Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

2

7939 Iétit uir 2«.

■arsvca

VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK

nuwtk«)tuMit«wiM

Ki lesz az ujpápa?

A pápaválasztó konkíávé napját még nem tűzték ki pontosan.. kétségtelennek látszik az ónixul, hogy a jövő hétnek va lősz;aiii eg még első fejében megválaszt ják a katolikus egyház uj fejét. Ki lesz. az uj pápa? — ez a kérdés ma nemcsak a katolikus egyháznak, de a világpolitikának is igen főnéms kérdése. Tsz.tán a váltásos élet kérdéseire szorítkozó pápa, a szent Ma achias jóslatának »-.Trendjében következő „paler angelicas'1 kerül-e ki győztesként a konkíávé választásából, vagy az emberiség közéletének irányáé* sába is belesz óla ni kívánó .„polü’kus pá* pa“> ami yennek XI. Pilist -s tartották? Az örökség, mely az uj választottra vár. mindenesetre súlyos. A világ mai hely zete. melytől elválaszthatni an a katolikus egvliáz helyzete is, erős, kiváló egyén sé get kíván egy olyan egyetemes jelentőségű. nagy intézmény élére, ami yen a katolicizmus. A konkíávé választása sem vonatkozhatik el azoktól a nagy problémáktól, melyek ma megpsztják a V ágnt. A politika ma igen sok helyen belenyúl az emberiség vallási életébe, e keriilhotct* len doing tehát, hogy a vallás ilyen döntő jelentőségű épósének pillanatában ne- fogilalkozzék szintén pol Ilkával. Külön* ben sem biztos, hogy az újonnan válasz tolt pápa, aki előbbi tevékenységében esetleg csak tisztán va ílási kérdésekre szorítkozott és kegyessége révén emelkedik az egyház élére, az események meneténél fogva nem válJk-e szintén politikus pápává, amint az .többé-kevésbé, nz inkább tudományos, mint poptikai hajlandóságú XI. Pius esetében is történt.

OLASZ KÍVÁNSÁGOK

A külvilágnak nincs be eszólása a konkíávé választásába. R zonyos k'ván ságok azonban, érthetően, elhangzanak mindenfelől és különösen nyomatékos hangsúlyoizássa' hangzanak el O’aszor szag részéről, melynek bíborosai tudvalevő eg a kőnk távéban is többséget kénez- nek a más országokból való összes több» bíborosok ffelett. S a mai 0 aszország, szokása szerint, nem is csinál túlságosan titkot követeléseiből. Pár nappal XI. Pius hailáüa után, a bvomói „Teogmfo“ című lapban.', mely a Ciano-család tulajdcna, nagy fel tömésükéit ő ckk je ent meg egy „vafökára levelezőtől1'. A cikk, melyet általában az olasz kormány á láspontjának tekintettek, pontosan megmondja, hogy Olaszország számára kik nem volnának kedvesek a pápád méltóságra, sőt érinti azokat a neveket ‘is, akiket Róma szive* ■sen látna a katolikus egyház elén. Mm denekelő’it nem volna helyén, a ckk szerint, külföldi származású pápa, akinek megválasztása ki-moly veszedelmet je lon.thetme a nacionalizmusok és 'mperiá- bzmusak mai feszü t légkörében. Nem volna helyes szerzetes-rendhez tartozó pápa miegvá la szitása sem, mert a szerzetesek —- mondja a cikk — partikuláris érdekeket képviselnek. Éis főleg óva nt a „Telegrafo“ cikke a diplomata bihor nokok valamelyikének megválasztásától, mert ezek már beleelegyedlek az európai viszályokba- Ezután következik az Tyen szempontból nem kívánatos bíborosok neveinek felsorolása As. A sor é' én szerepel Pace li bíboros, aki, föltchetőleg, XI. Ptas politikáját folytatná. Ezután sorra jönnek Tedcschimi, Magii one, Marmnggi és Memazi bíborosok. A nem kívánatos szerzetesek lis'íáján van Betocchi genuai érsek, aki a jezsuita rendhez tartozik és Schuster milánói érsek is, aki pár hónap tdőtt feltűnően éles támadást 'ntéz.eft a milánói dóm szószékérő a nemzeti szo- ci'Mü'Zmus ellen. Viszont nincs kifogása a c kknek elsősorban Dalia-Costa firenzei érsek elüen, aki va lásos buzgóságáró] is- mereties és a *papabilusek“ között emlegeti Fossa ín turini, Nasal Rocca bolognai, Ascalesi nápolyi püspököket és Massimi kupáiig bibomokot.

