Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

— 1939 február 24. ■Bt? v ELLENZÉK Tin IWIM.IW—winjimuiMiUMmm■■p^mwumjwwwmmi T eleSci Pál gráf, az ujj magyar minisziei^- elnok elmondotfa ptogrambeszédéi A A. magyar külpolitikát továbbra is a folytonosságba rejlő megbízhatóság fogja jellemezni. — ,Örömmel olvastuk a román külügyminiszternek Románia szomszédaira vonatkozó kijelen­téseit“. — „Rendkívül nagy horderejű dolog a kisebbségi kérdés rendezése1 BUDAPEST, február 23. A magyar képviselőházban tegnap 'délelőtt tartotta meg programbeszédét Teleki Pál gróf, az uj magyar minisz­terelnök. A képviselőház karzatai erre az alkalomra zsúfolásig megteltek. Teleki gróf nagyhatású beszédében fő* leg a folytonosságra, a nemzeti mun- ö>; ka, az alkotmányos tradíciók folyto- or. nosságára helyezte a fösúlyt. Hangoz­tatta, hogy az előző kormány törvény- javaslatait a maga részéről is átveszi, x?. széleskörül belpolitikai programot adott, mely elsősorban a szociális kér­dések megoldására, a kisemberek tár­sadalmi rétegeinek felemelésére és a rend fenntartására irányul. Külpoliti­kai vonatkozásban Teleki gróf minisz­terelnök hangoztatta, hogy a magyar külpolitika legnagyobb erőssége min­dig a foly tonsságban rejlő megbízha­tóság volt. Csak ebből fakadhat általá­nos bizalom. Törekvése a béke fenn­tartására irányul s ebben elsősorban a tengely államaira tá­maszkodik. i Közismert, hogy Magyarország már hosszú évek óta önzetlen baráti vi­szonyt tart fenn Németországgal és Olaszországgal. A tengely hatalmaihoz 4 fűződő, nehéz időben is hűségesen megőrzött kapcsolatai csak nemrég hozták meg eredményüket. Hitler kancellár és Mussolini minisz­terelnök örökre beírták nevüket a magyar nemzet történelmébe. A Lengyelországgal szembeni barátság egyik alapvető eleme magyar külpoli­tikai elgondolásnak. E külpolitika bé­kés célkitűzéseiből logikusan követke­zik magatartása Jugoszlávia, România és Cseltszlovákia iránt. | — Örömmel vettük tudomásul *— folytatta Teleki gróf miniszterelnök — az uj jugoszláv miniszterelnök és kül­ügyminiszter nyilatkozatait, hogy Ju­goszlávia politikája a régi marad és meg vagyunk győződve, hogy alkalmas tettek is igazolni fogják ezt. Ily mó­don ki fog alakulni a két állam között a mindkettőjükre hasznos jó viszony. — örömmel olvastuk a román kül­ügyminiszternek Románia szomszé­daira vonatkozó kijelentéseit s remél­jük^ hogy a román kormány uj kisebbségi politikája igyekezni fnp gyors ütemben megvalósítani az ígé­reteket, melyeket az előző kormá­nyok Ismételten tettek a magyar kisebbségnek. \ Ez biztosítaná a két állam között a normális jószomszédi viszony kifejlő­dését. I — ismeretes — folytatta a magya' miniszterelnök, — hogy mésfél év óta tárgyalások folytak Bucurestiben, Si- naiában, Genfben, Belgrádban és Bled- ben a dunai államok közötti jobb lég­kör teremtése érdekében. Ezek a tár­gyalások befejeződtek s veiiik lezárult Középeurópa München előtti korszaka. Azt hiszem, a történelem egy napon meg fogja állapítani, hogy az 1937 38. évek erőfeszítései a dunai államok kö­zötti viszony rendezésére nem voltak hiábavalók. Nem azt akarom azonban ezzel mon­dani, hogy a közvetlen tárgyalások véget értek. Csehszlovákiával a müncheni döntés­ből kifolyólag még fontos tárgyalása­ink vannak. Félreértések elkerülése A'égett szükségesnek tartom kijelente­ni, hogy