Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-01 / 25. szám
ÁRA 3 : I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, CcJea Modor 4. Teîcfon: ii—09. Nyomda: Str. I G DuOi No. 8 Fiókkiadóhivatai és könyvoszrály; P. Unirii 9, Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 2 5. SZÁM. TTA BARTHA MIKLÓS s szerkesztő és igazgatót ÜR. GROIS LÁSZLÓ SZERDA Elhangzott Hitler kancellár beszéde „A mai Olaszország ellett iránya tó háború Németországot olasz barátja mellé szólítaná“ „Jéghideg nyugalommal tekintek az események elé,meri ieljes mértékben felkészüljünk a veszély e-hárijisáira*4. •" Hénieí- ország gyarmatait követelte vissza erélyes hangon Hitler kan* cellar. - „Elég erősek vagyunk végigküzdeni egy konfliktust!“ Én hízom a hosszas békében'* — hangsúlyozta Hitler «9 1 BERLIN, január 31. Hitler Adolf német vezér és kancellár hétfőn a naigynémetonsaiigi birodalmi gyűlés előtt a berlini Knoelil-operában megtörtöt:te. beszédét, íinielyef viílágseorle nagy érdeklődéssel várlak tokientve, hogy ez a beszéd útmutató Németország jövendő ipa gint »rt-ásá-ra. Hitler kain collar licszédmi, ztT-zal kezdte, hogy boldognak ér/ii magát, «máért a nagy, egyesített német birodalom gyűlése előtt, amely va<lóbein egyesíti a német népet, először beszélhet. R ámu'ta' ott azoikm az időkre, amelyek uralomra 'kerülését megelőzték. Annakidején a 20 millió mérnél szavazat szétforgé- j eső lód ott 35 párt között, melyek, esak"' .hűm j egyeztek meg hogy gyü’öték y, nemzetii szo- ! csilistákuit és együtt haladtak a zsidókkal. • — Ellenfeleink nevettek rajtunk — mondotta a vezér és kancellár — hogy hittünk a hatalomra kerülésünkben és elhivatottságunkban, ami abban áll, hogy gátat vessünk a bolsevista vörös áradatnak Csak korlátolt szigetáakó hihette azt. hogy a/ vörös dögvész megáld a pálljam és nem terjed topább Mussolini barátem volt az első, aiki harcot kezdett a bolsevista veszedelem ellen ás ezt * harcot most mi folytatjuk. Hat év atait évszázadok álma valósult meg — Ezcrküencszázharminchárom januárjá* hím vonultam Le a Wilhelm -strassera — mondotta Hitler — és ma, hw!' év utón ösz- szeüIlletett a7 egységes német birodalom — mely &z összes németeket egyesit! — első birodalmi gyűlése. Hat év alatt évszázadok álma vált valá. Sággá. Az utolsó egy esztendőben pedig &oiv történt: a német egyesülés. Az azonban nem ment olyan könnyen, mint látszott. A va’óságban húsz év holla1’cin erőfeszítése, bátor és kitartó hairc előzte meg. Hitler ezután az Amschlussról emlékezett meg, majd a szudéta-Vdéknek az. anyaországhoz való csato'ásóiról heszé'it. A német—olasz együttműködés Nagyfontosságu volt a kancellár beszédé* nek az a része, cmelvhcn a német—olasz együttműködésiről emléke/et't meg. Hitler kancellár kijelentette, hoqg a mai Olaszország ellen irányuló háború Német■ országot olasz barátja mellé szólítaná. A gyarmati követelések Egyik leglényegesebb része a gyarmati kérdés vo’t a Hitler ^beszédnek. A kancellár leszögezte, hogy Németországnak szüksége és joga van gyár. mataira és azokat meg fogja szerezni. Kijelentette 'továbbá Hit er, hogy Németország jéghideg nyugalommal tekint az események elé, mert teljes mértékben felkészült a veszély elhárítására. Bestédének befejező részében a kancellár a demokráciákat támadta, amelyek szerinte a zsidókat védik, de nem szólalnak fel Német ország gyarmati érdekei met’ett. Végül Németországnak ez egyes államokkal való kapcsolataira tért rá Ht'er. Megemlékezett a Magyarországhoz való baráti viszonyról és hangoztatta, hogy Bu'gárie.. Jugoszlávia és Románia felé erősödnek a németek gazdasági kapcsolatai. „Én bízom a hosszas békében!