A MÓDOSULT OLASZ ÁLLÁSPONT

Ez az olasz álláspont egy később megjelent. ugyancsak nagy fel tűnéstkeltő cikk után ítélve, később mintha módosult volna. Ez a cikk a „Gorrispondenza“ nevű sajtóügynökség révén kerü t forgalomba és írója e&y Castelli nevű public sta. aki

közel áll olasz kormánykörökhöz és ugyanakkor bizalmasa Tedesehini bibo rosiuak is. A ckk, feltűnő miódon, e ejti OZf a követelési, hogy a pápa csak olasz nemzetiségű lehet, sőt elejti a szerzetesekké® szemben hangoztatott kizárólagosságot és. A/Jt 'írja, hogy jól megválasztott, kii földi eredetű pápa az. adott pillanatban használhatna a katolikus egyháznak, melynek egyetemlegességét hangoztatná ki és nem ütközne bele Olaszország érdek eil >e sem. A utolsó pápaválasztáson is komoly je ölt volt Merry ded Vaj bíboros, aki spanyol származású angol alatt* való volt s amel) ett lélekben olasz . italia nisslhtnie“. Ma — irja a cikk — ilyen elfogadható jelölt vo mi o katolicizmus élére Serédy bíboros. Magvarország hercegprímása, aki egykhr Gosparri biboros* áillaml lkár munkatársa volt a kánonjogi kódex szerkesztésében és főleg ilyen volna Illand bíboros, Lengye ország prímása, aki a gyökeresen olasz saloziánus rendhez tartozik. — Különben Serédy hercegprímás is a boncéis-rend tagja vall.

KOMBINÁCIÓK

Valószínűnek látszik, hogy kulisszák mögött más befő yások Ls érvényesülni próbálnak, bár ncrn valószínű, hogy a kőnk kávéra vonatkozólag X. Pius ál tál k dolgozott szigorú szabályzat rmati ered monyt érnének el. A X. Pius á tál k'bo- esátntt szabályzat ugyanis kiközösiléssel sújt minden bibornokot, aki vakun lyen irányban előre oda ígéri szavazatát, vágy- rész tvesz a választásra vonatkozó paktumban, akár valaki mel ott akár valaki ellen. A komb nációk mindamellett teljes erővel folynak beavatott ás kevésbé beavatott római körökben s a kü földön is. E kombinációk szerint, mindenekelőtt meg lehet állapítani, hogy a pápa olasz származására irányuló trad ció még mindég elég erős ahhoz, hogy érvényesüljön

imudmviap

nmuÁmhuiíh

Kneipp

'. J- SL. 23! SS..

^yi"i~im!— nrinririfirinfwijwrin^-ii

is. A bíboros kolégWirn 02 tagja közül 37 olasz é.s 27 külföldi. Az olaszok teliát többségben vannak, anélkül azonban, hogy a. pápa megválasztásához szükséges háromnegyed többségük meg volna. Az o asz bíborosok egységes állásfoglalásáról különben is csak n jövő pápa olasz nerjp- zebiségének kérdésében lehet Ikszelni, a pápa személyének megválasztása kérdésé, ben már eltérnek a nézetek. A külföldi bíborosok szavazatainak ezért döntő je- entősége lőhet a választáson. A kombinációk szerint, kiesnek a választhatók közül a 70 év feletti bíborosok, nk kne.k száma Olaszországban 12 Maradna igy tAál 23 „papibilis*1 biborrnk. Ezenkívül késnék, ugyanazon kombinációk szerint, a szerzetes-rendhez tartozók ls, Rocrto jezsuita, Piazza karmelita, Rossi karmelita és Schuster bencés milánói érsek, bíbor nokok. így összesen 19 megválasztható olasz bíboros marad, akik közül PacelW, Massimi, Marmaggi é.s Magi one a pápai kúriáink tartoznak (diplomata bíborosok), a többiek, mint Dalla-Costa f renzei, Nassali Rocoa bo ognai, Asculcsi nápolyi, Lavúrano palermói és Fossak furim bíborosok püspöki székek<rf töltenek be. A legnagyobb esélyű jelö teknek Pacelli és

l)a la Costa bi born ok okát tekintik.