l a magyar kormány bármikor kész más államokkal is közvetlen tárgya­lásokba bocsátkozni abból a célból, hogy az ország viszonyát Magyaror­szág szomszéd államaival tovább ja- yitsa és azt szilárdabban megala­pozza. Ebből természetesen folyik az a kész­sége, hogy olyan beszélgetéseket kezd­jen, amelyek eredményeként kiküszö­bölhetők volnának a nehézségek, ame­lyek a baráti kapcsolatok kialakulásá­nak útjában állanak. I Gondolunk itt elsősorban a rendkí­vül nagy horderejű kisebbségi kérdés rendezésére. I Minden állam egyébként maga fogja a legjobban megítélhetni, hogy mikor •találja erre az időpontot érettnek, ne­hogy az elhamarkodott és esetleg ku­darcba fulladó kezdeményezés több kárt, mint hasznot okozzon. — A magyar külpolitika erejéhez mért óvatossággal és megfontolással lépést tart az európai fejlődés minden ütemével. Megérti és megbecsüli az uj eszméket, amelyek alkalmazásának ne­hézségét áthidalhatják a gazdasági együttműködésre irányuló óhajok. Tisz- ! teleiben tartja az egyes nagy ési kis­államok jogait, de ezzel szemben meg- j kívánja, hogy más államok is megért I sék a magyar nemzet életformáit és I berendezésének alapeszméit. Minthogy ebben a tekintetben nehézségek sem­milyen irányban sem támadtak, a busz éven át követett békés, de határozott magyar külpolitikát a történelem iga­zolta. E2 a külpolitika hozzájárult a kiegyensúlyozás nagy munkájához és ezért az uj kormánynak is eltökélt szándéka a kipróbált utakon tovább haladni. I BELPOLITIKAI PROGRAM Belpolitikai vonatkozásban hangoz­tatta a magyar miniszterelnök, hogy sem opportuniíás, sem számítás, sem népszerűség hajszolása nem vezeti tet­teit. A válság arra készteti, hogy sen­kitől se kérjen tanácsot. Most tanítói munkára van szükség, nevelni kell a magyar népet, hogv a saját lábán és saját érdekei szerint tudjon haladni. — Elődöm nyomdokain járok —* mondotta — Imrédv kormányának ki­lenc hónapig voltam a ta^ja, változatlanul magamévá teltem pro­gramját. I Két törvényt kell a törvényhozásnak megszavazni, egyik: a zsidótörvény, a másik: a földosztásról szóló törvény. Elfogulatlanul kell megvaíósitan i a zsidó-törvényt. A zsidóságnak arány­száma szerint szabad csak érvényesül­nie. Ami a földkérdést illeti, ezt is a társadalmi folyamat szemszögéből kell nézni. Hiszi, hogy a nemesség ivadé­kai, mely i848=ban a nemzet keretei közé tudta emelni a jobbágyságot, hogy ezáltal a magyar nép jövőjét erősítse, ma is felismeri kötelességét és nem fog az áldozatoktól visszariadni. Befejezésül Teleki gróf a képviselő­ház jóakaratát kérte, nem magáért, ha­nem a nemzet érdekében. Beszédét ha­talmas taps fogadta, majd az ülést öt percre felfüggesztették. jS zűriét után Makkai János beter­jesztette a képviselőház egyesített bi­zottságainak jelentését a zsidó-törvény javaslatról. Indítványa alapján a tör­vényjavaslatra kimondották a sürgős­séget. A kormánynyilatkozat vitáját ma dél­előtt folytatják s ugyanekkor napi­rendre tűzik a zsidó-törvényjavaslat tárgyalását. 1 .