Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-03 / 27. szám

Emberszeretet

Az egyik leghasználatosabb szó most: az emberszeretet. Politikai jelszónak hasznai* juk, amikor a fegyverkezések es háborús fenyegetések íélerpütó hatását érezzük és társadalmi kötelességnek hirdetjük, amikor politika, háború, természeti csapás, szerencsétlen emberek valóságos seregeit dönti nélkülözésbe és szivünk mar nem bírja hangtalanul a részvét sürü és egyre nagyobb felébredéseik Szeretnék a neohuma* nizmust minden tekintetben uralkodó eszmévé fejleszteni. Mert! a humanizmus jelent szellemi törekvést is: a görög római mű veltség uj tiszteletét, a szépség s igazság szolgálatát, mikre a szabadság erejéből fakadó biztosítása van mindenki nyugodt létének.

Még kevésbé itt az idő, hogy ködös eszme- nyiséggel hirdessük szervezett életünk olyan átalakítását, mely a tömegnyomort örökre kirekeszti az életből. Hiába volna most elmélkednünk a társadalmak olyan fölépítéséről, mely fölöslegessé tenné a i észvétet. Könnyű lenne hirdeVni, hogy miként á vöröskereszt kötelez mindenkit a Sebesült emberséges ellátására, úgy egy másik kérészié jegyében meg kellene valósítani olyan jóságos kötelességet, mely a legyőzött felet azonnal cmberszerelő segélybe? juttassa és igy eleve helyen marasztalna, bizalommal a másnapok iránt. Mindez ma még nemes rögeszme. Éppen ezért egyetlen tennivalónk most: csigázzuk a ?o. gyalékos jótékonyságot a lehető legm.’ga- sabbra is igy megmenteni lehetőleg a legnagyobb számú Ínségest a borzasztó követ- kezményektől.

Slider békáilékesiy IiaíSígia beszéde

a bucucuresb'i tazsdeä is kedvezően befolyásolta

BUCUREŞTI, február 2. A Tempo cimü bucureştii lap „Hitler békáié- kény hangja a bucureştii tőzsdét is befolyásolta“ cim alatt a következőket irja: A hétfőn este tartott beszéd után, amelyet Chamberlain derűlátással telitett beszéde követett, a bucureştii tőzsdén élénk emelkedést jegyeztek. Ez a kedvező légkör ma tovább tartott.

A politika és a háború százezreket, sőt milliókat mozgat ki békés nyugalmukból minduntalan és veszélyezteti a teljes pusztulás lehetőségeivel. Nem beszelünk róla, hogy a megtámadott Kínában mennyi tennivalója akad az emberszeretet hőseinek és intézményeinek. Mert itt van most közel a spanyol menekülők ügye. A köztársaságiak arcvonala összeomlott és a spanyol polgárháború legyőzött embereinek ezrei futnak a francia határ felé. Az ilyen menekülés üres kézzel és üres zsebbel történik. Az emberszeretetnek kell tevékenyen munkába lépnie. Már eddig is gyűjtöttek a spanyol nélkülözők részére, főleg a baloldali világnézetüek. de most olyan mizgatem alakul ki, amely nem törődik többé világnézeti szempontokkal, mer*! a menekülés mérve és nyomora független a vezéreszméktől és a részvét kötelezően, egyetemesen emberi dologgá válik. Elsősorban Franciaország készül föl a menekültek átvételére s mert mindannyit nem fogadhatja vendégszeretetébe, gondoskodik továbbjuttatásukra. így a többi hatalom közreműködésére kell sort keríteni. Egy tegnapi hírünk beszámolt már, hogy a belga minisztertanács, amelyben valamennyi világszemlélet képviselői ülnek a szélső jobb és szélső bal kivételével, már határozatot is hozott; miként segíti majd a spanyol menekülők ártatlan elemét: a gyermeksereget.

