Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

— 1939 t e'hr a'ár 14. ■ ntn— im I ■nrm—muri ! I Hérjen BETENZßK ■■■■Mi gnilHfcfitilt ADY 101 es Harisnyái ?9 lejért!!- ROMÁNIAI MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG Lelkes Siangulatfban megtartotta • alakuló értekezletéi * a Magyar Hlépközösség “4^,*é8l£l# $ és az értekezlet célkitűzéseiről. — Vásárhelyi János református c püspök a magyarság egységének jelentőségét hangoztatta ü Bánffy Miklós; „magyar népünk akkor szerzi meg az ői meg“ I illető helyei az alkotmányban, ha minden magyar férfi és nő belép az Újjászületés Frontjába*• KOLOZSVÁR, február 13 A kolozsvári Magyar Ka.s/Inó helyisé­gében folyó hó il-en délelőtt lí órai kez­dettel tartotta a Magyar Nép közösség ala­kuló értekezletét, Gróf Bánffy Milliós meghívására, az ország minden részéből az alábbiak jelentek meg: Varga Ré^a dr., Vásárhelyi János, Vékás Lajos dir., Zágoni Szabó Mihály. Távolmaradásukat kimentették: Ugrón István y b. t. t., Thury Ká'mán dr., Nagy András dr. és Molnár Dénes dr. Üdvözlötávirat Őfelségének Asztalos Sándor, dr., Albrecht Dezső, Balázs István, Bálint Jóasef, Bene Fe renc dr., Benedek János dr., Beiegh Mik­lós, Bethlen László gT., Réldi Kómán gr., Elekes Viktor, Foren ez József dr., Fodor József, Gál Miklós dr., Gmi-s László dr., Gyárfás Elemér dr., György Lajos dr., Hal er István gr., Horv áth Miklós dr, Inezédy Jaks man Ödön, Jelen Gyula dr., Jósika János br., Kacsó Sándor, Kakuk János dr., Kemény János br., Konopi Kálmán, Kós Károly, Kőházi Balogh Fe­renc, László Dezső, Markovits Kálmán, Máriái fi Lajos, Márton Áron, Mitkó Imre dr., Müller Jenő dr., Nagy Sándor, Óváry E omér dr., Ördög János, Parecz Béla dr., Pakots Károly, Pálffy Károly, Petro- vay Tübor, Rácz Mihály. Sebesi János, Soós István dr., Szabó Béni, Szász Pál dr., Széntkérészthy Béla br., Szentiványi Gábor, Szilágyi András, Szolnoky Gyula, Tamási Áron, Teleki Arctor gr., Teleki Ádám gr., Teleki Ernő gr., Teveli József dr., Tavaszi Sándor dr., Thodalagi Mi bály gr., Török Andor, Tusa Gábor fix., Az elnöki asztalnál Vásárhelyi János, dr. Varga Réa, Márton Áron püspökök ás az értekezletet összehívó Bánffy Mik­lós foglalnak helyet, aki megnyitja az ér­tekezletet. Javaslatára az értekezlet őfel­sége ÍI. Károly királyhoz és Miron Cris~ tea miniszterelnök úrhoz a következő táviratokat intézi: „őfelsége II. Carol királynak, Bucu­reşti. A Magyar Népközösség megalakí­tására összegyűlt értekezlet nevében mély hódolattal járulunk Felséged trónja elé és kijelentjük, hogy egész magyar né­pünkkel együtt, teljes odaadással kívá­nunk résztvenni abban az országépitö munkáiban, melynek irányvonalait Felsé­ged és kormánya olyan bölcsességgel je­lölté ki. Bánffy Miklós/* ..Gristea miniszterelnök urnák, Bucii resti. A Magyar Népközösség megalakítá­sára összegyűlt értekezlet mély tisztelet­tel üdvözli a Minisztere nők Ural és Őfel­sége kormányát, kérve, hogy a Magyar Népközösség működését támogatásában részesíteni szíveskedjék, Bánffy Miklós'“. Sróf Bánffy Miklós beszámolója Ezután Bánffy Milliós az értekezlet előzményed és célját a következő beszéd­ében világította meg: i „Tisztelt Értekezlet! Őfelsége kor­mánya jóakarata kezdeményezésére részletes1 tárgyalások eredményeké- pen mult hó 17=én megegyezés