■ Jjr SELECT MOZGÓ i&s&Ä Hi€HEEtLE MORGAN (Charles Boyer leifedezettje az Emberek a ködben főszereplője) legújabb alakítása: Nailialie itoguin biiiae. Végig izgalmas, meglepő fordulatokkal leli film, melyben a művésznő egy orosz menekült lány szerepét alakítja. — A francia filmgyártás egyik legújabb remeke. \ ülMii-siöfclscg állandó tanácsa óira ücgerislfeffc a szoros szoiidáritasf a szOrefscg államai Közöli Hivatalos jelentés az értekezlet tanácskozásáról• — Elvben elhatározták a Franco-kcrmány elismeréséi BUCUREŞTI, február 23. A Balkán­szövetség állandó tanácsa bucureştii ér tekozleténck befejezése után következő hivatáüóís közleményt tették közzé. A Balkán' szövetség ál andó tanácsa 1939 február 20., 21. és 22. napjain Ga­fencu román külügyminiszter elnöklete alatt ülést tartott. Az értekezleten Görög- 8 országot Metaxas miniszterelnök és kül- ügymmUszter, Törökországot Sukru Sa* racioglu külügyminiszter, .lúgos7 áviát Czinczár-Markovls külügyminiszter kép­viselte. Az állandó tanács tagja« megvizs­gállak a jelenlegi nemzetközi helyzet különböző kérdéseit és beható eszmecse rét folytírttak kü önösen a Balkán-szö­vetség államait érdeklő kérdések felett- Az állandó tanács tagjai egyöntetűen megállapították, hogy tökéletesen egyet­értenek a politikában, melyet a Ba kán szövetség követ, mélyen ragaszkodva a békeeszményhez, mely megalakulása óta szüntelenül áthatja. Az állandó tanács isméi megerősítette a szoros szolidaritást, mely a Ba kán-szövetség tagjait egyesíti s hangba tja egyöntetű akaratukat erő­feszítéseiknek ebben a szellemben való folytatására, E tekintetben az állandó ta­nács örömmel vette tudomá&ul az 1938 juimis 31 én Szalonúkiben kötött meg­egyezést, mely élénken bizonyítja a Bal­kán szövetség tagállamainak arra irá­nyuló határozott akaratát, hogy semmit ne hanyagoljanak el a félsziget vala­mennyi állama közötti teljes egyen őség és határaik feltétlen tíiszteletbentartása alapján álló, bizalommal teljes együtt­működés követésében. Az á landó tanács megerősítette a Balkán-szövetség gazda­sági tanácsának legutóbb 1938 áprilisa bau Isztambulban tartott ülésén hozott határozatokat s kifejezte határozott re­ményét, hogy a gazdasági tanács 1939 áp riKsáiban Bucurestiben összeülő VII. ülés­szakának munkálatai lehetővé teszik a j Balkán-szövetség ál amai közt lévő gaz­dasági kapcsolatok még szorosabbra fű­zéséi] s közvetlen forgalmuk tökéíctcsbr téséft. A hivatalos közlemény befejezésül be­jelenti, hogy a Balkán szövetség ál andó tanácsának következő évi rendes ülése­zése 1940 februárjában Belgrádban fog lefolyni. — Gafencu közölte, hogy az állandó tanács tagjai elvben elhatároz­ták a Franco kormáng jogi elismerését, meghagyva a tagállamok szabadságát, hogy maguk átéljék meg az elismerés megfelelő módozatait­1 A vendég-külügyminiszterek beszédei A kommüniké le olvasása után Metaxas görög miniszterelnök a következő beszé­det mondoíttia: —- Azt mondják, ha a vége jó, minden jó. A mi koíiferenc’ánkkal kapcsolatosan inkább azt lehetne mondám: minden jó, ha jól kezdődik. Beszélgetéseink az első pikamattól kezdve derült, nyugodt at­moszférában folytak le. Azzal a feleme­lő érzéssel válunk e\ hogy nemcsák a balkánt megértés eszméjét, de a béke ál­talános ügyét is szolgáltuk, a második félévit zedbe fiatalos erővel és azzal a büszke tudattal megyünk át. hogy hiva­tásunk magaslatán állottunk, Meaxas ezután köszönetét mondott az uralkodónak, a kormánynak és a la­kosságnak a meleg fogadtatásért. ,,Ezeft ország iránti csodálattal távozom, amely a nagy lelkesítő: Károly király őfelsége ösztönzése és minisztereinek bátor mun­kája folytán határozottan halad előre a nemzeti ujjászii etés utján“, Szukru Saracioglu török kü’ügynrnísz* ter beszélt ezután, kihangsúlyozva, hogy 0 BnnlHn-pak'um n béke és a szövetsége* alkotó államok függetlenségének szilárd kezessége marad. Czmezár Mörkovits jugoszláv külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy a kmnfcren­0« a legteljesebb szívélyesség jegyében fejeződött be. „Felelősségünk tudatában vizsgáltuk meg a bennünket érdeklő kér­déseket és megkerestük az eszközöket, amelyekkel a megnyugtatás és megértés müvéhez hozzájárulhatunk.