Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

1939 februar 2 4.

ellenzők

„Külön lelkisége van

a népdalnak!“ _

Erzsébet, aki B.., .ok—Kodály dalokból előadóestét rendez

KOLOZSVÁR, február 22.

Kolozsvár müvészetkedvelői körében osztatlan örömet kelt a hir, hogy Tö- y rök Erzsébet, a kiváló előadómiivésznő,

' akit székely nótái estjeiből már alkal- ina van ismerni városunk közönségének, csütörtökön este fél 9 órai kezdet- tel a kolozsvári katolikus gimnázium dísztermében Bartók—Kodály gyűjteményéből székely ballada-estet rendez.

Török Erzsébettel beszélgetünk a szerkesztőségi szoba egyik zugában két telefonhívás között, pár percig a Bartók—Kodály-dalok értékéről, jövőjéről, az egész Bartók—Kodály zenekultusz céljáról és eddig elért eredményeiről, meg arról a művészetről, amely ezeket a dalokat a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszi.

Legelőször is azt kérdezzük meg Tö= rök Erzsébettől, aki mióta énekelni ta=. nulí, mindig népdalokat énekelt, miért éppen ezt a műfajt választotta. |

A kérdés meglepi. Látszik rajta, hogy egyszerre sok-sok mindent akarna elmondani. De aztán igy válaszol:

— Miért? Mert közelebb áll hozzám az előadóművészeinek ez a formája, mint a mii dal. Külön lelkisége van a népdalnak, több a lelke, súlyosabb a mondanivalója, az egyszerit szavakban kiismerhetetlen mélységek tátongnak, ielvoitul az egész nép lelkivilága, íáj= dalma, szerelme, öröme, bánata, boldogsága. Dalol az erdő és dalol a pacsirta, félelmetesen zug a vihar és sejtelmes az éjszaka. Az egész világ benn van néhány szóban, néhány sorban. Külön stilus ez, külön kifejezési forma, külön lelki beállítottság kell hozzá. A hang kultúrája is más. Én úgy érzem, megfogtam ezt a lelkiséget, hiszen szivemben érzem, hangszálaimmal érzékelem minden rezgését.

— Mióta énekel és kinél tanult?

j— Négy évvel ezelőtt kezdtem Kolozsváron Mihályrfy Irénnél, aki már sok tehetséget indított el a siker felé vezető utón és Pesten Klen Hugónál folytattam. Az ő Útmutatása alapján kezdtem népdalokat énekelni.

Tekintve, hogy' Bartókot és Kodályt a zene konzervativjai még ma is gyakran támadják a zenét valósággal forradalmasító alkotásaik miatt, megkérdezzük Török Erzsébetet, aki egyike a Bartók—Kodály-dalok hivatott közvetítőinek, miben látja e dalok értékét.

A válasz tárgyilagos és nyugodt:

— Megmenti az utókor számára a veszendőbe ment és mindenki más által veszni hagyott örökszép népi értéke= kei: a népdalokat. Csodálkoztak Bartókon és Kodályon, amikor székely- földi kóborlásaik során mindig az őre- j geket kérték meg, hogy énekeljenek. j Kik ismerik a régi nótát, a régi melódiákat, a régi székely kesergőket, az ! elfelejtett légényes táncok dallamait és i azt a sok-sok dalt, amely a Kárpátok 1 bércei közt született meg, ha nem-az öregek? A fiatalok ma mar nem igen j érnek rá nótát tanulni, meg aztán a I fülük is más zenén nevelkedett, távoli j számukra ez a régi népi ének. Köze- j lebb kell hozni a mai szivekhez a régi szivek nótáját. Ezt a forradalmi újítást j merte vállalni Bartók és Kodály, Ebben \ van az ő halhatatlan érdemük. Megteremtették az uj magyar zenét a régi magyar zenei motívumok alapjain és felneveltek egy uj zenei nemzedéket, amely szereti és méltányolja ezt a zenét. Elmagyarositották zenei életünket, amelyben eddig túltengett az idegen hatás, az idegen magyarosság. Magyar fül számára még mindig közelebbfekvő, hozzáférhető és érthető ez a zene, közelebbi a dallama, közelebbi a ritmus, ;vérhez szolóbb a szövege, mint az idegenből fordított, idegen taktusra irt müdaloké. j

j— A közönség hogy fogadta a Bartók—Kodály-dalokat?

