Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
fíLLBN'Z A* 79.79 UTS mir 79. irssc A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA nil—mu» m ii in—I inn in nri-wimi-i• ''«m—m—imnpn— Sp aiaiy©lváiisáíg — (öUközi-íengeri válság A wash ngtoiii képviselőim'ban, ahol Roosevelt uj hadügyi numnuit költségvetését 3(>2 .szavazattal lohadták e 1 í> ellenében, Railbourne képviselő, a többségi párt vezére kijeién let tie, bogy az európai helyzetet nia „viilkánikusablmak keil tekinteni, mint 1914 ben, közvetlenül a vi- ágiiáboru előtt*. Európai vezető államférfiak romónykedőbb hangon nyilatkoznak, reménykedésük azonban nem megy addig, hogy ne kívánják fogyverke/.és és hadikiadások terén a szélső erőfeszítést országuktól. A béke, ha fenntartható, mindegyikük szerint csak ezen az áron tartható fenn. Súlyosan nagy európai problémák, a spanyol válság utolsó fejezetének gyors lepergése, a hivata osan meg nem sző végezett, de külpolitikai vitákban állandóan szereplő olasz követelések és Amerikának Roosevelt nyi atko- zataival jelzett beavatkozása mehett az európai hatalmak erőjátékába bizonyos mozgalmasság észle helő Közép- és Ke* leteurópában is. A nemrég lezajlott jugoszláv kormányválság például, már a ’emondott Sztojadiruodcs miniszterelnök á*hal megindított külpolitika jelentős nemzctkö7.i szerepe miatt is, különböző magyarázatokra ad okot, bár az uj kor- mánj' szántén hangsúlyozza Belgrad eddigi politikájának vá lozallan továbbfoly tatását. Német lapok szerint, a francia és HalIucinációSc ltoczredek óta be'crjngáttá magát uz emberiség uLba a tudatba, hogy abszolut érlékü véleményt alkothat msjgáinuk mi ben "éléről és , c tcmiipUzei törvényeiről Éppen a taidamáry í fejlődése és u •terűn észet nagy ságinak felismerése kényszeritetl iljenmünke! a legnlóblii 'dökben orra a szerrcvy.ségre és alázntossógrct, hogy vaMjuk be, in to'er Wni münden eddigi toldásnak eltörpül abhoz képest, amit még nem tudunk. Most isi az utóbbi évek során a világhírüké váót amort lkai Ti .ASTRO D. gyógyszar állítsd — amely Amerika bu*i egy gyógynövény felfe<le- záss folytán jött forgalomba — ami e szenvedő emberiségnek foibec\f'iIhoiet.!en> kincset je’enl, be. diesfct bizonyítva, hogy mégik, gyógyít- hatol .ane;mk vék gyomor-, bóE, epe- és máj- megbetQgedéseknióí olyan eredményeiket értek ei ezzel gyógytSKerrel, amelynek szociális értéke ívz emlreri s«3gre minden várakozást felülmúlt. Gestt-o D. kapba-tó gyógyszentárakban és drogériákban vagy postán megrendelhető 13,5 •lej utánhét mellek OsászLÜr É. gyógyszertá- <rá.l)an, Bucuresjti, Galea Victoriei 124. angol külpolitika, miután Münchenben feladni látszott közép- ás keleteurópai igényeit, most újra azon fáradozik, hogy visszaszerezze befolyását ezekun a területeken. Ilyen törekvésekre, német és olasz felfogás szerint, az Egycsü -Államok elnöke, politikájának újabb következményeképpen, az UfLÍó védelemre váró határait ma már nem is a Rajna, hanem a Visztula mele't jelölhetné meg. Német részről érthető elégedetlenség fogadja ezt a változást, mely alighanem válaszul szó gá] a berlini külpolit ki céljainak visszafordulására keletről nyugat -| felé s az olaszok, akiket a változás szintén érinteni látszik, nagy szí árilsággal hangoztatják tovább, hogy Amerika megmozdulása sem módosíthat semmit eddig hangoztatott: céljaikon. Spanyol események A spanyol események állanak természetesen továbbra Ls a nagy európai problémák előterében. Ez