Szóval, megmozdul az irgalom és a részvét. De vájjon meg fog-e és meg tud e a szükséges mértékben? Épp most, mikor c/ az. ijesztő kérdés elénk mered, mondott Hitler nagy beszédében egy tanulságos és figyelmeztető mondatot. A világháború után 8co.coo német gyermek pusztult cl valóságos éhhalálban, pedig a skandináv államok és Hollandia, később Amerika sokat tett a nélkülöző európai gyermekek, asz szenyok és öregek érdekében. Az európai és oroszországi éhínség idején Hoover és Nansen, mini nemzetközi mentőangyalok intézményesen szervezték meg a segítséget. Emlékezzünk, hogy a hollandok és a bel* giumi fíamandok milyen bámulatos szeretettel hívták meg hónapokra, sőt evekre a nélkülöző magyar és osztrák gyermekeket. A hitleri adat azonban mégis csak vád marad a? emberszeretet gyakoriságával és w betetlenségével szemben. A segítésnek több a szava, mint az anyaga. Könnyeket és sóhajtásokat inkább bírunk fizetni, mint komoly pénzeket,Valószínű, hogy most is igy történik: a szegény spanyol népre, amelynek mind a két harcos táborában annyi ember elpusztuld újabb csapás fog nehezedni, amikor a polgárháború befejeztével az idegenbe menekültek és az otthon maradót ;<tak egy része nem tud majd megbirkózni az élet borzasztó megpróbáltatásaival. Ez minden háború ördögi következménye. A háborút a felszabadított rossz szellemek intézik a pusztítás nagyszerű tökéletességével, míg a sebek beheggesztését csak a gyarló ember végzi fogyatékos szivével és rosszul megosztott lehetőségeivel. Tapasztalat bizonyítja, hogy miként a békés mindennapi éledben a gyalogjáró középmódu és szegény- elem áldoz aránylag legtöbbet a koldusokra, éppen úgy a tömegsegités nagy pillanataiba többnyire a kis népek kisebb vagyo- nai sietnek a gyámolitók esdekléseire. És még az ilyen segítésbe is beleszól a politika. meg az üzlet. Az emberiség szellemi, lelki, társadalmi, gazdasági nevelése még fogyatékos, pedig az emberszeretet Intézményes, lehető jó megvalósítása minden irányban csak üdvös volna egész emberiségünkre nézve.

De nincs egyelőre miért sopánkodni. Egyelőre legyen sietős kötelességünk, hogy vegyük észre az emberséges mozgalmat cs vegyünk részi benne lehetőség szerint,

Nem lesz háború!

— Ezt jósolja 1939-re Maurice Privat, a hires francia jós

KOLOZSVÁR, február 2.

„1939 az isrii^tfl'őíié-sek esztendeje.“ Ez a rime 'Maurice Privat francia csitegjós uj könyvének, amelyben giz 1939-es óv várható esc roén veivel fogjál!Ikozik.

Tkuvaily március 11-e óta az egész viliág ismeri Maurice Pr vat .nevét. Ez a francia csillag jós, ak'sick jósOataijt sok európai kol- j légió jóival együtt alig vették 'komolyain «“•/•* e’ött. 1938 március 11-e óta világhírű. 1937 oJctóberében kiadott könyvében megjósolta, hogy 1938 március 11-én lesz Ausztria sorsdöntő napja. Tudvalévőén ekkor volt az Anschluss ...

Mit jósol 1939-re Maurice Priva;!?

Nem lesz háború

Miíidenokelö'tt megállapítja, hogy

nem lesz háború.

Nem fogják világrengető események megrázkódtatni Európák, arnmaik ellenére:, bogy sók, mindenfelé tesznek bajok. Ebben az esz en- dőben állandóan tartani fog a világ a nagy bajoktól, de cOapjábáiU véve 1939-ben a oil ág oiywt lesz, mini egy nő. Kiváncsi és fecsegő.

Szociális reformok

A munkásrétegek mindenütt a világon kivívják jogaikat., ebben az évben wtgif szo- ciáfis reformokra van kilátás mindenüti.