— Itt Erdélyben természetesen óriási volt a siker már az első pillanatban, hiszen a Bartók—Kodály-gyiijtemény legnagyobb része székelyföldi gyűjtés eredménye. De Budapesten és a magyarországi vidéki magyar városokban,

Metternich regénye

Nemeth A. üegujabb köinyve, fve 165 'lej, Ac ve 224 lej. Mánia Temézia életregénye, fve 179 lej. Jcve 224 lej. Wilikttens: Victoria királynő ve<ißove, 2 kötot, fve 297 lej, Mve 396 lej.

, --ágénál, Kolozsvár. Postán utánvéttól. Kér.„j- Újdonság jegyzéket,

ahol több hangversenyt adtam, meggyőződtem róla, hogy milyen őszinte és lélekből fakadó szeretettel fogadta a kiizönség a magyar nép fülei által magyarnak irt muzsikát.

— Meséljen valamit a csütörtök esti

hangversenyről — szólítjuk fel a művésznőt. í

— Először is azt kell megemlítenem, hogy Zsizsmann Rezső kisér, aki városunk egyik legismertebb zenerajongója. Bartók—Kodály-dalokat kisérni zongorán, nem ugyanannyi, mint leki- sérni egy müdalt. Érteni kell a népdal lelkét. Zsizsmann már évekkel ezelőtt

Grippa, Hűtés és levralgiák ellen

énekeltetett Bartók- és Kodály-kóruso- kat, úgyhogy úttörőnek számit ezen a téren. Műsoromat, amely a Kodály— Bartók-gyüjtemény legszebb darabjaiból áll (Székely keserves. Esti dal stb.), a Marianum énekkara és a Báthory- Apor szeminárium vegyes karának szá=> mai egészítik ki. A dalokon kiviil székelyföldi balladákat fogok elmondani prózában. Remélem, tetszeni fog a közönségnek. i (óss.)

fl pápcnálusifé konkldvöfg minden ncip üléseznek a bíborosok Rómában

KOLOZSVÁR, február 2.T XV. Görgey pápa rendelkezései szerint a pápa halálát követő harminc napon át tartják meg a gyászszertartásokat és csak ezt követően ül össze a pápaváliasztó tábornoki gyülekezet: a konklávé. Már a gyászszeniiartásek ideje alatt, melyeket a kOlcn-onap-'1 időtartamról „novemdita- estnek neveznek.

minden nap összeülnek a Rómában tartózkodó bibornokok teljes számban, továbbá az ideiglenes kormányzást végző camerhmgo és a 3 bibornoki rend fejei ködön tanácskozásokra, hogy megtegyék a szükséges ntézkedé: aekcO a konklávé előkészítésére. A gyász kilenc napján minden nap ünnepies rekviem van az e hunyt pápáért, de ugyanezen idő alatt a bibornokok üz előkés/'tő gyűlést ás Tartanak. A kardinálisok a pápa halála napjától! kezdve n gyász jeléül nyitott1 violasznii karköpenyben, (mante etta) járnak. Megkülönböztetésül az elhunyt pápa által kreált bibornokok gyászruhája világosabb violusdnü.

Az első bibornoki összejövetelen felolvasták a konklávéra vonatkozó szábá- yokat és rendelcteket és kijelölték a kon klávct előkészítő bibornoki tanácsot. Ugyanakkor

tórák cl a pápa hoIászgyürüjér és a b'bornokck testületé átvette a függőben maradt ügyekről szóló okmányokat.

A második gyűlésen megkezdői; az intézkedéseket a konklávé b’zíjsitására s ugyanakkor k'neveziék a körűd ivóban s/erep (• prekitusokní. A harmadik gyűlésen a gyón tatokat, a negyediken :»/ < rvf's okát. az ötödiken n gyógyszerészt, borbélyt slb. nevezik ki.

