Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-02 / 26. szám

i 9 J* február 2. ÜLI. tzlSZlzK Világtörténelem egy csésze teában vagy: Anglia nagyságának, hatalmának és boldogságának titka LONDON joíiiuár .hó. Megírniuk, hogy az. angol itea most umnepli százesztendős jubitemnát. I!*i,nmiiixik kell; eb i>en íiz évfordulóban, htezeni a világpiac te- ]ott ure.ükodó loindani hsi'tadékiiíllt'.siégek egyik ünnepséget remiezilk a másik után a 100 , / míiH.i.0 fon: Imii t/ikisak busás (kamattól; hozó fcáivolkeiteti cserje «imwletelőre, V iszom uumden .íidők legmogbizhntlóbb könyve, az Lncydojpe- d!o, Briita1 nmtíioa uzí] áll;II|tj.ut, hogy asz első t<t;n- SzájlOlitmáriy Lídiából inár lSŐö-teun London­ba érkeze t, vágyást az angol tea pine uráli háL vomévi késéssel iiflik meg a .nagy enilékünne- pet. Mindkét Pétim ík igaza iviuui, fcndn.iiillik a {ubPeum volltalképccit nem-<m angol étetet tei- jesen átalakító portékáinak, I tarn mi az öt kcntiitonis áirtiforg;i:l!iná::i cgynsi'Wi kis 'londoni utcának, a, Mining Lmnenalk szól, ahol 1889 januiâir 10-én nyolc illáidéi «iKi.sia.mt teát árve­reztek el. Ma iigytaincbbcn az utcában «íve ni le körülbelül 250 nniülliió ktflV) 1<iát adnak e.l a fogaknumá íviilit áirve.nésiokc.aii, metlytből 200 miiüliiós ómignlk 'ii 'Imii! s/ügetek 'bikái fogyasiz- tatntalk. Az él'^í teasizäfflil llnnáoy, nnelynek útja a vad és iisimcretl'ein AstsaimbóL mégy hónapig tartott Anglia. föyátw»siáll»!. pámszáz. f01114 be- vé'bl't hozoilt o 'liláikor kezdeményez őkffiteJk — ma, a Mii'iKÁg I/anc évi forgalma körüli Kilü't 40 nnMiIlió fonttot tesz ki. . Kélségtcten, lnogy Rwllüdiiminma buddhista szerzetes tudtán kiivöli az angol nép legna­gyobb jóltav öje te'#. A íiegefiidd' sze.ri.nil1 e.z a jóniibo rétetii férfi fedezi te fw!l 2500 év előtt a testit arz ember isiég számára. (Noha felté­telez,belő. hogy a kiírnának már jóvntl előbb fölismerték u tea énllékét. de a lilik n.t nagy ravaszdi megörizíUék ® maguk számára.) Ho(jhidha;rmyi zarándok uitjiá.n Iniliállvól éívető. döibl Kínába és iiti elhatározta, bogy ételié kö­vetkező kiitenc es/Amdcjél egybelyé.n áiLlya, ételit és iilüubti megvetve, a. vallásos meditáció- fiáik fogja szentcím. Hat évig s'kerüli is fo­gadalmát rnegiar znia, de végül is erői vett rajta a gyengeség és nílélitom a földre rogyott. K étsiégboesésiéJjcn ,, f iihöz - f á h o 7 ‘ ‘ ka pk ndott é.s (isszemszolt kezei morzsolni, kezdték a szomszédos cserje leveleii. Isteni sugattat ra a7. cierőti'enetbitt aszké'ia Ion,yell néhány le­velet és knc csodi.11 lörtiénf. Erőteljesen «Is ru- gúnyosain talpra ugró t!. és további bátron» óéig folytatta néma társul gésát miniden .bölcsesség forrásával!]; Buddhával. Ennél jobb reklámot a tea nem tota'lheiifcotl volna magárnak. Ázsla­sierte' népszerűvé tett., de az európaiak csak a középkor folyamán sze.rez.tek tudomást lé­tezéséről1'. Minden üégenüérnak van valami elkapja. Akár é’t Bodbidhairma, elkér nem, ntimyti n*a már bizonyos, hogy oi tea .valamikor évez­redekkel ezelőtt J.iKtiábóli került el’ Kinő föld­jére. Ha ezt az angolok már előbb tudták volna, sok munkált és kölfistégot tiakairillhoit- tak volna meg. Cs-akbogy nem Indiák. Es így évtizedeken keresztül kísérletezhk azzal (üt Imlfündások is belebuktak), bogy Kiná­ból hozott teacserjéket plánitálijnnak át In­diába. Már-máir tetmondtaik fiirról, botgy va­laha is sikerüli megalapozni az indiai tefiiter- mellésiti. . «Imáikor szerencsés . ivéilcCen foJjyt-án