Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-24 / 45. szám
to ELLENZŐK mrnmmnmmnmaiam »Jöjjön bár eSleniink egy egész világ, ____j - m fÄ.«S»JL CHAMBERLAIM azt IS Vissza fogiuk veim mlnitziervtaök Shakespearet idézi az angol katonai érve.ő beheb eszedében. — Daladier a háború borzalmairól beszéli a párisi ameii :m nagykövetségen tarlóit diszeöcden A külpolitikai légkör állandó feszültségére mi sern jellemzőbb, mint az, hogy a különböző parlamentekben elhangzó hivatalos megnyilatkozások és államférfiak beszédei, szinte kivétel nélkül, katonai érvek előtérbe helyezésével kezdődnek. katonai érvek előtérbe helyezésével kezdte tegnap Chamberlain egyik nagy angol vidéki városban tartott „békebeszédét“, katonai érvek hangzanak el gyors egymásutánban a washingtoni kongresszus tanácskozásain, ahol a képviselőknek tegnap a tengerészeti bizottság elnöke azt fejtegette, hogy ha Amerika megtagadja támogatását az európai demokrata hatalmaktól, akkor a demokrácia utolsó lövészárka az Egyesült Államok partvidékeire kerülhet s az Egyesült« Államok nak egyedül kell majd viselniük a védelem egész terhét. Chamberlain beszéde Chamberlain miniszterelnök tegn-'p Bhkburnc ban mondou beszédet az „erőszakos béké“-róL Beszédében Ismertet.e 07.0kát az okokat és körülményeket, amelyek miatit Anglia is kényszerül haderejét jelentősen fokozni és hozzájárulni ahhoz, hogy a viligbékóti erőszakos módon tartsa fenn. Beszámolt arról is. hogy a legu obbi hadfelszerelési akció segítségével milyen módon sikerűit az ‘a<ngol haderőt megerősíteni és arra « magaslatra emelni, ame’v Anglia'' nagy hatod mi pozíciójánál fogva megilleti. Szükségünk vollt orré a, mérhetetlen fegyverkezésre azért) is — mondotta többek között Chamberlain —, mert állandó békehangozt'jtfásunk mia'H elhanyagolt fegyverkezésünk nagyban lerontó1'1" tekintélyünket nemesink ellenségeink, de meg barátaink előtt is és ez arra vezete t, hogy egyiket-mísik'ait, ideig óráig e. is vesziüe'tük. Anglia haderejének erősödésével azonban ezek a sokszor más-más oldaliakra dköte'ezelt „barátok“ visszaszegőd lek. Szükségünk voh gyarmataink szempontjából is. A mi politikánk az volt, hogy leszereljünk, de most belátom, hogy ezt mindaddig nem feh»t keresetű vinm, amig a nemzetek között nem teremtődik meg az egymás iránti bizalom Akkor talán remélhetjük, hogy beszélhetünk általi nos leszerelésről. — Ha meggondoljuk — folynia Chamberlain — azt az óriási készültséget, melyet ma Anglia a fegyverkezés minden terén mutait, akkor Shakespeare kijelentésére gondozhatunk: „Jöjjön bár ellenünk egy egész világ, akkor is vissza fogjuk '/J verni“. Ez a nagy felkészültség a/nnbrn semmi tekintetben sem jelenti azt, hogy Anglia háborút akar. Elften kezűleg — végezte Esszédét Chamberlain — legfőbb vágya, hogy megérhesse a béke és » kién geszifeődés korszakát, mikor a fegyverkezésre hozol! óriási áldozatokat az emberiség tényleges előrehaladására használhat juk féi. Fáradhatwii’.anul kelő 'ehá-t továbbra is keresni a népek közöl t i bizalom meg- teremtésének lehetőségeit. A viíágbéke megteremtésére és a leszerelés elősegítésére feltétlenül nagyban hozzájárulna, ha .erre <a célra Anglib és Néme'ország együ’t- müködhetriének. Ehhez azonban főleg Németország jóindulatára van szükség — tette még hozzá kijelentéseihez Chamberlain. Dalndier beszéde Parisban Da’adner miniszterelnök ’.