.1 hatodik ülésen a legfiatalabb bibor- nok kisorsolja a cellákat, amelyekben a tábornokok és a konkhivén bocsátott kísérők és különböző G.szlségel be töltő személy el: fognak tartózkodni a választás ered méngének kihirdetéséig. A hetediken azok a b’borosok 1 erjesztik elő kérésüket', akik gyengélkedésük, vagy betegségük miatt harmadik könklávistát is akarnak magúkkal hozni. Egy udvari papot és egy szolgálattevő késérőt ugyanis minden bíborosnak joga van a konkhi- véba vinni. Ai nyolcadik ülésen megválasztják azt » két) kardinálist, ak k a kon- klávislákra felügyelnek. A kilencediken titkos szavazással választják meg azt a bárom kardinálist, ak1’ majd e! enörzi, bogy a konklávé csakugyan teljesen el van zárva.

Végül a tizedik gyűlésen azok a bibor- . nokok, akik még nem diakónusok, cti- gedélgt kapnak a választáson való rés-tvéteJre.

Ezzel tulajdonképpen be is fejezek a kon- klávé előkészítését és a kitűzött napon délelőtt

a Capclla Paulinában bemutatják a választandó pápáért (Pro cUaendo Pontifice) a szentmisét, intonágák a Veni Sáncáét,

délután pedig bevonulnak a konklávéba a konklúvisták és a kardinálisok, akik másnap megkezdik a szavazásokat A konklávé helyiségeit a választás ideje í e ött n major domus felügyelete melleit, ’ a Vatikáni mesteremberei készítik elő.

SZENT ILONA DÉMONA

A borzalom katonába, megelőzte ÍSírspoteon'

LONDON, február 23. Igen keveset tud a világ arról, hogy Szent Ilonarszigeíén — még Napoleon száműzetése előtt — élt egy portugál férfi, aki büntetésből került oda. Borzalmas történetet jegyeztek fel erről az akkori krónikások, Szent Ilona foglyáról, aki előbb éveken át Indiában élt s igen nagy szerepet játszott a gyarmatosítás terén, mig azután megunva a felső parancs teljesítését, fölöttesei ellen fordult. Fernando Lopez — igy hívták a tisztet — az indusok sorából gyűjtötte maga köré azokat a harcosokat, akikké! az angolokat akarta kiűzni Indiából. Tervét természetesen nem sikerült végrehajtania.

EGY SIKERTELEN LÁZADÁS

iAz indiai zendülöket, akiknek élén Fernando Lopez állott, letartóztatták. Mindenki tudta, hogy ezért szigorú büntetés jár. Társait a legnagyobb szigorral sújtották, legtöbbjüket halálra ítélték és

elrettentő példaként a Bombaytöl néhány mériöidnyire elterülő tisztáson vadállatokkal szétmarcangoltatták.

A zendülöket napokon keresztül éreztették a börtönben, azután sorra levágták fülüket, orrukat, jobb karjukat és balkezük hüvelykujját. így, megcsonkítottam visszadobták őket a börtönbe, ahol legtöbbjük természetesen a

j borzalmas fájdalmak következtében, a 1 megcsonkítást követő néhány nap múlva meghalt. A zendiilőic vezetőjét, Fernando Lopezi hasonló sors érte, neki is levágták mindkét fülét, orrát, jobbkarját és balkeze hüvelykujját.

Fernando Lopez tudta, hogy élete ezzel végkép megpecsételődött. Tudta, hogy soha többé nem térhet.vissza hazájába. Mikor a megcsonkítás után hajóra tették, hogy Portugáliába szállítsák, j

éjnek idején feltörte kajütje ajtaját és a tengerbe vetette magát. j

A hajó akkor Szent Ilona-szigete mellett haladt el. A vaksötét éjszakában Fernando félkarral kínosan, de elvergődött a partig s ezzel megkezdődtek a nélkülözés és önkinzás borzalmas napjai. Fernando inkább önként vállalta, hogy Robinson módjára leélje napjait, semhogy Portugáliába vigyék.

I A BORZALOM NAPJAI

Á Portugáliába indult hajó kapitánya eleinte bosszankodva, később már örömmel hallgatta a jelentésit arról, hogy Fernando megszökött, hiszen biztosra vette, hogy a megcsonkított férfi úgyis a tengerbe veszett. t

Fernando borzalmas állapotban ér- ; kezeit a szigetre és helyzete teljesen 1 kilátástalannak látszott. A borzalom ' katonáia azonban nem félt semmitől.