k derült, hogy az értékes növény India, egyik szögletében, Assambani, vad’ul és gazdagon burjacitziik. Az indiai kormányzóság urai csak nehe­zen hitték el a köt felfedezőnek, a skót sző r - maizásiu Bmce testvéreknek, hogy valóban tea. az, amit magukkal hoztak Assamból. <le végűit isi meggyőződtek a«rró>\ hogy az arany­sárga tíicd'.vct adó „kauiélilia“ a ki.nmi teával legalább is egyemangu italt szolgáltat. Ez az örv-endetes- fe'fcdczés o kel’ő piililianuvlban jött, miivel egy kereskedelmi k'ouifii.k't-us' köve kez- tében a kinná teaiexloortot leborny-otetó Kelet- Indiai Társáéiig hajói dől a kínaiak épp le akarták zárni kikötőiket. Az angoloknak pár év muiliva már nem íis* volt szükségük .kiinsii teára. A benísziilölt indiai teái megkezdte hó­dító útját a világ körül. Ma az indiai tet> lennelés már feKilmuilja a . kínai lermeJés haitaömiets airámijra!ilt. is és n fontaszíínkus mé­retű angol-szász 'iteafogyasztefst javarészt brit tciilletőkről (Indiából és Ceylonból) fedez k. A brit teabehoZ-atal tette lehetségessé, hogy a. drága luxusiitailból m. angol nép fiegnépsze- Tübb tömegfogyn'siz'íási cikke tegyen. Ma nz angolok (e).tekint-ve a ki.számithatat'an mé­retű khmaii teafogyaiszitó^Uól) égyedül. aniiryí teát isznijJlc, min.“.! a. viliág többi népei együtt­véve. Utánuk az Egyesüli!-Államok következ­nék 40 millió kiló 'tenszükség!ettől, majd a brit világiyÍTodaü'Orn két má-sflc árliama. Ka- wad© és Auszéráiiia. Már ebből is kitűnőik, hogy bánmörunyire is népszerű ei tea Oroszor­szágban é? más államokban, mindenekelőtt az angol-s/.ászok nemzoti Italb lett. Túlzás nélkül mondhhitó, hogy a teának lényeges szerepe van ebhau, hogy mai Ang.'o'a a kiegyensúlyoz olt c yuga'om és bel«ső meg- elégede'l'ög lirodn.lma. Az a négy kiló jen, melyet Anglia minden egyes polgána évente elfogyaszt lényegesen hozzájárul életé meg- szépütésáhez, A közmondásos acgol hidegvér összefügg a forró teáuiU. Az. angol csak akkor esik :ki ’leiki egyensúlyából, ha le kell mon­dania. -ji déluiiámi táljáról. Manapság csak *1 leaimpont ibeszüntetése váll halna ki forradal­mat, tiPgOiI föi'tíönu Arisztokrata, polgár, niun- ká« és földan iives egya.riáp't a. tea g-u ran ójává és. szakértőjévé fejlődőtH. A déluááni tea ün- iMípéJ-yesi szciiLimlá'sát ugyanazzal az elmé'lye- öé.s.sd végzik el u. főúri ikluboíkbau, mini ez uk-uis’ainko'kon, ahoi a napszámosok mintegy paraiflé.ss/.óra Ji-le.sizik K'/erszónijaiikdit és s'thi* 1a Aw |>ercekeit szentelnek a teáll’özésnek. A five o‘cloc-lea-n<!ik az a saijátságn, hogy 4 őreikor kerül sio.nrav Az év minden egyes napján délután 4 óra és 4.80 közöl4 az «in­gói polgáruk tiziiniiHliiórj egy és. ugyanazt a muzdulaitot végzik — a teJáiscsészét emelik száljukhoz. Akárhámiysizor 'lébe!1 látni a. lon- dorni parkokban, hogy hoss'Au sorbim egyinás- ineWié sereglenek «>• gépkocsik érj utasaik, mindejT egyéb pnogramol felfüggeszt ve, 1er- ino«sizüvegeke:| <Vs ez ész «'két vesizneJi elő, m:- hogy. fíluiukisisrzák a délután ilegmagasztosabb pilláin''illát. Örök titok marad, hogy egy és ugyanazon minőségű teának miért v«n sok­ká!' jobb ize angol földön, mint a kontinen­sen. I.eluU. hogy része van ebben nz angol víznek és atz angol, levegőnek is>. Az. angol tea mínd'onképon -megérdemli hi- iveinek litalol-,irtát. Ez a liódolmt jut kifeje­zésre a teázás KzertarCilsábaiii és aki nem kö­vei i a eereanón.ia r'lörvényéit,, danul'ijni. hogy az angol civiüzác.'