a kérdés, áita- ános meggyőződés szerint, döntő befolyást gyakorolhat Európa politikai fejlődésének további menetére. Franco tábornok eddig Ls bizonyosnak látszó győzelme már véglegesnek tekinthető. A katonai játszma nagyjában be van fejezve, most következik a spanyol válsággá kapcsolatban évek óta előkészített külpo i- Itkai játszma. Mussolini nemrég kijelentette, Hogy Franco tábornok katonai győzelmiét e maradhatallanul követnie keli a politikai győzelemnek Js Franco politikai győződne alatt pedig a Duce kétségtelenül az. olasz külpolitika győzelmét is érti, minden következményeivel a Földközi-tengerre vonatkozókig. Francia ás angol oldalról természetesen szeret nék nem igv nézni a dolgot Ezért a maguk részéiül is teljes erővel munkába kezdtek, hogy a spanyol nemzetiek katonai győzelme után a politikai következmények terén mentsék, ami számukra még menthető. fás eszközeik ebben a munkában nem megvetendöck. A háború által elpusztított Spanyolországnak mindenekelőtt ujjáépiilésre van szüksége, ehhez, mmt niár régen rnegá lapították, a pénz, pénz és pénz nélkülözhetetlen. A pénz pedig közismerten inkább nyugati kezekben van. Emellett stratégiai meg íonlolásokat is érvényesíthettek Franco tábornok előtt. Háború esetén ugyanis Spanyolország, ha szembe áll a franciaangol csoporttal, komoly nehézségeket okozhat, de az angol-francia tengeri fölény miatt, kétségtelenül e’ lenne vágva a német—olasz-tengely hatalmaitól és teljesen ki lenne szó gáltatva egy francia- angol támadásnak. Mindez természetesen nem változtathat a tényen, hogy a nemzeti spanyolok Olaszország és Németország támogatásával s az angol kö- zönbösség és a francia ellenzéssel szemben vívták ki győzelmüket. A sokat emlegető}! reálpolitika azonban nem veszti et jogosultságát a nemzeti Spanyolországban sem és Franco tábornok nyi vánvalóan nem zárkózik el az angolokkal é.s franciákkal való tárgyalások elöl. Sőt. a Minorca-sziget elfoglalásával kapcsolatos események bizonyos nyugta anságot is kelteftok a nemzeti spanyolok külpolitikája iráni Rómában és Berlinben. A Földközi tenger stratégiai helyzete szempontjából annyira fontos Minorca-sz.igetét ugyanis nngo’ segítséggel foglalta el Franco tábornok Llö/öleg megegyezés jött létre ebben a kérdésben mindenkinek és enindc'HUOţp a tábornok és Franciaország és Anglia megbízottjai közölt. A lú-t li italom fcl- teleiül szabta, hogy a sziget tis/.lán spanyol kézben maradjon, o asz. vagy német önkéntesek polgári minőségben se nyerhessenek jogot az ottlakásr.v Miután az egyezség megtörtént, angol hadihajó viile Minorca szigetére Franco megbízottját, lií.gy megbeszélje a köztársaságiakkal a sziget átadását. Minorca megadta magát Franco tábornok megbízottjának, aki egy angol hadihajó fedélzetén érkezett a szigetre. Az ango' kö/velilés elfogadása tehát, a Földközi tenger egyik fontosabb stratégiai pontjára vonatkozólag. mindkét spanyol részről kétségtelenül megtörtént Az angolok most ezt a közvetítést szeretnék kiterjeszteni Spanyol- ország többi részére is Hogy törekvésük sikerre fog-e járni, az kétséges. Az *s kétséges, hogy a közvetité« eredménye- képpen az uj Spanyolország kevésbé szervesen fog-e hozzákapcsolódni a Hóma—Berlin-tengelyhez, mint ahogy az eddig valószínűnek látszott. London mindenesetre megállapítja, hogy n spanyol háborúnak többé semmi értelme nincsen. . A hősiességek és bűnök fejezetének le kel] zárulnia — írja n limes — és meg kel