PACCELI

Pacell bíboros XI- FMts pápa áHamtit? kára volt, jelenleg ő ál az. interregnum élén és államtitkárrá kijelölését sokan úgy tekintették, mint XI. Pius kívánságát arra. hogy Pacelli legyen az utóda- Viszont 1878 óla „carmalengot“, pápa' ál" lamlllkárt nem választottak pápává. Az utoCsó pápává választott államtitkár XIII. Leó volt, aki Giovacchino Pecci csa ád nevén IX. Pius pápa államtitkára volt. Majdnem úgy történt, liogy Ausztria-Ma- gyarország nevében az ő választása ellen is vétót eme nők. De a megválasztás olyan hirtelenjében történt, hogy az erre a ténykedésre kiszemelt Cangelbauer bécsi bi- borois'érsek későn érkezett Rómába. XIII. Leó államtitkára, Raimpolla bíboros elé azonban már leküzdhetet en aka>- dá yt emelt a vétó. Rampolla 1903 ban az első szavazásnál 62 szavazat közül 24, majd 29, majd a Puzyna krakkói bíbor nők á tál hangoztatott vétó után 30 szavazatot kapott. Végül is a Fzedik szavazásnál meghajoltak a vétó előtt és 50 szavazattal Sárba velencei bíborost választották meg, aki X. Pius néven került az egyház élére. X. Phisnak ezután e sö dr-ljg!» volt, hogy a római egy-ház által inkább csak. tűrt, mint elismert vétó jogot, mely addig Ausztria-Magyarországot, Franciaországot és Spanyolországot il ette meg, végleg eltörölte és a kiközösítés büntetését helyezte kilátásba minden bi‘ bornok el'en, aki világi hatalom nevében tiltakozást jelentene be ezután valamelyik .jelöli; megválasztása elen. Pacelli bíborost tehát, megválasztása esetén, világ

£---------------------------hálálom ellentmondása nem fenyegeti. Az utóbbi időben többször e terjedt ró'a az a hír is, hogy visszavonul az államtitkár Ságtól, kétségtelenül azért hogy az egyház széles köreben komolyan vett jelölI.súgói az á1 Jam. titkárok megválasztásával szem ben érvényesülő hagyomány ne fenyegesse. Hiveí azt hangoztatják, hogy megválasztása nem feltétlenül XI Pius politikájának követését jelentené, mert az el* hunyt pápa olyan' erős egyéniség vö t, aki

üLÖFOGLALtKOZÁSU EGYÉNEK. AKIK IDÜLT SZÉKREKEDÉSBEN ÉS ARANYERES BÁNTALMARBAN SZENVEDNEK, vegyék a természetes „FERENC JÓZSEF'1 keserüv'zet egy pohárnyi napi adagokban, eseti’eg kissé fel melegítve, de mindig reggel élvgyomorra. Kérdezze «mag onvosát

mádén tekintetben a saját irányzatát tudta érvényesíteni. Pacelli különben rendkívüli tekintélynek örvend egyházi körökben, tehetsége és hivatofcbsága ránt kételyek sehol sem merülnek fel. A vi- ágháiboru alatt müncheni nuncius volt* s amint a bábom történetírói megállapítják, a fiatal pápai diplomata 1917 ben közel állott ahhoz, hogy ellentétes hala inak között tárgya Iá sokat hozzon létre. A háború egész lefolyása alatt Pacellinek ez a kísérlete volt az egyedüli sikerrel bíztató kísérlet a borzalmas katasztrófa megállítására. Vatikáni kombinációk szerint, a szavazás első meneténél Pacelli bíboros valószínűleg a legtöbb szavazatot fogja kapun, mert a külfö di b borosok nagvrészc is ráadja a szavazatát. Hogy a

I

BUDAP£SIEV AZ

István Király Szállodában

(VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt k elég:tö, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó m: leg-hideg föl y óvi2, üt, te! efo- nos szobák. Telefon 202-43,294-24

háromnegyed többséget, ami 42 szavaza*. tót jelent, megkapja-e, az már inkább kérdéses. Lehető ellenfeleit, kivéve talán Dalla-Costa tűborost, nem lek ntik erősek-. m?k. Meglehet azonban, amint eőző pá-. paválasztá.soknál gyakran megtörtént, hogy egy, ebben a pll anatban még alg szereplő harmadik név kerül kj győztesen a választásból.