ólóli távol álló barbár ide­gen. Tudni kell például azt, hogy a tcáskuin- oához .minden társaságban csak egy ember­inek sízabod nyii'lsiii. no és azt. hogy legelő ■szőr » cukor jön a csési/.ébc, ma jd lej -— de csak épp annyi, hogy u cukrot eltakarja s csak ezekután kerüli sor m. iilkailozó Uui.ru., mélynelk szánét a festüimüvész iképizetetévpl és a, klisérlotezö vegyész «síiméiyedéséve] vará- zsnlijáik elő. A kontinensen azt tartják, hogy a híj óiHi a cea» izének, vrszonii a.z angolok ti tegsrzakérliíbb toaiivók, csak tejjel isszák a Icát, Rum és citrom teljesen hiányoznak a0 asztaliról búr a 'világ legjobb rumja a brit koronához fjartezó Jaima'.icáróli származik. Mint már enuli let tűik, minden társaságban egy kiválaszlottnak jut osztályrészül a U-u kezelése, ö cülé kerinlnek a kwnnáli teletöltve teával, fonróvizzel, ési tejjel. E fontos szere­pe!. betöltő sízeméiiyiiség neve, Hegyen férfi, vagy unk mindig „toa-moljrer“, vagyis a „tea- an.yni“. A gyárakban éis irodáklxm. gyakran a« igazgatóság vagy tt főnök gondoskodik arról, hogy déliifár». 4 órakor mindenki, meg­kapja iu magló, teá ját. Ez a kis kiadási több­ié: bőségesen meg' ér ül. A teaiszünet után az angotek tniinlkokedivie és. munkaereje «negdup- lázódiik, viszont ha te kelt mondáin ink a „cup of temLírói. 5 óra után. teljesen bVusznălhala.t- lancüeká vóilmaik. A Uva annyira hozzátarto­zik az. angol tyelhez, hogy a panusizlházaik az országuiak menrtléni here.ndezkedlek arra, hogy pár fillérért minden, .idegennek térit szoiligátijanak fel1. A többi baiTtandó megelég- szak aizznll. hogy egyszerűen teát így ók. Az angoilok táirsodalrni külőinbség néitkül. pon­tosan tuóeiiak diisztiingviál'lnii a .rengeteg 4<c;vftvj- ták-biin és a lehetőségekhez, képest oznCKpi ke- cbllyállapotuk és bangaij,atuk Sízenint választ­ják klJ délutáni teájukéi. Ez 3 szakismeret aciinyóna kifejlett, hogy a különböző londoni kerületekben különböző teak e ver éke k e t áru síitan«(k. a viz minősiígének megfeilelő'eg. Miindetm egyibevelam» megáll a piti)Htjuk, hogy a körű,’belül sízáz cs'ztcndö előirt' T/ondonba befutotti ítkIíojí bajó teljesen áfatükilotta az angol társadailiom «beiéit1. Az angolok, termé­szetüknél fogva hajlóim os-ak az i vasira,. Ifn. cie.m volnei tóáljuk, .rengeteg alkoholt fogyasz­tanának. Így viszonit a, tens üaisKánként: visz- szíiswo.itofrtai a. nelnáz szesizesiital'okat. Az an­gol serfözőik hamarosan, telifedezilték 01 fenye­gető ives'zerb'í! rnet «51 mitident megkiséreltek, i hogy koimpromiiíilláílják « fávolkelelf „Icoly- valékorti“. Azt mondották, hogy ártailmas az egészségre, bogy biinne csábit, elnőiesáii a férfiakiait, sőt inéig «zt is, hogy jó táirs«lság- bcli teöDgy nem Italt 'teát, miután, ez csiak bí céd.ii leányok szonívedélye. Minden igyekezet hiá.lxivaló volt. A tea. győzőit. Rövid száz csiztendő alaitl íviégérvényesen' meghóditotthi a* asngofczásiz világiét. A v.ilághaifisiTomimá fejlő­dött br t teákérfssikxndéf’em'mik' minden ok» megvan arra, hogy diiaVíailirni torkiéint ükje meg ni. nagy jubileumot. UASKAY LÁSZLÓ. Üres lakások utón nem kell fizetni köztisztasági illetékei ■»b i- i . , Csak el enszolgáítatás után jár illeték í KOLOZSVÁR, február 1. Sok’ vite folyt már amról, bogy a városi illetékekért kell-e valami ellensizolgáltatást is adni 3 városnak. Ezt a vitát döntötte el teg­nap a kolozsvári közigazgatási! tábla Lupu Pompei elnöklete adeWi működő tanácsa., amely honikrét ügyből kifolyólag kimondot­ta, hogy a városok a törvényben megállapí­tott adókon teivül ille!