Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-23 / 44. szám

ou 1 9 jy ife b r u á r 2 3. marmmmsemmi A főváros iäsmeße A Balkán-szövetség ezúttal Bucu- restiben ülésezett. Mind a két tény: fővárosunk, mint színhely és az ülése­zés, mint fontos esemény, a rendes kö­rülményeknél is jelentősebbé vált. Nem pusztán a sorrend kérdése volt csak, hogy a négy balkáni külügyminiszter most Bucurestiben találkozott. Orszá­gunk belső jelentőségével és külső helyzetével erősen előtérbe került a középeurópai nagy változások után. Még fontosabb tényező, mint eddig. Őzt a valóságot külön akarta jelzeni a Balkán-értekezlet színhely megválasztá­sával. A másik fokozottabb jelentőségű mozzanat, hogy ma egyáltalában ülése­zik. Most a szövetségeknek, ha lehet ezt a kifejezést használni, valóságos Eídorádója van. A szövetségek fontos, igen fontos divatok általában és rész­letérdekekből. A Népszövetség,amíg va­lamely ismeretlen nagy lendület a jÖ= vőben fel nem emeli a siilyedtségből, most egyelőre értéktelen, hatástalan és inkább hagycmányszerü intézmény már. Három nagyhatalom végleg cser­benhagyta s egy sereg kisebb ország előzőleg cselekedte ugyanezt és készül a bomlasztó példát követni. Bár a de­mokrata nagyhatalmak intézrnénj'e lett még inkább, mint azelőtt, e demokrata nagyhatalmak érthető közeledése és közős érdeke sem bírta rá még min­dig az Egjesült-Á'famokat, hogy bevo­nuljanak a Népszövetségbe, amely az ő elgondolásuk és indítványuk volt, de szerintük balul sikerült. Egyelőre Genf van, akar. tesz, de nem számit. Ebben a helyzetben a Népszövetséget bizo= nyos mértékig a Münchenek és a ha­tározott, vagy csak sejthető szövetsé­gek pótolják úgy, ahogy. Ilyen szövet­ség a Balkán-államoké, aztán az úgy­nevezett tengely és a kominternellenes blokk, a nyugati antant, a demokrata nagy államok pénzügyi közössége és | az északi, tovább a Balti-államok szé­lesebb, vagy szükebb gazdasági társu­lása. Ilyen regionális intézményeken akarták felépiteni valamikor a páneu­rópai gondolatot és a biztonsági szer­ződést. Természetesen ma ezek a szö­vetségek egyelőre különlegesi célokat akarnak megközelíteni, de valameny- nyien alakilag, vagy tényleg megegyez­nek egymással a béke szolgálatában. Ezt a szolgálatot végzik most főváro­sunkban is, a Balkán-szövetség uj ülés- szakán s ennek az intézménynek őszin­te és érthető békeíörekvése igen fon* fos hang e pillanatban, amikor a rend kivii! tevékennyé vált kiilközélet és a fegyverkezési verseny közepette a lel­kek tulajdonkép minden békevágy el­lenére televannak békétlenséggel és mesterségesen felidézett gyülölséggel, amikor a háború minduntalan a kö­nyökünkhöz közeledik. A Balkán-szövetség mai közgyűlése más szempontból is érdekes. Alert — mondhatnék — úgyszólván „megfiata­lodott“ és „megújult“. A négy külügy­miniszter közül három most van elő­ször ily uj megbeszélésen. Kettő kö­zműk egyszersmind az államukban lét­rejött nagy politikai fordulat képvise­lői, kemény akarat fejlesztése és visz- szafejlesztése dolgában. Ez az ifjú és uj jelleg a nagy középeurópai változá­sok nyomán és ez órákban — a nagy nyugati kérdésekbe bonyolódó, élénk kiilközéleti tevékenység folyamán — értékes és izgató következményekkel járhat, még jobban összekovácsolhatja Balkánunk egyformán érdekelt álla­mait. Ez a terület, amely régen a há­borús izgalmak fészke volt, most úgy­szólván a békés izgalmak fészke lett és vezető szerepei játszhat a jó esz­mék hirdetésében. Ez a terület érzi, hogy nagy politikai és gazdasági ver­seny indul meg