1939-ben háborús veszélyeik a következő napokon lesznek; június, 17, szeptember 77, december 17.

A Népszövetség obl>en az évben uj erőre kap és o pairiaimenildk is erőteljesen fognak dolgozná. Sokkal nagyobb szerepük lesz, uiin.'.i az e'mulit esztendőben.

Komoly, igazságos, tevékeny élet kezdődik a világon. , . ,

Nem sikerülnek a házasságok

Az 1939-ee.si esztendőben nem lesznek sikerült házasságok. Rengeteg osaíládi háborúságot okoznak, az ebben az évben kötött házasságuk és nagyon, sok lesz a válás. Nagyon kevés szerelmi házasságot kötnek ebben az évben és az összes 1939-ben kötött házasságoknak a nők isszák meg n levét.

A művészek jó éve

Annál szerencsésebb lesz ez az év á művészek számára. A művészet mihden téren előtérbe kerül és az alkotóművészek sem fogják többé fölöslegesnek érezni magúkat.

Európa s zámára aiagyj etenitőségü dúl uniók 1939. övben « következők: április (i- és Ö-e.. Május 21 -e, ekkor Franciaországot be akarják rántani egy konfliktusba és május 2C-”, amikor ebből kifolyóim nagyon súlyos helyzet áll elő. Augusztus 21 én i-s nagyon vihaKOLOZSVÁR, februar 2.

■ Fontfcoá bol- és külpolitikai escni&iyek

■ torlódása egy időre megüikU'dáliyozott abban,

I Lógj' a szerkesztősegünkbe érkezeti panaszos

leveleknek helyet adjunk. Ezt a mulasztási' i-.osf örömmel pótoljuk «5 alább (leközöljük azotk'Uit a ilcvelcket, amelyek közéletünk különböző bojairai kénnek orvosságot.

1. Nem tartják be a mészárosok a maximális árakat

Ahány mészáros' van Kolozsváron, annyi kikíötnbözö áron árulja a husit, de valatmeny- nyien megegyeznek eíbbara, hogy a max imális áraiknál jóval drágábbon. A nem maximált hústermékeknél (máj, rose. >vei!tő) tetszés szerint emelőik az áralkut. A szopóborju-máj Idl'ójía már 40 'tejest magasságot ért ei>, a M - háti Viteazulftéren levő sátrukban a közeimül- bánt 17 lejt kértek egy te .s borjuvdőért, Érdekes, hogy egyes régi és1 jóraervü mészároI soknál ezek a melléktermékek 8—10 lejjel olcsóbbak, mint q piaci árusoknál, de ismerünk ném egy régi mészárost is, aki a mo.xlmiáÜiisi "áraknál 2—4 'tejjel olcsóbban áru. sei’jü! a husit, szalonnát és zsárfélét is. Súlyos visszaélés folyik a kolbászifléiék, füstö’thusok, nyers- és főftsonkák, császár húsok árának önkéntes megállóig iiásénlslli i®. Ugyanez ai helyzet a füstölt szaroc:nánáli Os. • Egyforma áron sehol sem lebeit kenni. Kérjük a közönséget, saját érdekében jelentse he az árok I tulóépébét a rendőrségen, hogy gáláit lehessen I »’elmi az árdrágításoknak.