“ Oinezár Mark onts ezután csodálatá­nak adott kifejezést Románia felséges nrányiilója, Károly király Őfelsége 'ránt,- majd hangsúlyozta, hogy Jugoszláviát Romániához az őszinte barátság érzése* fűzik. Gafencu külügyminiszter beszéde Végül Grigore Gafencu külügyminisz­ter bőszét, aks a Balkán-szövetsége* aU lyctó államok felfogásbeli és érzésbeli egységét hangsúlyozta ki. — Az értekezletről kiadott kommüniké optüims+a. Te.rmészelescn számot vetünk a helyzet komolyságával, de úgy tűnik, hogy különböző államférfiaknak az utób­bi időben tartott beszédei a kiengesztelő dés és a megnyugvás jelelt viselik ma­gukon1. Ehhez a kién gesz felődéshez min­den erőnkkel hozzá akarunk járu’ni. Re­méljük, hogy a tavasz meg fogja hozn' Spanyolországban, a nap melegével együtt, a béke boldogságát is. Készen ál­lunk arras bogy amennyire eszközeink megengedik, segítsük a spanyol népet se beinek bek ö főzésében cs életerejének visszanyerésében. Midőn a békéről beszé­lek, a rend eszméjére is gondolok. Rend nélkül, a rend eszméjének respektálása nélkül, a politikai és terű'éti rend tiszte letbentlartása nélkül nem segíthetik egy­mást a népek. A Balkán-szövetség bucu­reştii konferenciája alkalmat adott arra. hogy ismételten megái apitsuk egyetérté­sünket ezen igazságok felett. Gafencu vé­gül köszönetét mondott a konferencián rész tvett minisztereknek cs kérte őket, hogy tolmácsolják kormányaiknál és né­peiknél azt az őszinte hűséget és ragasz­kodást, amely Romániát barátaihoz és szövetségeseihez fűzi. Tízezer lejes lopás a gyorsvonaton KOLOZSVÁR, február 23. Bozian Nicolae zalatnai lakos tegnap este bejelentette az állomási rendőrsé­gen, bogy ismeretlen tettes Tövis— Kolozsvár között a gyorsvonaton el­lopta feleségének közel 10 ezer lejt tartalmazó kézitáskáját. 1 A feljelentő állítása szerint a lopás pillanatát megelőzőleg a Hl. osztályú kocsi nagy, közös fülkéjében egy ma­gas, feketekabátos, világos kalapot vi­selő fiatalember foglalt heh t mellet*- tűk az ülőhelyen. Bozian ekkor az ab­laknál állt, mig felesége ölében a ké­zitáskával elaludt. Néhány perccel ké­sőbb az asszony felriadt álmából és megdöbbente» állapította meg, hogy táskája eltűnt s ugyanakkor a gyanús fiatalembernek is nyomaveszett. A károsultak részéről adott személy- leirások alapján a kolozsvári rendőr­ség széleskörű nyomozást indított a vakmerő tettes kézrekeritésér*^. ■; 1 Halálozás. Mint résztvéttó! értesülünk, Vüadone Victórnak. Románia országa ping pong bajnokának súlyos gyásza vau Édesapja, Vladone Alexandru nyug. állatni tisztviselő, él-elének 60. évében eihunvr. Temetése pénteken dé'uitán lesz. Az 1939-es korosztályok figyelmébe. A napokban megkezdődött az- 1939-cs korosztályok behívóinak kiosztása. Az ér­dekellek naponta 12 —13 óra között je­lentkezzenek a rendőrség katonai ügyosz­tályán behívóik átvétele végett.

Next

/
Thumbnails
Contents