“ ezzel fejezte be közel kétórás beszéd ét a kién- cellar. Wilson önrendelkezési elve és Németország Wilson, az Egyesül "Állomok néhai elnöke felállította 14 pontját, amely elismeri a népek önrendelkezési jogát és tisztességes békét ígért 1918 ban Németországnak, ha 'leteszi a fegyvert. Az önrendelkezési jogo kát azonban Németország ellenfelei csak akkor használták fel, ha az saját önző cél jaikat szolgálta. így önrendelkezési )°gr-t kaptak a négerek, de nem adták vissza a német gyarmatokat, sem pedig Ausztrál csatlakozásán nem engedték meg. Az osztrák és szudéta német Anschluss története — A Németországgal szemben tlöT-ént sorozatos igazságtalanságok cselekvésre késztettek. 1938 januárjában elhatároztam, hogy kiküzdöm az önrendelkezési jogot a 6 és félmilliót számláló osztrák népnek. Ezu'án Hitter kancellár emlékezitetett ? Schuschnigg osztrák kancellárral folytatóéi tárgyalásaira és arra a parancsra melyet 1938 március 12’én intézett a német véderő csapataihoz az Osi'markba való bev-V nulásra vonatkozólag. D'csérőleg emlékezett meg az S. A. és az S. S csapatokról, a rendőri osztagokról valamint a német véderő villámgyors mozdulatairól, melyik megszerezték Ausztriát, »mely Os'mark néven örök időkre a német birodalomba van bekebelezve Április ic-én a birodai mi gyűlés helyeselte a kancellár eljárásé'. — Az osztrák Anschluss után fokozott elnyomás kezdődött a szudé'a'német területeken. melyet — mint a kancellár mon dotoa — a világ egyetlen becsületes hatalma sem tűrt volna el. Ami ott történ^, azt nem lehetett tovább tétlenül nézni Az a személy, «ki ezéri felelős, Benes csehszlovák köztársasági elnök volt. Májusban mozgósított. hogy a néme* birodalmat vissz'* vonulásra birja egy esetleges háború vészé Ivével és igv vereséget mérjen a német nép presztízsére Az egész világon azt a hírt terjesztet'ék, hogy Németország fellépése kénvszeritette Csehszlovákiát a mozgósítás- rí és Benes fellépése kényszentette Német' országo" a visszavonulásra. — Ekkor elhatároztam — mondotta Hitler —, hogy ebben a kérdésben is tiszta helyzeteit teremtek. 1938 tsz eszme győzelmének éve volt — A neme? birodalmú véderő csapata* ez ailkaliOmmaJ is kiváló módon beváltuk. Ha a világ azft hiszi. hogy ami történt, az k^íonai zsarolás volt, akkor téved. Német* 1- ország hadseregét nem használja fel senki elleni fenyegetésre, csak az! akarta haderejével ölérni, hogy harmadik állam ne avat* kozzon be Németország ügyeibe és nem hisszük, hogy ügyeinkbe ma is bek avatkozhatok valaki. Hálás vagyok Mussolini barátomnak és Chamberlainnek, hogy hozzásegítettek az észszerű elintézéshez, amit az önrendelkezési jog alapián a szudéta*ne metek is helyesellek. A szudéta-némcM vi déknek a nagy német birodalomba való be’ kebelezésével a német nép itt olyan képviseletet teremtett, amely valóban az égéi?, német népközössége!' -képviseli és amelv vn lóban alkotmányozó testület. Nyugodtan elmondhatom most, hogy az 1938-as esztendő az eszme győzelmének eve volt. Ehhez a győzelemhez nem kellett kard, mer? » fegyver csak a külső ellenséges elleni védelemre szolgál A mai német nép nem 'Ismer társadalmi előítéleteket, 3 nép egységes és bármilyen feladat elé kerülne 's. o nemzeti szocialista álam sikerrel megoldaná azjt. Németországi helyzet Hitler kancellár beszéde további során a demokrata erkölcsbajnokok és a világ- javitók társasága ellen fordu l. — Ezek — mondotta — azt Irireszte- lik, bogy Németországot elpusztítja az éhínség, vagy ha ez nem. a pénzügyi összeomlás, ha ez nem következne be. akkor a termelési válság és ha igv sem sikerülne, akkor a fogyasztás válsága. Akik ezt lviresztelík, azok nem a népet sajnálják és csak abban az egy kívánságban őszinték: bár menne tönkre Németországi Kiadóaulajdoaoat PALLAS &. P* Törvényszéki hjstromoTiísi szám: 39. (Do*. WS|j! 1938. Trb. Cluj.) Elófizerési ár-jA: havonta* negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 l-'f„ CLUJ, 1939 FEBRUÁR 1. mazBMnmmairjVZ v-T- T r/ä-jlEEiäa Tény, hogy Németország nehéz gazdasági helyzetben van. Azonban a nemzeti szocialista rendszer szakított a régi- gyáva gazdasági rendszerrel és megkezdte az önfenntartási harcot, amit megnyerünk minden bizonnyal! Nálunk a baj olt van, hogv négyzet ki ométerenként 13b embert kell eltartanunk. — Kú voltunk fosztva, gyarmatok nélkül vagyunk, azonban mégis élünk és nincsenek munkanélküieink. Ezzel szemben vannak államok olyan földrészekkel ahol négyzetkilométerenként csak 5 —11 ember én és mégsem tudják megoldani saját problémáikat és elhelyezni munkanélküheiket. Amíg Németországban a demokrácia volt uralmon, 7 mii- hó munkanélküli nk voh, most azonban megoldottuk ezt a kérdést is. Vájjon cső-, da-ie, hogy ai mai rendszert jobbnak tartja a nép és a legnagyobb mértékben helyesli? I A demokráciák és diktatúrák együtt* működéséről — Igen sokan vannak, akik azt mondják, hogy hisznek a demokráciák és a diktatúrák együttműködésében Nekünk teljesem közömbös az, hogy más népek milyen államformában érnek. Azok a híresztelések, hogy mi meg* 1 akarjuk támadni Észak-, vagy Délamerikát, Fran-( cáaországot vagy Angliát, vagy bármelyik más államot, mert más a kormányformája, útónt a miénk, olyanok, mintha arról adnának hirt, hogy meg akarjuk, szállni a teleholdat. Nyolcvanmillió embert nem lehet páriává tenni — Az Úristen nemcsak egykét nemzetnek adta a világot. Mindenkinek joga vem az élethez. Ennek ellenére, már a háborút megelőző időkben felmerült az az angol fe'fogás, hogy Németország megsemmisítése fokozná az ang&! kereskedelem nyereségét. Azok a közgazdászok', akik ezt hangoztatták Angliában, már a háború után kénytelenek voltak elhallgatni, mert kiviláglott. hogy ez nem igaz. de azért Németországnak mégsem adlak vissza a> gyarmatait Középeurópa 'legerősebb népéi zseniális módon kötelezték arra, hogy exportállamként dolgozzék. A gy°rmatok elrablása Németországtól. mint bebizonyosodott, gazdaságiéig ostobaság, politikailag pedig hitványság Nyolcvanmillió magas nívón áló embert nem lehet páriává tenni. Ezt a kijelentést nemcsak Németországra értem de minden más hatsonló körű mé r.yek között élő népre. A gyarmatok kérdése — A gyarmatok felosztása az igazságot és a célszerűséget kell szolgálja. Lehet, hogy egyeseknek taán kényelmes birtokon belül azt mondani, hogy az Is ten nekik teremtette a világot és gúnyosan vigyorogni ehhez a ki jelentéshez. Azt nem mondhatja senki, hogy ő birtokos, a másik pedig nincstelen. Egy nép sem szülclcU nincstelennek* vagy birtokosnak. A német birodalomnak, melynek szüksége van gyarmataira, 80 mii tó lakosa van. Gtjarmoiait elrabolták tőle, Wilson határozott Ígérete ellenére. A kifogás a visz- szaadás e! en — mikor ez a kérdés először fölmerült —, az volt: Németország úgysem tud, mit kezdeni a gyarmatokkal Az sem kifogás, hogv a gyarmatok, visszaadásával Németország hadászatiig (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon^