Tisztelettel

Egg elkeseredett háziasszony. 2. Sárban úszik a külváros

Már Lübbizben megintuk, hogy Kolozsvár egy.ik tegforgaCimasabb utcáján, a Traiain* utou köztisztasági és köztegészs'égiigyi szempontból tűrhetetlen állapotok uralkodniuk. A szerzgyáog még itürhetők a viszonyok, de ezen. cilul olyan stíirtenge.r fedi el az úttestet, hogy még a. jármüvek is csak nehezen tudnak közlekedni. A dteszk&piacocr pedig valóságost afrikai állapotok uralkodnak. MindeI nütt félméteres oi Sár. Az úttestek szélén, sáros. (pl isizokhalmok emelkednek, hetek óta egy utcaseprőt sem lehet latrai. Szemóihordó szekereknek hónapok óta. h re-nyoma sincs. A mult lév végén még időnként feltűnt az utcában egy-egy Utcaseprő, ebben az éviben már egyetlenegyet sem láttunk. Kérjük a polgármester urat. győződjön meg személyesen is panaszunk ótepas volitótró] és nézzen szét a Decebal- és Sacuíei-utca környékén. iy. rabol a sár tenger miatt a tegmaigyobb nehézségekbe ütközik a közlőikedés. Ugv tudjuk, hogy' Monostori-utón elkészült már a dessizíka pice, nyissák tehát meg. Helyezzék át. a Trmian-ut végéről ai fapiacot, mert ezáltal egy csapásra megváltozna a környék egész képe, nem lenne piszok és megszűnnének azok a járványos betegségek is, amelyek iv.esizélyez.te'ijk a környék lakosságának ételiét, egés'zs'égét.

Tistzifcte'.te a TrnUm-uti lakók.

3. Nem pusztítják a gyümölcsösök parazitáit

Drago® Octavúam, volt kertészeti felügyelő halála óta seníkisem törődik a gyümölcsösökben pusiztitó férgek irtásával’1. Én rendesen (permetezem gyümölcsfáin-.1, de «tem érek semmit sie ‘.vele, mert szomszédaim a. gyümölcsfák nvegóvásáVoil semmi.' sem törekinek. Úgy tudom,' hogy a gyümölcsfák rendszeres tisztogatósana vonatkozó régi magyar törvények miéig érvényben * yainnak, de lva ezek már nem is váltónak érvényben!; a földmüivelés- ügyi miniszter két évvófli ezelőtt vşdpltni tör- •vényv1 hozott, mely előírja, a gyüimtüllesősöket pusztító férgek rendszerezi irtását és a fertőzött terültelek : megjelölését. Kolozsvár váro- sániaik most , vám egy kiváló kertész-mérnöke, akiit utasítani kéne, hogy a törvények beter- tásóról gondoskodjók,

Kiváló t isztötelitel

B. Gy. gyám dl esö&V'ulnjd ojias.

4. Miért csak az Irisig?

Igen tisztelt Szerkesztő ur|

Tiszteleti el kérem, szíveskedjék az alanti panaszos levelünknek ClapijábWn helyet adni.

Köztudomású dolog, hogy <ai helybeli! személyforgalmai tebon yoli tó személy szállító

aú-tobuszvádtóloit járeita a.z írismegyed ben a kJ. járat óköz ségi hidiig tart. Ennek ellenére az utóbbi időben — különösen ilyenkor, aim kor az olvadás következtéken feneketlen a sár — a járait nem közlekedik, csak az íris-gyárig és onnan a negyed lakói kénytelenek testi épségük veszélyeztetésével gázolni keresztül a hatclmas sártengeren.

Abban a reményben, hogy panaszos, terve- Hűnkre orvosilíást találunk, kérjük, fogadja őszinte iiugyrabécsülésiinlkel.

Az iris-i'elep lakói.

ros lesz a hangulat Részen szeptember 20-tg. November 72 i onét nehéz n/',pja lesz az európai politikának, de különösen a politikusoknak, akiknek nagyon kéll qjtaţjd igydkezoi u béke fenntartása' érdekében.

Mi történik a világban?

Az egyes országokra vonatkozóan, Mauric* Privat a következőket jósolja 1939-rc:

Németországra sok nehéz feladatot tó. a* 1939tea esztendő, 1939 február 23 igen komoly nap lesz a németekre nézne.

Lengyelorsaág tevékeny részt fog venni « középeurópad problémákban ési konfl ktusok- ban, a békítő szerepét fogja játszani sögát éid'öke elten csak azért, hogy niegkönnybsfc lwrátaii helyzetét, önfeláldozó szomszédnak fog bizonyulni.