ékeket csak abban o>z esetben szedhetnek, ha oizérl viailamilyen el- lerszolgáltatást te adtak. D. N. koüozsivári gimnáziumi tanárt a vá­rosi tanács közü'isztasági il letékkel terhe He meg. Az illeték kivetése ellen a tanár a vá­rosi adófelebbezési bizottsághoz felebbezett. Fetebbezésében e’őadie^, hogy őt jogtalanul terhelték meg közlisiztasági illetékkel, mert az ny ingatlan,, illletve ez . a lakrész, mel v után a kozl szfasági il’clékei; ki\’otették, egy félévig lakottan volt, nem volt liérlöje. Ez alatt az idő alatt ott semmilyen házi szemet nem gyűlt össze, azt nem is keltett kihordani s "gy oJijan munkáért akarja a városi Hnu'u-s rojta n köztisztasági illetéket behajtani, ame­lyet vohnképen nem végzett. Az adóiéteb- bezési bizottság ezé ■ fellebbezést visszauta­sította, határozatát azzal! lindokolta meg. hogy a közti.sz.tGi£'ági szabályrendelet értelmébe;» közlisztaságl illetékeket olyan lakrészek után is ki tehet »élni t > be lehet hajtani, am.‘- lycknek nincs lakija, tehát üresen álltának. Bőrig ázva — Érzem, hogy a nedvesség csontjaimig hatolt. Amint hazaérek, egész testemet be fogom dörzsölni Carmoí*~lal és meg va­gyok győződve, hogy ez meg fog védeni a hűtéstől. *) Carmo! a legjobb bedürzsülőszcr meg­hűlés, gripa, reumatikus fájdalmak és láz ellen. Ez elten a határozat ellen a tanár i ko­lozsvári közigazgatás’ táblához adott be ke­resetet. Keresetében előadta, hogy a Táros a kö: igazgatási törvényben megállapított adó­kon kívül köztisztasági illetékeket csak ;?5. ban az esetben szedhet, ha azért valamiig 'n everszolgáltatást 's hd. A szóbanforgó eset­ben azonban eucl nincs szó. Ingatlanának ez a lakrésze «1 melyre az illetéket kivetették egy féléven át üires volt és ezt az átlátását hatósági bizonyitvárrtnyaili is igazolta,, ott nem gyuJt semmi s:err;tt, az4 nem ős hordottak ki, igy «I közti'®zrt'aástgi illeték knívelése jogta- tan ' ott. A tegr.api tárgyaláson' a váron', iigvész épen úgy mint ez űdé>folebbezési H'- zottság előtt, a köztisztasági szabályrende'e'i Te hivptko'ZoU, amely nem tesz -kivételi az üres és a lakott házak között. Ezzel szem­ben a tanár jogtanácsosai, a már ismertetett indokok aflapján az ndófelebbezéisti bzottság batározatanaik mesemmisitésiét és a1 kivetett köztisztasági illeték törléséit kérte.. A szem­ben álló felek hosszas jogi vitái után a köz­igazgatási táiblö' helyt adóit a tanár kereső- téneik «'s mégsem mis/.tette m köztisztasági il­leték kivetését a.zzal <a* íindoiknlássail’,, hogy a városi adókon kívül illetékeket n városi tanfcós csak abl>a\n az esetben szedhet, ha azért valamilyen ellenszolgáltatást is adott. Meghalt Premysl várának hős vedel mezője BUDAPEST, február 1. Fogarasi Ta- mássy Árpád, Premysl várának egykori védője 78 esztendős korában Budapesten elhunyt. Tamássy régi erdélyi nemesi családból származott és a. világháború kitörésekor a 23. magyar gyaloghadosz­tály parancsnoka volt. igy került az oroisz hadszíntérre. A bős tábornok 1915 március 19-ig védte Premysl várát. Ami­dőn utolsó élelmiszerük is elfogyott, in­téztedéi. hogy Kusmanek tábornok át­adja a várat. Az orosz cár a várat védő két tábornok hősiességének elismeréséül megengedte, hogy Tamássy és Kusmanek hadifogságban is viselhessék kardjukat. Halála általános részvétet keltett. k köszvény gyilkol Vesebáetalmak - Csüz - Köszvény - Ischias Bőrbajok - Ekzerr.a - Pőrsenések stb... Visszerek - Gennyedő sebek- Érelmeszesedés a kritikus éíaktor bajai A vér az 'élet kereke ; csakhogy a köszényesekn# egyúttal a mérgek közlekedési közege is és ezek a mérgek lerakódnak az Ízületekben, irritálják a* izmokat és idegeket, lerakódnak a véredényekber», megpuhítják és gyulladásba hozzák a vénákat. Mind­ezeknek a rendellenességeknek egész sereg betegség a következménye : köszvény, csúz,. vesebaj, merevség a nyakban, ischias, visszér, clmoszesedett erek, visszeres gennyedések lépnek fel, kínozzák a betegat és tönkreteszik életét. A köszvényes nőnek rendszer­telen vagy fájdalmas periódusai vannak és kritikus korának beálltával élete hosszú szenvedéssé válik. Mindkét nemű köszvényes beteg gyakran szenved különböző bőrbajokban is, mint amilyenek az ekzema, hólyagos pörsenések, psoriasis, furunculosis, bórvörds- ség, száraz pörsenések, sycosis stb. Mindezek *, börbajok kínzó viszketéssel járnak. Amint azonban ezek a betegek megszabadítják vérüket az abba befurakodott mérgező anyagoktól é* ezt Dépuratif Richelct segítségével megtehetik, való­ságos átváltozáson fognak átmenni. A Dépuratif Rl- chelet, a húgymérgek eme könyörtelen pusztítója, ismét rugalmassá teszi -az ízületeket, megszünteti sr reumatikus fájdalmakat, szabályozza a nedvkert**- gést, csökkenti a vérnyomást, megszünteti a szédülést^ a szívdobogást, valamint az érelmeszesedettek szem- káprázását és elhárítja a bénulás veszélyét. Rz a hatalmas gyógyszer újból megduzzasztja a visszereseh Izmait és visszaadja nekik 20 éves koruk lábait ; be*j hegeszti a sebeket és gennyedéseket, anélkül hogy nyomuk maradna és visszaszerzi a bőr üdeségét- A kritikus korban megakadályozza a vértolulásokat év ezzel elejét veszi a legsúlyosabb következményeknek- Mindeme bajok megszüntetése természetesen azzal jár, hogy a betegek, visszanyerik életkedvüketf *• •kárhányszor egyenesen megfiatalodnak, j-— “ ' DÉPURATIF RSCHELET minden gy «ágy szer tárban és drogériában kapható . Őfelsége Caíinescu minisziert a „Meritai Cultural“ lovagjává nevezte ki BUCUREŞTI, február 1. Őfelsége, a király Caíinescu bel­ügyminiszternek a „Meritul Cultu­ral“ érdemrendet adományozta lova­gi rangban. A magas kitüntetésset az Uralkodó a belügyminisztert azi ország művelődése és a román ok­tatás érdekében kifejtett eredményes működéséért tüntette ki. Mint isme­retes, Caíinescu belügyminiszter rö­vid, de annál hatékonyabb nemzet­nevelésügyi minisztersége alatt való­sággal forradalmasította az oktatást, amelyet uj és a szükségleteknek meg­felelő irányba terelt. Megváltoztatta nemcsak az elavult módszereket, ha­nem magának az iskola fogalmának s uj értelmezést adott. Megváltoz­atta az oktatás kereteit és több lie-* yet b:ztositott a fiatal nemzedéknek. Szerencsésen megoldotta az értelmi­ségi munkanélküliség kérdését s meg­szüntette az iskola szoígálalában ál­lók politizálását, az oktatói kar te­vékenységéta lelkek megvilágositása, a nemzeti eszmények és a közjó felé 'erelve. Meghozszabhíiotíák a személyzeti himaícifások beterjesztésének határidejét BUCUREŞTI, február 1. A nemze.gazdaste gi minisztérium — mini; megírtuk — reacte leli’cg kötelezte a kereskedelmi és pari vál« ki okát, hosy személyzetükről s'mu'dis. érje'‘■zenek be. Az erre o.dott haüá : :ö leg jap járt '<•: Minthogy az r.iyag i -gysa™. «n -ii a tey'öbb cég nem tudó.t e'«ge tenn. VG e eze! ‘'égének, a nemzet ţ’.ztîasâgi min sz, térium rendeletileg 15 nappal meghosszabb'* tolta a határidőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents