Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-24 / 45. szám
ÁRA 3 ISS Szerkesztő ség és kiadóhivatal: Cluj, OW Modor 4. Tcíeíori: n—09. Nyomda: Str. I G Duoí No. 8 F ókkiadóhivaca! és könyvosztály: P, Uniri: 9 Telefon 1J 99 LX É v FOLYAM, A 5. S Z A M. s isfz jess ~ atze tapaaiaa ■••■-- uatKÜX&aflMWWItggBa Visszhang Az erdélyi románság ke* lelki ve/ere, akiket magas egyházi állására és kiváló egyéniségére a kisebbségi klekezcíek hívei nwgy tisztelettel lüipitlanlaniiik: B-ilan Mik les gór kel. és Mimt eseu Sándor gör kai. nidropo!i?a közös pásztor le vei el adott !<í Fz o ri”ka körülmény már sejteti és aláhúzza e nagyíoniosságu írás korszakos indítékait. A többségi vallás föpásztorai csak igen ünnepélyes cs löriénelmi pillanatban fordulnak együtt a hívekhez és meri „ked volt“ leiki gyermekeikről beszélnek, tulaj donképen az ország minden emberéhez. Az alkalom csakugyan a/., mely a mgy pásztoriévá! szavaira méltót „közelítsük sorainkat és sziveinket egyetlen érzésben *. A két egyházfejcdelcm ugyanis emlékezhet arra, hogy febr 27-én lesz egy eve :»z uj alkotmány szentesítésének, román nép boldogságáért dohogó szív gyümölcsének’4, miután a népszavazás a közakarat első nagy jelével ruházta föl és a két egyházfejedelem chhőff az alkalomhói fölhívás! intéz, hogy az évfordulóhoz és az alkotmányos uj 'alapvetéshez illendően, ,^z erdélyi román testvérek, a püspöktől */z utolsó parasztig, valamennyien szorosan összefogva . . . főpászioraik köré“ gyülekezzenek Gyulafehérvárt ,,a román lelkek . . . nagy ünnepélyére“. A fölliivasnak nemes befejezése, főpapi áldása igen ma gas fokra emeli föl az írásművet, mikor a „szelídség békéjét“ ülteti a szivekbe is a közélet vezcreszményeiveÍ szemben szükséges szeretett. Szelídség, béke, szeretet! jóleső szavak egy nagy ünnepség küszöbén. Szelídség, béke, szeretet bizonyára hatalmas visszhangot fog ébreszteni és február 27 én Gyu^fehérvárt nagy ünnepség fog zajlani. A szivekből verődik vissza e ba talmas visszhang. De a pászforlevelek tanítanak is A bölcsek, akiket isteni sugallót és emberi összefogás üti etet# egyházi trónusra, nem pusz tán érzelmi szavakkal fordulnak felénk, hanem a dolgok oktató fogalmaival és iré léteivel is Bólan és Nico’escu mefroptüi- iák ama szelíd, együgyű lelkek előtt, akik netalán még nem ismerték volna föl «z , egy év óla folyó újjászületés és az alapvető uj alkotmány egész jelentőségét, a/nk előtt is teJJjes világosságba borítják 4» nagy és történelmi fordulat előzményeit, lénye gét, jelentőségét1, mint az ünneplésre való meghívás indító okait és főleg csalhatatlanul fénnyel övezik ez újjászülető fordu'al szellemét, Őfelségét, ia Király*, akit „a mindenható Úristen annyi ékességgel ruházott föl“. F. szellemi művelet nagyszerű meg- állapitásoktóí* duzzadó. A mdropoliíák röviden és velősen utalnak a muh év test* vérharcaira, maroknyi vitákra, a tekintély, erkölcsi érték, törvény, alkotmány süllyedésére. Megragadó módon utalnak az örök szükségletre: valamennyi gondolat es erő egyesítésére, a forró szolidaritás szellemere, az Uralkodó bölcseségére és hazaszeretetére. A politikai kioktatás eszerint megfelel annak a várakozásnak, mellyel az üzenő férfiakhoz szoktunk fordulni. £s megfejel a saját hivatástudatoknak az idővel való szoros összefüggésben. Az egyház- fejedeímek nem haboznak hangsúlyozni ősi szen1 ;e<ryházaiknak a megvalósítás és testvériesülés szolgálatába való állításit és munkáját. Mint^ ahogy ezt mindig megtették nemzeti történelem fontos eseményeiben, mikor az egyházak segítsége és áldása megnyilvánult. „Annii inkább ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Feíeiős szerkesztő és igazgató t DR. GR01S LÁSZLÓ HBWm3MB—1B— vasai PÉNTEK ■HaiMKi mumaammmimm, K i a d ó t u 1 * j d o n o s : PALLAS R. r.l Törvényszéki lajstromoz!