Sem a vadaktól, sem a viharoktól, mint társai annakidején mondották, magátok az ördögtől sem. Leirhataţlan küzdés-1 sei kezdte meg robinsoni életét. Fél-, karral és megcsonkított balkézzel hozzálátott a kunyhóépitéshez. Hónapok' teltek el, amig rejtekhelyével elkészült. Gyökér, tücsök és bogyó volt az ele«, dele.

,Az egykori zendülőt sohasem keresték. Biztosra vették, hogy szökése nem járt sikerrel. Arra senki sem mert gon-i dőlni, hogy a megcsonkított férfi önként ment száműzetésbe és tartózkodási helyül a lakatlan szigetet választotta, ahová évtizedekkel később a nagy; hódítót, Napóleont szállították. Fernando Lopez tehát megelőzte a trónjától megfosztott kórzikait. Hogy mennyivel könnyebben viselte el sorsát, senki sem mondhatná meg, de hogy Fernando borzalmas kinok között éldegélt, az biztos. A hajósok, akik va-, laha látták,

azt terjesztették róla, hogy a szigeten egy borzalmas démon lakik, akit maga az ördög száműzött oda.

Rossz szellemként élt a hajósok legendáiban, akik sohasem feledték el.

A DÉMON RÓMÁBA MEGY I GYÓNNI

A zendülők egykori vezére türelmesen várta halálát. Egy napon azonban kimondhatatlan vágy fogta el, hogy bűneit meggyónia. Alig várta, hogy hajó közeledjék. Ez a perc is elérkezett. Fernando addig könyörgött, amig felvették s Európába hozták. Hosszú csavargás után elkerült Rómába és meggyónta bűneit. Miután ez megtörtént, arra kérte egy Genuából kifutó hajó parancsnokát, hogy vigye vissza Szent Ilona -szigetére. Fernando a szigeten

halt meg, azon a helyen, ahol néhány évtizeddel később Napoleon a szabadságot jelentő messzeséget kémlelte. .

MA M ÉVE

1011 február 23, nagy a hideg. Bras-, só közelében megfagyott emberre bukkanlak. Másunnét is érkeznél hasonlóI jelentések. Európaszerte nagy a pest's-i félelem. Mandzsúriában ugyanis ijesztő .mérvei öltött a járvány. A várisi közgyűlés több napon át folyik Fekete, Nagy Béla tanácsos elnökletével: Hah'. Jer Károly dr., egyetemi tanár, voUj polgármester elpareniávása után. főleg, a villamosmü és jéggyár kibövitéséröl] vitáznak:' Dóczg Mihály főmérnök éfcj Boros György dr., Fekete Gábor dr.; Kiss Mór dr., Somodi István. Nagy <7 panasz, hogy a bérkocsisok megrend- szabáhjozása után, y bérkocsisok tisztasága továbbra is botrányos; az Ellenzék sürgeti, hogy Szeged mintájára öltöztessék a kocsisokat magyaros-jellegű és egyöntetű ruháikba. Előző este folytatódott a nagyhírű svéd dalmüé.nekes- 77 ő; Svördström Valbcrg vendégszereplése a Faustban; társai voltai:: pajor, Gállá, Váradiné, Csörégh. Este harmadszor játszották Bródy Sándor, uj színmüvét, a Medikust. (Gálosi, Köri mendi, Poor Lili, Csapó, Faragó, Bá~, nóczi, Berlányi Vanda, Kertész, Cop-. pán Mici.) A legközelebbi két ujdon ság Földes Imre színmüve: Az arckép és Lehár Ferenc operettje: a Herceg- kisasszony lesz. Divat forradalom tört Iá: megjelent a búkcl-szonya után (i szoknyanadrág. Párosban már folyik a harc körülötte. Lapunk hossza cikkeb ir erről „A krinohntól a jupe culotleig *. címmel. Az is vitatott kérdés, hogy V. György angol király miért visel állaiK dáan kesztyűt a jobbkezén, nvg a bal fedetlen. A legtöbben az ősi szokásra hivatkoznak, mikor a nagybetegeket a király elé hozták, hegy kézrátéiellef gyógyítsanak és ezért a fejedelmek a jobbkéz befedésével védekeztek a fertőzés ellen.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolciólbbai» az Ellenzék könyyosZ'táíyábaa, Claf, JPiata Unirii. “A#-c- . m

Érdeke* hagyományok és és élőerősök a konklávé előkéseidéi éré