Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-23 / 44. szám

ÄRA 3 LEJ

Szerkesztőség és k i ® d ó h i v a t a 1: Cluj, Olea Mot lor 4. Telefon: ír—09. Nyomda: Str. í G Duoj No. 8 F^őkkiadőhivatal és könyv osztály; P. Uniri 9 Telefon 11 99

JLX ÉVFOLYAM, 44. SZÁM.

tíxaamamxmaammm *—ang

ALAPÍTOTTA BARIRA MiXLÖS Kiadótulajdonos: PALLAS R. T,

r- , . „ - a” - - .- Törvényszéki hjst.rcmozasi szám: *9 (Dos. 836/

leblos szerkesztő es t#«zgz*o: i938. Tr^ cjuj) Eiőfizerési á^k; havonta 80.

GRQmS LÁSZLÓ negyedévre 740, félévre 480 egész évre 960 lej.

^-.^'fTmBxcaatmmtiSfírsrnaA

CSÜTÖRTÖK

wamnummrimi»

CLUJ, 193 9 FEBRUÁR 23.

nie bomhaveiö repülőgépek által végrehajtott támadás minden lehetőségével szemben“ — jelentette ki Johnson hadügyi államtitkár a repülésügy nemzeti bizottsága előtt. Az államtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Egyesült Államoknak elégséges elsősorban álló repülőgépe legyen ahhoz, hogy I

egyidejűleg valamennyi fronton biztosítani tudják az amerikai partok védelmét. i

A háború nyugat feiői jöhet.

,4 légi támadás első ténye sz ellenségeskedésnek, a háború megüzenő- sének alakisága ina már nem divatos — Azok, akik összeesküsznek a világ békéje ellen — mondotta Johnson államtikár — a maguk választotta időben küldhetik el romboló készülékeiket, ellenfeleik védelmi tervére nézve kedvezőtlen pillanatban, A bizottság ülésének valamennyi szónoka hangoztatta annak szükségességét, hogy az Egyesült-Államok légügyi téren is felfegyverkezzék. hogy minden külföldi fenyegetés ellen megvédhesse a nemzetet. )

RÓMA, február 2. Az olasz sajtó íe! = háborodás hangján ir Roosevelt amerikai elnök háborús riadójáról. A lapok leszögezik, hogy az elnök ezzel a rém- hirtérjesztéssel csak e! akarja terelni a közvélemény figyelmét saját belpolitikája sorozatos kudarcairól. A „Cor- riera della Sera“ szerintRoosevelt őrültséget «Hit, mikor azt mondja, hogy Európa felől izgató hírekre lehet várni. A ,,Popolo d‘ftslia“ véleménye az, hogy az elnök háborús hisztériáját londoni és párisi értesülések idézték elő. A lap szerint úgyJátszik, hogy a nyugateurópai hatalmak az Egyesült- Államokra próbálják hárítani a kihívás szerepét.

BERLIN, február 22. Német lapok Szigorúan bírálják Roosevelt amerikai elnök és munkatársai támadó hangú beszédeit, valamint a külföldi államokba történt amerikai fegyverszállitáso- kat.

Azana elnökkel a voll spanyol köztársaság! miniszterelnök is a fegyverleléielt kiváltják

„Végei kell velői a mai borzalmas arányú fegyverkezési iramnak; meri ez feiléiienü! háborúhoz vezet44

Chamberlain beszéde az angol fegyverkezési vitában. — „Anglia a jőve évben többet fog költeni hadseregére, mint Németország öt év alatt“. — Franciaország nem tett kikötéseket a Franco-kormány elismerésével szemben

Heves safíó- és beszédharc Amerika és a parancsuraími államok közöl

Az angol hadügyi vita

I szé'.ge est folytatóin Bonnet külügymi nbz í térré'1, nytókozaTc* adod az újságíróknak,

I kibillentve, hogy

1 tárgyalásai egyáltalán nem juiütak ! holtpontra.

I Franciaország — mondta Rerard — - cl i akarja ismerni de jure is Franco lábor- i nők kormányát s ezzel szemben nem lesz í kikötéseket. Ellentétek vannak ugyan I még — mondta Bevárd —, de nem a j Franciaország és Spar\yc’crszág kozott: j ellentétekből, hanem idegen hatalom /><?- -j folyásából származnak Ezeket az eHen- ; téteket azonban rövidesen sikerűin' fog i szintén elsimítani.

í A spanyo -kérdéssel kapcsolatban kell ! megemlítem Mussolini, II dl tv is Franco I találkozásának hírét, melye: a lur felre- I pülése után Olaszországból megcáfo tak, most egy olasz lap újra közti, hozzátéve, hogy a háláik ózó előrelátható ag Genuá- ban lesz.