OloEzorsr/ágban. revideálnak bizonyos ntéz- kedésoket, 1939 december l(J-e sorsdöníó nap jtesiz Oluiszoruzágra nézve.

Sipanyolország sorsa 1939 már-rius 21-én dőli el. •

Belgiiunnok, Hollandiának és SvájcrJtk igen sok küzdelemmel kelt a sok, hazáját vírzélyeztelő bajt e;M)âri!a;n.ia orszégúról. De mindháromnak si'ikerül.

Romániaiján még teljesebb lesz u nyugalom 1939-beik, tíz ország belső békéje végleg meg. erősödik.

Hófehérbe

Egész, csjornó angol lapot kaptam: képes magazinokat, színházi és iilmujságo- ka1 és napi apókat. Egyidöben jelenték meg körülbelül s beszámoJnak London minden eseményéről. Politikai csűrné- nyék, Chamberlain beszéde, Queen-Mary testvérhaijójának, a Queen-E'isabethnek munkálatai, debutánsok készülődése az udvari bemutatkozásra, szinházi premierek, a Queen‘s Hall koncertje és — Hófehérke. A Sunday Pictorialban Candidus tollábóu hatalmas riport. A Daily Sketch- ben képes beszárnóló. a Picturequerben éSetrajz.a. Marceline d‘Alroy. a leghíresebb angol újságírónő hatalma* cikket te a Hófehérke közönségéről, egy másik neves angol írónő, Mary Borden körkérdést intézett hires emberekhez, ami igy hangzik:

„Miért az utóbbi évek legnagyobb filmsikere a Hófehérke?4*

Úgy látszik, ez a mese-film világesemény. Mindenütt, ahoK előadják, hetekig, hónapokig az egész város róla beszél. Pe dtig nem játszik benne Garbó, vagy Dietrich és egyetlen karcsú sex-apeal-király- nő sem. Bobért Taylor és Clark Güb‘t sem sztaepcX egyetlen világsztár sem, Ét nincs a fiLmlmn gangszter há 1 terű, felhőkarcoló, detektív és revii csillag. Nem. Csak Hófehérke van, gonosz mostoha, meseklrályfi és hét kicsi törpe. És az emberek Philadelphiában összetörik 3 mozi pénztár üvegablakát, hogy jegyhez jussanak és üiássák Hófehérkét, hogy ujra> gyerekek lehessenek egy pár órára, hogy’' el felejthessék mindazt, ami az életben sötét, kétségbeejtő, izgalmas és szomorú.

Walt Disney az emberiség egyik jóltc- voje — irta egjr pesti Jap a film bemutatója után. Es talán nem túlzás. A fiatal amerikai filmzseni játékos fantáziájával bűbájos mesevilágot elevenít meg, színes, üde, csilogó, gyönyörű és álomszerű élményt ad. A lm mór. 3 kedvesség, az ötletesség, a szépség ömlik boszorkányos ceruzája aló.l. És ma erre van szükség, nem kiagyalt, fantasztikus filmmesékre, hanem arra, ami maga a — mese. Amit kicsi korunkban átmélkodva hall gattunk és soha meg nem untunk, mert húszén újra és újra kértük édesanyánkat: Meséld Hófehérkét... Akkor maradéktalanul' cs tökéletesen boldogak voltunk. És most azzá varázsol újra a megelevenedett mese a vásznon, Hófehérke és a hét törpe története. És ezért világesemény —- nem túlzás, mert annyit Írnak róla legalábbris. mint a többi világeseményről — és ezért van olyan fontos, mint más szenzáció. A különbség csak az. hogy a többi szenzáció elszomorít, felizgat, megreltent — de ez a zseniális, édes vászon-tündérmese — megnevettet, megihat és boldoggá tesz. Ezért hálás a világ Walt Disneynek, aki a szenzációt megteremtette. (M. L.)

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a Ieţ> választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály ábaa, Cluj, Piaţa Unirii.

Az ELLENZÉK panaszos-ládái a