kezdődni az újjáépítés munkájának. Más ujjáépitöre azonban, mini Franco tábornok, ina gondolni sem lelni“ -- állapítja meg a nagy angol sajtóorgánum. Á földközi-tengeri helyzet A spanyol-kérdés rendezésének sürgős szükségessége elkerii hetetlenül felveti a földközi-tengeri helyzet rendezésének sürgős szükségét is S a földközi-tengeri helyzet rendezése, adott viszonyok kö zött, majdnem egyértelmű a Franciaország és Olaszország közölii viszony rendezésével. A vi ágsajtó hónapok óta visszhangzik különbőzé) olasz követelések fel- sorolásától. Olasz apók szintén nem fukarkodnak a követelések hangoztatásával,. hivatalos olasz részről azonban mindeddig nem fog altak határozott állást ebben a kérdésben. Külpolitikai körökben arra vártak, hogy Mussolini valamelyik tervbe veti beszédében fognak Olaszország követelésed vég eges alakot ölteni. A várakozás eddig nem teljesedett be. A fasiszta nagytanács legutóbbi ülésén tari rőt Mussol mi-beszédet nem közölték a nyii vánossággal és legújabban cáfolják azt a birt 'is, hogy 19 éré tervezett turini beszédében a Duce nagyfon- tosságu külpolitikai kijelentéseket fog tenni. Amint a római „Messaggero“ irja, Mussolini teljes világossággá' fog nyilatkozni abban a pillanatban, amikor ezt jónak látja. A franciák — teszi hozzá a lap — nem vesztenek semmit a várakozással. Miért is sietne a Duce nyi atko- zataival, mikor a hallgatás is lázban tart 40 millió franciát. A Földközi tenger stratégiai helyzetéről, amely egyúttal az olasz követelések legjobb magyarázatát ás adja, nemrég érdekes tanulmányt irt Fioravanzo o asz korvett-kapitány a Mussolinihoz közelálló „Gerarchia“ nevű folyóiratban. A földközi-tengeri rendszer, e tanulmány szerint, magában fogla ja a Fekete-tengert és a Vörös-tengert is. Főkérdés mindezeken a területeken a tengeri utak szabadsága-. A béke fenntartása a földközitengeri rendszerben bárom hataHom. Olaszország, Franciaország és Anglia érdekeinek ösz- szeegyeztetésétől függ. Olaszországnak következő életbevágóan fontos érdekeket ke 1 itten védenie: tengeri utjának szabadságát Gibraltáron és Szuezen át Líbiához és a Dodekánezosz szigetekhez vezető tengeri utjának biztonságát, a Fekete-tengerhez vezető ossz k öt tetőseinek és a Vörös-tengeren át Abesszíniába vezető tengőn utjának biztonságát Franciaország számára mindenekelőtt Északafriká hoz vezető útjainak biztonsága, az Tndiai- óoeán és Keleíázsia felé vezető utak s a Szína és a Feke'e-tenger felé vezető ösz- szeköttetések biztonsága a fontos. Anglia számára a Földközi tenger legrövidebb utat jelenti gyarmatbirodn ma- felé. melyr háromnegyedrészben az Indiai óceán és a Vörös-tenger melleti és a közel kelet vidékein fekszik. Amíg azonban Anglia és Franciaország, végső szükség esetén, más tengeri utakat is felhasználhatnak, addig Olaszország számára fö d köz Henger! útjainak megszakítása teljes elzárást jelent. A földközi!-tengeri rendszerben stratégiailag különösen négy szűkület fontos: a Gibraltár, a Szidna, és Tunisz közötti szűkület, a Szuczi-csalom® és a Vörös- tenger indiai-óceáni kijáratánál lévő Habel Mandeb szűkület. Gibraltár és Szuez felett Anglia uralkodik s ezen a két pon- 1on teljesen elzárhatja Olaszország ki járatút a világtengerekre. A Szád La és Tunisz közötti szűkületnél azonban Olaszország szakíthatja meg az angol és francia hajózás útját kdet felé. A Bab=cF Mandleb szükületné’ Olaszországnak abessziniai térfoglalása révén szintén kedvező