AMERIKA TÁMADÁSTÓL TART , ÉS RIADÓJÁVAL FELHÁBORODÁST OKOZ BERLINBEN ÉS RÓMÁBAN

WASHINGTON, február 22. „A z Egyesült-Államoknak készen kell lenéi. külpolitikai légkör feszültsége, amely az utolsó héten újra erősödött, változatlanul tart tovább. Hatalmi érdekek újabb összeütközése, vagy más hasonló esemény, mely ezt a feszültséget magyarázná, nem történt. Inkább hangulati, mint tényleges rosszabbodásról van tehát szó. Ez a hangulati rosszabbodás legerősebben az Egye- sült Államok és a parancsuralmi hatalmak közötti viszonyban mutatkozik. Amerika vezető egyéniségei olyan éles kritikát engednek meg maguknak a pa- rancsuralmj politikával szemben, amilyent az európai demokratikus hatalmaknál csak ellenzéki politikusok kockáztatnak meg néha s azok is ritkán. Berlin és Róma részéről viszont legélesebb visszautasításban részesül ez a kritika, melyet, megszokott módon, azonnal ellentámadások is követnek. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Pittman szenátor hétfőn este rádióbeszédet mondott s ebben világuralmi törekvésekkel vádolta meg a totális államokat. Amerika hü marad

! békés eszméihez, azonban a háború el- : kerülésére egyetlen helyes politikának ; azt látja, hogy legerélyesebben megvé- delmezze minden amerikai állampolgár ! jogait. A kiengesztelés politikája a to- I tális államokkal szemben — mondta Pittman szenátor — hiábavaló dolog s I ezért destruktiv, és erkölcstelen. Ber- I lini lapok éleshangu választ adnak erre a beszédre, melyet* felhasználnak arra I is, hogy Roosevelt politikáját vegyék újra pergőtiiz alá. ,,Visszataszító dolog j — irja egyik nagy berlini lap — hogy 1 egy Pittman hez hasonló politikus a szabadság és igazság bajnokának merje kiadni magát. Soha senki nem játszott ennyire meggondolatlanul a há- ! borús izgatás dinamitjával, mint Ame- j rlka mai vezető politikusai.“ Berlini ' lapok ugyanakkor vezető helyen egy ; merényletről számolnak be, melyet az j amerikai németek egyik vezetője ellen . követett el, a jelek szerint, egy new- j yorki zsidó. Berlini zsidó körökben at= ! tói tartanak, hogy ez újabb zsidóellenes akció kiinduló pontja lehet.

Az angol tiilísóház a hadügyi vitával van 1 c'.foglufva, melynek külpolitikai vonalko- j zásai szintén szembeszökőik. Chamberlain ! a váza folyamán nagy beszédet mop dort* és közölte a Háztó. hogy ia hadügyi költségvetés összege jövő évben 580 millió forr'sterling lesz s ha ez sem volno elegendő. tu kormány újabb kölcsönöket f"g kibocsátani. A tengeri, 'légi és szárazföldi ■fegyverkezés rengeteg pénzét emészti fel1 Angiinak, ugyanúgy, min* a világ többi hatalmának is. Meg kellene 'tehát, lailálini a módját — mond to Chamberlain —, hogy miképen ^ehessen a mérhetetlen költekezés': csökkenteni. Tudom, hogy ugyünez a gond emészti a többi államok vezető egyéniségeit is, mégis meg vagyok győződve, hogy a kl'egyverkezés érdekében ie- lenfeg összehívott értekezhetek a legnagyobb sikertelenségek jegyében hajlanának h. A történetiem fogja megállapítani, hogy mennyi* áldozó;!* Anglia a Népszövetség és a népszövetségi eszme fenntartásáért. -- Hogy ez a szervezet nem működöt* kielégítően, annak oka az, hogy erejét mégha- lüdó kérdések megoldását várták tőle. Az idők megváL-oz’taik — állapi tótba meg

Chamberlain —. ma már dlképzelheté Hen, hogy erőszakkal! lehessen Európára rákényszeríteni a békét. A világnak nincs bizalma, ezért nem sikerülnek a béke értekeztetek Angliának meg kell győzni a többi nemzeteket, hogy nincsenek elnyomó vágyai. Úgy gondctlom — folytatta Chamberlain, az ellenzéki politikusok felé fordulva, — hogy bárki is ülne közülünk H't. az én helyemben, senki sem akjairná / - fa máj hatalmát an* felhasználni, h~bj más hatalmak eitlen háborút indítson.