jött létre, melyet a kormány részéről Ca- linescu belügyminiszter ur, mai he­lyettes miniszterelnök, magyar oldal­ról gróf Bethlen György, dr. Gyár­fás Elemér, dr. Szász Pál és én ir­tunk alá. j Ez az egyezség, azzal szemben, hogy magyar népünknek a Nemzéti Újjászületés Frontjába való belépé­sét helyezi kilátásba, három pontot tartalmaz. [ 1. A román állampolgárságú ma­gyarok testületileg beleilleszkednek a Nemzeti Újjászületés Frontjába. A yegyeslakosságu falvakban és váro­sokban külön magyar alosztályokat létesítenek. Ezeket az alosztályokat a legfelsőbb Nemzeti Tanácsban tiz, a Directoriumban egy tag képviseli. A titkári hivatalokba megfelelő számarányokban magyarok neveztet, nek ki. i 2. A román állampolgárságú ma» . gyarok összes szakmai szervezetei testületileg besoroztatnak a jelen* 3egi és ezutáni, erre a területre vo­natkozó törvények által előirt szak­mai szervekbe s a vezetőségben biz* (tosittatik számukra a megfelelő kép­viselet. 3. A politikai megnyilatkozásokon kívül, amelyeknek helye a Nemzeti Újjászületés Frontja, a román állam» ípolgárságu magyarok közművelődé­si, gazdasági és társadalmi célokra külön szervezetet létesíthetnek. j Tekintettel arra, hogy a romániai németség vezetői már előttünk zár= ták le hasonló irányú tárgyalásaikat, mi úgy tárgyalásaink előtt, mint a megegyezés létrejötte után, azt az álláspontot képviseltük, hogy magyar népünk számára minden tekintetben és azonos szöveggel ugyanolyan jo­gok állapíttassanak meg, mint ame­lyek a német népre vonatkozó meg­egyezésben foglaltatnak. Ezt őfel­sége kormánya készséggel fogadta el. Hitem szerint ez a megegyezés fordulópontot jelent romániai magyar ínépünk életében. Alkotmányos elismerése a közjogi helyzetünknek az államban, melynek felépítésében, valamint az állami élet és a közigazgatás minden fokán vállvetett munkával van jogunk rész­venni. Ez kötelességünk is. Köteles­ségünk hazánk ősi földje érdekében. Kötelességünk saját népünk érdeké*» ben is. ( A mai értekezlet összehívása iránt felvilágosítással tartozom. Tekintve azt, hogy bárminemű tö­meges gyülekezés a közismert rend­szabályok folytán nem foganatosít­hatni számunkra más megoldás nem kínálkozott, mint értekezletre hívni azokat, akik mult tevékenységük és érdemeik, valamint általuk képviselt intézmények, vagy egyéni súlyúk folytán a magyar nép vezetőiként te« íkinthetők; összehívni oly módon, hogy a mai értekezleten a romániai magyarság minden rendű polgára képviselve legyen. Fogadják köszö- netemet, hogy hívásomra ilyen szá­mosán megjelentek. I A^ mai értekezlet célja a Nemzeti Újjászületés Frontjával kapcsolatban a Magyar Népközösség ügyének megalapozása. Ahogy már jelentettem, tárgyalá­saink alapjául a romániai németség számára kiadott okiratokat jelöltük meg. Innen származik az, hogy a ro­mániai Magyar Népközösségre vo­natkozó okirat is pontosan azonos azzal, amit a németeknek adtak. In­nen származik az, hogy a Népközös­ség működésére vonatkozó engedély­okmányt azonos formák között {egyetlen névre, az én nevemre állí­tották ki. Ünnepélyesen kijelentem, hogy ezt jen nem keresltem. De ha Őfelsége kormányának bizalma felém fordult, népem iránti kötelességnek tartot­tam ezt vállalni. Azon az értekezle­ten pedig, melyen erre felszólittat- tam, az egyezség aláírói a