a nagyhatalmak részé­ről, az általános békebiztosítás, a pénz­ügyi és közgazdasági betegségek el­tüntetése és a távol ködébe menekült európai összetartozandóság valamely irányú intézése céljából: elősegítheti vagy módosíthatja e szirén-törekvése­ket. Ami most a Balkán-szövetség ülé­sén történik, bizonyára hatással lesz a volt központi hatalmakkal való uj vi­szony alakítása tekintetében is. Bulgá­ria még nem tagja ugyan a Balkán­szövetségnek, de a tavaly Szalonikiben kötött baráti egyezmény igen közel hozta őt hozzá. A Magyarországgal való román és jugoszláv viszony is ér­tékes indítékokat kaphat most a Bal­kán közös óhajainak hangsúlyozásával. A fődolog természetesen, hogy ezek az országok, amelyek kevésbé vehetnek részt a fegyverkezés őrült iramában, e helyzetük és lélektanuk révén őszinte és komoly képviselői maradnak a biz­69öBQ0rl eredn&vekrei számol be Szamos-íonomáib közigazgatási ? czerfeiSigQciőjench jelentése Rend, épiíőmunkaés pénzügyi sikerek tsz ujj vezetők tevékenységéi. *> Dr.Gherman Joe ellenőrző KOLOZSVÁR, február 22. Dr. Joe Gherman, Sz^mo-s-tartomány köz igazgat1ási vezérfelügyelője, aki a műit hetekben Szwitmár- és Szilágymegyében vizsgálta felüli a közigazgatási hatóságok ténykedését, visszatért « tartomány szék­helyére. Helyszíni megállliapifásai a legki- elégitőbbek és teljes mértékben visszatük­rözik 3 közigazgatás valóságnak megfele üő helyzetét és a közszellemet, másrészt pedig élesen mutatják meg azt az óriási különbséget, emeiy a jelenlegi gazdasági rendszert a politikai rendszertől elválasztja. Szafmár város közvagyonának növekedése A Szatmár városánál) eszközöl1'- vizsgá­lat a közvagyonra nézve » leghasznosabb eredményekkel! járt. Pénzügyi téren elkövetett rendellenes­ségre jöttek rá, amelyet taz: utóbbi párt­vezetés követtek el és amelyek 4—ţ millió lejjel. károsították meg a várost. ­Azóta már ez az összeg befolyt) a város pénztárába; és a Kulturális Egyesületek Uniójának rend éhezésére áC Meg állapí­tás!: nyert, hogy a város jélfenfegi vezetője, Mais Victor polgármester kivételesen rit­ka energiával rendelkező ember, akit ra legszebb és legjobb célzatok vezetnek, hogy Szatmár város helyzetét minden szempontból előnyösebbé tegye. Segítségé­re van ebbeli céljainak « polgármesternek o jó és szorgalmas tisztviselői kar, úgy­hogy 'ii jelenlegi városvezetéstől általános érdekű és érvényű megvalósításokat lehet várni. Dr. Joe G her mim vezérfél ügyelő szatmári látogatása során tanulmányozta annak tehetőségét is, hogy iLehetne et in­tézni a város és a római katolikus püs­pökség között fennálló anyagi természetű vitás ügyieket. Konyhaművészed tanfolyam A szatmári megyeházán eszközölt ellen­őrzés alkalmával! tefr megá llapít ások be­csületére válnak Conran Simion prefektus­nak. A prefektus uj arculatot teremtett a megyében és nincs közérdekű kérdés, amely ne képezte volna az ezredes-prefek tus érdeklődésének tárgyát. Számos téren javítok« az állapotokat; és ennek az ered­ménye. hogy a lakosság rendkívül elége­dett. Érdekes megemlítem, hogy konyha- művészeti tanfolyamokat, is létesítettek, mint ismeretes, ezen a vidéken a falusi la­kosság igen gyenge módon táplálkozik és nem is tudja kellő módon elkészíteni éte­liét. Az ezredes-prefektus 8 csoportot állí­tott össze és a falvakban iakó intellektuális asszonyok segítségével gy^korla'-t tanfolya­mokai tartott a parasztasszonyoknak, hogy hogyan készítsenek maguknak és család­juknak jó. olcsó és tápláló eledeleket. Ez a kezdeményezés példaképen szolgálhat az ország többi megyéinek is. Megállapítás:'' nyert, hogy .ut határmenti román telepesek helyzete iránt1 is küLönlte- ges figyeh-m nyilvánult meg uz illetékesek részéről Ezeknek a telepeseknek két év után is sajnálatos a helyzetük. A megálla­pítások szerint szükségessé vállf a gyarma­tosok megszervezése és a határmenti lakos­ság sorsának javítása. Béna <e§ haladás a Sziiaggságfean Dr. Joe Gherman vezérfelügytíBő nem­rég Zilahon is-'látogatási) tett, taiho] a rend­nek és szorgalomnak ugyanazt a légkörét tálalta. Petrescu ezredes-prefektus Lelkes és tot rekész ember. Nagy barátja, az isko­lának és egyháznak, aki minden igyekeze­tét «arra fordítja, hegy a Szilágyság teltek és nem szavak álul érezze az uj éra hatá­sát Ziöah város vezetésében most erős munka folyik, míg «.a mull városvezetés terhére bizonyos anyagi visszaéléseket fe­dezlek fel. Ezeknek helyrehozására meg­történlek az intézkedések. Általában a dr. Joe Gherman közigaz­gatási vezérfe ügyelő ál tail eszközök: ellen­őrző «látogatások igen kielégítő eredmény­nyel járlak és a látogatásairól' szóló jelen­tések, amelyeket n királyi helytartósághoz ju"tiltot t eh mindmegannyi bizonyság azok ra az állandó erőfeszítésekre, ameiyek a közjó érdekében és a dr. Tataru Coridan által megadott kezdeményezések és u&isi •kasok valóraváltásának érdekében egész Sz-mcs tartomány kebelében folynak. Áthelyezések és kinevezések Szamos-tartományban Szamos-tartományban a következő át­helyezésiek, visszahelyezések és tisztviselői kinevezések történ’ek: I. A tartomány közigazgatási központ-, jánál a) áthelyezések: Condor Icán, Gábor, Alexandru, b) kinevezések: Apolzan Op­rea, Tafkm Tiberiu, Marina Victor, dr. Luca Cornelia, Greabu I. Radu, dr. Md*. n«ar Corneliu, Uroan Petru, Gherman.: Dante Ovidiu, Biji Marian, N. Mihu, Popr T. Anat nasc. Tampanűru, Manu C. ErmU II. A megyéknél és főszcilgabirósá-, goknál. a) Biharmcgye: x. Abuscan. Teodor, Cioban loan. Belényesi főszolgabirósag- hoz. 2. Vonica Parase híva Viaskoh fősz«/?-. gabiróság. b) Máramarosmegye: 1. Hod:s Grigore, Tito loan, Griesmü&r M. Iosif, fc'bővisói főszolgabÍróság, c) Naszódrae- gye; 1. Dr. Csaülner Rolf Richard, Saba- dus Patriciu gépirónő -ai sajói főszölgabiró- sághoz. d) Szaţmârmegye; x. McAdovan. Vasile, Muresan IuíÜu. e) Szamosmegy«:: Sueresan C. Traian, Someriu Sorin, f) Szi- lágymegye: Terlan Vasile. Sofia«. I. .Vő- site. Jegyzők Áthelyezések: Botto Gheorghe Csecke,: Valeanu Tcofil Serges, Miclea Tiberiu'. Drugómirfalva, Gavrü. Simion, Bárdiulva, Gam pian Traian Tetos, Chis Gheorghe Érdengdeg, Bizu Dumitru Alsókosály. VivsszahUy ezve: S. Fehér Adalbert Nagy íozna. Kinevezések: Opris Gavriil Közép­ük, Gretu Alexandrii Olesa, Dragos Teo-j dór Belényes, Pop Victor Szamosfő. Mre-, ne.s Grigore Mihailesd, Span Tiberiu Ka-; Iota, Cozma Aurel Váncsfalva, Sarbu EmiL Szamosmező, Gergid S. Vincentiu Visó- vö'lgye, Covrig C-avril Borgóbeszterce, lacobas Paul Turcz, Vasíaru loan Komor- zán, Fren' iu Vasito Érkávás, dr. Iustin- Dezideriu Kérő, Negreanu loan Nagyke- r esz les, dr. Vufeici Vasile Bogdand, GUga Petre Egeres, Erdei Gheorghe Lecsmér., Muresan Icütp. Lde, dr. Campion Victor Szilágy ily ésfalva, dr. Dinca V. Marin Szi­lágy kraszna, Len Paul Alsószöcs, Muresan Petre BormedgycsfatVa, Opris Nicolac Szulárd, Shube Flórian Mezőméhes. „A Balkán-értekezlet nemcsak a tagállamokkal, hanem a szomszédos államokkal való együ.t- müködss jegyében is zajlik Je“ Az éríehezíe! második napja BUCUREŞTI, február 22. Caitoescu helyettes minísztardriök és