Az angol fegyverkezésnek vedekezo jellege van. Ha pedig más álamoknak sem szándéka, hogy szomszédjai ka; megtámadják, akkor ez a mérhetetlen fegyverkezés nem más, mint az egymás iránti bizal- mJa'danság Hegszomorubb tanú jele. Kötelességünk tehát megragadni minden kínálkozó alkalma* és meggyőzni a többi államokat is arról, hogy véget kell vetni a mai borzalmas arányú fegyverkezési iramnak, meri ez feltétlenül háborúhoz vezet s a háború végét jelentené a m!ai civilizációnak.

Chamberlain után Attlee őrnagy biráü'a a miniszterelnök politikáját, majd a kormánypárt padjairól Winston Churchill szól af.it fok ki jelen’ve, hogy a világ verteién háború állapotában van, ezért Angliának kötelessége, hogy éljen előnyeivel és tettességében kihasználja anyagi erejét. A jövő évben — mondta Churchill — Anglia többet fog köti'leni hadseregére, min* Németország öt év alá'*. Szükséges azonban, hogy a Franciaországgal való katonai együttműködéséi' is biztosítsa, ezért ,a két' hadsereg vezérkara között indul* megbeszéléseknek gyorsabb iramban kell lefolynia. mini ahogy ez eddig történt.

A spanyol válsággal! kapcsolatban London és Paris még mindig nem szánták el végleges állásfoglalásra magukat. Mindamellett valószínűnek látszik, hogy a Franco-kormány vég'eges elismerése részükről sem fog sokat késni. Egyes hírek szerint Berard francia rendkívüli kiküi- I döe1 spanyolországi tárgyalásai hotlt'pon I ra jutottak. Berard, aki tegnap a spanyol határ melletti Saint Jean de Luz francia fürdőhelyre tért vissza, ahonnan telefonbePÁRIS, február 22. A Matin azt irja, hogy Azana spanyol köztársasági elnök hétfőn a köztársasági Spanyolország párisi nagykövetségére összehívta Girai, Porteíla Vaíladares, Barcia és Alar- tinez Barrio volt spanyol köztársasági miniszterelnököket. Largo Caballero nem kapott meghívást. A volt miniszterelnököknek Azana felvilágosításokat adott a jegyzékre vonatkozólag, melyet Del Vayo spanyol köztársasági külügyminiszterhez juttatott el azzal, hogy Negrin miniszterelnökhöz továbbítsa s amelyben a köztársasági elnök felszólítja a köztársasági miniszterelnököt, vessen véget a háborúnak, melyet amúgy sem tud már tartani. Azana hétfőn táviratot kapott Negrintől, aki arra kéri, hogy haladéktalanul menjen Madridba. A távirat felett hosszas megbeszélés volt Azöna és az értekezleten résztvevő volt miniszterelnökök között. Ez utóbbiak, Martinez Barrio néhány észrevétele után csatlakoztak a köztársasági elnök álláspontjához. Azana pillanatnyilag semmi áron nem akarja elhagyni Parist. J

RÓMA, február 22. A Stefani-ügy- nökség jelentése szerint olasz lapok Franco tábornok nyilatkozatával fog» lalkoznak. „Egyesek -— mondotta Franco — visszaélnek a humanizmus szóval, holott megjegyzés nélkül törték ötszázezer ember pusztulását. Az igaz- i ságszolgáltatás szabad folyását akarom ! biztosítani. A bűnösök elnyerik biinte- I tésiiket. Nincs más szavam, mint a fel- [ tételek nélküli megadás.*4 Olasz lapok

I kiemelik, hogy akkor történt a nyilatkozat, mikor Berard még spanyol területen volt.

GW ATKIN BERLINBEN

BERLIN, február 22. Gwatkin. az angol külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője Berlinbe érkezett. Ríbbentrop német külügyminiszter kedden délelőtt fogadta Gwatkint s kettőjük között, hir szerint, a német— angol gazdasági megbeszélések előkészítéséről volt szó. Jól értesült körök szerint Németország gazdasági kapcsolatainak elmélyítését kívánja, különösen Anglia irányában.------ ..mii —

Megalakult a csehországi német nemzeti szocialista pâri

PRÁGA, február 22.

A csehszlovákiai németek parlamenti képviselőinek vezetője, dr. Rumit képviselő felszólítást intézett Csehszlovákia minden németjéhez. Fe1 hívásában tudomásukra hozta, hogy megalakította « csehszlovákiai németek nemzeti szocialista pártját és belépésre szólít minden németet. Egyben f elszóld ja a szudéta németek összes volt vezetőit, hogy szolgálataikat bocsássák az 11 j párt rendelkezésére. A felhívás nagy feltűnést kelteti és a németek már megkezdték tömeges jelentkezésükéi az uj pártba. ■ -