megbízás­hoz kifejezetten hozzájárultak. (Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. ; Felfogásom szerint áldásos és cél­ravezető munkát csak akkor tudok végezni és, a velejáró felelősséget úgy az állam felé, mint népem felé csak akkor tudom vállalni, ha ma­gyar népünk összességének tájnoga- fására számíthatok. I Ezért hívtam ide önöket, Uraim, hogy e kérdésre választ adjanak. ^Mielőtt ez ügyben állást foglalná­nak, még egy kijelentést kell tennem. Felfogásom szerint e megbízásom ideiglenes jellegű. Ideiglenes akkor is, ha bizalmukkal megtisztelnek. Ideiglenes olyan értelemben, hogy csupán addigra szól, míg a mai kü­lönleges rendszabályok fennállanak. ^Mihelyt lehetőség nyilik arra, hogy népünket közvetlenül kérdezhetjük meg, hozzá kell fordulni, hozzá, mert valódi erő csak az, ami a nép közös akaratából fakad. Ha ez a helyzet beáll, akkor minden romániai ma­gyar, aki magyarnak vallja magát, döntse el, kire bízza azt a szent ügyet, amit gazdasági, kulturális és szociális érdekei képviselnek. i Ez az időpont azonban egyelőre távolinak látszik. Erre nem várha­tunk. Ha várunk, elodázhatatlan kö­telességet mulasztunk el: népünk társadalmi szervezését. Ennek lehe­tősége nyílt meg abban a jóindulatú légkörben, amit a január 17-i egyez­ség nyújt számunkra. (Ünnepélyes pillanat ez. A romániai Magyar Népközösség megvalósíthat ja társadalmi téren mindazt, mire egykor a Magyar Szövetség alakul» meg. Feloszlatása után a Magyar Párt kísérelte meg elődjének e téren való szerepét is betölteni, de a kü lönböző választási paktumok azok- ínak politikai jellegénél fogva váltó- zandók voltak és kevés eredményre vezettek, ( Uj időket élünk, az állam uj ala pokan épül fel. A politikai élet a Nemzeti Újjászületés Frontjában helyezkedik el, melyen át magyar né­pünk méltányos képviselete az or­szággyűlésen is képviselve van. Et­től függetlenül egyéb, a politikánál sokkal nagyobb népi érdekünk a Ma­gyar Népközösségben helyezkedik el. Mi rajtunk áll, hogy a feladatnak {megfeleljünk. A mai értekezletnek célja tehát kettős. , Egyik az, hogy kihirdesse, misze« ,iint magyar népünk akkor szerzi meg az öt megillető helyet az alkot mányban, ha minden magyar férfi és nö belép az Újjászületés Front­jába, melynek tagságával a politikai jogok teljessége jár. I A másik az, hogy a Magyar Nép­közösség ügyében, valamint a ream vonatkozó megbízás iránti vélemé­nyét kifejezze és megválasztja azt a bizottságot, mely a Népközösség végleges statútumait van hivatv* megalkotni. ( Ha romániai magyar népünk min­den tagja őszinte és önzetlen akarat­tal és keresztyéni szeretetben fog Össze, áldásos jövőt alapozhatunk meg, melyben karöltve román és né­met honfitársainkkal, közösen szol­gálhatjuk ez ország békéjét, nyugal­mát és felvirágoztatását.“ SELECT-MOZGÓ — ...................... .................SS MA, HÉTFŐN RENDKÍVÜLI PREMIER! í A nígq kém! izgalmas kémfilm, szenzációs fordulatokkal. — FŐSZEREPEKBEN:^ Péter Lorre, Madeleine Carrol ésRoftírl Young j Az elnöki heszámoló elhangzása után | Vásárhelyi János ref. püspök emel kedett szólásra és válaszként az elnöki beszá­molóra., rámutatott azokra a legfontosabb szempontokra, melyek most, az értekez­let előtt* iránymutatóul k el'. hogy állja­nak. Ez a mai tanácskozás a legnagyobb és legszentebb