« szára: 39 (Dos. 336/! 1938. Trb. Cluj.) Eiófize-ési áruk.: havonta 8o., negyedévre 240, félévre 480 évre 960 isHHaninnwf'«n—innu—mww mi / CLUJ, 193 9 FEBRUÁR 2 4. I Románia békében akar dolgozni és a legiobb barátságban kíván élni szomszédaival és szövetségeseivel!“- ———— — Calinescu helyettes miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatot adott a Paris Soir munkatársának. *» Kihangsúlyozta a Nemzeti Újjászületés Frontjának nagy népszerűségét. — Behatóan ismertette a helyettes miniszterelnök a kisebbségi kérdést „A romániai kisebbségek teljes szabadságnak örvendenek nye v- hasznáiaíuk, vmlásgyahorlásuk és gyülekezési joguk tekinieéébenlts BUCUREŞTI, február 23. (Rador) j Amramd (kdúnescu be iigymtolszter és • infiniszton>í'rtöfcheJyotükis tegnap nyilatkozott a Paras Soir bueurestiiii tudósítójának. Oalimescu azzal kezdte knjelentéseit, hogy a lehető legnehezebb feladatok előtt áll. Majd iigy folytatta az újságíró kérdéseire adottit válaszát: A Nemezt: Újjászületés Frontja — Az egyedüli formula^ amely ehetővé ttüzi .számomra, hogy minél többi:! dolgozzam, mindenüké ölt a rend és a módszeresség. A láfipgaitónak, áld hozzám jön, ugyanakkor magával kell hoznia azt az iratesomót, amelyet áttenni mányozni nem volt időm. Ez teszt lehel öné, hogy néhány fontos kérdést tehessek fel. Azok a kérdések, amelyek nem az én i letékessé' gémhez tartoznak, átkerülnek a Nemzeti Újjászületés Frontjának illetékes szolgálatához. Azok, akik ebben a tisztán román módszerben hasonló külföldi szer vezdtiekre álnak példát, tévednek. A mi mozgalmunk alapja és szelleme a rni talajunkból, a mi lét hagyományainkból, a mi szükségességeinkből és nemzed reményeinkből nőttek ki. Két héttel a törvény megjelenése után, amely engedélyezte a politikai szervezet felállítását, több, mint három és félmillió állampolgár csatlakozott önként a NíJF mozgalmához. Soha a múlt pofiikat párt jóinak idején még feie annyi sem jelentkezett hasonló mozgatómhoz Érdemes kihangsúlyozni, hogy ez a csatlakozás u második ünnepélyes ry Ivánt fása annak, hotjy az egész román nép őszinte érzelmekkel és ragaszkodással viseltetik az uj rendszer iránt. Ca in eseu hozzátette: „Először történt meg a román történelemben, hogy Erdély két püspöke együtttes pásztorlevélben fordult a papsághoz és a néphez, kérve, hogy Gyulafehérváron — abban a városban, ahol kimondták Erdély csatlakozását Romániához — gyűljenek össze az uj alkotmány kihirdetésének évfordulóját megünnepelni. A romániai kisebbségek feiges szabadságnak örvendenek — És a kisebbségek problémája, ke- 1 gyelmes uram? — kérdezte az újságíró. 1— Tévedés és hamis beállítás Romániá ban kisebbségi kérdésről beszélni — felelte Calinescu. — Ennek a legjobb bizonyít éka, hogy az etnikai kisebbségeink a Front megaíalditásában együttműködtek. Ez a tény fényesen bizon váj a a román politikáját. Mindenekelőtt nemzeti állam völgyünk • Népünk foglalta e', mii veil e és tette értékessé legelőször a román földet H® később egyes Területeinket idegen nemzetiségek foglalták el, az csak időleges voll!. Ezalatt az átmeneti idő alatt a ro* mán nép megőrizte hagyományait, népi sajátosságait és nyelvét. Semmilyen megegyezés és szerződés nem tud újabb etnikai határokat megállapítani. Ezeket a történelem áll lapítottál meg és a népek természetes jogáé Ezeket a határokat meg fogjuk védeni. Mégis ezeken a ha* tárokon belül, több helyen hosszú ’dő óta kü öfniböző ettmkaii származású állampolgárok laknak. Ez olyan tünet, araely lyel mindenübt találkozhatunkAzt hiszem, hogy sehol a világon a hl’ sebbségek nem élveznek szerencsésebb és jobb bánásmódot, mint Romániában. a mi alkotmányunk a törvény elötf az összes állampolgárok egyenlőségét biztosítja. A romániai kisebbségek teljes szabadságnak örvendenek nyelvhasználatuk, vallásgyakorlásuk és gyülekezési jegük tekintetében. Jogot adtunk nekik, hogy felekezeti iskolákat és intézményeket létesíthessenek. szükséges, hogy ma egyház is részjegyen a Nemzeti Újjászületés eme munkájában, «mely nem poliíikai jellegű mozgalom, hanem elsősorban erkölcsi jrikge van és lelki mélységeikhez felsőbbrendü érvekkel és eszközökkel szól“, íme a visszhang nemcsak a szivek meleg vö’- gyeiből, hitiem az értelem szilárd falairól is leharsoghat. Kellős visszhang ébreszti a lelkeket. A metropotti!-áknak erős hSte, hogy február 27 én, „az Egyesülés óta a legnagyobb román győzelem évfordulóján“, ünnepelni fog minden város, minden falu ,,a nemzeti hagyományok Erdélyében“. És természetesen Gyulafehérvárt főképen. Nekünk hasonló meggyőződésünk van. Az ünnepségek fényesek lesznek Az Egyház anyai szerétéiből elhangzó szózat® külö nősen kívánatossá teszi a béke és megegyezés ünnepeit. És meggyőződésünk, hogy amim magyar olvasóink nagy figyelemmel és tisztelettel olvasták el a közös pászloricvelet, éppen úgy teljes egészeben megértették és fölfogták célját és jelentőségét. Élénk érdekkel rész tv eszünk » fonTermészetes joguk van a közoktatásban saját nyelvüket használni, amely a a mi állami intézményeinkben is ba. vdn vezetve. „Egyetlen felforgató elem sincs a hedseregben!“ i A hírlapíró ezután megkérdezte a he- ''yTtes minisztterdViökö", hogy rm íg-’z azokból u hírekből, amelyek arról szobinak, hogy az IJra'lkdó tisztító munkál akar végeztetni a hadseregben, 'amellyel az ideiglenes nemzetvedeürru minisztert bízta meg. — Ezek a hírek hamisak — felelte Calinescu. — A hadseregnek nem lehet része meglepetésekben F.z a hadsereg számtalanszor bebizonyította hűségét és mi tudjuk, hogy a hadsereg olyan élő ereje volt és marad ta nemzetnek, amelyre mindig számítani tehet. Emelje ki kérem, bogy a hadseregben egyetlen felforgató cs megbízhatatlan elem sincs. Ázzak hogy az TJr«l kodó engem bízott meg a nemzetvédelmi minisztérium vezetésével, különös mód -n ki "akart» hangsúlyozni a hadsereg iránti nagy érdeklődésétf„A vasgárda nincs többé!“ — És a vasgárda? — kérdezne az újságíró. — Ez már régi 'történet —- válaszolta Callinescu. — A vasgárda már nem létezik, lehát nem is szükséges beszélni róla. <a nevét sem kell idéznünk többe'’. Lehet, hogy ez kár »z ön s általában az újságírók számára, mert az örökre eltűnt vasgárda szenzációs riportok témája voft Bocsásson meg, hogyha ilyen módon elvettem önöknek szája elől a kenyeret — mondotta nevétve Calinescu, a ki nyilatkf»z- zatá* az alábbi mondattal fejezte be: — Most azonban leírhatja olvasóinak egy erős és egységes Nagyrománin létezését1, amelynek csak egy kívánsága van: Békében dolgozni, a legjobb barátságban kíván élni szomszédaival, szövetségesei vei \ és mindazokkal a népekkel, amelyek ezt I óhajtják. a^SEBSB»s®R«5e^HB»M«BaBíaeaB«aa8Bí'®L. tos évforduló méltatásában cs megünneplésében. A meghívásos helyeken méltó-n képviselnek majd minket azok .a férfiak, akiket a január 27-i egyezmény értelmében Őfelsége kinevezett a Nemzeti Ui- iászületés vezérkarába, azok a colebritások. iskolák, falusi küldöttségek* melyeknek alkalmuk lesz az ünnepségeken megjelenni. Február 27-ének ünnepei mét'óképen tükrözni fogják az utat, melyet az ország egy év óta megtett és azt n hangulatot, melyben az ország népe a Királyra és a jövendőbe tekint.