ártott ugyanilyen hangú békebeszédet. A beszéd az Egyesült-Államok párisi nagy követségének diszebédjén hangzott el, mélyet Bullát amerikai követ Roosevelt elnök szii etésnapjának megünneplésére adott- A nemrég elhangzott washingtoni kijelentések után, amelyek az Egyesült* Államok szoros kapcsolatának adtak ki- íejzést az európai demokrata hatalmakhoz, ez a beszéd újabb bizonyítéka akar lenni az aoigo—francia csoportosulás kapcsolatainak az Egyesült-Államokhoz. Dalndier azzal kezdte beszédét, hogy Amerika és Franciaország között a'érl ilyen szoros a barátság, mert egy a kfllpolátikájuk, ami nem más, nunt a béke fenntartása. Békét akarunk — to y tat ta Dmladicr —, mert demokraták vagyunk. Béke és szabadság azonban elválas/.tha- tuthuioik .számunkra. Saját kárunk t ui>- tolt. meg arra, hogy tartsunk a háború* lói Elénk emlékezetünkben élnek a fog utóbbi világháború borza mai és az a sok nehézség, amellyel a romokban heverő hadszíntereket újjáépítettük. Elpusztultuk azt is, hogy a háborúk nem szüntetik meg n problémákat, sőt, a régiek mellé ujnkni teremtenek és azok njobb alkalmat szülnek a feggneri*s összeütközésekre. Ezért kell kitartanunk a béke mellett, hogy ne noutUsunk a világ mai helyzetén. Újabb háború csak újabb nehézségeket teremtene és ezt kell e kerülnünk. Sze* ressük a békét és a szabadságot. A szeretetnek ez a megnyilvánulása nálunk nem u gyengeség jele. Franciaország eddig még sohasem hátrált meg a fenyegetőzések és követelések e öl. ezután sem fog. Ha pilkma'tinvüag habozik is kérdések fcleüt, az szintén csak a békeszerete* ténok tudható be és annak o szilárd hité* nek. hogy n-incs vitás kérdés, amit megbeszélések utján el ne lehetne «ntézni Inkább vita [kozzunk, mint háborúzzunk — fejezte be beszédét Da lädier. WASHINGTON, február 23. Az ..Associated Press“ ügynökség bizalmas f<>r rávból azt jelenti, hogy Arnold tábornok szenátor érdekes kijelentéseket te t :• sz»-- náUis hadügyi bizottságában. A tábornok kijelentői1 e volna, hogy Németországnak körülbelül 1700 arra alkalmas repülőgépe van, hogy megtámadja Nyugtai >ka pár jait s Délamcrika keleti partjait és hogy n német légi erő a Zöldfok szigeteitől egészen az Egycsült-Áll-'mokig tud repülni. A 'tábornok ózonban — az ügy nökség szerint — mégis nvgj-V.V e/|e volna, hogy ezek « repülőgépek számos bombát hordva fedélzetükön, nem tudnák átrepülni az AUrnti-ocrani és hogy egy. az Egyesült-Államok elleni esetleges nénv*i légi támadásn 'k támpontokra lenne szűk sége a hadianyagc’dáiás érdekében s ezeket a támpontokat a német birodalommal rokonszenvező valamelyik délhmenkai á'- lamban kellene fclálhltmi. A néme' repülőgépek ezeken a támpontokon frissben -k fel DcnzinkészIoUikot. Arnold iábo<-,iok- szenátor nem jelöbc meg, hogy me yek lennének ezek a Néme országnak ked"; ző délamerikai országok. NEWYORK, február 23. A „Newyock Times“ azt írja, hogy « Fehér Hizbj ér kezcM jclon’és szerint az Adantj óceánon fo yó nagy amerikai hadgyakorla'ak célja annak bizonyítása, hogy milyen lehetős;- gek vannak egy