felelősségnek kölelezteése alat* áll — mondóba Vásárhelyi János püspök. — Mai állási Csalásunkkal hasznára lehe­tünk, de árthatunk ,;,s népünk döntően fon­tos éetérdekén«k. Természetes dolog, hogy állásfoglalásunkban m'-ndenkor és mos'J is azt kell mérlegelnünk, hogy vájjon mennyi­ben ftudjuk védeni és megtartani, ha 'ehet továbbfejleszteni, népünk haladásának'fel­tételeit, miképen tudjuk népünket úgy be­lekapcsolni országunk egyetemes céh inak szolgálatába, hogy más népekkel, főként az állama!ko"ó nemzetid', megtalálva a har­monikus. egyetértő munkálkodás útjait, úgy vegyen részit az ország egyetemes ér dekeinek szolgálatában, hogy munkája elis­mertetést, megbecsülést -szerezhessen szá­mára? A nagy cél érdekében a tényleges napi feladaiok he’yes megállapítása végett fő­ként három dologra keli nagyon élesen vi­gyáznunk­Először is meg kell őriznünk belső egyé­niségünkéi Vigyáznunk kell arra, hogy nehogy oldott kéveként széthulljon né pünk. Mindig emlékeznükn kell arr*. hogy népünk vezetői sohasem szűntek meg figyelmeztetni arra, hogy az egység megőrzésében van megtartásunknak iga­zi feltétele. Idézem Kemény János kötelez#ejtését, ami­kor az akkori idők szorongató gondjai kö­zött igy kiáltott fel: „Istenetekre, telketek, re kénvszeretetek, legyetek egyesek“. A mm időkben, a mi nemzedékünknek a meg ke'U értenie ezt &, legfőbb parancsszó*, meg kel. találnia a kölcsönös bizalomnak és jóakaratnak nélkülözhetetlen feltételeit. A fék étetek közül legfontosabb a bökő fegyelemnek cs rendnek biztosítása. Ma látjuk, hogy a történelmi idők próbái kö­zött hacaimas és négy népek % csak úgy tudják megtalálni a válságból kivezető u;a hogy először felébresztették és mindent meghatározó hatalommá telték népük egységének öntudatá* és azután az öntu­datra ébresztett nép erőit következetese: keresztül vitt fegyelem szervizek sége á! tál egyesítik hatékony és eredményes mun­kára. Ez 'esz a mi feladatunk is. így ke1' bekapcsolódnunk a Nemzeti Frona által k. alakítót' országos program megvalósításába, amely munkához meghívást kaptunk és amelyre nézve biztosíttatod!! számunkra te, hogy kulturális, gazdasági, szociális éterünk beílső ápolásával tudjunk hatékonyan hoz­zájárulni ahhoz, hogy- nemzeti egyénisé­günk legjobb értékeit áUkihassuk ,rz egyete­mes hajadás előmozdításába. A részünkre biztosított keretek közöt munkánknak okosnak, tervszerűnek és cél tudatosnak kell tennie. Biztosítanunk. kv- azt, hogy minden munkaterületre kellő fel készültséggel rendelkező, komoly, aflkatmu ■ férfiak és nők kerüljenek. Az értékes é használható erők helyes munkába állítása «ól függ a siker. Az is igaz. hogy a felada­tok olyan szétesköriiek, hogy semmifé: komo'y tehetség és munkakészség sem m radhte foglalkoztatás nélkül Természete hogy első sorban annak, aki ezt a .teve keuységet vezéri heülyről irányítja. elsősov ban őenki kel'! széleskörű áttekintéssel ga dag tudással nagy tapa^sztalartal rendelke/ nie- Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy a vezetés nagy f eh dalát nemcsak a körül­mények áfaall parancsok szükségszerűség, hanem éppen a feladat betöltéséhez szük­séges felkészültsége folytán \s. ez elöltem (Cikkünk folytatja a: (d didik oldnínn.) Vásárhelyi fános püspök beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents