőtt ádáz választási harcban örvénylett az ország lakossága és alig néhány héttel azelőtt egy még véresebbnek «gérkező választás erőszakosságokkal te'itell légköre nehezedett az országra. Ezzel szemben a népszavazásra ünneplő ruhában zeneszóval vonult fel a falvak népe, amely az uj alkalma anya1 együtt visszakapta évek óta nélkülözőit nyugalmát, sőt luondhatnók, éJelbiztonr sáigát is. A választói névjegyzékben résziveti 4 millió 049 ezer 163 szavazó közír 4 millió 288 ezer 808‘«n jelentek meg a szavazó bizottságok előtt, hogy precedens nélkül ábó lelkesedéssel csatlakozzanak az alaptörvényhez, amely uj közjog', po litikai és szociális keretek közé iktáUu az ország életét. Négymillió 283 ezer 395-cn válaszoltak igennel. 5413 nem szavazattal szemben. Más szávai! az ország laikosiMága 99.87 százalékban tqife magáévá az uj alkotmányt. Ez az eredmény előre átható volt A háború óta elmúlt húsz esztendő aliatt az ország politikai tudata kinőtte gyermekcipőd és érettségéről az utóbbi időben többször is tanúságot tett. A politikai élet tulhajtá- sai és visszásságai a választók egy részét mgtéveszthették ugyan, — divatos áramlatok lábrakaphalfak, főleg az ifjúság körében, a hagy többséig azonban mindig meg tudta őrizni) a józan mértéket és fel tudta ismerni az ország magasabb- rendü érdekeitAz évforduló alkalmából nem érdekfe“ len visszapergetni a filmet azokhoz az időkhöz, amelyek az uj alkotmány kihirdetését megeözlék és kiváltották. Az ország politikai éleiére nehéz felhők nehezedtek. Az. előző politikai rendszer bi zánci választási módszerekben megöregedett emberei képtelenek voltak a helyzetté’ szembenézni, miután húsz esztendőn át hanyagoknak bizonyultak a közérdekkel és gyengéknek a felforgató elemekké szemben. Ehévelyedefit ifjak hivatásos 'agitátorokkal fogtak össze, hogy aláássák az állam tekintélyét és hazánkat egy boldogtalan SpanyoiWszággá változtassák át. Ha valaki egy évvel ez* előtt megfordult egy román fa/uban. számptvethetett azzal, hogy az ország milyen szörnyű szakadék szélére került Gyermekek veszekedtek szüleikkel, t tépő politikai nézetek uaiaitt, rokonok yé: résre verték egymást választási rivahtás- hól, választási ágensek pedig parasztra- ’ bába öltözve bejárták a fa: vakít, hetet" [ havat ígértek az embereknek s a lcgka- jj taszdrófábsabb légkört készbe1 tél; elő. \ Fkkoi azonban közbelépett az ország [ szereteti uralkodója, j Az uj alkotmány, amely végetvetett a ; választási demagógiáinak, bajok orvoslásának jele volt. Attól kezdve gyors ütem ben kövdlték egymást az uj megva ósdá- sok, melyek hivatva voltak arra, hogy ! kijavítsák az állami hajóján bekövelke- I zel] repedéseketj Ami elavult és ro’hack volt, azt ehávo- j HCollák, mindenüvé fiatall', életerős eieme- i kel' áilliitottak, hogy hittel1 és bizalommal jj dolgozza mik az ország ujjáépi ésén. M- • jelent egy év egy nép életében? és mégis 1 e rövid <dő aíljutit) az uj rendszer jótéteményei érezhetőkké váltak a. különböző ár- sadail'mi rétegekben. A meddő politikai harcokat a nyugodt és konstruktiv együttmíiködés válltólia fel, amelyben az ország nem széthúzó politiÓfelsége II. Svároly király. Az uj alkotmány szenteskcse Románia történelmében azt az ünnepélyes pillán'^ tot jelképezte, midőn a 'trón magas akarata s az ország lakosságának egyöntetű telkes hozzájárulása uj tormák, uj kere’ck közé iktílitta Románia politikai, közjogi és társadalmi éle'tét. A legfelsőbb akarat és a nemzet hozzájárulása egyaránt abból a felismerésből fakadtak, hogy az ország politikai élete nem vezethető tovább a poli* l'ikai pártrendszer sínéin anélküli, hogy súlyos, esetleg végzetes következményekkel járó megrázkódtatásoknak tegyék ki az országot, A pártrendszer alkalmas volt ugyan arra, hogy kifejezésre jutassa a különböző gazdasági és társadalmi törekvékai pártokra, hanem egymást kiegészi'ő céhekbe, foglakozási csoportokba oszolva ve ;tek részL Uj alapokra helyezték az igazságszolgáltatást, a közigazgatás^ legkülönbözőbb közintézményeket' és uj r't- musiti adtak az ország életének. Az uralkodó és tanácsadói erőfeszítéseit siker koronázta. Az uj kormány, amely most az ország élén áll, a nemzeti ujjászüle es frontjának kifejezése, amely egyeben szervezetben tömöríti az ország összes élő politikai erőit. A front megszervezése kefe iezéshez közeledik. Mihelyst az egységes politikai szerv váza es alkatrészei egymásba illeszkednek, megtörténnek atz inézke- dések a parlament összehívása iránt is. Ezek az intézkedések máris küszöbön állanak. Az uj parlament a konstruktiv erőfeszítések, nem pedig a meddő pártharcok kifejezése lesz. Ebben a gondoltaiban ünnepli az egész ország az uj alkotmány szentesítésének évfordulóját és az egész lakosság lelkesen hódolatfeljesen fordul e nagy mii felséges irányítója: 1J. Károly király őfelsége felé. Mihály nagyvajda. I sekct, szellemi és ideológiai áramlatokat. Ám ezeknek egymással szembenállása olyan túlkapásokhoz vezeted, az egyes rétegek és generációk közötti1 oíly élesre feu szitette az ellentéteket, hogy ezek egy adottt pillanatban anarchiába-döntéssefi fenyegetitek az országod. A politikai erők szabad, játéka csak abban az esetben maradhatott volna az egészséges fejlődés vonalán, h!% a józan ön- biráiut és önmérséklet irányitoMa volna a pártok 'tevékenységét. Ennek azonban éppen az ellenkezője 'tör'émb. Románia választóinak döntő többségéi a,falusi gazJa- társadalom alkotja, a parasztság, amelyet csak a világháborút követő cjalitikai rehar mok juteait'tak a teljes politikai jogegyenlőséghez. Természetszerűleg bizonyos időre volt szükség ahhoz, amig ez a nagy többségében helyes érzékkel és Ítélőképességgel rendelkező tömeg a megfelelő politikai iskolázottságra tesz szert. A választásik egész során bizonyi'bo'.ta be a tömeg, hegy az egészséges eszmeáramlatok iránt vonzódik és a külső nyomással, terrorral szemben a polgári ellenállásnak gyakran megkapó bizonyítékait szolgáitatDa. Az eszközök azonban, amelyeket a pártok felhasználtak arra, hogy eszméiket náprzerüsVlisék, nem szolgálták az e'őző politikai rend ügyét. A Legnemesebb szándék, a legtisztább eszme népszerüsr tésében is oEy demagógikus eszközökhöz nyúltak, amelyek megrendítették a tömegek bizaíímát a vezetők komolysága iráni. Felelőtlen ígéretek hangzottak el, amelyeknek beváltására sohasem kerül* sor éís a közérdekek gyakran szorultak háttérbe az egyéni érdekekkel és ambíciókkal? szemben. A rivalizáló pártok egy re felelőtlenebb jelszavakkal és ígéretekkel igyekeztek egymást tu licitálni. Végül i.s valamely pártnak csak akkor lehettek reményei a választásokon való sikeres politikai szereplésre, ha valami egészen rendkmi'it ígért a választóknak, amely; lyci az összes többieket felülmúlta. Az egykori politikai pártok vezetői még ma is keserűen gondolnak vissza a legutóbbi választási kampányok szomorú tapasztalataira. Á fa u politikai Ku-Klux-Klanotk* ravszlott. Kedves szokás volt, az ellenpárt politikai ágensait, vagy képvis*lőjelölftjeh bántalmazni, autójukat összetörni, vagy, be sem engedni őket «1 faluba, mondván, hogy ,(a nép akaratából" ott csak egy bizonyos pártnak van. Ici'jogosüÁsága. Növelte a zavart a pártok mértéktelen elszaporodása. Politikai csoportok, amelyeket egymástól semmilyen lényeges eszmei, vagy pmgromaiikus különbség nem választott el, pusztán személyes okokból és meggondolásokból bontották ki a pö’í Lkai zászlókat. A legutolsó választásokon már 43 párt ál dott fel jelölőlistákat, tel* jessé téve a programbeli és eszmei zűrzavart. Ilyen körülmények között történhetett az meg, hogy a rendpártok teljesítetlen Ígéreteiben többé nem hivő tömegek egy részét sikerült a kutmérgezo propagandának eltérítenie az egészséges fejlődés útjáról és a maga céljai számára meg nverm. Eltekintve attól, hogy a külálla- mákban divatos je szavak természetesen visszhangra találták és eltekintve e vissz hang gazdasági és szociális alapokaitóL a demokratikus eszme és berendezések helytelen értelmezése és főleg boly télén felhasználása volt az, amit a fentiek szellemében a közszellem megmérgez éséhez és egy anarchikus á Sannt meglexeaitusir flz iil rendszer mvéms mérlege