olyan támadássói szem ben, mely az Atlanti óceánon át érné Amerikái. URANIA MOZGÓ Csak nehány napig látható még! ifatâ RéiiáM a a Lapu CRONIN DOKTOR világhírű regényének filmváltozata. Főszerepekben: ROBERT DONAT ég ROSALINDA RU "SEL mmmmmmamm Ma ülnek össze a kerékasztal körül először az arabok, zsidók és az angol kormány képviselői LONDON, február TV A Pa’cs/tinn értekezlettel kapcsolóiban Mvaítalosnn jelentik, hogy az arab országok egy részének képviselői ina délután fognak először összeülni a kerekasztal körül a zsidóság képviselőivel és az ango’ kormány képviselőivel. Az értekezleten arab részről részi fognak venni Irák, I Egyiptom és Szaudi Arábia képviselői. Zsidó részről a zsidó világszervezel elnö ke, Woizmann Chaim és több munkatársa. Az angol kormányt Halifax kiilügy* miniszter, RuMIcr külügyi államtitkár és MacDonald gyarmatügyi miniszter fogják kép vise ni. Az értekezlet iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Chvaíkovszky csehszlovák külügymmiszler beszéde a kisebbségi kérdésről EstHerh ízy Jino? gr ót a szlovákiai magyarság sâreSmsl* nak orvoslásai sürgette a pozsonyi képviselőháiban PRÁGA, február 23- Chvalkovszky küí!ügyminis<?ler tegnap hosszabb beszédben ismertette Csehszlovákia helyzetét és porit lkai céljait. Célunk — mondtii Chalkovszky küliüigyminiszter — világos: fenn akarjuk tartani országunk jelenlegi határait és nemzetközi önál óságát. Ehhez tisztán kell látnunk helyzetünké! és józan megfontoltsággal kell vezetnünk politikánkat. A kisebbségi kérdés hölyes fölfogásának és megóvásának halogatása államunk 'területének egyharm'adá- ba és nemzeti vagyonunk még nagyobb részének pusztulásába került. Nem folytathatjuk tovább ezt a politikát. Nem játszhatunk a sorssail, ha nem akarjuk, hogy München csak bevezetése hegyes egy további, még nagyobb bajnak A kisebbségeknek nem lögunk előjogokat adni, de nem is lehet kevesebb joguk, mint nekünk magunknak. Ifjúságunkat ilyen érteimben kéül átneveznünk és politikánkat erre az alapra kell helyezni. _________________ POZSONY, február 23. A szlovák parlament megkezdte a kormány nyilai k ozat vitájaí1. Az ülésen Esterházy János gróf nagy beszédet mondott. — Tovább harcolok a magyarság jogaiért — mondta — és nem mondok le a népi jogokból fakadó előnyökről. Az itteni magyarság helyzete nem kielégítő s a sérelmeket sürgősen orvosolni keli. Szlovákiában a nemzetiségi kérdés még távolról sincs megoldva s a taktika, vagy halogatás ezen a téren végzetes lehet. Az itteni magyarság magnai car'a-ja a bécsi döntés s erősen ragaszkodunk az ţ pon'~ hoz. Nem akarunk sem másod, sem bar* mad'rangu állampolgárok lenni. Ugyanazokat a nyelvi jogokat követeljük, amelyeket az >tt élő csehek is élveznek. A kormány szociális programját illetően, a teljes egyenlőség alapján állunk, bár ezt nem bizonyítják a legutóbbi pozsonyi tisztviselői elbocsátások. A Duna mentén lakó népek egymás nélkül gazdaságilag nem tudják megállani helyüket _________ 19 39 február 74. M ron Crislea pálriárka- minűsztereínök szabadságon BUCUREŞTI, február n Szerdán reggel n 10 óra 03 perces capp'.ozvonattál Miron Crist ;j, Roniá.ú* pátriárkája és kormány« nöke DéUrancia* országba utazott üdülésre. Az állomáson “z elutazáskor megjelentek u kormány tagjai és Bucureşti főpolgármestere is. lígcryé olvaszt ják a mng /arországi egységes pá t és a „Magyar Élet“ mozgalom szervezeteit BUDAPEST, február 23. Az egységes párt tegnap esti ér ekez'#* tón Teleki Pál gróf miniszterelnök bej#- lentelte, hogy « párt elnöki tanácsa egf fontos kérdést vilWoW meg. Arról van ugyanis szó, hogy u nemzeti egység pártnak és a „Magyar Élet“ mozgalomnak szervezetei nem működhetnek párhuzf moi'Sn, mert igy csak egymást zavarják. F.lhatározták i«há', hogy a kélféle szervezetet eggyé olvasztják. Ennek megfelel 5- icg a párt is meg fogja vá töretni nevét éj ezután a ,,Magyar Elet“ párt nevet ve»z& fd Teííenérí zsc^&Evaj KOLOZSVÁR, február 23. Tegnap az esti órákban a kolozsvári állomási rendőrség veszedelmes zsebtolvajt tett ártalmatlanná Nóti Ábra- hám 25 éves fiatalember személyében. A zsebmetszö a pályaudvar II. osztályú vasúti pénztár körül ólálkodott órák hosszat s várta a forgalom növekedését. Végre elérkezettnek látta a kedvező pillanatot. A pénztárfülke ablaka előtt tolongó utasok közé vetette magát, mintha jómaga is a vasútjegyért harcolna s közben óvatosan benyúlt Crisan Alexandru tisztviselő felöltőjének zsebébe. Már a kezei között volt a \astag pénztárca, amikor az előcsarnokban szolgálatot teljesítő rendőrtiszt — aki kezdettől fogva figyelte a manővert — rajtaütött. A tettenért zsebtolvajt beismerő vallomása után átadták az ügyészségnek. LEGÚJABB SP3STHIBES HELSINKI. A gyorskorcsolyázó világbajnokságot a finn Vasenius nyerte el a lett Bersinsch előtt, harmadik helyen a norvég A1 athlesen és Ballangrud végzett. A második nap eredményei is gyengék a rossz jég miatt. 1500 méteren 1. Vasenius 2 p. 30.7 mp.-cel, 10 ezer méteren Bersinsch győzött 19 p. 19.5 mp.-cel. i A BUDAPEST—BELGRAD TENISZ. MÉRKŐZÉST a magyar játékosok 3:2 arányban nyerték meg. Az utolsó nap eredményei: Asbóth—Radovanovics 6:4, 0:6, 6:1, 6:4. Puncsec—Gábori 6:3, 6:3, 6:2. i A ROMÁN TANASESCU NIZZÁBAN ÚJABB SZENZÁCIÓS SIKERT ÉRT EL. A nemzetközi teniszverseny férfi- egyesének elődöntőjében ugyanis 6:0, 6:3, 6:4 arányban verte az európai hirü Hechtet, a csehek legjobb játékosát és ezzei Tanasescu a döntőbe került, ahol ellenfele a kinai Kho Sin Kié lesz. aki a másik elődöntőben 6:3, 6:2, 6:3 arányban győzte le a francia Lesuerurt. Fér- fipáros elődöntők: Hecht, Csaszka— Petra, Polizza 6:3, 10:8! Brugnon, Kho Sin Kié—Rogers* Tanasescu 6:3, 7:3, 6:1. Női páros elődöntő: Mathieu, Wheeler—Somogyi, Kovács 3:6, 6:2, 6:1. A női egyesben a magyar Somogyi az előmérkőzések során 6:2, 6:8. 6:2 arányban kikapott az amerikai Wheeler kisasszonytól. Könyvujdonságl Földi Mihály: Párisi menyasszony Földinek minden könyvéc érdeklődé várja a magyar olvasóközönség. Ez a müve méltó helyet foglal el eddigi könyvei között. Ára fűzve 132, kötve 178 lei. Régebben megjelentek: A házaspár 178, A század asszony 178, A viszony 178, A miniszter 119. Kapható az Ellenzék könyvosztá* lyában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal szállitunk- Kérje a karácsonyi könyvek ingyenes árjegyzékét. Az Ellenzék R. T. «Concordia“ mümtéze lének nyomása« Serv. Cenz. C. VI. A. Ouj. BUN DE IMPRIMAT.