stratégiai helyzete van. A franciák ereje főleg a Föld közi-tenger ny-ugafi medencéjére szorítkozik. Uten a Bizerta— Korzika—Toulon háromszög és a tuniszi partok vészedé mesen fenyegető arcvonalat jelentenek Olaszország felé. Viszont az olaszok szárdiniai hajóállomásai és a jövő szövetségesnek számított nemzeti Spanytolország kikötői, különösen Majorca szigete bata más fegyver lehet1 olasz kézben a franciák számára csapatszálli- tási szempontból is annyira fontos fran cia-észak afrikai tengeri összeköttetéssel szemben. Anglia io'dközi-tengeri fontos állomásait Gibraltár, Má ta. Szuez és a Ciprus—Palesztina—Egyiptom háromszög képezi, amihez a Vörös-tenger kijá* rátánál a siratégiai szempontból nagyon erős Szudán—Perin—Aden háromszög is járul. A francia és angol pozíciókat ezenkívül együttesen ke l számításba venni, ami a két hatalom hajóhadának nagyságát is tekintetbe véve, óriási erőt jelent a földközi-tengeri rendszer területén. — Olaszországnak ezzel szemben a szabad lélegzés biztosítására van szüksége, aminek érdekében tengeren főleg Szardínia és Szidüia előtti földközi-tengőn szűkület által adott erős helyzetét használja ki. De épít ezonkivü a Berbn-Róma tengely, nagy szárazföldi haderejére ls, amellyel számításaiban egyensúlyba ni akarja a nyugat* hatalmak nagy tenger felsőbb* ségét. Az előbb utóbb kétségte énül meginduló tárgyalásokban, melynek a Spanyolország körüli viták csak előcsatáro- zásál képezik, ezek az adottságok fogják! meghatánoani egyes hatalmak és halaim* csoportok á lásfoglalását. —s. ' E heszült az anyshinyvi ill ratal jarui irt tetemese KOLOZSVÁR február iS A városi anyakönyvi hivató kimutatása, szerint ur uár hó folytamin a város te-u-* létén r/i uj honpolgár 'látott napvidágc>t4 Ezek ki zü! vallás szeriül 21 gör. kel 44' gör. kai. 31 róm. kai, 39 ref., 2 lutheránus, 2 unitárius, 30 zsidó és 2 másfele- kezetü volt. Az ujszöUciMek közül nemzet tiség sze. int 66 volt román, 69 magyar, 30 zsitió kés német és 7 más nemzetiségű, A Hj ónak száma január hó folyamai 145 veto Közülük vallás szennt 1-7 v'>'d gör. ke’.., <,9 gör kát., 20 róm. kát., ţo református, 4 hjieránus, 3 uni*„ 19 Jvfózes valéásu és 3 másfelekezetü Nemze'i-ég szerint 64 román, jr mag^Tír, 19 zsidó, 6 ."érne A ţ másnemzetis''gü. ölvrniciLnc házasságkötés történt j:u- ruár h ’>lapban. A férfiak közü 5 volt gör. kei , 17 gör. kát., 7 róm. kát., 19 ref, ţ unit és 0 zsidó A nők közül 22 volt román 29 magyar és 8 zsidó. Rendelet a bankok hivatalos ófájáról KOLOZSVÁR, február 18. A kolozsvári munkamara az érdekeltek tudomására hozza hogy a mun-* kaügyi minisztérium 17.851. számú rendelkezésével a helybeli bankok részére az 1933 október 9*én kelt 62.516. számú miniszteri rendelet értelmében 8 órától 14 óra 30 percig állapította meg a munkarendet. Emellett azonban ügyeletes szolgálatot tarthatnak délután 16.30—18 óra között is. A temető uj felügyelője. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a városi tanács •a temeíő ügyeinek vezetésévett megbizoií tisztviselőket állásuktól! feLmenítode és egyidejűleg hűtlen keze!,és míiuitit följelentést tiel't ellenük. Dr. Bornemisa Sebastian, polgármester a temető ideiglenes vezetésével Ghiurghiu Traian kerületi kapitányt bizta meg. Az uj tometőfelügyeUS egyike a város iegpurkánabb tisztviselőinek és bizonyos, hogy amíg ő vezeti az ügyeket, temető vezetése körül semmi rendellenesség vagy visszaélés nem fog előfordulna.