fe- íltesége kedden délben » miniszterelnöki pa­lota szálon jaibain ebedet adok a B'aikán- szöve'tség értekezletén résztvevő delegátu­sok tiszteletére. Az ebéden a külföldi mi­nisztereken kívül rész tv eittek a kormány tágjai is. Hétfőn este Gafencu külügyminiszter és feiesége uido'Jt 'fényes estétyt (a* Sfurdza- palü'ábatn -a Ba'lik án -szövetség értekezleté- nek résztvevői tiszteletére. Az estélyen Bucuresd politikai, 'társadalmi és művészi életének minden jelentős személyisége részt vett. BELGRÁD, február 22. A jugoszláv sajtó hosszas cikkben foglalkozik a Balkán- szövetség bucureştii értekezletévé. A .lo­pok kiemelik, hogy a Balkán-szövetség 'tagállamai a- béke megerősödésének és az egymással fenntartott kapcsoltatok kimélyi- 'tésénck érdekében tevékenykednek. A „Pollika“ cimü lop szerint az ertekez et nemcsak a tagállam ok kar, fémem o, szom­szédos álíamc-kkal való együttműködés le­gyében zajlik le. A „Samouprava“ cimü lap ..A Ballkán-álnaimok a béke szolgálatá­ban“ címmel arról ir, hogy a Bükán-félszi- get, ametlyet: valamikor Európa puskaporos- hordójának tartottak, ma a kontinens íeg­nyugodtabb sarké. A lap kifejti ezu-ám hogy a bucureşti értekezlet nemcsak' a. Balkán-szövetség államai közötti együttmű­ködést mélyíti ki, hanem az európai béké­nek is jelentős tényezője. Ami Jugoszláviát illeti, a jövőben is megmarad a Bajlkán-1 szövetség keretein beüli folytai tolt békés együ'-'tműködés politikája mellett. ANKARA, február 22. A -örök lapok ugyancsak hosszas cikkekben foglalkoznak a Bakán-értekezlettel s m-egállapitják, hogy a tárgyalások m legjobb kilátások' mellett frilynuk. A lapok az értekezletre5 kapcsolatban Khiosseivanoff bulgár m;- ■nisz'erél'nök egyik legutóbbi nyitatkozatác idézik, amely szerint Bulgáriai nem kétel­kedik abban, hogy helyzete barátságos mó­don rendeződik. Khiosseivanoff kijelentet­te. hogy ellene van minden idegen beavat­kozásnak olyan ügyekben, melyek Bulgá­riát érintik s «amelyek a Balkán-áSlaimök hatáskörébe tartoznak. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig íegolcsóbba?! az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Annál is inkább, mert a legtöbbnek fontos ügye a kisebbségi kérdés is, amelynek szerencsés megoldásának ér­deke mindenütt megkívánja feltétlenül, hogy a gazda-országok a békének, a biztonságnak s ezzel együtt az embe­riességnek s az európaiasságnak men­tői inkább, érdekből is, önzetlenül is, hívei, sőt szószólói legyenek. Úgy lát­szik az eseményekből, hogy a minden tekintetben kedvező balkáni légkör alakítása továbbhaladt Bucurestiben. tonság és béke nagy érdekeinek. An- j nál több reményt nyújthatnak ebben a i tekintetben, mert bár valamennyi töb- bé=kevésbé a tekintély-rendszer hive és követője, bebizonyították, hogy a világnézeti szélsőségektől s a bölcse­leti elfogultságoktól úgyszólván egész tiszták maradtak, vagy pedig legalább is féken bírják tartani a sok minden- \ féle oktalan túlzást. Ennek a kÖriil = ménynek nagy komolysága és fontos­sága vitathatatlan. A keleti forradalom hasztalan próbálkozott, viszont ha ide- ] iglenes némi térhódítását ha elhallgat* j tattak és elvették, ez anélkül történt, hogy a nagy mozgalommal földrajzi vagy emlékszerii kapcsolati! országok veszedelmes politikai s gazdasági el­lentétbe sodródtak volna. Jó! politizál­nak és belpolitikai változások fiigget* j lesége szabadkézi! külpolitikával tár­sul. Érthető, ha országunk minden egyes polgára most rokonszenvvel ki­sérte a Balkán-szövetség tárgyalásait.

Next

/
Thumbnails
Contents