ELLA DALLA-COSTA BÍBOROS

EHa dalia Costa; bíboros jelenleg firenzei érsek 1872-ben született Venezia tartományban. 1923 iban páduai érsek lett, majd rövid időre rá firenzei érsek. A lé- Itorosi kalapot XI. Piustól kapta 1933 b-io. Kiváló, szigorú erkölcsű papnak tartják, 3 kaiolik us tanok megingathatatlan köve.5Az ideges és nyugtalan emberek korszaka...

A nai <*inl>ere beteg, deglxtaLiiio! Lsága a gyors tampó, a gyors evés, at gyors futást, a ie nem maradás, amely lassanként felönli 07. idiogcfket és különböző meg bo te ge d <taeke ek sorozo Uít teremti meg.

Az emberiségnek vissza kell térni a tér-* mószethez, ahova« öt ősi ösztöne (köti, de sí mai oViíá'záció felhasználásával. Az égés« kalatrcmberLség napról-napna mindjobbai* ke/di feáévmemi, hogy’ az élő növényekben oi v csodálatos bő-ég ben adja meg a íermé- szet gv'ógybató anyagát, hogy solia semmi- fé'e eUta Ili lőtt vegyszer pőtc’aai nem tudja« és ne«m isi fogja tudni.

Nemrégen is egy élő növényben fedezték íel AmíTÜkába-n azt a világhírű gyógvanyur got, amelyből a GASTRO D. késiziiij s amely íi/i.rt olyan népszerű és oélkü’iözhete.tLen. minden c-saládlxni. n^ert 10—15 éves k.ró- ríitais gyomor-, bél-, epe-, vese- és májmeg- I>ct eged érsek, vatairránt szédülések, görcsök eseteiben agy belföld, mint a külföldi kIL niki-kon GASTRO D használata áltat kitűnő eredményeket mutattak fel, már rövid kúra után is.

GASTRO D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét me lett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Ca’eei Victorie' 124.

jenek. Népszerűsége hivei között páratlan. Venezia különböző városaiban, aho fbti- labb korában 'lelkészkeaett, páraillan lelki jósága miaU ,,az angyalok test vérének“ hívták. Mint egyházfő kizárólag az egyház kérdéseivel fogta kozott, szigorúan tartózkodva minden prí itikui vonatkozástól. Ez 'e_ szí egyéniségét rokonszenvessé vezető olasz po itikai körökben is. Nem tartozott hozzá soha a szükebben vett római kúriához, távoiállónak tekintik tehát a diplomata bíborosok szeliDemé!#!. Egyik-másik tette min-damdlleU kifogásra is adoitt alkalmat a világi hatalom részéről. Legutóbb, mikor Hitiier Firenzéi megláioga'toa, dalia- Cogta bíboros érsek nem volt hajlandó kitűzni a horog kérész les zászlót a püspökség palotájára, sót- bezáratta a Santa Crace ka'tedrális kapuit is, úgyhogy Németország vezére, mikor a templom krip'á- jában levő fasiszta marúrck sírját akarta meglátogatni, mellékajifcóíö volt kénytelen igénybevenni. E-től eltekintve azonban mindig szigorúan kerülte, hogy bármilyen ténykedését politikailag magyarázzák.

Pacelli és dalia-Costa bíborosok nevei állanak egyelőre a kombinációk előterében. Nem lehot azonban tudni, hogy pár nap múlva, mikor a Szent Péter tempi->m erkélyéről! «a téren álló óriási tömegnek bejelen’ik, hogy: Nuntüo vobis g‘tad:um magnum: habemus pontificem Dominum Nostrum . - . qui nőmén sibi imposuit. a pontokkal jelzett hdíyre nem kerül -e más név, minit' az itt említett bibornokek " bmelvikének n^yg